Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-25 / 47. szám

1965. február SS. 2 Csütörtök 36 három év telt el azéta, hogy befejeztük a falu szocialista át­alakítását. Joggal foglalkoztatja közvéleményünket az a kérdés: a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése mennyiben váltja be a hoz­zá fűzött reményeket, mit értünk el három év1 alatt a mezőgazdaság fejlesztésében, hogyan váltjuk va­lóra e területen a kongresszus ál­tal, ezt követően a Központi Bi- íottság múlt év februári határo­zatában kijelölt feladatokat. Meggyőződéssel elmondhatjuk — mert ez felel meg az igazság­nak —, hogy fiatal szocialista me­zőgazdaságunk, ha kezdeti ered­ményekkel is, de már bizonyít. Az átszervezés befejezése óta, 1961- hez viszonyítva a mezőgazdaság teljes termelése három év alatt 10,1 százalékkal emelkedett. Az évi növekedés 3,3 százalék. A fel­vásárlásé 6 százalék. Az alapvető cikkek közül a há­ború előtti évekhez viszonyítva a húsfogyasztás csaknem 80 száza­lékkal nőtt, sertéshúsból a jelen­legi fogyasztás több mint kétsze­rese az akkorinak, a cukorfo­gyasztás háromszorosára, a tojásé kétszeresére nőtt, a tejfogyasztás pedig negyedannyival nagyobb. Annak ellenére, hogy ma egymil­lióval több lakost kell ellátni, az egy lakosra eső fogyasztás jelen­leg lisztből 136, cukorból 29, hús­ból 50 kg, tejből — vajjal együtt — 135 liter, zsiradékból 24, zöld­ségféléből 77, burgonyából 88, gyümölcsből 66 kilogramm. E fejlődés ellenére a mezőgaz­dasági munka termelékenysé­gén állandóan és sokat kell még javítanunk. A múlt évben a szántóterület 28,7 százalékán termeltünk ke­nyérgabonát, s az elért 10,7 má­zsás búzatermés, ha szűkösen is, fedezi az ország kenyéreabona- Bzükségletét az új termésig. Ehhez hozzájárult a felvásárlás hatásfokának örvendetes növeke­dne: az összes kenyérgabonater­més 62 százalékát sikerült köz­ponti készletbe vinnünk. A továbbiakban az a feladat, hogy ezt az eredményt állandósít­suk. Közvetlen célunk, hogy a je­lenlegi vetésterület tartásával a búza termésátlagát mielőbb 12—13 mázsás, a rozsét hét- mázsás szinten állandósítsuk­Nem alakult kielégítően takar­mánytermelésünk. Főleg emiatt az utóbbi években jelentős mennyi­ségű abrakimportra szorultunk és szorulunk még egy darabig. Fia­tal szocialista mezőgazdaságunk ugyanis — s ezt be kell látni — 9 millió holdnál is kisebb szántó- területen mindent egyszerre nem képes megoldani. A Jelen’egi vetésszerkezet vál­tozatlan hagyása mellett van le­hetőség a takarmánytermés nö­velésére az átlaghozamok emelé­sével. Ez az útja a takarmányo­zási gondjaink megoldásának. Az utóbbi négy évben mintegy 13 milliárd forintot fordítottunk a mezőgazdaság számára nélkü­lözhetetlen nagyüzemi erő- és munkagépek beszerzésére. E nagy összeg a második ötéves terv idő­szakában kereken 40 000 darab új traktor, 6500 darab kombájn és sok ezer . munkagép termelésbe való állítását jelenti. A második ötéves terv idő­szakában 15 milliárd forint - értékű épület létesül a mező­gazdasági üzemekben. Ez kb. 400 000* új szarvasmar­ha-férőhelyet, 1,5 millió sertés- férőhelyet, 710 000 juhférőbelvet, 220 000 négyzetméter alapterületű baromfiólat, 38 000 vagont* mag­tárt, és 65 000 vagonos górét jelent. (Az utóbbi évek nagyarányú A mezogaziiasái három éve Fehér Lajos civiltrs előadása a Politikai Akadémián Is mezőgazdasági beruházásai során közvéleményünk többször is fel­vetette és felveti ma is: vajon megtérül-e a mezőgazdaság fej­lesztésére fordított sok milliárd forint? Vagy nem fordíthattuk volna-e ezt az összeget más hasz­nosabb beruházásokra? Mélységes meggyőződésem, hogy a mezőgazdasági termelés fejlő­désében, az ország