Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-06 / 31. szám
19o5. február 6. Szombat Nem élhet nélküle A Szegedi Szabadtéri Játékok Kitüntetések, rádiőszereptés és főbb évtized Piri néni. Mindenki fgy ismeri, Szarvason már lassan két évtizede. Hatéves korában szerepelt először, most 67 éves, beteges is volt egy kicsit, de kultúrmunka nélkül nem élhet Emlékezése szép, megkapó, egy életút fényes tükre minden mondata. Abrudbányán született, Kolozsváron végezte a tanítóképzőt és 1921-ben egy csabacsűdi uradalomba került, akkor igazán az isten háta mögé. A tanyai iskolásokból színijátszó csoportot szervezett, és sok kedves percet szereztek a sárhozragadt cselédeknek... Aztán férjhezment, és 18 esztendeig maradt egy másik tanyán, ahol az iskolában a férje tanított. Piri néni megvált a katedrától, de a szerepléstől, szervezéstől soha. A lakószobát, ahol a tanyán laktak, bomba zúzta szét. Megmenekültek. Akkor kerültek be Szarvasra, szinte egyidőben a felszabadulással. A visszaemlékezés szalagja mind gyorsabban fut, egyre frissebbek az emlékképek. 1945-ben MNDSZ-tag lesz, 1949-ben már kultúrvezető ugyanott, és március 8-án a nemzetközi nőnapon mutatkozik be először az énekkar, melyet Piri néni, Janurik Mó- tyásné hívott életre... Innen egyenesen ível felfelé életútja, melyet sok siker, néha csalódás, megtorpanás, de mindig és újra a tovább, a magasabbra jutás vágya fűt. Kiragadott képek.;. Taps, ováció a Tűzfal című színdarab szín- rehozatalát köszönti; ez volt az első szereplése az új MNDSZ műkedvelő-gárdának. 1950-ben szlovák nyelvű darabot játszottak, 51-ben pedig megszületett az első keretjáték, a Tulipános láda, ezt kétszer mutatták be Szarvason és jónéhényszor a közeli községekben. Négy esztendő telik el, és a „Szarvasi szlovák fonó”, valamint a „Tollfosztóka” híre már a megyehatárt is átlépi, felfigyel rájuk a szlovák szövetség. Két évig várat magára a legnagyobb siker: a szarvasi szlovák lakodalmas; ezt Szarvason nyolcszor, Békéscsabán a Balassiban és a téglagyárban játszották, utána pedig országos körútra indultak Nógrád és Pest megye szlovóklakta községeibe, falvaiba. A siker koronája: a rádió hangszalagra veszi, és távoli földrészek, országok lakói is megismerkedhetnek a szarvasi együttessel, Piri nénivel, élvezhetik a játék kedves dalait, egyszerű, ízes humorát, kópéságait. A szenvedély további munkára ösztönöz. Piri néni 1959-ben négy község népszokásait kutatva, a békés- szentandrási, nagyszénási, dévavá- nyai és a szarvasi lakodalmak jellemző vonásait összesítve, két és fél órás műsort állít össze Magyar lakodalmas címen; a következő évben pedig a Kmotrovci című 3 felvonósos énekes, zenés, táncos népjátékot tapsolja a közönség Szarvason, Csabacsűdön, örmény- kúton, Tótkomlóson, Csanádal- bertin, Békéscsabán, Pitvaroson, Kétsopronyban és Nagybánhegye- sen; majd a Komárom megyei Kesztölcön, Piliscsévén, Pilisszent- lászlón találjuk a szarvasi együttest... Gyönyörű élet ez! Piri néni észre sem veszi, hogy közben rohannak az évek, telik az idő és a fiatalság úgy múlik el, ahogy elszáll a tapsvihar, ahogy csupán az emlékezetben őrződnek meg forró pillanatok. Kitüntetéseket, okleveleket kap. 1958-ban Szocialista Munkáért Érdemérmet. Felejthetetlen napok... a „Vecier- ka” (Estélező) egészen közeli: két évvel ezelőtt mutatták be először a szlovák népszokásokból alkotott újabb játékot. Ezzel is megjárták a környéket, a szarvasi szövetkezeteket, állami gazdaságokat. És így köszöntött be az új év. 1965. Piri néni megfáradt kissé, beteg is volt, de már újra fürge, jó kedélyű, vidám. Meséli, hogy az együttes most 30 tagú és új jeleneteket, új műsordarabokat próbálnak a kultúrházban. Szító András igazgató szívesen fogadta őket, hetenként kétszer is összejönnek: formálódik az előadás. Öröm azonban ritkán jön üröm nélkül, bánata Piri néninek is van... Ügy érzi, nem szeretik már annyira, mint régen. Nem, világért sem az együttes tagjai, hanem a nőtanácsban. Az ottani vezetők. Pedig nem érzi magát öregnek, hogy félre kellene állnia ... Az igaz, hogy mondták néki: Piri néni, valami újféle darabot kellene betanulni. Nem értek én ahhoz — mondta ő — és igaza