Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-06 / 31. szám
M65. február 6. 4 Szombat Felkészülne k határidőre ? Gondok, bajok a mezőberényi Il-es számú téglagyárban 1 Keller-léceket leszállították Budapestről a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mezőberényi Il-es számú gyárába. Először két, majd körülbelül 2—3 hét múlva három vagonnal érkezett. A rengeteg lécet kirakták és a gyár különböző helyein — fedél alatt — máglyába rakták. Már az első szállítmánynál kiderült, hogy 10 centivel hossszabbak a kelleténél, tehát nem használhatók. A gyár vezetője írásban mindjárt bejelentette a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnak, de bizonyára nem történt intézkedés, mert a később érkező három vagon Keller-léc is ugyanolyan volt. Nem csekély összegbe kerül egy ilyen melléfogás. Üjra vagonba vagy gépkocsira kell rakni az egészet, elszállítani oda, ahol hasznát veszik. Ide pedig még egyszer küldenek — remélhetőleg már az „igazit”. — Ki a felelős? A nyerstéglagyártó üzemben egy vascsövet mutatnak, amit a központból küldtek a szekrényes adagolóhoz javítási anyagként. Lehet vagy 30—40 centiméter átmérőjű és 4 méter hosszú. De 10 centivel rövidebb, mint amilyenre szükség volna. Elméretezték. Nem tudják használni, áll a munka, — Ki a felelős? A présgép simahengerének a tengelyét ugyancsak elméretezték. Ennek rendbehozatala is időveszteséget okozott. — Ki a felelős? I gyár dolgozói mondják el mindezt és meg is mutatják, hogy miről van szó. Aztán árad tovább a panasz. Kevés a szárítószín, ezek közül pedig három olyan rossz állapotban van, hogy szinte már életveszélyes. Ignácz Pál, a szakszervezeti munkavédelmi felelős határozottan kifogást emel emiatt és azért is, hogy a présházi nyersátrakó balesetveszélyes helyen van. Már évek óta ígéri a vállalat, hogy kitelepíti a présházból, de még mindig nem történt semmi. Pázsit György, a szakszervezeti termelési felelős a gyár rendezetlenségének központilag történő megszüntetését tartja szükségesnek. Hasonló a véleménye Szekeres Endrének, a szakszervezeti titkárnak is, aki hangoztatja még, hogy a létszámot feltétlenül növelni kell. A vállalat nem veszi figyelembe, hogy iparvágány van és naponta 5—6 vagont raknak ki vagy be. Erre pedig nincs külön ember. Emiatt néha 15—16 órát is kénytelenek dolgozni egyesek. Nehéz lenne mindazt leírni, amit 1—2 órás ott-tartózkodásom alatt elmondanak a dolgozók. De a többi .baj ezekből és még valamiből következik: Szilágyi Dezsőt, a gyár vezetőjét leváltották a beosztásából. Nem tartják igazságosnak a döntést. Aláírásokkal ellátott levelet akartak küldeni a vállalat igazgatójának, h^gy helyezze őt vissza a munkakörébe. • Véleményem szerint — és ezt meg is mondom nekik — manapság az ilyesmi nem engedhető meg. Tiltakozni lehet például külföldi haladó gondolkodású emberek bebörtönzése Vagy halálbüntetése ellen, de nálunk valakinek a leváltása kizárólag a vállalat vezetőjének a joga, sőt bizonyos meghatározott esetekben kötelessége. Amit a gyárban tapasztalok, látok, nem megnyugtató. Mindenfelé rendetlenség, mintha nemrég fejeződött volna be a gyártás és a téli nagyjavítás csak most kezdődnék. Meg is kérdezem: felkészülnek határidőre? Mert a gépeket február 26-ig kell üzemképes állapotba helyezni, március közepéig pedig a teljes rendet helyreállítani. Nem sok a reményük. A -már elmondott hiányosságokra, bajokra hivatkoznak. Szinte teljes a letargia. • Dénes