Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
1*65. február 21. Vasárnap Isméi nagy áruértékesítés! lehetőség a háztáji gazdaságok előtt A tavalyi árufelvásárlási eredmények megismétlésére, sőt túlteljesítésére számít a megye vágóbaromfiból és tojásból. 1964- ben a háztáji gazdaságokból 408 vagon vágóbaromfit és 62 millió tojást vásároltak fel a földművesszövetkezetek. Kereken 91 vagon vágóbaromfival és 21 millió tojással értékesítettek többet, mint 1963-ban. Javult a .háztáji gazdaságokban — az említett időszakban — a nagytestű baromfifajok nevelése és értékesítése is. Libából 38 ezerrel, pulykából 173 ezerrel, kacsából pedig 86 ezerrel Minőségi Az elmúlt négy év alatt érdeklődésre számot tartó minőségi változás állott be a sarkadi járás szarvasmarha-tenyésztésében. 1960- hoz képest a szarvasmarhalétszámban lényeges növekedés nem volt, ugyanakkor a tejtermelésben az állomány fokozatos cseréjével és a tartás körülményeinek javításával 36 665 hektoliterről 52 874 hektoliterre növelték a tejtermelést és az értékesítést. E neveltek és értékesítettek többet, mint 1963-ban. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a földművesszövetkezetek elé feladatul tűzte a háztáji termelésben korábban elért eredmények tartását. Ebben az évben a tavalyihoz képest a MÉK és a földművesszövetkezetek keltetőállomásai 300 ezer csibével keltetnek többet Bár naposcsibéből a várható igényeket így sem tudják kielégíteni. Így á vágóállat felvásárlási tervhez valamelyest pótol majd a 130 ezer terven felül keltetett naposliba. változás minőségi változás jelentős része 1964-re esik. Tavaly 8324 hektoliterrel több tejet adtak át a tejfelvásárlónak, mint 1963-ban. Ebben az évben a tejtermelésben elért eredmények továbbnö- velésére számítanak. Nagy lehetőség kínálkozik ehhez a járásban lévő 12 ezer hold legelő javításával, melyre 1965-ben a tavalyinál több gondot és jelentősebb anyagi eszközöket fordítanak. • Rekord keményitö-fatckcsülcs Kondoroson Az árutermelés szervezéséről megyei szinten is közmegbecsülésnek örvend a kondorosi Dolgozók Tsz. A közösben előállított termelvények és termékek csaknem teljes egészében innen állami felvásárlásra kerülnek. A növénytermesztés mellett az állattartás a legjövedelmezőbb üzemág. A sertések és a szarvasmarhák gazdaságos tartásához havonta 27 vagon abraktakarmányt etetnek fel. Januárban á hízósertések 15—16 kilót gyarapodtak. A jó elhelyezés és gondozás eredményeként 32,8 százalékos rekord keményítő-értékesülést értek el. Többször szóba került az újítómozgalom néhány negatívuma. Lassú az újítások elbírálása és több esetben nevetségesen kevés az újítás honoráriuma. Száz, kétszáz forinttal illetik az újítókat, s ez nem nagy hajtóerő. Sakkal lelkiismeretesebb ügyintézést kell meghonosítani a gyáregységben. Apelláltak — igencsak indulatosan — a törzsgárda kialakításának elhanyagoltságára, a szociális körülmények lehetetlen helyzetére. Több mint 11 éve vajúdik a fürdő-öltöző átépítésének ügye. Most már van pénz, de nincs kivitelező. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának kellene itt már felemelni szavát! De a körülmények javítása nemcsak beruházás dolga. Sokan szívesen vállalkoznának ebben az üzemben társadalmi munkára, vasárnapi akcióra, hogy változtassanak a jelenlegi állapotokon, csak bizalommal kell hozzájuk fordulni, jobban kell szervezni az embereket, jobban kell mozgósítani őket a szakszervezeti bizottságnak. Jogosan érte bírálat a vezetőséget, amiért nem kellő eréllyel munkálkodott a körülmények javításáért és ez figyelmeztető az új bizottságnak. Ömlött a szó. Arról, hogy csináljon a vezetőség takarékossági tervet, arról, hogy legyen látszatja a munkavédelmi őrjárat észrevételeinek, a társadalmi bíróságot a vezetők is becsüljék, a minőségi munkára több gondot fordítsanak, jobb közszellemet kell teremteni az üzemben, őszinte, nyílt légkört, s a választott szervek teljesítsék kötelességüket. Ami a választást illeti: túlságosan sok időt rabolt el az emberektől, főként a választás rossz előkészítése miatt. De nagy részük maradt, várt, érvényt szerzett véleményének! Ilyesmi még nem történt az üzemiben, ennyire nem érdekelte az embereket még szavuk, álláspontjuk értéke. Bár a SZOT elnökségének irányelvei kimondják, hogy a szavazólapra azok a jelöltek nem kerülhetnek fel, akik a választó taggyűlésen kétharmad résznél kevesebb szavazatot kaptak, ennek betartásáért a munkások jelentős részének csatázni kellett. Az szb titkárát a többség nem fogadta el, mégis erőltették felkerülését. Felesleges színjátéknak bizonyult az erőlködés, végül is ezt be kellett látni. Ha az elnök erélyesebb, ilyesmire aligha kerül sor. A szavazólapok elkészítése sem volt zökkenőmentes, főként a tájékozatlanság miatt. Az SZMT képviselőjének kellett szólnia, hogy a számvizsgáló bizottságot is fel kell tüntetni a szavazólapon... Aztán eldőlt a küzdelem az újat akarók javára. És Polonka Györgyöt, a termelési osztály vezetőjét emelte titkárává az új, kilenctagú vezetőség A vita hevében valamiről megfeledkeztek: kevés fizikai dolgozó került be a vezetőségbe ezúttal is. A legköze____s O nállőssigv alkotókedv? jd eredmények Beszélgetés egy járás termelőszövetkezeteiről A termelőszövetkezetekben most I zajlik a zárszámadó közgyűlés és | a termelőszövetkezeti gazdák most számolgatják, miért dolgoztak egy évig. Érdemes volt? S a kérdés bármily furcsa is, ma már mindenütt az egyértelmű igent jelenti és ma már nemcsak az ész, de a szív is a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett áll. Lehet, hogy példának a gyulai járás nem a legszerencsésebb, hisz adottságai és eredményei talán jobbak, mint a megye többi területéé. A beszélgetés elején Arany Tóth Lajos elvtárs, a gyulai járási pártbizottság első titkára néhány számadatot idéz: és ezek a számadatok önmagukért beszélnek. Az össztermelés tényleges növekedése az elmúlt négy évben 19, ezen belül a növénytermesztés 22,8, az állattenyésztés pedig 15,9 százalékkal emelkedett. — Ez tovább fokozható? — Nehéz erre válaszolni és talán el kell mondani azt is, — folytatja a gondolatsort Arany Tóth elvtárs —, hogy az elmúlt esztendőben a termelőszövetkezetek igyekeztek a talaj erőlehetőségeit maximálisan kihasználni. Ezt segítette a mélyszántástól kezdve az időben elvégzett növényápolási munka és egy sor tényező. De viszont az a veszély fenyeget, hogy ha sürgősen nem találjuk meg a talajerőutánpótlás módját, akkor a további termésnövekedés máris veszélyben van. — Milyen a termelőszövetkezetek általános helyzete? — Szerencsés helyzetben vagyunk, kilenc községünk, kilenc termelőszövetkezet. Az, hogy járásunk minden községében egy a termelőszövetkezet,, talán egyedülálló az országban is. A termelőszövetkezetek nagyok, 'üzemek módjára dolgoznak és ez a lebbi vezetőség-újraválasztáskor ezt feltétlenül korrigálni kell. Érvényt szerzett tehát véleményének a szervezett tagság. Az új "összetételű vezetőség sokkal többre képes, mint elődje. Különösen akkor állja meg a helyét, ha mindenkor bizalommal fordul a munkásokhoz, jól szervezi őket, oldozgatja gondcsomóikat. A tanulságot ebből a viharos taggyűlésből minden felvonógylri vezetőnek érdemes, sőt szükséges is levonnia. A gazdasági vezetőknek éppúgy, mint a pártvezetőségnek, új szakszervezeti bizottságnak. A bizalomért tisztességes, szorgalmas munka jár cserébe, eleven törődés a választók ügyesbajos ügyeivel. Többet szükséges közöttük tartózkodni, segítségüket kérni, kezdeményezéseikre figyelni, véleményüket megszívlelni. A pártvezetőség is nagy mulasztást követett el, amikor tétlenül szemlélte a szakszervezeti demokrácia megsértését, s a helyzet ilyetén alakulását. Közömbössége semmivel sem menthető, magyarázható. Sokkal nagyobb határozottságot, következetességet várnak el tőle az emberek. Az alkotó, aktív együttműködés záloga lehet a felvonógyári helyzet javulásának. Pallag Róbert pozitívum a terméseredményeken is meglátszik. A járásban egy termelőszövetkezet van csak, amely a besorolásban közepes minősítést kapott. Ez a termelőszövetkezet is csupán néhány forinttal maradt le a többitől. Egyre nagyobb teret hódít a belterjesebb gazdálkodás, hisz termelőszövetkezeteink örömmel