Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-05 / 30. szám
IMS. február 5. 5 Péntek Egy városrész história fa Napjainkba« 240 esztendőt, fával, televízió- és biliárdszobájá- Jcell időben visszamenni a Német I val jelentős művelődési és szóra- Gyula alapítása előtti állapotok kozási lehetőséget nyújt a mintfelidézésében, amikor ezt a területet az a sziget képezte, amelyet az akkori két Körös — az Élővíz- csatorna helyén volt Körös-ág, valamint a Göndöcs-kert és az Ajtósi utcán túl mélyedéssel nyomot hagyó másik ág — a János- árokkal közrefogott Egy 1722-es térképen ez a hely így van megjelölve: „Kukuruz- Inzl und Melaun-G arten.” Vagyis: „Kukorica-sziget és Dinnyéskert” Talál az a területi elszigeteltség is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Német-Gyula egykori német telepesei több mint két évszázadon keresztül megőrizték népi sajátságaikat és mind gazdasági, mind kulturális, valamint közigazgatási vonatkozásban is kiépíthették sajátos életkörülményeiket, intézményeiket Magyar- és Német-Gyula közigazgatási egyesítésének kérdése először 1848-ban merült fel, de arra csak 1857-ben került sor. Az önkényuralmi kormányzat által egyesített Békés—Csongrád megyék akkori főnöke, Torkos Kálmán 1857. október 1-én nevezte ki „Gyula mezőváros” új tisztikarát és ettől kezdve megszűnt Német-Gyula „Sigillum Oppidr Gyula Germanic!” körfeliratú pecsétjének használata. Az egyesülés után — a Körös szabályozása kapcsán — eltüntették Magyar- és Német- Gyula fizika: határát, a János-ár- Jcot is, amely a mostani Béke sugárút vonalában haladt a Komló-szálló és a mozi járdájának nyomvonalában. Iz azóta megváltozott idők jegyeit viseli magán ma már minden, Gyula városának ebben a negyedében. Németváros leglátogatottabb társadalmi szervezetét jelenleg a Hazafias Népfront Józsefvárosi Olvasóköre képezi, amely TIT-előadásaival, könyvtáFelszabadulási mnnkaverseny a Mó4 vasútállomáson A békési vasútállomásom joggal büszkélkednek azzal, hogy egy éve nem történt baleset. Most is arra törekednek, hogy a jövőben sem legyen. Három szocialista brigádban huszonhármán dolgoznak. Nagy László, Ladányi László és K. Szabó Imre brigádvezetők Bán fi György állomásfőnök támogatásával az idén is szeretnek elnyerni kollektívájukkal a szocialista címei. Az idén január derekáig több mint 600 vagon kirakását intézték, amihez az AKOV dolgozói is hathatós segítséget nyújtottak. Húsz nap alatt a 600 vagon áruból az AKOV dolgozói 200 vagonnyit továbbítottak rendeltetési helyére a rendkívül kedvezőtlen körülmények közepette. Az állomás dolgozói a párt- és szakszervezet támogatásával készülnek hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára és ennek keretében a munkafegyelem további szilárdításával törekednek jó eredményeket elérni. A kocsitar- tózkodási Időt, amely jelenleg is száz százalék és a kocsikihasználást, amely 88 százalék, igyekeznek megtartani, illetve javítani. BoldiztAr Gyula egy 140—150 főnyi tagságának. Az olvasókör Kun Béla utcai épületében azelőtt a németvárosi gazdakörrel versengő, szakmai összetételű iparoskör működött. A mostani olvasókör vegyesen foglalja magába tagságának különböző foglalkozású rétegeit. MikBzben az olvasókör egyik termében Benkő István józsefvárosi tanácstaggal, a kör alelnöké- vel, Hoffmann Istvánnal és a 80 esztendős .Móricz Andrással az olvasókör 50 éves jubileuma alkalmából készült — 1884—1934 évjelzésű — emléklapot nézegetjük, arról csevegünk, vajon hányán beszélnek még német nyelven Józsefvárosban? Megállapítást nyer, hogy a városnegyed mintegy 4 ezer főnyi lakosából ma néhány 70*—80 év körüli idős ember beszéli még elődei anyanyelvét. Ennek a körülménynek a bizonyítására Móricz András bácsi elmondja, hogy hetven esztendővel ezelőtt ő is a városi tűzoltólaktanya zsindelyezésénél „tanult” németül, ahová a tanító ■ a németóra helyett kirendelte az osztályt a zsindelyekből szeget húzni „társadalmi munkában...” A városnegyed gazdasági élete is gyökeresen megváltozott. Mostani lakói közül legtöbben a tsz- ekben dolgoznak, a lakosság