Ferenc, a vállalat párttitkára és Árendás Béla tervosztályvezető először is dokumentumokkal bizonyítja Szilágyi Dezső gyárvezető leváltásának szükségességét. A leglényegesebb ezek közül, hogy 3 év alatt a termelési érték — 25 százalékos létszám- emelkedés mellett — 10 százaléka kai esett vissza, áz átlagkereset- viszont 2,5 százalékkal nőtt. A termelékenység 30 százalékkal romlott. A selejt 1962-ben 1,9, 1964-ben pedig 6,3 százalék volt. Ki tehető felelőssé ezért? Több ízben figyelmeztette Szilágyi Dezsőt a vállalat vezetősége, - amíg végül fegyelmileg felelősségre vonták. Egyébként jó gyakorlati szakember, de beigazolódott, hogy a mai követelmények mellett ez már kevés. Mindössze 6 általános iskolát végzett, ami nem teszi alkalmassá egy ilyen nagy gyár irányítására. Gondoskodnak arról, hogy megfelelő beosztásban tovább dolgozzon és módot adnak neki a tanulásra. Több kérdésre már részben választ ad a gyár 3 éves eredményében mutatkozó visszaesés, ami lényegében változatlan viszonyok A Hejőcsabai Cement- és Mészmnben új, a dolgozók kényelmét, szórakozását, jobb ellátottságát szolgáló szociális létesítmények készültek el. Megkezdték az átadását a 150 személy befogadására alkalmas, öltöző-fürdővel ellátott modern munkásszállónak, amelyben négyágyas, kényelmesen berendezett szobák, továbbá klubhelyiség, valamint könyvtár áll majd a lakók rendelkezésére. Ugyancsak elkészült és nemsokára használatba veszik a hatszáz adag meleg étel készítésére alkalmas gépesített üzemi konyhát, valamint a háromszáz személyes éttermet. HIRDETMÉNY! AZ ASZFALTÜTÉPlTÖ VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI ÉPÍTÉSVEZETŐSÉGE Békéscsaba város és Békés község csatoma- és útépítési munkáihoz kubikosokat, segédmunkásokat vesz fel. Kubikosbrigádok előnyben részesülnek. Vidékieknek munkásszállást, jogosultság esetén különélést, négyhetes hazautazási költséget és ebédet biztosít. Jelentkezés személyesen vagy írásban Békéscsaba, Lenin út 5/a. Telefon: 28—06. Tanácsi igazolás szükséges. 29639 között történt. (Sem fejlesztés, sem leépítés nem volt.) Nem lehet tehát arra hivatkozni, hogy kevés a létszám vagy nincs elég szárítószín. A présházi nyersétrakót még a napokban megfelelő helyre telepítik át. A tévesen Mezőberénybe szállított anyagok (Keller-lécek, a rosszul méretezett vascső, valamint a présgép simahengerének a tengelye) miatt természetesen nem maradhat el a felelősségre vonás. Aki hibát követett el, annak vállalnia kell a következményeket érte. Ezekben a mondatokban foglalható össze Dénes Ferenc és Árendás Béla válasza azokra a panaszokra, amelyek a gyárban elhangzottak. Dénes Ferenc azt is kijelenti még, hogy a gyártásra való felkészülés időben megtörténik majd, amiről a vállalat gondoskodik. Szavaiban nem is kételkedem, de úgy vélem, a mezőberényi Il-es számú téglagyárban kialakult helyzetért a vállalat is felelős. Elsősorban az ott uralkodó rossz hangulatra gondolok. Ez okozza, hogy a dolgozók nem a feladatok megoldásának a lehetőségét keresik, hanem inkább magyarázatot arra, mit, miért nem lehet megcsinálni. Mintha elszakadtak volna a központjuktól, elmerülnek a saját gondjaikba. Érthetően feleletet várnak azokra a kérdésekre, amelyek nem tiszták előttük. B vállalatnak több gyára van a megyében, nem kívánhatja senki, hogy a vezetők nap-nap után mindenhová kijussanak. De az itt kialakult helyzet most megkívánja ezt, hogy helyreálljon a bizalom, s