van. A szarvasi magyar—szlovák népiegyüttestől ugyan ki is várna mást, mint ízes, hangulatos népi játékokat, a hagyományok ápolását. Nem lenne furcsa, ha odaáll- nának Doboey vagy Mesterházy- darabot játszani? Az ő művészetük nem ez, hanem a népi játékok tolmácsolása... Piri néni élete ebben a világban zajlott, ez itatta át, ne kérjünk tőle mást... Hiszen ez az együttes, ebben a „műfajban” szinte verhetetlen. A szarvasi járási nőtanácsnál azt mondják: Nem profilunk nekünk a kultúrgárda. Piri néni pedig: az MNDSZ is, a nőtanács is a mi előadásainkból szerezte anyagi erejének nagy részét. Persze, jól van ez így, de hát akkor profil vagyunk-e vagy sem? Nem élhet kultúrmunka nélkül, az élete a példa rá. És ha úgy érzi, sérelem éri néha, nem fáj sokáig. Mert amikor felmegy a függöny, akkor olyan érzés keríji hatalmába az embert, amely mindent feledtet. Azt is, hogy hat évtized áll mögötte, azt is, hogy milyen rögös az út, eddig a pillanatig. Sass Ervin 1965. évi programjából A Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságán befejezéshez közelednek az idei nyári program előkészítő tárgyalásai. Mint Tari János, a játékok igazgatója az MTI munkatársának elmondotta, csaknem teljesen kialakult már az 1965. évi program is. A tervek szerint a játékokat július 24-én nyitják meg. Az ezt követő egy hónap alatt tizenhat előadást tartanak a fogadalmi templom és az egyetemi épületek által övezett téren. Az ünnepi heteket ezúttal is Erkel-operával nyitják meg. Kiváló szereposztában mutatják majd be a Bánk bánt, ismét műsorra tűzik a játékok egyik hagyományos darabját, „Az ember tragédiájáét. E nagy magyar klasszikus mű új rendezésben, új szereposztással, új díszletekkel kerül majd a közönség elé. A játékok igazgatója a továbbiakban arról szólt, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a nagy törne, geket mozgató népszerű olasz operák különösen közkedveltek a játékok közönsége előtt. Az eddig itt színre hozott Verdi-operák után az idén Puccini-művet láthatnak majd a Szegedre érkező vendégek. A harmincas években Szegeden már nagy sikerrel játszott Turan- dot előreláthatólag most még hatásosabb, magasabb színvonalú előadásban kerül bemutatásra. Az opera főbb szerepeiben három neves külföldi művésszel ismerkedhet meg a közönség, valószínűleg olyanokkal, akik eddig méí egyszer sem vendégszerepeitek ; Szegedi Szabadtéri Játékokon. A játékok negyedik bemutatójáró még nem döntöttek. Lehetséges a: is. hogy a négy, többször előadásra kerülő produkción kívül méf egy nagyszabású zenekari koncerttel bővül a műsor. Az ünnepi hetek idején a Dón téri előadásokon kívül számoi más érdekes sport- és kultúráik esemény várja a Szegedre látogatókat. Bizonyára sokan tekinti! majd meg a különféle kiállításokat, az újszegedi ligeti színpador rendezendő művészi előadásoka; és a fogadalmi templomban sorr£ kerülő orgonahangversenyeket. Tari János elmondotta, hogy i művészi program, a változató« szórakozási lehetőségek iránt bélés külföldön máris nagy az érdeklődés. Francia diákok nagyobi csoportja, s angol turisták jelezték a közelmúltban, hogy július 24 után néhány napra ellátogatnak majd Szegedre. A tavalyinál több vendéget várnak Jugoszláviából. Számítanak arra, hogy aj IBUSZ közreműködésével hazánkba, elsősorban a Balaton partjára érkező külföldi csoportok tagjai nyaralásukat megszakítva egy-egy este ellátogatnak majd a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira is- (MTI) // HÁROM NAPIQ ASSZONY” VOLTAM Minden harmadik diák társadalmi ösztöndíjas az agrárfelsőoktatási intézményekben A legtöbb hallgatót, szám szerint csaknem 600-at a termelőszövetkezetek „taníttatnak”. A leendő mezőgazdasági és kertészmérnökökön kívül mintegy 100 mezőgazdasági gépészmérnök- és állatorvostan-hallgatóval is szerződést kötöttek, hogy tanulmányaik befejezése után néhány évig a termelőszövetkezetben dolgoznak. Az állami gazdaságoknak több mint 400 ösztöndíjasuk van, 600 hallgató pedig a tanácsokkal, illetve különböző mezőgazdasági jellegű üzemmel és intézménnyel szerződött. Könyvek a felszabadulásról A Zrínyi Katonai Kiadó a fel- szabadulás 20. évfordulója alkalmából négy jubileumi