élelmiszerrel való ellátásában, a gyorsan fej­lődő mezőgazdasági exportban az utóbbi években elért kezdeti eredmények ismeretében — min­den meglévő nem kevés baj és nehézség ellenére — máris igen­nel lehet és kell válaszolni erre i a, kérdésre. A kérdést nem is le- j hét úgy feltenni, hogy érdemes-e, szabad-e mezőgazdaságunkba be­ruházni. A kérdés eleve csak úgy vetődhet fel, hogy e nagyarányú befektetések segítségével, azok teljes kihasználásával hogyan lehet olcsóbban, gazdaságosabban megtermelni a mezőgazdasági ter- I mónyeket és termékeket. Továbbiakban kifejtette: Az elkövetkezendő években egyik fő gazdaságpolitikai cé­lunk legyen: az elmaradt, ha­laszthatatlanná vált kiegé­szítő járulékos beruházások megépítése az istállóknál, az öntözésben, a burgonya-, a dohánytermesztésben, a nagy­üzemi zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztésben. Ugyanezt meg kell építeni a kapcsolódó népgazdasági ágaza­tokban és a felvásárló kereskede­lemben is. Fehér Lajos ezután az állami gazdaságokról szólva kiemelte: Az állami gazdaságok irányítása rendszerét korszerűsíteni Kell olyan értelemben, hogy növeked­jék a helyi vezetők önállósága, jogköre és felelőssége. A túlzott mértékben elszapo­rodott tervmutatók számát csökkenteni kell, úgyszintén a felduzzadt adminisztrációt is. A bérezést úgy lenne helyes to­vábbfejleszteni, hogy a dolgozót nocsak a munkaművelet mony- I nyiségi teljesítésében ’tegyék ér- I dekeltté, nanem a termelési ered- I ményekben, a hozamok növelésé- ! ben és a termelési költségek , csökkentésében is. A gazdaságokban — a túlzások egyik elsőrendű gazdasági és po­litikai feladatának tekinti. E termelőszövetkezetekben egyik legnagyobb gond az, hogy — néhány kivételtől, eltekintve — általában nincs megoldva a szak­vezetés. Kevés szakember vállal­ja ugyanis ezeknek az üzemeknek jóval nagyobb gonddal járó veze­tését. Reméljük, a gyenge tsz-ek- ben munkát vállaló szakemberek­nek a tsz-tői kapott alapjavadal- mazáson felül havonta adandó, újszerű kiegészítő állami támo­gatás javít ezen az állapoton. Szövetkezeti gazdaságaink egészséges továbbfejlődése azon múlik, milyen a vezetés: bírja-e a tagság bizalmát, erős kezű, ha­tározott-e, s a tagsággal együtt intézi-e a közös ügyeit. Erős kezű, határozott vezetés és a szövetkezeti demokrácia nincs ellentétben egymással, sőt, kiegészíti egymást. Az a jó termelőszövetkezeti el­nök, az a jó vezetőség, aki, illet­ve amely a közgyűlésen és a bri- gádmegbeszóléscken rendszeresen megtanácskozza a tagsággal a szö­vetkezet összes fontosabb tenni­valóit. Kikéri annak véleményét, megszívleli észrevételeit, felkarol­ja a jó kezdeményezéseket A szövetkezeti demokráciának azonban van egy másik oldala is. Éspedig az, hogy a tagság a saját maga által, saját soraiból válasz­tott vezetőség rendelkezéséit, a közgyűlési határozatokat hiányta­lanul hajtsa végre. Ezután rámutatott Felhór Lajos: A vezetésnek a tagság türelmes nevelése mcGlott* nagyon fontos eszköze az anyagi érdekeltség megfelelő alkalmazása. Fojiettsé-1 gük mai színvonalán a tsz-ek leg­szívesebben és legeredményeseb­ben az úgynevezett kombinált munkadíjazást alkalmazzák. Nem a forma, a módszer a döntő, ha­nem a tartalom: az, hogy az al­kalmazott módszerek a közös gaz­daságok megerősödését segítsék és a tagok is elvégzett, becsüle­tes munkájuk alapján találják meg számításukat. A háztájival való törődés ugyancsak nagy figyelmet követel a tsz-vezetéstől. Ezt a törődést nagyban megkönnyíti és elősegí­ti a háztáji bizottság megszerve­zése. Helyes lenne, ha valamennyi szövetkezetünk megszervezné a háztáji bizottságot. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság­ban a tervfeiadatekat megvaló­síthassuk, a, tartalékokat jobban feltárhassuk, meg kell javítani a gazdasági vezetés hatásfokát az irányítószervek munkájában is. Fehér Lajos a tervezés és a fel­vásárlás kérdéseiről szólva hang­súlyozta: A tervszerű befolyáso­lás gazdaságpolitikai eszközei kö­zül leghatékonyabbnak a felvá­sárlási árpolitika bizonyul. A me­zőgazdasági felvásárlási árrend­szer rugalmasságának továbbfej­lesztése mellett nagy gondot kell fordítani a jövedelmi stabilitás fenntartására. Különösen azokban az ágazatokban, amelyek a mező- gazdasági üzemektől több év alatt megtérülő jelentős befektetése­ket kívánnak. Ezeknél a termé­keknél célszerű fokozottabban rá­térni a több éves szerződés mód­szerére. Tudjuk, hogy a mezőgazdasági üzemek gazdálkodására legjob­ban a mezőgazdasági termelő: árak hatnak. De azzal is tisztában kall - lenni mihdannykinknak, hogy a felvásárlási ár-szint növe- ■ lésének határt szab az; hogy az alapvető élelmiszerek fo­gyasztói árát jelenleg nem változtathatjuk és nem akarjuk megváltoztatni. * A mezőgazdaság által felhasz­nált iparcikkek árának mérséklé­sében viszont az utóbbi időben született néhány jelentős intézke­dés. Így került sor a gyomirtó­szerek, a takarmánykiegészítő­szerek árának csökkentésére, ez év január 1-től a mezőgazdasági gépek árának 20 százalékkal való mérséklésére. Valamivel nagyobb mérvű, 25—30 százalékos árszint- csökkentést, s ezzel együtt árará­nyosítást jelent a mez*eazd~sági gépek pótalkatrészeinek végre­hajtott árrendezése. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésében, a tsz-ek megerősítésé­ben vezető szerepük van a falun és a mezőgazdaság irányításában,' a tanácsoknál dolgozó kommunis­táknak — mondotta a továbbiak* ban Fehér Lajos elvtárs. Pártbizottságaink, pártvezetősé­geink azonban nem vehetik át a tanácsi vezetők, az állami gazda­sági igazgatók, szakembereik, tsz- elnökök tennivalóit. Akkor dolgoznak helyesen, ha elsősorban pártpolitikai eszközökkel, politikai felvilá­gosító és szervező munkával igyekeznek segítséget nyújtani a gazdasági vezetésnek, de nem sajátítják ki azok fel­adatkörét. Pártszervezeteinknek is igen fon­tos feladatuk, hogy politikai, ide: ológiai és kulturális nevelőmun­kával a szövetkezeti parasz'ság eszmei fejlődését segítsék, meg* gyorsítsák. Ennek a munkának egyik igen fontos területe: a termelési ver-, senymozgalmak szervezése, a szo­cialista brigádmozgalom erősítése. Az utóbbi három esztendő jelen­tős szakasza mezőgazdaságunk történelmének. Etv új fejezet lap­jainak írását kezdtük el ezekben az években. Nekiláttunk a korsze­rű nagyüzemi gazdálkodás meg­alapozásának, dolgozó'- parasztsá­gunk sorsa jobbra fordításának. (MTI) Wirth Ádám A kispoigáriság idegen társadalmunkban A test z utóbbi időben mind több szó esik — sajtóban és magánbeszélgetéseken, szemináriumokon és érte­kezleteken, s't legutóbb az or­szággyűlésen is — arról, hogy a szocializmus nemcsak új gazdasá­gi és politikai rendet, hanem új | erkölcsöt, új gondolkodásmódot és magatartást is jelent. Kádár elv­.. ., . , , I társ mondetta az országgyűlési szövetkezetek gazdálkodósával vitóban. >>Folyik a régi az üj küzdelme az emberek gondolko­eikerülésével az eddiginél meg­fontoltabban — tovább kell foly­tatni az üzemen belüli koncentrá­ciót és a szakosítást. Fehér Lajos ezután a tormelő­foglalkozott Mezőgazdaságunk teljesítőké­pessége döntő módon a szán­tóterület csaknem 80 száza­lékán gazdálkodó tsz-ek meg­erősítésétől, termelési színvo­nalának továbbfejleszicsétől függ. Szövetkezeteink beruházott va- yon.a a múlt évben csaknem 5 dá ában is, van előrehaladás, de az új szocialista közgondolkodás