Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
BBSS MECIEi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A JEGYEI TANÁCS LAPJA. \ NÉPÚJSÁG MS5. FEBRUÁR 10.,’SZERDA Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM országgyűlési ciklus „félideje" | „ÜKözei“ a fegvelemboniókkal | Miről árulkodik a kék dosszié? Takarékossága ésszerűbb gazdálkodás A köztudatfoan úgy általánosul!, hogyha kiejtjük e szót: takarékosság, mindig mindenki a hétközna. pi értélemben vetít takarékoskodásra gondol. Már gyermékko. runkbam belénk ivódott, hogy nem szabad pazarolni, eldobni a kenyérbejat, égve felejteni a villanyt vagy időnap előtt elkoptatni a cipőtalpunkat. Ki ne emlékezne a városba igyekvő falusi ember ezerszer is megrajzolt portréjára, aki az országút köveitől kímélen- dön vállára vetett csizmákkal mezítláb bandukolt (ne kopjon a csdzimatalp!) és csak a város szélénél húzta fel lábbelijét. A többre törekvő ember egyik anyagi tartaléka volt mindig a spórolás a kenyérrel, zsírozóval, ruhaneművel. Csak így tudott ötről- hatra jutni, ha egyáltalán volt miből takarékoskodnia. Nem egy közmondást fogalmazott meg a bölcs nép, figyelmeztetésül a takarékoskodásra. Például ilyet: Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli... Ma is elsősorban azt értik takarékosság alatt, hogy: csínján bánj az anyaggal, idővel és a pénzzel. Ne tékozold javaidat, fontold meg ezerszer is, hogy mire adod ki a pénzedet, óvd meg amid van, hogy huzamosabb ideig birtokolhasd azt. Sőt, éppen a takarékosság révén gyarapíthasd is állandóan. Nemrég jelent meg a kofmóny takarékosságról szóló rendelete, amely hazánk Bünden dolgozójához szól. Mikor olvastuk vagy a taggyűléseken, termelési tanácsmekben, amelyekben nincs szükség a világításra. Előfordul — sajnos, elég sűrűn — főleg az építkezéseken, hogy nem becsülik kellőképpen az anyagot, nem tárolják szakszerűen, s ezért nagy része kárba vész. Még ma sincs kialakítva olyan légkör a termelőkollektívákban, hogy mindenkinek szent kötelessége óvni a közös va. gyónt, vigyázni arra, hogy még a hulladék se semmisüljön meg, hiszen vannak szerveink, amelyek azt is tudják értékesíteni. A Me- zőberényi Textilipari Szövetkezet 'Idául teljes termelését hulladékanyagok feldolgozásából biztosítja. A párt és kormány takarékos Ságról szóló felhívása azonban nemcsak azt jelenti, hogy egyedileg is tegyünk meg mindent anyagi tartalékaink fokozásában. Ennél mélyebb értelmű, s a takarékosság fokozásáért a gazdasági vezetőket teszik elsősorban felelőssé. Hiába követelik ugyanis az üzemekben, termelőszövetkezetekben, hogy takarékoskodjanak a dolgozók az anyaggal stb. — ha ennék nem biztosítják a feltételeit, csak üres szó marad. A takarékosság közgazdasági értelemben egyenlő a termelékenység állandó fokozásával, az önköltség csökkentésével, az ésszerű gazdálkodással. Sehol annyi pénzt nem dobnak ki az ablakon, mint az olyan helyen, ahol mondjuk az országos önköltségi szinten felül termelik az egyes fogyasztási cikkeket. A végegyházi Szabadság Megyénk ipari exportjának értéke 1964>ben meghaladta az egymilliárd forintot! Az 1963. évihez viszonyítva 62 százalékos növekedés Megyénk állami és szövetkezeti iparának exporttevékenysége nagyon pozitiven alakult 1961-ben. Soha annyi termék nem jutott el Békésből — egy év alatt — a szocialista és kapitalista országokba, mint ebben az esztendőben. Míg 1963-ban 677 millió 900 ezer forintot tett ki az exporttermékek értéke, addig 1964-ben meghaladta az egymillióid forintot, a rendelkezésre álló adatok szerint 1 milliárd 97,6 millió forintra szökött fel. Ez 62 százalékos növekedést jelent! A „bűvös” egymilliárdon felüli teljesítés a tavalyi exportterv túlteljesítésének eredménye. A terv ugyanis 967,9 millió forint értékű exporttermék előállítását és szállítását irányozta elő, de ezt 13,4 százalékkal túlteljesítette megyénk ipara. Főként az élelmiszeripar és a kisipari