Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

W65. február 13, 3 Szombat Az anyagi ösztönzés kimagasló eredménye Újkígyóson Ötgyermekes édesanya tízezer forint prémiuma A múlt évi jő munkáért az új- kígyósi Aranykalász Tsz-ben — ahol együtt dolgozik a falu népe — megkezdték a zárszámadási jövedelem kifizetéséi Földjára­dékra, prémiumra és munkaegy­ségre több millió forint várt ki­osztásra. Ebben a faluban ugyan­is évek óta kimagasló eredménye­ket hoz az anyagi ösztönzés, s igen magas prémiumot visznek haza a dohánytermesztők, a híres kerté­szek, az állatgondozók és egyéb területen munkálkodó tagok. Újkígyóson — ahol kettőszáz év­vel ezelőtt dohánytermesztésre telepítette a szegényembereket Weinckheim gróf — igen jól jöve­delmezett a dohány. A szövetkezet közgyűlése úgy döntött: mindenki annyit művel meg családjával, amennyit vállál. Ha egy holdon tízezer forint értéknél többet ter­mel, annak fele prémiumként a tagé. Egyébként egy hold megmű­veléséért 180 munkaegység jár. Nos, a régi dohánytermesztő csa­ládok 'ma élő tagjai tudásuk és szorgalmuk legjaváí adták a jól jövedelmező füstölnivaló termesz­téséért. Így értek el 150 hold át­lagában holdanként húszezer fo­rintnál magasabb jövedelmet. Nem egyedüli azonban Biri And- rásné ötgyermekes édesanya ese­te, aki az egy hold dohányföldről harmincezer forint értékű termést adott a népgazdaságnak. A szövet­kezetnek húszezer forint hasznot hozott, családjának pedig 180 munkaegységet és ezenkívül tíz­ezer forintot prémiumként. Egyébként Üj kígyóson prémi­ummal együtt 42 forintot ér egy munkaegység. Háromszázötven tag ért el húszezer forintnál ma­gasabb évi átlagkeresetet. A kö­zös vagyont öt és fél millióval gyarapították, földjáradékra más­fél millió forintot fizettek ki, mi­vel minden nyugdíjkorhatárt elért tag dupla földjáradékot kap, ezzel segítenek anyagi gondján. A/ R. Kétmillió 152 ezer forint tiszta nyereség a knnágotai SERTÖV egyévi eredménye Hat termelőszövetkezet közösen építette azt a korszerű sertéshiz­laldát Kunágotán, ahol egyszerre háromezer sertést gondoznak a legmodernebb módszerekkel. A közös vállalkozáshoz a takar­mányt és az alapanyagot is a szö­vetkezetek biztosítják. A társszö­vetkezeteknek kiváló eredménye­ket hozott a múlt esztendő: erről a telepről 6700 hízott sertést ka­pott a népgazdaság, a szövetke­zetek pedig kétmillió 152 ezer forint tiszta jövedelmet. Egy kiló sertéshúst mindössze 11,58 forin­tért állítottak elő. A közös vállalkozás az új esz-. tendőre egymillió 312 ezer forint takarmányalapot biztosított. A tiszta jövedelemből nem egyfor­mán részesültek, hanem aszerint, hogy ki, milyen mértékben já­rult hozzá az alapanyag biztosítá­sához. A kunágotai Bercsényi Tsz például egymaga 746 ezer forint tiszta jövedelmet kapott innen, a kunágotai Petőfi 567 ezret, a kisdombegyházi Táncsics pedig 282 ezret. A kunágotai közös vállalkozás nagy előnye még, hogy az év min­den szakaszában biztosan számít­hat rá a népgazdaság. Itt olyanok a körülmények, hogy a zord té­len és a forró nyári hőségben egyaránt kifogástalan lehetőség kínálkozik a hizlalásra. Az új esztendőben már a marhahizla­lás is eredményeket hoz. A társszövetkezetek most arra törekszenek, hogy a sertésfialást összehangolják. Ügy irányítják a szaporodást, hogy még egy-két hétre se maradhasson üresen egy- egy ól süldőhiány miatt, mint az korábban előfordult. A koráb­bi tapasztalatok hasznosításával az új esztendőben még jobb ered­ményekre számítanak Kunágotán, legalább 7000 hízott sertést érté­kesítenek. —Ary— objektumai — főleg az istállók és ólak — meg sem közelítik a nagy­üzemi követelményeket sem ál­lategészségügyi, sem gazdaságos- sági szempontból. Egyetlen példa: a baromfiállomány etetése csak úgy „lehetséges”, hogy a legsze­rényebb számítás szerint! — a ta­karmány 40 százaléka tönkre­megy a sárban. Sok ilyen példát lehetne felsorolni, melyekből kö­vetkeznek a rendkívül magas ön­költségek. A tej termelési ára. például ebben a szövetkezetben 4,5 forint, s 3,20 forintért lehet értékesíteni. Egy kilogramm tyúk- húst 25,80 forintért állítanak elő és 23 forintot kapnak érte. A mar­hahús előállításának önköltsége is