Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-20 / 43. szám
IMS. február 20. 5 ■* Szombat Motorosok, vigyázzunk! A motorosokat és közvetve családjukat is óvja a KRESZ-nek az a szakasza, amely február elsejétől kötelezően írta elő a bukósisak viselését. Akadnak bizonyára akiknek nincs ínyére ez az intézkedés, de ők valószínű nem láttak még kórházi műtőt és nem találkoztak olyan nyomorék embertársukkal, aki most is makk- egészséges lenne, ha motorbalesete alkalmával bukósisakot viselt volna... A rendelkezés egyértelműen kimondja; függetlenül a motorkerékpár sebességétől, a járművön utazó személyek, tehát a pótülésen vagy az oldalkocsiban ülők is kötelesek bukósisakot — becsatolt állapotban a fejükön viselni. Tény és való, számtalan életerős fiatal halt meg a motorkerékpáron szerzett fejsérülés következtében. Nem volt csekély azoknak a száma, akik ugyan életben maradtak, de rokkantak. A bukósisak nagymértékben csökkenti a balesetből származó sérülést. Ma már a bukósisak által megmenekültek százairól tudunk, akik hálásan emlékeznek meg a bukósisak, vagy ahogy tréfásan nevezik, „durrkalap” készítőiről. Az egyik motoros például így tudta meg, hogy a koponyacsontja a szokásosnál vékonyabb. Az összeütközés után ugyanis, amikor a mentő kórházba szállította, megvizsgálták, mitől vérzik az arca. Kiderült, olyan erővel repült a ki- világítatlan szekérnek, hogy az összeütközés pillanatában elszakadt a sisak belső bélésének varrata és a sisak pereme sértette fel a motoros arcát. A röntgenvizs-, gálát állapította meg, hogy motorosunk egy lényegesen kissbb ütést sem bírt volna el — sisak nélkül, mert csontozata szokatlanul gyenge. Csakis a rendelet szigorú betartása hozhatja meg a kívánt eredményt, a közlekedési balesetekből származó halálesetek számának csökkenését. A sisak vásárlását ne siessük el, mert ha az szűk vagy bő, akkor hosszabb, néhány órás viselés után tűrhetetlen fejfájást okozhat. Igaz, a belső bélés szabályozható, de a halántékot érintő belső perem nem tágul, tehát ennek mérete legyen azonos a kalap méretével. Akkor ül jól a motoros fején a sósak, ha azt a szíjazat szorosan tartja. A billegő s;sak fárasztja az embert, ilyen módon ne vállalkozzék hosszabb útra. A szíjazat úgy van kiképezve, hogy a vezető hallását ne zavarja. Többen mégis úgy viselik a sisakot, hogy azt az álluk alatt nem csatolják be. Az így használt fejvédő annyit sem ér, mint egy lyukas svájci sapka. Az első döc- cenésnél lehullik a motoros fejéről. Nem elég a szíjat a csatba kapcsolni, a szabadon maradt szárát húzzuk a csat másik fülébe. Kétségtelen, az áruházak, szövetkezeti boltok raktáraiban elegendő bukósisakot tarolnak, csakhogy jelenleg gyermekméretű nincsen. Márpedig a KRESZ nem tesz kivételt a sisak viselését illetően a gyermek és a felnőtt között. Bizonyosra vehető, hogy a sisakot készítő gyár időben leszállítja a kereskedelemnek a gyermeksisakot, miként elkészítette a zippzárral kombinált nőit, amelynél a szíjazatot színes kendő takarja. Ugyancsak gyártás alatt vannak az újabb típusú, a koponya hátsó felét is takaró sisakok. A kulturált motorozás hozza magával a bukósisak viselését. Kötelezővé pedig azért kellett tenni, mert sajnos még akadnak, akik többek között azt mondják: „15 éve motorozom baleset nélkül, én tudok vigyázni ... !” és éppen egy ilyen „ügyes” motoros elé ugrik egy kutya. Hiába tudott vigyázni motorosunk, önhibáján kívül zúzza magát halálra. Rájuk is meg családjukra is gondoltak a KRESZ összeállítói, amikor kötelezővé tették az életmentő bukósisak viselését. Egy év múlva lemérhető lesz ennek az intézkedésnek várhatóan hasznos eredménye: a motorkerékpárok közúti balesetéből származó halálesetek számának csökkenése. R. Gy. Télen is dolgoznak a színház átépítésén Ismeretes, hogy a Jókai Színház békéscsabai központi épületének színpadrészét lebontották, hogy megfelelően korszerűsíthessék. Az új színpad tágasabb lesz az előbbinél, ugyanakkor öltözők és más szükséges helyiségek egész sorát alakítják ki. Képünk a hátsó, háromemeletes épületrészt mutatja, melynek ablakait átlátszó műanyaggal fedték be, hogy így téliesitve a belső munkálatokat tovább folytathassák. (Fotó: Demény) A tantestület úí jelffltie A szarvasi járás MHS-szcrvezeteiben már befejeződtek a vezetőségválasztások A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei szervezeteiben január óta foltnak a vezetőségválasztások a párt- és tanácsi szervek segítségével. Az eddig megtartott üléseken a tagság 73— 80 százaléka vett részt, s a munka megjavítása érdekében sok újonnan választott tagot delegált a felfrissített vezetőségekbe. Két év alatt tíz új alapszervezet jött létre a megyében s ez Is mutatja a szövetség növekvő tömegbefolyását. A vezetőségválasztásokon mutatott aktivitás pedig biztosítéka annak, hogy a jövőben tovább javul az MHS munkája. A megye mintegy 