más része a gyulai és környékbeli üzemekben, intézményekben. József-' város további fellendülését a városrész terjeszkedési terve is bizonyítja, amennyiben a negyed területi folytatását képező törökzugi és csikósért szőlők egy része parcellázás útján rövidesen beépítésre kerüL így adódott utam végén a konklúzió: Gyulán a „németváros”, mint nemzetiségi képlet hovatovább csak mint történelmi színfolt karakterizálja a város arculatát, sokrétű, Izgalmas árnyalataival gazdagítva Gyula históriájának lapjait. Surányi Sándor 11. És Ernest • várta, hogy az ügye tisztázódjék, hogy a rettenetes vádat visszavonják és visszatérhet eredeti .foglalkozásához. Nem így történt Mindenütt vállat vontak, hogy nem tehetnek semmit. Kis urak ők ehhez. Emest ügyét fent kell eldönteni. Ök becsületes embernek látják, de semmit sem tehetnek. Érdeklődtek állítólag fent, de még feljebb utasították őket. Egyszer egy legfelső fogadáson — amelyre meghívták Peter Galt is — Galnak sikerült magát áttörnie az ünnepélyes, hivatalos mosolyok, beszédek és üdvözletek torlaszain, amelyek a jelentős férfiúnak, az ország első emberei egyikének szóltak. Röviddel Ernest bezárása után volt ez..j . A jelentős ember mosolya fellelkesítette Peter Galt. A puha szőnyeg elnyomta a beszédet, a kristálycsillár szétszórta a barátságos fényt. — Meg vagyok győződve, hogy tévedés’ történt. Biztosan ártatlan. Nem börtönbe való. A pohárköszöntőhöz borral teletöltött csiszolt pohár félúton megállt, a barátságos mosoly átható, fürkésző tekintetté változott. Lehetőségek a megye idegenforgalma előtt Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a megye idegenforgalmi helyzetével. A vb felhívta a figyelmet, hogy a helyi tanácsok, a helyi szervek a maguk területén tegyenek meg mindent a megye idegenforgalmának fejlesztéséért. Van-e lehetőség arra, hogy megyénk idegenforgalma jelentőségében elérje az országos átlagot? Epre egyértelműen válaszolhatunk: igen! Csupán rajtunk múlik, hogy megkeressük azokat a lehetőségeket, amelyek ma még kihasználásra várnak. Adottságok kihasználatlanul A Körösök vidéke... így emlegetik megyénket Dunántúlon és fönn északon. Mi idehaza erről hallgatunk, sőt annyira megszoktuk már, hogy talán eszünkbe sem jut. Pedig, ha az idegenforgalomról esik szó, elsőnek mindjárt erre kell gondolnunk. Az idegenforgalommal foglalkozók nemrégiben megállapították, hogy a Körösök természeti adottsága azzal a ténynyel kaphat kiemelkedő szerepet, hogy ezeknek a vizeknek a szeny- nyezettsége a legalacsonyabb az ország többi f oly ójához viszonyítva. Miért érdekes ez? Az oly sokszor csupán vicclapok, ban szereplő horgászat — akárki akármit is mond — nem utolsó szenvedély. És nem keveseké. Sokan szívesebben töltik két hét sza. badságukat egy eldugott, csendes patakparton, mint az esti fényárban úszó tengerparti lokálban. Feltételezhető, hogy ha Békés megye idegenforgalmának Ilyen jellegű felmérését elvégeznénk, néhány meglepő dolgot tapasztalhatnánk. Vajon fel tudjuk-e használni azt a lehetőséget, hogy nemcsak nálunk, de másutt is szeretnek horgászni? (A franciák kedvenc sportja.) És, ha a horgász- szövetségek nemzetközi szinten, mondjuk a Körös partján rendeznének időnként nemzetközi horgászversenyt, bizonyára jaj lenne a halaknak. Szálloda és sátor Tudom, a fenti gondolat, pláne nemzetközi méretekben, máris tiltakozást vált ki: Hol alszanak a külföldiek?! Köztudott, hogy Békés megye szálloda-helyzete , súlyos. Ezt a tényt kár lenne tagadni, mert az idegenforgalmi, hivatal nemes erőfeszítése szinte hiábavaló a vendégszolgálat kibővítésére. De vajon azok, akik horgászni akarnak, csak selyempaplanos ágyban tudnak aludni? Nem hisszük el. A külföldről szóló tudósítások, különösen nyaranta, mindig arról számolnak be, hogy külföldön a campingezés teret hódít. Használjuk ki és kamatoztassuk ezt a szenvedélyt! Ne járjunk úgy ezzel a gondolattal, hogy csak akkor beszélünk campingezési lehetőségekről, ha azon a területen teljes összkomfortot tudunk biztosítani wert- heimzáras házikókkal. Állítom, hogy a külföldiek