rendkívül magas: 24,43 forint, értékesítési ára pedig 11—18 fo­rintig terjed. A gépellátottság sem kielégítő teljes mértékben. Bár az erőgép­állomány és állapota megfelelő, de munkagépekben hiány van, te­hát fokozottabban kellene vigyáz­ni a gépekre. Megőrzésükkel, tá­rolásukkal pedig baj van. A ve­zetők egy részének a gépesítést támogató munkája, enyhén szól­va, elégtelen. Példa erre az, hogy mindössze 600 forintnyi ösz- szegből házilag össze tudnának állítani egyszerű munkagépeket, ezt a kezdeményezést azonban a vezetők egy része nem támogatja. Tegyük fel a kérdést: vajon ka­tasztrofális a helyzet Végegyhá­zán? Erre határozott nemmel vá­laszolhatunk. Jó termőföld-adott­ságaink vannak, s minden lehe­tőségünk megvan arra, hogy év­ről évre jövedelmezőbbé tegyük a termelőszövetkezetet. Ehhez azonban szükséges, hogy végre kimondjuk nyíltan a fenti prob­lémák igazi forrását: a személyi helyzetet. Sokáig féltek termelőszövetke­zetünkben (s vannak, akik még ma is félnek) a szakemberektől és sajnálják a rájuk fordítandó „kiadásokat”. A vezetésben gör­csösen ragaszkodnak nevekhez, szinte lehetetlen néhány, már- már nimbusszá fejlődött név „bűvköréből” kikerülni. Pedig egyesek bebizonyították már, hogy a megnövekedett feladatok­nak — ha nem támaszkodnak a kollektívára — nem tudnak ele­get tenni. A meglévő szakembe­rek száma kicsi, s ezek sem kap­ják meg a kellő támogatást. Sok­szor a gáncsoskodások kivédésé­ben, a szükségtelen félelemben őrlődik fel erejük és nem csoda, ha elmegy a kedvük is a kezde­Az országos gépjavítási gond megoldásában Békés megye élenjár A termelőszövetkezeti trakto­rok, munkagépek, a gazdasági épületekhez tartozó technológiák műszaki karbantartásának szerve­zésével Békés megye országosan első helyre küzdötte magát En­nek elismerése nyilvánult meg február 10-én is, amikor a Gépipa. ri Tudományos Egyesület a Békés, csabai Gépállomáson tartotta ülé­sét. A tanácskozás előkészületed­ről Ádám Ernő, a Mezőgép- és Ma. lomgépfejlesztő Intézet tervező, mérnöke a következőket mondot­ta: — A GTE február 10-i ülését tulajdoniképpen Zöldi Istvánnak, a GTE mezőgépész szakosztálya tit­kárának ötlete alapján szervezték meg. A szervezés időszakában az egyesület tagjainak egy része ha­tározatlan álláspontra helyezke­dett. Az érdeklődésre leginkább a 20 jelentkező volt a jellemző. Örömmel számoltam meg az ülés. re érkezett negyvennél is több szakembert. — Kiket találunk az érdeklő­dők között? — A Vörös Csillag Traktorgyár megbízottját, a Gépkísérleti Inté­zetből Andrási János osztályveze­tőt, Vadkerti Zoltán osztályveze­tő-helyettesit, Fodor Istvánt, az üzemgazdasági osztályról, az Ag­rártudományi Egyetem küldöttét, a szomszédos megyék gépállomá­sainak mérnökeit, az FM Gépesí­tési Főigiazgatóságának megbízott­ját és még másokat. A GTE üléséről, a tapasztala­Felszántották a határt Hunyán A hunyai Hunyadi Termelőszö­vetkezetben a tél sem késztette pihenésre az embereket. Három lánctalpas traktorral 2400 holdon február 8-ig befejezték az őszi mélyszántást. Ugyanerre az idő­pontra 1380 hold őszi kalászosukat holdanként egy mázsa pétisóval felültrágyázták. A kertészetben máris megélén­kült az élet, a korai szabadföldi palánták nevelésére készítik a me­legágyat. ményezéstől. Néhányan éppen azért ragaszkodnak az ósdi ter­melési szerkezetekhez és mód­szerekhez, mert ebben van iártas- ságuk és így kevésbé kell a szak­emberekre építeniük. Évről évre fokozódik a gond szövetkezetünkben a munkaerő­utánpótlással is. Sokkal többet kellene tenni azért, hogy a fiata­lok egy részét itthon tudjuk tar­tani vagy vissza tudjuk hívni. Ezt is csak a munkafeltételek korsze­rűsítésével, a szociális és egész­ségügyi problémák megoldásával lehet elérni. Teljesen világos, hogy a ma embere már nem szí­vesen eszik napi munkája köz­ben az állattal egy helyiségben vagy dolgozik összeomlással fe­nyegető épületben. tóikról Andrási János a követke­zőket összegezte: — Évek óta szívesen jövök Bé­kés megyébe, mert a gépjavítás szervezésében és gyakorlatában itt olyasmit látok, ami máshol nincs. A hármas kooperációt a me. zógazdasági gépek javításában jó­nak tartom. A gyakorlat igazolja