szövetkezetek tettek ki magukért. Az élelmiszeripar 15 százalékkal, a kisipar 40 százalékkal szállított több terméket a tervezettnél. A tanácsi ipar és a háziipari szövetkezetek viszont elmaradtak Egymillió 400 ezer forint készpénztartaiékolás az új esztendőre Zárszámadás a nagybánhegyesi Zalka Tsz-ben A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-beo} megtartották a múlt évi zárszámadást. A szorgalmukról ismert bánhegyesiak minden korábbinál nagyobb gonddal művelték meg földjüket, s magas termésátlagokat takarítottak be a múlt esztendőben. Kukoricábó például májusi morzsoltban számítva 24,6 mázsás átlagtermést takarítottak be, cukorrépából a tervezett 180 mázsa helyett 243-at. búzából hatvan vagonnal adtak öbbet a népgazdaságnak, min' :gy évvel korábban. Kiderült a. gazdasági beszámolóból az is, hogy a négy és fél ezer holdas gazdaságban egy év alatt négymillió 198 ezer forinttal gyarapodott a tiszta vagyon. Az egy holdra jutó gazdálkodási eredmény 4752 forint, ami 1664 forinttal haladta túl az előző évit. A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben egyébként takarmányt, vetőmagot biztosítottak megfelelő mennyiségben, ezenkívül készpénzben egymillió-négyszázezer forintot tartalékoltak. tervüktől. A tanácsi ipar lemaradása mindössze 200 ezer forintot tett ki, a háziiparé 3 millió forintot . Ez utóbbi némi mentségére szolgál az, hogy így is háromszorosára növelte 1963-hoz viszonyítva exportját, s 56,2 millió forint értékű terméket juttatott el jó minőségben, főként kapitalista államokba. A nagyszerű megyei eredmény eléréséhez jelentősen hozzájárult az a tény, hogy a vállalatok, kisipari szövetkezetek exporttöbbletvállalásokat tettek, s azokat tisztességgel teljesítették. A Békéscsabai Kötöttárugyár negyedik negyedévi 50,9 tonnás exporttervét a MODEX felhívására 30 tonnával emelte és vállalását teljesítette. A Békés megyei Húsipari Vállalat a tervezett 100 vagon gyulai kolbász helyett 130 vagonnal exportált. A cukorgyárak decemberben jelentős exportfeladatot kaptak, s azt folyamatos szállítással teljesítették. A kisipari szövetkezetek közül az Orosházi Vas és Fém Kisipari Szövetkezet 1,4 millió forinttal teljesítette túl tervét műanyag málnástálcák szállításával. A Körösvidéki Cipész Kisipari Szövetkezet 35 ezer pár viszkóza papucsot exportált terven felül. (p allag) kozásokon hallottunk róla, önkén. Termelőszövetkeae-lben például telemül is mindegyikünk arra gondolt, fogy bizony van bőven tennivaló otthon is a háztartásban a takarékosság fokozásában. Sokszor van úgy, hogy az ember heteken, sőt hónapokon át látja, csorog otthon a vízcsap. Nem lehet jól elzárni, meglazult a tömítése vagy valami más baja van. Mégis közömbösen elmegy mellette és nem veszi számításba, hogy néhány hét alatt (ez nem kicsinyesség!) hány liter víz veszett kárba Vagy hányszor van úgy, hogy az előszobában nyitva felejti a villanyt, s az szükségtelenül fogyasztja órákon át az áramot. Pedig mindez kárára van nemcsak az illetőnek, hanem a népgazdaságnak is. Az egyedi takarékoskodás mindenütt nagy jelentőségű, mert anyagi kiadásaink csökkentését eredményezi. Hatványozottabb mértékben áll ez az üzemekre, termelőszövetkezetekre, s általában azokra a kollektívákra, ahol emberek tömegei dolgoznak, s ahol egy-egy munkás hanyagsága, összesítve, nagy károkat okoz. hat, figyelmessége, takSSiékossága pedig növelheti a nép vagy ont. Hi. szén az üzemekben is előfordul, hogy nem 25-ös, de 100 gs villany- Jsiwtéket hagynak égve olyan teregy kilogramm tyúkhús előállítási költsége 25,80 forint, ugyanakkor kilóját 23 forintért adják el. Ugyanitt a tej termelési ára 4,15 forint és literjét 3,20 forintért veszi meg az átvevő. A marhahús előállítási értéke több mint kétszerese az értékesítési árnak Nyilvánvaló tény az, hogy ebben a termelőszövetkezetben óriási pazarlás folyik, annak ellenére, hogy talán nem lehet észlelni a takarmány, s