és erkölcs érvényesülése még nem kielégítő.” Egyre többen teszik szóvá, hogy egyetlen területen — sem a munkában, sem a politi­kában — nem mehetünk előre a szocialista erkölcs és magatartás erősödése nélkül, ami viszont fel­milüárd forintnyi gyarapodással tételezi, hogy harco.junk a nega­együtt, jelenleg meghaladja a 31 milliói dot. Bebizonyosodott, s három év távlatában a falu népe meggyőződhetett a gyakorlatban arról, hogy a paraszti boldogulás valóban biztos és legcélravezetőbb út­ja a szövetkezeti gazdálkodás! A gazdaságilag meg nem erősö­dött tsz-ek fokozatos megszilárdí­tását kormányunk továbbra is tív jelenségek, a szocialista er­kölccsel ellenkező szemlélet és magatartás ellen. Vannak kirívó esetek, amikor a közvagyont herdálják, sikkaszt­ják és lopják. Az ilyen esetek jog­gal váltják ki a becsületes dolgo­zók felháborodását: az ország köz­véleménye egyöntetűen helyesli a tettesek szig rú megbüntetését. De vajon csak ilyen kirívó esetek­ről van szó, vajon csak akkor okoznak kárt a közösségnek, ami­kor a bűncselekmény kimutatha­tó, csak azok kerülhetnek szem­be a szocialista erkölccsel, akik lopnak és csalnak? Sokkal nehe­zebben tettenérhető, de valójában igen széles körben ható veszély: a közösséget megkárosító individu­alista kispoigáriság, amely formá­lisan nem szegi ugyan meg a tör­vényeket,. de megszegi a szocialis­ta erkölcs normáit. A kispo’gáriság egyik legszívó­sabb öröksége a régi kapitalista világ erkölcsének. Közvetlen tár­sadalmi talaja a múltban a kistu­lajdonosi — kispolgári rétegek voltak. Ezek maguk is szenved­tek a tőkés társadalom emberte­lenségétől, de a kistulajdon ébren tartotta bennük a reménységet, hogy a kapitalizmus farkastörvé­nyeihez alkalmazkodva kísére jék meg az érvényesülést. Valójában azonban a kispo’gáriság — mint magatartásmód, szemlélet és élet­ideál —, sokkal szélesebb kőiben fertőzött. A kapitalizmus általá­ban kifejlesztette az individualiz­must, azt a szem’életet, hogy az egyes ember ne törődjék a közös­ség gondjaival, csak a saját sze­mélyes érvényesülésére és boldo- gu’ására törekedjék. Ez a szemlé­let a régi világban sok kevésbé ön'udVos do'gr'Z'Vál védekező reflex is volt a kizsákmányoló társadalommal szemben, de már akkor is hamis útra vezetett, mert eltérített az aktív harctól. A mi társadalmunkban a kis- polgáriságnak nincs olyan szociá­lis talaja, mint régen. A korábbi kistulajdonosi—kispolgári rétegek tagjai túlnyomó többségükben szocialista dolgozók lettek. A szo­cialista társadalom lényegénél fogva nem az individualizmust, hanem a kollektivizmust táplálja. A kispolgáriságot ma elsősorban az évtizedes rossz beidegződés és a szocialista tudat gyengesége élteti. A mai felnőtt nemzedékre még mélyen hatott a régi világ erköl­cse, és arról sem szabad megfe­ledkeznünk, hogy sok mai szo­cialista do’goz-5 — munkás vagy szövetkezeti paraszt — tegnap még talán kistulajdonos volt. Ä kispolgári tulajdonságok fennma­radásához kétségtelenül hozzájá-j rultak a szocialista fejlődés cikk- cakkjai, nehézségei, sokszor a sa­ját hibáink is. A kispoigáriság fő jel’emzője ma is az. hogy közömbös a társa­dalom igazi nagy kérdéseivel szemben és a közösségtől elzár­kózva, individualista módon kere­si az egyéni érvényesülést. A kis­poigáriság tudomásul veszi a szocialista változásokat is, ame­lyek hazánkban végbementek; látszólag alkalmazkochk hozzájuk. Nem támadja szemtől szembe a szocializmust csak megpróbálja azt a maga módján értelmezni, saját individualizmusához, egois­ta önzéséhez formálni. E kispol­gári érte’-nezés szerint az egyén­nek csak követelései vannak a t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom