Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

Wffi. február 27. Szombat Mezőmegyer két évtizede A tanácsháza elnöki szo­______________bájában ül ünk. Velem szemben Szabó Ist­ván, a községi tanács elnöke, mellettem Szatmári Lajos, a köz­ségi tanács titkára. Mind a ket­ten mezőmegyeriek és a községi tanács régi vezetői. Velük beszél­getek a régmúlt időkről, s a fel­szabadulás óta eltelt 20 esztendő gazdag eseményeiről. — Valamikor kicsiny település volt a mi községünk — mondja a tanácselnök. Még az 1500-as éveké­ben ütöttek itt tanyát őseink. 1927-ig Dobozhoz tartoztunk, Do- bozmegyer néven... A ma velem egyidősek, az 50—55 évesek jól emlékeznek még arra is, hogy 37 évvel ezelőtt — amikor végre ön­álló község lett — az egyházi és az állami iskola, két fűszeresbolt, a levente otthon és a fatomyos tűzoltó épület jelentett itt min­dent. — Községünk parasztsá­gának va­lóban a felszabadulás jelentette a felemel kedést — kapcsolódik a beszélgetésbe Szatmári Lajce ta­nácstitkár. — 1945-ben kilencven házhelyet osztottunk ki a község­beliek között. Legtöbben még ab­ban az évben megkezdték az épít­kezést — A felszabadulást követő években az emberek keze nyomán sok minden történt itt, Mezőme- gyeren — vette át a szót ismét a tanács elnöke. — A községbeliek 1951-ben orvosi rendelőt építet­tek. Majd 1952-ben a levente ott­honból művelődési otthont alakí­tottunk ki, ahol a mozi is helyet kapott... emlékkönyvet mutat Szabó j Aranybetű» István tanácselnök. A benne elhe­lyezett fényképek a község szor­galmas embereit mutatják be munkaközben. Régi ismerősöket láttam a fényképeken, akik 1954- től, a községfejlesztési alap létre­hozásától 1960-ig minden utcában betonjárdát létesítette'.:. Mások 1962-ben a Dózsa és a Széchenyi utcai útépítésnél szorgoskodtak napokon át, hogy 120 ezer forin­tot érő társadalmi munkájukkal szebbé tegyék kis községüket. Két évvel ezelőtt és a múlt év­ben újabb 115 házhelyet osztottak ki. A múlt év októberéig 15 család fel is építette a házhelyekre új otthonát. Ebben az évben állami beruházásból minden bizonnyal az új utcák villamosítását is va­lóra váltják. Hogy a kút létesítése az idén sorra kerül-e, az még sok min­dentől függ, de megérdemelnék a mezőmegyeriek mert sokat tettek itt társadalmi munkában a köz­ségbeliek. önkéntes mun­______________kája nyomán ás saját anyagi erőnkből a régi fatomyos tűzoltólaktanya tornya helyett újat építettünk téglából — veszi át a szót Szatmári Lajos tanácstitkár. — Mint ahogyan f958-ban a vágóhidat, 1959-ben a mesterséges megtermékenyítő ál­lomást, a sportpálya öltözőjét is állami beruházás nélkül építettük meg... Tavaly megkezdték az új művelődési otthonunk építését is, ami egymillió forintnál többe ke­rül. Az idén augusztus 20-ra min­den bizonnyal kész is lesz... — És az orvosi lakás, amit ugyancsak saját anyagi erőnkből vásároltunk! — szól közbe a ta­nácselnök. — Igaz, hogy orvo­sunk még nincs, csak ígéret... Pádig nagy szükségünk lenne or­Az emberek vosra. De baj van az iskolai taní­tás körül is. Jelenleg öt tanterem­ben 240 gyerek szorong. 