kötetet bocsát közre. A napokban hagyta ej a sajtót „A magyarországi felszabadító hadműveletek 1944— 1945” című könyv. „A szovjet hadsereg felszabadító harcai Magyarországon” címmel márciusban jelenik meg Tóth Sándor könyve. A második világháborúban a fasizmus ellen harcoló magyar szabadságharcosoknak és par. tizánoknak állít emléket Harsányi János „A magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen” című könyvében. Az I. Bolgár Hadsereg 1945. évi dél-magyarországi felszabadító műveleteinek hadtörténeti monográfiáját írta meg Godó Ágnes, „Az I. Boí|ár Hadsereg harca magyar földön” című munkájában. Történt, hogy élettársam megbetegedett. Ez alapjába véve szomorú dolog, én azonban titkon kicsit örültem — no, nem annak, hogy megbetegedett —, most megmutatom, miszerint az egész háztartás fél kézre való munka. Még egy férfinek is. — Kedvesem — mondom én —, csak semmi izgalom, pihenj és az egész háztartást bízd rám. — Nem lenne mégis jobb, ha a mama...? — Nem... — mondom én — nincs az egészben semmi fantázia. Igazán nem értem, miért csinálsz belőle ügyet. Főzni, mosni, takarítani, semmiség. Majd meglátod, ugyanúgy megcsinálom, mint te, Ha ugyan nem jobban. A gyerekek legalább úgy örültek, mint én. — Apuka főz, apuka főz, de jó lesz. Csak mosolyogtam, majd azt nézzétek és kóstoljátok, amit én remekelek. Bebizonyítom a gyen- gédebb nemnek: a konyha nem kizárólag az ő birodalmuk. Nézzék meg, amint egy férfi, no, de minek beszéljek. én igazi arcom. Majd én megmutatom. ...Mosdóvizet teszek fel, a tyúkok is éhesek, ébrednek a gyerekek, reggelit hoz anyuka, szemetes még a szoba. A reggelit felteszem, mosdóvizet leteszem, elborítom a teát, ftílocsolja a szobát, odaég a rántotta, valaki elátkozta. Megégetem a kezem, én még mindig éhesen... Portörlés jön a sorba, szaladni „kék” a boltba. Sírva kuncog a gyerek, bevarrtad a zsebemet. Én a gombot akartam. Jó korán felébredtem. Tűzgyújtás. Ez az első feladat. Nekiláttam. Egy óra múltán: — A fene egye meg ezt a nedves fát, nem akar égni. — Füstölt, majd újra kialudt. Ha nejem nem jön segítségemre a betegágyból, talán még most sem ég a tűz. Nos, jól van. ő ismeri a kályhát. Ez még semmi. A többi az Az óra épp tízre jár, pihenhetek már? Nem, ebédet főzni kell... edényhalmazt mosd csak el... Ez volt ebédig. Az ebéd a feleségem szerint igen jó lett volna, ha a pirított tésztalevest nem rántom be. így nem fogyasztottuk, mert túl keményre sikerült... A kapormártásnak... esküszöm... csak a rántás volt kevés, azért lehetett az aljára látni. íze viszont... nekem jó volt... a gyerekek nem tudják, mi a jó. Sütöttem bécsiszeletet. Nos, ez jó volt. Egy kicsit megégett ugyan, de azért... és különben is így szeretem... ha... ha jó ropogós. Az az egy nem tetszik nekem, hogy a feleségem folyton mosolyog. Olyan édesen... talán tetszik neki vagy lekicsinylő ez a mosoly. A pogácsa, amit sütöttem, csak melegen volt ehetetlen — ki a fene ismeri a sütőpor és a szalicil közötti lényeges különbséget? — Pogácsa volt és kész. Kerek, és a teteje sárga. Melegen puha, hidegen... kicsit kemény. ízlés dolga. Délután öt órára befejeztem az ebéddel való foglalatoskodást. Sőt, már el is mosogattam. A vacsora? Nem lehet egész aap csak csupa jót, kalóriadús ételt fogyasztani. Spórolni kell. A vacsora lehet gyengébb. Sütöttem szalonnát, kolbászt és kitűnő teát. Remek, csettintettem, miután a sült kolbász utolsó nyomait letöröltem szájamról. Lássuk a kitűnő teácskát, amely jól kiegészíti a vacsorát. — Apuka, apuka — sír az egyik gyerek —, ez nem jó. Keserű. — Ne kiabálj te haszontalan, hogy lenne keserű. Csak idd meg szépen. — Nem kérek — és leteszi a csészét. — Mutasd — kóstolja a feleségem és azonnal kiköpi. — Honnan vetted ezt a cukrot? — Behozom neki. — Ez keserűsó, a dadié. A cukor nem jobbra, hanem balra van a szekrényben. — Érhetetlen — mondom —, pedig pont úgy néz ki, mint a kristálycukor. Lefektettem a gyereket, elmostam a mosatlant. Nyolc óra. Leülök végre. Feleségem részvéttel szólít meg egy idő múltán. — Valami baj van, édes? Elfáradtál? — Nem. Ö, dehogy fáradtam. A holnapi programon gondolkozom. — Mit főzzek holnap? Pálvölgyi András