igénye nem ilyen. A külföldiek egyszerűen romantikát keresnek. Az elmúlt vasárnapok egyikén a Magyar Nemzetben figyelemre méltó cikk jelent meg az olimpiáról és az idegenforgalomról. Volt közlekedésügyi, postaügyi miniszterünk arról írt, hogy ne szégyelljük a romantikát és ne botránkoz- zunk meg azon, ha a külföldi nálunk csikóst, vagy éppen délibábot keres. Adjunk neki. Az ő pénzéért azt vesz, amit akar. Ha a külföldi horgászni jön, a saját sátrában boldogan ellakik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy szálloda nem kell, kell az is, de ne attél tegyük függővé, hogy foglálko- zunk-e idegenforgalommal vagy sem. Társadalmi összefogás A cikk elején említett végrehajtó bizottsági ülésen a vb-tagok felelőséggel fogalmazták meg mondanivalójukat és kiérzett az is, ho’gy születhet bármily határozat erről a kérdésről, ha az nem párosul társadalmi összefogással. És azt hiszem, Békés megye idegen- forgalmának szekerét azzal lehetne kirántani a jelenlegi kátyúból, vagy legalábbis állóhelyzetéből, ha néhány dolgot már most, azonnal megteszünk. Néhány hónappal ezelőtt jelent meg lapunkban egy cikk Kövek és házak címmel, amelyben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a kondorosi csárda nem történelmi hagyományaival kondorosi csárda, hanem jelenével. Ne ugyanazt a hétféle ételt lehessen minden étlapon megtalálni, hanem legyenek speciális tájjellegű ételek. A megye idegenforgalmát irányítóknak pedig szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni Budapésttel, hogy a Magyarországon romantikát keresőket ezekre a helyekre irányítsák, így Szarvasra, Szeghalom környékére (pusztátlátni), és aki érkezik, az fürödjön Szarvason, ebédeljen Szeghalmon a pusztán bográcsban főtt kolbászos tarhonyát, vacsorázzon Békésen és aludjon valahol Gyula mellett az erdőben épített campingtáborban. Ezt mind egy napra? Igen. Legyen rohanás, fáradjon ki és lássa azt, amit ő akart. Hogy közben meglátja a békéscsabai új konzervgyárat, az épülő új várost? Az nem baj. Lényeg az, hogy érezze jól magát. És ne szépítsük azt, ami van, azt adjuk, amit 6 kér. Az idegenforgalom lehetősége természetesen akkor válhat tény- nyé, ha szervezetten Irányítják. Ezért figyelemre méltó az, hogy a közeljövőben sor kerül egy állandó bizottság megalakulására, amely a Körösök vidékének népszerűsítését, megismertetését messzemenően elősegítheti. Munkájuk nem lesz kevés, de megéri. Dóczl Imre Juroj Spitzer* HOZZÁTOK TARTOZOM Fordította: Krupa András — Ártatlan’ Ha ártatlan, akkor én vagyok bűnös. Ha nem börtönbe való, akkor én vagyok oda való. Ügy néztek egymásra, mintha nem ismernék egymást. Ez történt akkor és ott, a legfelsőbb szinten. Ernest úgy döntött, hogy levelet ír. M giita, hogy semmit sem akar, hogy semmi renikfvülit nem akar. Megírta, nehezen viseli el, hogy a hozzá legközelebb állók még mindig kételkednek a jó hírnevében. Nem kapott választ. Mindennap, amikor hazatért a munkából, ugyanazt a kérdést tette fei; nem állt meg a postás? Aztán már nem Is érdeklődött. Ke* ülni kezdte az ismerősöket, és hosszú sétákra indult hazulról a Vtácnikra. Mit csinált ebben az időben Gál? A műteremben élt, javítgatta a tanítványok munkáit, vitatkozott velük a borozókban, magyarázta elképzelését a művészetről, hagyta magát csodálni. Beszélt nekik a felkelésről, egyáltalán említette nekik Er- nestet vagy Javoreket? Optimizmust hirdetett. Meg 'ehet-e fejteni, mi történt itt valójában? Lehet, hogy akadnak olyan, emberek, akik minden Körülményt és összefüggést megvizsgálnak, amelyek előidézték azt, hogy az eszme iránti odaadás visszaélt önmagával, hogy a társadalom érdekét szembeállították a lelkiismerettel, hogy az egymáshoz legközelebb állók kölcsönösen kezdték egymást ellenségnek tekinteni. Kinek volt igaza? Javoreknek, aki elvetette a vádat vagy Ernestnek, aki elfogadta? Az egyik eljutott ahhoz a felismeréshez, hogy hazugsággal nem lehet szolgálni az igazságot, a másik alázatosan alávetette magát, önmagára nem gond'lva. Az ő bizalmával, hitével, valaki szörnyen visszaélt. (Folytatjuk)