1950 óta állandóan kérjük az iskolabőví­tést. 1963-ban saját erőnkből ösz- szegyűjtöttünk annyi építőanya­got, hogy három tanteremhez ele­gendő lett volna. A toldásos épí­tést nem hagyták jóvá a megyé­nél. Azt válaszolták, új iskolát kapunk. A tűzoltólaktanya termét már átadtuk tanítás céljára. De ez még mindig nem oldotta meg a gondokat. A mezőmegyeri gyere­kek politechnikai oktatásáról ná­lunk még beszélni sem lehet. Olyan jogos panaszok ezek, amelyeket saját erőből, társadal­mi munkával már nem tudnak megoldani a község szorgalmas lakói. De a gondok rendezésében bizonyára nem maradnak egye­dül. — Persze kisebb, nagyobb gond­jaik eltörpülnek azok mellett, me­lyekre joggal büszkék a mezőme­gyeriek. Itt van többek között a korábbi három termelőszövetke­zetből alakult Béke Termelőszö­vetkezet. A 2900 holdas közös gaz. daságban 385 család ma már nem­csak keresi, hanem meg is találja boldogulását. Szabó István tanács­elnök egy füzetlapra donosa közül öten a Béke Terme­lőszövetkezet gazdái. Húsz évvel ezelőtt tíz újságot kézbesített Me- zőmegyerre naponként a posta. Most 800-nál több különböző saj­tótermék jár ide. Az öreg műve­lődési otthon pedig mindig meg­telik nézőkkel és hallgatókkal, amikor filmvetítésre, TIT-előadás- ra kerül sor, vagy amikor —a szeptemberben kormánykitünte­tést kapott — Mekis Márton ének szaktanár vezetésével az irodalmi színpad tagjai színpadra lépnek... A tanács kát vezetőjétől hallot­tam azt is, hogy ez az irodalmi színpad a békési járásban kivívta már az elismerést. Azt pedig a Béke Termelőszö­vetkezet irodájában az elnök meg a párttitkár mondta el, hogy 1963- ban a közös gazdái közül hetvenen váltottak bérletet a békéscsabai Jókai Színház előadásaira. A ter­mel ö'zö vetkezet kulturális alap­jára félretett forintokból pedig csoportosan utaztak a Szegedi Szabadtéri Ünnepi Játékok egyik előadásának megtekintésére és 28-an a Balaton mellett üdültek. Ismét Közben számokat ír. Majd a postát hívja telefonon és sorolja: — Hogy mennyit változott az emberek egyéni élete itt Mezőme- gyeren is a magunk mögött ha­gyott két évtized alatt? Jelenleg 130 motorkerékpár van a község­ben. A felszabadu’ás előtt kiske- rékpár nem volt ennyi. S amíg a sivár múltban öt jómódú ember lakásában szólt rádió, ma 327-et tart nyilván a posta. Televíziós készülék 27 családhoz viszi el a világ eseményeit, a kultúrát. A község hat személygépkocsi tulaj­a tanScRháza e'ő*t va­gyok. Néhány perc­nyi varaRozas után feltűnik a Bé­késcsabáról érkező kék autóbusz, amely naponként hétszer jelenik meg, mint helyi járat Mezőmegye- ren. Gyalog ma már senki nem megy Békéscsabára. Húsz év eredménye ez is, mint annyi más, amiről említést tettem. Mert e két évtized alatt nemcsak a község utcái, házai szépültek meg. Mint ahoeyan nemcsak a búzát, a kuko. ricát termő földjei változtak meg, hanem az emberek is, akik saját életük jó kovácsainak bizonyul­tak. Balkus Imre Segítségadás pályaválasztáshoz A Gyulai Kertészeti Technikum kitárja kapuit Országszerte kérdik most a1 nyolcadik általános iskola befeje­zéséhez közel álló tanulók szüleik­től, nevelőiktől, hogy hol, merre folytassák a tanulást? Megyénk­ben sincs tehát másként. Íme egy lehetőség a pályaválasztási gond megkönnyítésére. A Gyulai Kertészeti Technikum mindig nyitva tartja kapuit az eb­be a munkakörbe vágyódó nyolca­dikosok előtt. Az iskolaépületen látszik az idők nyoma, de már épül az új, melyben jobb körül­mények között lehet majd taní­tani és tanulni. Akik idén ősszel átlép5 k iskolánk kapuját, a régi mellett már ezt a befejezés előtt álló új létesítményt pillantják meg. Természetesen a régi