vállalkoznak az újra és kihasználják a Körösök vizét, s igyekeznek új lehetőségeket is keresni. Példa erre, hogy az újkí- gyósi termelőszövetkezet saját erőből épített hajtatóházat, lényegesen olcsóiban, mint az a típustervekben és egyéb tervekben szerepel. Igaz, sokan nem értettek egyet azzal, hogy faszerkezetből építették meg, de így olcsóbb és a termelőszövetkezet erejét ez a beruházás nem haladta meg. Sokat beszélünk arról, hogy a termelőszövetkezetek tanuljanak meg gazdálkodni, ők maguk mérjék föl lehetőségeiket. Mi örülünk az ilyen jellegű kezdeményezéseknek és erőnkhöz mérten támogatjuk is azt — A termelőszövetkezetek Irányítása és önállósága nem jár-e sok súrlódással? — Ma már elmondhatjuk azt is, hogy a járási tanács mezőgazda- sági osztálya, de a mi apparátusunk is sokat tanult az elmúlt esztendőben. Égyre jobban gazdájává vált területének és sokat tud segíteni a termelőszövetkeze- Ijgknek, de még többet tudnának tenni akkor, ha erejük nagyobb részét nem kötné le a túlzott adminisztrálás. , — Lehet-e úgy fogalmazni, hogy a mezőgazdaság irányítása ma már új módszereket kíván? . — Nemcsak lehet, de kell is. Tudomásul kell vennünk, hogy a mezőgazdaság irányításának elvei még az egyéni parasztgazdálkodás, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok egymásmelleit élésének időszakában jöttek létre. Ma viszont nemcsak döntő nagyüzemi gazdálkodási forma, há- nem — eredményeivel és hibáival együtt — egyetlen is. Ez pedig inkább azt jelenti, hogy nagyobb az önállóság a termelőszö- vetkezetekban és csak elvi az irányítás a felsőbb hatóságoktól. Mert a törvényeket be kell tartani. De azt, hogy mikor kapáljanak, és mikor arassanak, azt már a termelőszövetkezetben kell eldönteni. Mi sokszor a kis ügyekbe is beleszólunk és a kis ügyek halmazától nem láthatjuk, vágy nem akarjuk látni a terület egészének alapvető gondjait, problémáit. A termelőszövetkezeti mozgalom irányítása nem létszám- és nem apparátus, hanem szakemberprobléma. — Milyen a szakember-ellátott ság? — Ügy érezzük, a járás területén biztosított. Termelőszövetkezeti elnökeink jó iskolával rendelkeznek, nemcsak a szakmai, de a vezetni tudás szempontjából is. Ma már tudjuk, hogy sok esetheti kiváló szakképzettséggel rendelkező agronómus nem rendelkezhet például vezetői képességgel. A mi termelőszövetkezeteinkben az ilyen jellegű gondok megoldódtak és biztosítottnak látszik termelőszövetkezeteink jövője. A gyulai járás termelőszövetkezetei valóban erősek. Egy holdra jutó jövedelem 1960-ban 1813 forint volt. 1963-ban ez az összeg mintegy ezer forinttal emelkedett és az 1964-es adat sem lesz rosszabb, mint az 1963-as volt. A munkaegység értéke 1960-ban a termelőszövetkezetek átlagában 9 ezer 153 forint volt, 1963-ra 18 ezer 553 forintra nőtt. Az 1964 éves adatot most összesítik, de as; előzetes számítások azt mutatják, hogy most sem lesz rosszabb; mint az 1963-as. • És hogy a termelőszövetkezetek elindultak a felemelkedés útján arra még csupán egyetlen adatot: az elmúlt évben a korábbi 6—7 százalékról 10 százalékra nőtt a harminc év alatti tagok aránya. És ez nem kevés. Egyre több termelőszövetkezetbe jönnek vissz«, a fiatalok, érdemesnek tartják, úgy érzik, jól járnak vele. Arany Tóth elvtárs beszélgetésünk végén így fogalmazott: — Az alapvető gondokon túl vagyunk, ma azt kell megértetnünk, és azt kell elérnünk, hogy termelőszövetkezeteinkben érvényre jusson a közgazdasági szemlélet, a vezetők jobban támaszkodjanak a tagok véleményére és éljenek a lehetőségekkel, amely az emberek alkotó kedvében ma már megnyilvánul. Dóczi Imre MOTORKERÉKPAR-TULAJDONOSOK / FIGYELEM! PANNÓNIA, DANUVIA, J A W A, SIMSON, ÉS KOMAR gyártmányú motorkerékpárok szervizmunkáit és javítási munkáit, valamint egyéb motorkerékpárok javítási munkáit rövid határidőre vállalja A BÉKÉSCSABAI LAKATOS ÉS GÉPJAVÍTÓ KTSZ. Békéscsaba, Álmos u. 2. sz. alatti (vasútállomás mellett) telepéin. Tekintettel a korlátozott alkatrészellátásra, kérjük a motorkerékpárral rendelkező lakosságot, hogy megrendeléseikkel saját érdekük biztosítása érdekében mielőbb keressenek lel