egyéb, az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges cikkek pocsókolását. Hasonló példákat máshonnan is felsorolhatnánk, melyek mind arra utalnak, hogy generál változtatásokat szükséges bevezetni a gazdálko. dúsban. A munka jobb szervezésével, az új eljárások, a fejlettebb technológia mind teljesebb alkalmazásával szükséges biztosítani a takarékos gazdálkodást, a termékek önköltségének állandó csökkentését Természetesen ez nem egyedül a gazdasági vezetők feladata, de az ő irányításukon, szervezésükön múlik elsősorban, hogy a dolgozók kollektív ügye legyen a takarékosság. V. D, Uj gépek és gazdasági felszerelések az AGROKER-telepen 5,2 tonnás pó kocsik, hül'ftskapák az eladásra kínált áruk 1965. év; listáján Tovább javul a külföldi gépek alkatrészellátása— A sarkadi járás vásárolt elsőnek Amióta az AGROTRÖSZT a mezőgazdaság szolgálatában áll, még egyik évet sem kezdték olyan nagy raktári készlettel, mint 1965-öt — közölte Kiss Sándor, az AGROKER-kirendeltség Békés A munkagépek közül említésre méltó az ekekészlet. A traktorosok körében közkedvelt jugoszláv gyártmányú TIGAR és LIPOS típusú ekékből jelenleg az igények, nek megfelelő a készlet. Az MTZmegyei igazgatója. A DT—54-es ! traktorokhoz járó függesztett szovjet gyártmányú traktorból Bé. j ^ekékből is lehetne válogatni. Saj kés megye ebben az évben 30-at kap. Ebből 23 a telepen van. Az illami gazdaságok, a különféle ta_ nácsi vállalatok és a termelőszövetkezetek 200-r.ál is több MTZ- raktort vehetnek át ebben az évben. A külkereskedelmi szervek, eddig 100 MTZ-t szállítottak Békéscsabára. A legutóbbi szállítmány 30 traktorból állt. Ezeket február 8-án rakták ki a vagonokból. Pótkocsiból jelenleg 60 áll a vásárlók rendelkezésére. Az ipar a 3,5 tonnásból 283-at, az 5,2 tonnásból pedig a külker 40 rendelést igazolt vissza. Ebben az évben 4 tonnás pótkocsit is vásárolhatnak a tsz-ek. A Super-Zetor- szállítmány még nem érkezett meg. Ebből a típusú gépből 105-öt várnak. A 17 lóerős RS—09-ből hármat tartanak s egy későbbi időpontban az RS 09-es újabb változata — a 25 lóerős — kerül majd eladásra. nos, ezeket az ekéket megyénkben nem kedvelik. Alacsony a teljesítményük, de ugyanakkor ez a szovjet eketípus igen jól forgat. A lánctalpas traktorok után akasztható ekéből, a PK—535-ösből ebben az évben 60-ait kapnak. Az árukészletből február 8-án ez a cikk hiányzott. A tavaszi mezőgazdasági munkákhoz és a növényápoláshoz több típusú tárcsa, egyirányú is, sorművelő kultivátonok, henger, vetőgép jelenleg is bőségesen van. A tsz-ek egy része szántóföldi kulti- vátort keres Ebből a munkagépből jelenleg nincs készlet, de az AGROTRÖSZT-tel folytatott tárgyalások után 70 leszáll! tásá' várják. Űjdonságszámba megy a küllőskapa is, melyet a termelőszövetkezetek a gabonafélék tavaszi ápolásánál igen jól használhatnak. Ebből a cikkből ebben az év. ben 178-at értékesítenek. A korábban beígért szénaszárító ventillátorokat — a Vámosiféle hídeglevegős szárítási eljáráshoz — már most átvehetnék a tsz-ek. Hasonló a helyzet az üzemanyagciszternákkal is. A 25 köbméteresből 40, a 10 köbméteresből pedig 10 már a békéscsabai vasútállomáson van. Az AGROKER vezetői egyelőre nem tudják hová, melyik tsz-nek szállítsák. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya január utolsó napjaiban valamennyi járásba kijuttatta a szövetkezetek 1965. évi traktor- és munkagép-beruházásának tervszámait. A járási tanácsok egy része megkésett a beruházások szétosztásával. Ez igen jól lemérhető az AGROKER-telepen. Egyedül a sarkadiak rajtoltak jól a kiutalt traktorok és munkagépek átvételére. A többi járásból még csak 1—2 tsz fordult meg gépvásárlásra Békéscsabán. Ebben az évben a mezőgazdaságban használatos gépek pótalkatrész-ellátása tovább javul, a külföldi gépekhez országosan is növelik az alkatrészbehozatalt. A hazai gépek alkatrészellátásában azonban továbbra sem kecsegtető a helyzet.