olyan hangulat alakuljon ki, amely megteremti az alapját az egész évi eredményes munkának. Pásztor Béla TÁJÉKOZTATÓ a Munka Törvénykönyvének módosításáról, az építő- és épitőanyagipar idei feladatairól Követendő kezdeményezést indított el az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága. Február 4- én, csütörtökön délután a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának székházában tanácskozást rendezett a szakszervezethez tartozó építő-, fa_ és építőanyagipari vállalatok és gyárak igazgatóinak, szb-titkáralnak és munkaügyi osztályvezetőinek részvételével, hogy megbeszéljék a Munka Törvény- könyvét módosító rendelkezések'alkalmazásával kapcsolatos feladatokat. Dr. Mislyei Ferenc, az Építő-, Fa- és Építőamyagipari Dolgozók Szakszervezetének jogtanácsosa vitaindító előadásban ismertette a módosító rendelkezések jelentőségét. A Munka Törvény- könyvének módosítása — mondotta — a gazdasági fejlődést szolgálja. Az új rendelkezések jellemző vonása ezenkívül a nevelő szándék. A módosítás jelentősége továbbá, hogy megszünteti a régi jogszabályokrendslkezéseiből adó. dó visszás jelenségeket. A munkahelyüket indokolatlanul és gyakran váltogatok hátrányosabb helyzetbe kerülnék, ugyanakkor az egy munkahelyen huzamosabb idő óta dolgozók több megbecsülést élveznek. A módosítás a becsületes dolgozók igazságérzetét juttatja kifejezésre. A tájékoztató után az előadó a jelenlévők több kérdésére válaszolt Hankó Pál, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára ezután az MSZMP Központi Bizottságának 1964 decemberi határozatából adódó feladatokat ismertette, amelyeknek végrehajtásét a szakszervezetek sajátos módszereikkel, a politikai nevelő munka színvonalának emelésével segíthetik a legeredményesebben. Kérte a jelenlévőket, hogy gondosan készítsék elő és szervezzék meg a műszaki konferenciákat, majd a munkahelyi termelési tanácskozásokat. A műszaki konferenciákat és a termelési tanácskozásokat február végéig kell megtartani, hogy mindenütt időben és részletesen megismerjék az idei tervfeladatokat. Az intézkedési tervekről szólva hangsúlyozta, hogy azokban a gazdasági vezetés előtt álló legfontosabb tennivalókat és ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket rögzítsék. Az intézkedési tervek mozgósítsanak a jó gazdálkodásra, á jó minőségű termékek gyártására, a termelékenység növelésére. Elmondott néhány olyan tapasztalatot is, amelyekből feltétlenül okulni lehet. Több helyütt a termelési tanácskozás megtartását a munkahelyi vezetők tavaly albérletbe adták ki, ami igen káros, hiszen egy-egy terület vezetője hivatott arra, hogy a feladatokról tájékoztassa a dolgozókat. Olyan hibák is- előfordulták, hogy az egész vállalat tervét ismertették, a tennivalókat nem bontották le az adott munkaterületre, s így csak általánosságban beszéltek a termelésről. A munkaverseny nyilvánossága, valamint a jó kezdeményezések népszerűsítése sem volt minden esetben kielégítő. A jövőben erre is több gondot kellene fordítani, hiszen nemcsak a munkaverseny szervezése fontos, legalább ennyire fontos a rendszeres értékelés, a kellő nyilvánosság és népszerűsítés is. Az idei tervek végrehajtásával kapcsolatban elmondotta: arra kell törekedni a vállalatoknál, hogy helyes közgazdasági szemlélet alakuljon ki, tervszerűbb legyen a munka, ütemes a termelés. Megfelelő elemzésekkel és intézkedésekkel segítsék elő a túlórafelhasználás és az állásidő