falak közt is a ma szakembereit képez­ték odaadó szorgalommal a taná­rok. A kemény elméleti és gya­korlati munka eredményeként érettségizettek kertészeti techni­kusként helyezkedtek el termelő- szövetkezetekben, állami gazdasá­gokban, kertészeti és egyéb mező- gazdasági jellegű szakvállalatnál. Aki tovább kívánt tanulni, kifo­gástalan tanulmányi eredmény esetén az ország bármely kerté­szeti főiskolájára vagy egyetemek idevágó szakára mehetett és ker­tészmérnökként végezhetett. Sokan szeretnek kertészkedni szép, kedves és hasznos növé­nyekkel, gyümölcsöt termő fákkal fogla'kozni, délszaki növényeket éltető pálmaházakban tevékeny­A lakossági szolgáltatások közül különösen a háziasszo­nyokat érdekli a Patyolat mun­kája. Mióta a vállalat megyei lett, tehát nemcsak Békéscsaba részére mos, munkája megnö­vekedett. Mégis e növekedés azzal járt együtt, hogy a válla­lási időt a hat hétről két hétre tudták leszorítani. Hogy ez mi­lyen sokat jelent, arra elég elmondani annyit, hogy van olyan gépük, amely 30 száza­lékkal csökkentette a vasalási időt. Békéscsabán gondot okoz azonban a felvevő helyek ki­csinysége. Bár néhány évvel ezelőtt volt róla szó, hogy sza­lont létesítenek a város főútvo­nalán, ahol a ruhára csöppent szennyeződést azonnal kitisz­títják és arra is lehetőség nyílt volna, hogy esetleg a más vá­rosból érkezett látogató né­hány perces várakozás után vasalt ruhába lépjen az utcára. Most ismét szó van arról, hogy a városi tanáccsal közösen ki­alakítanak ilyen helyiséget. Je­lenleg Békéscsaba lakosai ré­szére 5—6 mázsa fehérneműt mosnak naponta. Ha a vállalási idő.t még tovább tudnák csök­kenteni, amihez még további kedni, kerteket, ligeteket, parko­kat tervezni. Ha azt akarják, hogy a spontán szeretet elmélyült tu­dássá váljék, jöjjenek iskolánkba, négy esztendő alatt megismerked­hetnek a növények titkaival s ké­sőbb kezük nyomán még értéke­sebb növényvilág virul földjein­ken, kertjeinkben. Nálunk a nö­vendékek a hét öt napján elméle­tet tanulnak, a hatodikon pedig a Gyulai Állami Gazdaság tan­üzemegységében vagy a Gyulai Kertészeti Vállalat telepén gya­korlati munkát végeznek. Tan­tárgyaink kezdetben szokatlanok lesznek, de szépek, megtanulha­tók, mint például a dísznövényter­mesztés, kertépítés, növényvéde­lem és még sok egyéb. Ám, csak ilymódon érhető el, hogy a tanuló négy év után szakmáját alaposan ismerő kertésztechnikussá vál­jék. A felvételi vizsga anyaga az, amit a nyolcadik általánosban ta­nulnak. Két tárgyból kell csupán írásbeli és szóbeli vizsgát tenni, magyarból és matematikából. Ügy véljük, ezzel az írással mi is segítettünk az idén végző nyol­cadik osztályosoknak megkönnyí­teni a pályaválasztás gondját és reméljük, hogy az osztályfőnökeik­től kapott jelentkezési lap jóné- hányára a Gyulai Kertészeti Tech­nikum neve kerül. Térikéi Antal tanár Gyulai Kertészeti Technikum íj g£]ick a Fa íj ólainál A felső ruha vasalását köny- nyíti meg a gőzbábu. segítséget kérnek felsőbb szer­veiktől, úgy a háromnapos vál­lalási idő és a napi 12—14 má­zsás fehérneműtisztítás is elér­hető lenne. Hamballó Lászlóné gőzvasalóval dolgozik és a néhány hónapja beállított gép megkönnyítette munkáját. A csavarógép egyszerre ötven kiló ruhát pörget meg úgy, hogy csupán néhány órába kerül, s máris vasalják a tiszta ruhát. (—czi) Fotó: Kocziszky

Next

/
Oldalképek
Tartalom