korábbi feltevéseinket, ma már el­mondhatjuk, hogy a traktorok ja­vításában a típusonkénti csoporto­sítás bevált. A gépjavító állomá­sokról kikerült gépek műszaki minősége sokkal jobb a korábbi­nál, amikor is a tsz saját műhe­lyében, célszerszámok nélkül bar­kácsolt. Most, hogy itt Békésben beíemelegedtiink e nagyszerű ja­vítási módszerbe, egyre jobban lát­juk még mennyi mindent kell csi­nálnunk. Hangsúlyozom, amit lát. tunk az jó, követésire tarthat szá­mot. A tanácskozáson részt vett szakemberek érdeklődése tehát jo. gos. Megítélésem szerint a trakto­rok szalagszerű javításában most már egy újabb lépésen gondolkoz­hatna a megye. Erről azonban csak személyes véleményt mondhatok, mert a gépjavítás szervezésében és módszerében egyelőre nincs egységes állásfoglalás a felsőbb szakirányításban. A megyének di­cséretére válik, hogy a gépjaví­tás új módszerének kutatására vállalkozott A 100—120 egytípusú traktor szalagszeré javítását nagyság­rendben kicsinynek tartom. Eb­ben tovább kellene kooperálni és éves szinten 500—1000 egytípusú traktor javítását kellene egy helyre irányítani. A jelenlegi javítótér egyik-másik gépállomáson nem al­kalmas ilyen nagy szériaszám befogadására, de a részegység- javítási módszer bevezetésével meg lehetne oldani és az eddigi­eknél még gazdaságosabbá lehetne tenni ezt a munkát. Amit a Békéscsabai Gépjavító Állomáson az MTZ-traktor szalag, szerű javításánál láttam, bennem tovább szilárdította a korábbi meglátást: a gépjavítás műszaki színvonalának növelésére újabb speciális szerszámokra lenne szük­ség. Ezeket a gépjavító állomások és a hazai ipar legyárthatná. — Mit tart a javításszervezés egyik legfontosabb soron követke­ző feladatának? — Az alkatrészfölú j ftási tech­nológia kimunkálását. A gépjaví­tásban az átfogóbb kooperálásit ezért is tartom fontosnak, hiszen a felújított alkatrészeket a techni­kai művelet befejezése után hő­kezelni kellene, hogy az élettar­tam hosszabb legyen. De hogyan, milyen módon, amikor egyelőre az alkatrészfelújításra nincs meg­felelő technológiai előírás. — Véleménye szerint a Békés megyei kezdeményezés megkap­ja-e a felsőbb szervektől a szüksé­ges támogatást? — Tudtommal a Békés megyei gépállomásokat 2—3 év óta jelen­tős m ű hel yfelszerelésekkel, cél­gépekkel gyarapították. Ez jó do­log, különösen olyan évek után, amikor még sorozatkulcsot sem vásárolhattak. Sok, esztergapad, villanyhegesztő, gyalugép, légka­lapács, kompresszor került a spe­ciális fogókkal, kulcsokkal együtt a megyébe. Az akkori sok azonban ma egyre inkább már kevésnek bizonyul. Ha tovább akarunk lép­ni a mezőgazdasági gépek műsza­ki színvonalának növelésében, akkor a szakember-ellátottság mellett az újabb szerszámok elő­állítására és beszerzésére az eddi. gieknél nagyobb gondot kellene fordítani. A Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának kezdeményezésére a gépek műszaki állapotának meg­őrzésére 3 év erőfeszítése mind­jobban az ország műszaki szak­embereinek elismerését váltja ki. ez az elismerés arra sarkallja a GTE helyi csoportját, hogy a me­gye gépállomásainak műszaki szakemberei tovább kutassák e szolgáltató munka eddiginél gaz­daságosabb módját. A GTE-tanácskozás nekünk, Békés megyeieknek lényegében ezért volt jelentős. Dupsi Károly Komlódi István, a Békéscsabai Gépjavító Állomás főmérnöke a részvevők egy csoportjával. Mindezekre a problémákra, il­letve megoldásukra konkrét ja­vaslatot tett a pártvezetőség in­tézkedési terve. A vezetés kollek­tív bölcsessége, a jövő biztos lá­tása, a megfontolt, de határozott irányítás, a tagság állandó tájé­koztatása és véleményének kiké­rése a becsületes többséget a ve­zetés mögé fogja állítani s bizto­sítja a végegyházi Szabadság Ter­melőszövetkezet egészséges fejlő­dését. Arnóczky József AZONNALI FELVÉTELRE KERESÜNK MŰSZAKI RAJZOLÓT, ERÖSÁRAMŰ MÉRÉSEKBEN JÁRTAS ELEKTROTECHNIKUST, VAGY NAGY GYAKORLATTAL REN­DELKEZŐ VILLANYSZERELŐT MÉRÖCSOPORT-VEZETŐI MUNKAKÖR­BE, VALAMINT VILLANYSZERELŐKET. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: elektromos részlegvezetőnknél. Állami mezőgazdasági gépjavító állomás BÉKÉSCSABA, SZARVASI ŰT, 29744

Next

/
Oldalképek
Tartalom