Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
1965. február 28. 6 Vasárnap ^SALAD-QTTHON Kátay Antal: PAPÍRHAJÓ Csavarog a gyerek! — kedves, tanár ár, rettenetes dolog történt! Ez a pákosztos gyerek megint elcsavargott! — keresett fel a minap felháborodottan egy anya. — Pisti?! — Az! Már tavaly őásze; egymás után háromszor is, iskolából jövet egy . órát ;tekergeti a barátaival. Akkor azután az apjától kikapott! Fél esztendeig nem is volt semmi baj. Most, hogy mi ütött belé?! Megint kezdi. Nem mertem szólni niég az uramnak, gondoltam, a tanár üí hátha tud segíteni... Sok anyának lehet még hasonló gbndja, ám csavargás és csavargás között különbséget kell tenni! Ha iskola után egy félórát vagy egy cnát elsétál' a gyerek barátaival, s közben autót nézeget, kirakatot bámul, vagy megnézi a trafik ablakában a műanyag katonákat — még nem csavarog. Persze, a szülő aggódik! Hol lehet, nem történt-e baja? Ne kívánjuk azonban, hogy iskola végeztével a gyerek rohanjon haza. Olyan legyen a házirend, hogy akár délben, akár délután a gyerek nézelődhessen, sétálhasson barátaival. Nem kell azonnal gyanúsítani, perbe fogni, tiltani, vagy megverni. Igaz, sok gyerekhez mehetnek barátok, barátnők. Játszhatnak is otthon kedvükre. De csak ott hon t mert „szem előtt” vannak. Ám a gyerek szemlélődő kedvét, változatosságra való igényét, törekvéseit értsük meg. Minden gyérek szeret naponta egy órácskát „felügyelet nélkül” önállóan, saját kedvtelése, szerint eltölteni. Azok a kislányok, akiknek ezt megengedik, később sem csavarognak el. Á fiúk pedig fiatalember korukban sem fognak bejelentés nélkül kimaradni. A séta, a „bámuldozás”, az iskola utáni focimeccs tehát nem csavargás, nem bűn. Nem vétek a szülői ház ellen. Persze, akadnak valóban „csavargó” gyerekek. De őket seih lehet mind egy kalap alá venni. Itt van például Laci és Imre. A rendőrség hozta vissza őket. A szülők két napig kétségbeesve keresték a fiúkat. De vajon csavargás volt-e ez? Imre apja iszákos, veri a gyerekeket. A két nagyobb fiú már a nagymamához költözött. Imre sem szeret otthon lenni. És Laci? Édesanyja elvált, az öreg szülők feltűnően kedvesek az új apukához. Érthető hát, a két, különben is nehezen nevelhető fiú elviselhetetlennek érezte életét, s úgy akart megoldást keresni, hogy Imre nagymamájához 1 költöztek. Útiköltségük nem volt, gyalogoltak tehát egy napig, míg másnap ott akadt rájuk a rendőrség. A két fiúnál érthető a „csavargás”. Ezek szerint nincs csavargó gyerek? A pedagógus mindent „kimagyaráz”? — vethetné közbe valaki. Itt volt Piri! Nyolcadikos, szép kislány. Már egy gimnazista fiú udvarolt neki. A fiú hajóskapitány, Piri filmszínésznő szeretett volna lenni. Szövetkeztek hát, hogy együtt próbálnak „szerencsét”. Valóban csavarogtak, amíg a rendőrség vissza nem vitte őket szüleikhez. Piri ismét megpróbálkozott egyedül, de nem sikerült... Igaz, ennek három éve, s azóta komoly szakmát tanuló fiatal lett a fiúból is, Piriből is. Kissé nehezen, de ők is megértették: a kalandvágy, a csavargás nem jelent jövőt Imre és Laci is megfelelő otthon, szülői szeretet mellett csak sétálni ment volna. A „csavargás” sokféle árnyalatával találkozhatunk. Nem tiltani, hanem az ösztönző okot kell megkeresni és megszüntetni! Kolozsvári Gyula Pepita