csökkentését. Végül a szakszervezeti választásokról tájékoztatta a jelenlevőket. Ifjúsági társadalmi osztály Orosházán Az Orosházi BARNEVÁL párttitkárának szobájában beszélgetünk. Itt van a KISZ megyei bizottságának ifjúmunkás felelőse, az orosházi városi pártbizottság titkára, a városi KISZ ifjúsági társadalmi osztály elnöke, s vendéglátónk, az üzem párttitkára. A téma az ifjúsági társadalmi osztály ipari szakcsoportjának szervezése, beindulása, működése Orosházán. Az ifjúsági társadalmi osztály megyei központja a múlt nyáron létesült. A KISZ-en belüli szervezet célja: a termelékenység emelését növelő KlSZ-felada- tok támogatása. Két — ipari és mezőgazdasági — területen tevékenykedik. Az ipari ifjúsági társadalmi osztályok a három városban is megalakultak. Milyen munkát végzett eddig az orosházi csoport? A tíz felelős aktíva kiépítette a városi ipari üzemek KISZ-szervezeteivel a kapcsolatot. Tizenöt ipari létesítményt — gyárat, üzemet, ktsz-t — és összesen 24 alapszervezetet érint munkájuk. Kezdeményezésükre 16 ifjúsági brigád alakult meg Orosházán. Az üveggyárban megszervezték a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát. Felmérték az összes ipari üzemben a munkaversenyek állását, felvették a kapcsolatot a szocialista brigádokkal. Jelenleg az iparban dolgozó KISZ-korú fiatalok számáról, szakképzettségéről készítenek statisztikát — tájékoztat bennünket a városi KISZ-bizottság titkára. Hogy az orosházi ifjúsági társadalmi osztály megalakulása és kezdeti szervezési munkája tartalmas feladatok megvalósulásához vezessen — éz még a jövő dolga. A fiataloktól függ minden. Mik ezek a feladatok? Ezt már az oros. házi ifjúsági társadalmi osztály elnökétől — a BARNEVÁL fiatal szakmunkásától — tudjuk meg. Aktívabb bekapcsolódás a különböző versenymozgalmakba. Így 1965 első felében az orosháziak 30 megyei termelési versenyen való részvételüket tervezik. A KISZ gazdasági védnökséget vállal. Például az üveggyári TMK-alap- szervezet vállalta, hogy patronálja a hulladék-, forgács-, haszonvas tárolását és értékesítését. A meglévő brigádok mellé négy újat kívánnak szervezni. Ifjúsági exportbrigádokat alakítanak, egyelőre kettőt: az egyiket a helyi háziipari szövetkezetben, a másikat itt, a BARNEVÁL-nál A gazdaságosabb termelést, jobb szervezést elősegítő fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsát — mely több békéscsabai vállalatnál, így például a téglagyárban, a megyei építőipari vállalatnál máris igen eredményesen működik — az Orosházi Üveggyár mellett a közeljövőben más vállalatoknál is meg kívánják alapítani. Az ifjúsági társadalmi osztály tagjai tehát elhatározták, hogy az Orosházi BARNEVÁL-nál létrehoznak egy ifjúsági exportbrigádot. Kérdés, mit szolnak ehhez a vállalatnál. Erre már Kovács András párttitkár adja meg a választ: A világ minden részébe szállítunk. Például füstölt libamellet Nyugat-Németországba, galambot Olaszországba. Az exportnál dolgozók kezén milliók forognak — s rajtuk is múlik, hány millió legyen ez az összeg, mert hát nem mindegy, hogy ötmillióval több vagy kevesebb. Sok függ a termelés szervezésén. Például egy tonna egész libahúsért 3600 nyugatnémet márkát kapunk. Ugyanennyi darabolt libáért már hatezer márkát. Ha valahol, akkor nálunk aztán igazán elkelne egy aktív ifjúsági exportbrigád. Nagy lehetőségek nyílnának meg előttük. Az orosházi KISZ-fiatalok tudják, hogy a terveket a megvalósulásnak kell igazolni. P. A,