divat a Pepita bébiruha fehér mell- résszel. Sajtos ételreceptek Patakocska, hová sietsz? Gyere vissza, kérlek. Vidd el ezt a papírhajót az én kisöcsémnek. Ott, hol füstöl a sok kémény, ott őrzi a város. Kórházban van tavasz óta, üzenetre vár most. Mese van a fedélzetén, rólad szól tán éppen. Viszed? Akkor fuss odáig, s én köszönöm szépen! (Szávay Edit rajza) Az első keresztrejtvény Az első keresztrejtvény a New York-i „World“ című napilap hasábjain jelent meg, 1924 végén. A keresztrejtvény azonban mégsem amerikai találmány. Az elsőt ugyanis egy Kréta-szigetéről származó, 4000 éves kőtáblán találták. Ennek az antik keresztrejtvénynek a másolata a Baltimore-i egyetem múzeumában látható. A mi időnkben az első kereszt- rejtvényeket egy Mountain La- kes-i tanító szerkesztette.- Arthur Whye ismerte a krétai leletet és annak nyomán készült keresztrejtvényét elküldte ismerősének, a World szerkesztőjének, aki nagy reklámot csapott neki és leközölte. Azóta a szerző nevét régen elfelejtették és a keresztrejtvény feltalálását jogtalanul bizonyos Daves nevű embernek tulajdonítják. Az elektromos háztartási kisgépek családjában a legtöbbet tud a „Robotgép”. Burgonyát, gyümölcsöt tisztít, kávét, diót, mákot, száraz zsemlyét darál, habot ver és megfelelő üvegbetcltel turmixot is kever. Vitamin saláták Ilyenkor, a tél végén is készíthetünk ízletes, vitamindús salátákat, hogy a szervezet elhasznált vitaminkészletét pótoljuk. Savanyú káposztasaláta Fél kiló hordós káposztát apróra vágunk. Egy-két almát darabokra vagdalunk kis fej vöröshagymával. Darált köménymaggal ízesítjük, s kanálka cukorból^ másfél deci vízből, csipet sóból öntetet készítünk; beleiacsarunk egy citrom lévét; s a salátára öntjük. ■ Sárgarépa saláta 30 dkg sárgarépát, 30 dkg almát megreszelünk. Két citrom levét kifacsarjuk, ízlés szerint cukorral édesítjük, pici sót dobunk bele. Frissen tálalva, különösen gyermekeknek és betegeknek gazdag vitaminforrás. Rizssaláta 25 dkg rizst és egy közepes nagyságú zellert külön-külön megtisztítva megfőzünk. Kis zöld- borsó-konzervet adunk hozzá, összekeverve sózzuk, citromlét facsarunk hozzá, s az egészet majonézzel öntjük le. Tetejére zöldpetrezselymet hintünk. Sajtos saláta 25 dkg eidárni sajtot csíkokra vágunk, 2 db savanykás ízű. vékony szeletekre vágott almával összekeverjük. Négy kanál joghurthoz egy fél citrom levét facsarjuk, s az alma-sajt keverékre öntjük. Tetejére szórjunk durvára . darált diót. Karácsony Vilma FURFANGOS MESE Sajtos burgonyakrokett (két személy részére). 25 dkg főtt burgonyát szitán áttörünk. Hozzáadunk 6 dkg daralisztet, 1 tojás sárgáját, sót, kis feketeborsot és 4 dkg ei- dámi sajtot, amit apró kockára vagdaltunk. Az egészet tésztává dolgozzuk, majd zsemlyemorzsával behintett gyúródeszkán apró rudakat formálunk belőle, s forró zsírban kisütjük. Ez kitűnő főzelékfeltét, de „fogyókúrázóknak” főtt zöldbabbal, tökkel, spárgával kitűnő ebéd és vacsoraétel. Sajtos rakott burgonya. 60 dkg burgonyát héjában megfőzünk,. meghámozzuk és karikára vágjuk. Zsírozott jénai tálat morzsával meghintünk és a burgonya egy részét belerakjuk. Közben egy kis fej hagymát zsíron megpirítunk, a burgonyára öntjük, 6 dkg reszelt sajtot, kis borsot, sót hintünk rá. A rétegeket váltogatjuk, hogy a tál tetejére burgonya jusson. Sütés közben leönjtük tejfellel, amiben elhabartunk egy tojást, sót és kevés darált ■ feketeborsot. Ez a sajtos vacsoraétel savanyúuborkával kitűnő. Karácsonyi Vilma — Valamikor régen, amikor még én is olyan gyerek voltam, mint most te, mindig üldöztem az öregapámat, hogy meséljen. Egyszer aztán erősen megmérgelődött és azt mondta: — Ha holnap hajnalban elmész helyettem a hegyekbe fát vágni, akkor még mesélek. — Elmegyek én! De el ám, csak meséljen még egyet, öregapám! — kiáltottam neki boldogan, és amit megígértem,: meg is tettem. Másnap elmentem helyette fát vágni az erdőbe. Hajnalban gyorsan felrántottam a lábamra az inget, a fülemre a cipőmet, a fejemre a nadrágomat és kimentem a kamrába. Ott találtam a nagy harangfűrészt. Felültem a hátára és elvágtattam vele fel a magas hegy tetejére. Annyira vágtatott velem az a huncut fűrész, hogy a fákat is kerítésnek láttam. A nagy rohanásban egy fenyőfa annyira fejbe kólintott, hogy az eget is nagybőgőnek néztem. Amint a hegycsúcsra értünk, tüstént lepattantam a fűrész hátáról... — Ejnye, roj lehet ez? — kérdeztem magamtól, mert olyan csodálatos muzsikát hallottam, a mi. lyent még életemben soha. Képzelheted, menynyire meglepődtem, ami_ kor láttam, hogy a fenyők muzsikálnak. Akkora nagy hegedűjük volt, hogy a vonó Hen- cidától Boncidáig ért. — Most csak halljál csodát! A nagy zenebonára az én fűrészlovam táncolni kezdett. Egyszeriben keze, lába, feje nőtt és ropta a kutyakopogóst. Nekem meg hirtelen eszembe jutott: ha nem vágok fát, nem mesél többet az öregapám. Rá is parancsoltam mindjárt a fűrészre: — Hahó! Te vad paripám! Állj meg rögtön, mert különben összetöröm a csontodat. A fűrész azon nyomban meg is állt és mint egy dühöngő fenevad, nekiesett a legszebb fenyőfának. Egy pillanat alatt elfűrészelte a derekát és... ekkor olyan csoda történt, amit még csak nem is hallottam világ életemben. A fenyőfa tovább állt. Kiabáltam én neki, hogy rögtön dűljön el, de annak esze ágazatjában sem volt. Mintha csak őrnek állították volna oda, úgy istrázsált mozdulatlanul. Haj, erre én vagyon megmérgelődtem. Mindjárt átbucskáztam a fejemen és hipp-hopp, felrohantam a fa tetejébe, hogy beszéljek a koronájával. Hanem amint rohannék felfelé, a fele úton elkapott egy ág. Úgy szorította a derekamat, hogy szusszanni is alig tudtam. Hiába kiabáltam az én kedves fűrészparipámnak, hogy segítsen — nem törődött velem. No, várj csak, szélházi fa! — gondoltam — kinőttem ér már az Isten markábul. Te csak a de-. rekamat fogod, de nem ám az eszemet! Gyorsan leszaladtam a fáról. Hazarohantam a kis sze- kercémért, hogy majd levágom azt az erőszakos ágat és kiszabadítom 1 a derekamat. — Amikor aztán kiszabadítottam a derekamat, mind kivágtam az egész erdőt! Olyan voltam, mint Fanyűvő! Nem kellett ám se fejsze. se fűrész, csak a pucér kezem. Amikor végeztem, vártam öregapámtól a dicséretet. — S mit gondolsz, mi történt ekkor? Felnyitottam a szememet, s akkor láttam, hogy öregapám a karosszékben ül én meg az ágyban fekszem, s a hasamra süt a nap. És képzeld el, a cipő nem volt a fülemen, a nadrág nem volt a fejemen, az ing nem volt a lábamon... Ekkor jöttem rá, hogy az egészet csupán álmodtam... Itt a vége, fuss el véle, nagy folyónak fenekére. Sindulár Anna