125 alapszervezetének 45 százalékában lezajlottak már a vezetőségválasztások, a szarvasi járásban pedig e héten fejeződtek be. Örvendetes, hogy a szervezetek határozati javaslatai behatóbban foglalkoznak most a termelőmunkával, mint a korábbi években. A Gyulai Vasipari Ktsz és Gépjavító Állomás M HS-szervezete például a veze- cőségválasztó ülésen határozta el, hogy szocialista brigádot alakítanak. A Békéscsabai Ruhagyár MHS-alapszervezete már korábban is két szalagot patronált, s szervezte a légoltalmi oktatást. Az általuk segített szalag első lett a múlt évi termelési versenyben és tagjai ezért ötezer forint pénzjutalmat kaptak. Kimustrált villamoskocsik Mit lehet csinálni a használatból kivont villamoskocsikkal? Buenos Aires hatóságai elárverez- tették az ilyen villamoskocsikat. Nagy részüket kereskedők vásárolták meg. Különösen a külvárosokban kioszkoknak használják őket és gyümölcsöket és hűsítő italokat árusítanak bennük. Munkások is vásárolták a kocsikat — lakás céljára. Minthogy pedig a fővárosban kevés a tanterem, néhány kimustrált villamoskocsit tanteremnek is felhasználnak. Szeghalmon is bevált az iskolatelevízió Könyv gyűjtök figyelem! EGÉSZÍTSÉK KI KÖNYVTÁRUKAT ANTIKVÁR KÖNYVVEL IS! Bő választékban kaphatók használt, de jó állapotban levő könyvek. Idegen nyelvű könyvök, útikalauzok, szótárak nagy választóikban. FELESLEGES KÖNYVEIT MAGAS ÁRON MEGVÁSÁROLJUK! , ANTIKVÁRIUM Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 8. 29856 ____________ Telefon: 20—36, A rról írtunk egyszer, hogy Battonyán, az általános iskola alsó tagozatán az érdekeltek — nevelők és tanulók — kedvezően vélekedtek az iskolatelevízióról. Most, a teljesség kedvéért, azért, hogy a felső tagozatúak álláspontja felől is tájékozódhassunk, egy másik tanintézetbe, a Sebes György nevét viselő szeghalmi általános iskolába látogattunk el. Fekete István igazgatónak és az egész tantestületnek az az egyöntetű véleménye, hogy a televízió iskolaadásai a napi oktatás szerves részévé váltak és egyre nélkülözhetetlenebbek. Ezt megyei és országos tapasztalatok is bizonyítják. Egészében tehát mindenki előtt világos a dolog, s a kérdés újabb és újabb felvetése értelmetlennek látszik. Vagy talán mégsem? Fekete elvtárs ugyanis ezekkel a szavakkal mutat be nekünk egy, a felső tagozaton tanító matematika-kémia szakos tanárt: — Köti János kollégám, az is- kolatelevízié leglelkesebb szeghalmi híve! — Azonban nyomban hozzáfűzi, hogy ezt azért nem kell a jegyzetbe írni. — Ma egy olyan tv-adást sikerült elcsípnünk, ami a műsorban nem szerepelt! — mondja az adás- vadászok szenvedélyével Kóti János. A Rádióújságban bukkantam rá. Ma reggel kilenctől huszonötig tartott. A műtrágyagyártásról szólt. Nyomban vittem az egyik nyolcadik osztályt, amelyiknek éppen órát tartottam, a fizika-előadóterembe, ahol a készülék áll. Cigarettával kínál. Kossuth. Köszönjük, nem dohányzunk. Tenné el, de a csomagon érdekes hieroglifeket fedezünk ' fel. Tele van velük a cigarettacsomag minden oldala. — Nagyon érdekes előadás volt, hát jesyzetelgettünk a félhomályban. Tanulóim a füzetükbe, én meg erre — magyarázza élénken, visszaemlékezve a számára oly szerencsés és élvezetes adásra. A kora délelőtti élményben részt vett nyolcadik osztály tagjaival is találkozunk. Néhányukkal elbeszélgetünk nemcsak az adásról, hanem az iskolatelevízióról általában. — Nekünk otthon is módunkban van tv-t nézni — mondja Varga Pisti. Vasárnap is nézem az iskolaadást. Engem a fizikán és kémián kívül nagyon érdekelnek az idegen nyelvek is. Az orosz mellett szeretnék angolul is tanulni. Elektromérnök leszek, ha minden jól megy. Osztálytársaim is kedvelik az iskolatelevíziót, mert az olyan, mintha mozi ban ülnénk és úgy tanulnánk. — Lám, a vizuális tanítási módszer hatalma — bólint jelentőség- teljesen Kéti János. Kovács Marikának ez a véleménye: — Változatos így a tanulás. Jól megismerjük az anyagot. Neki egyébként kedvenc tárgya a kémia. Az ő célja a vegyészmérnökség. Komolyan mondja, komolyan is veszik. Senkinek sem jut eszébe ellenvetést tenni, hogy nem lehet mindenki mérnök meg orvos és hasonló. Igenis, tűzzenek maguk elé a fiatalok egész embert követelő célokat, aztán majd elválik a többi, jut szakember meg egyéb dolgozó is mindenüvé, ahová kell... Ismét a pedagógus veszi át a szót: Az isko1a-adóso\nál az a fontos, hogy a kamera a lényeget mutassa mindenben, azonkívül szakmailag kifogástalan és élményszerű képbeállítások legyenek. Ilyen volt tavaly például a kőolajról szóló adás, amelyhez hasonlót sokat várunk. Nagyon ügyeljenek arra, hogy a tv-bel: és az iskolai tananyag iskolatípusonként és osztályonként egymást kiegészítse, vagyis valóban általános iskolásokhoz, illetve középiskolásokhoz szóljon s áz első osztályos elsősöknek, a második, harmadik, negyedik pedig emezeknek szerkesztődjék, az ő tanulmányi és értelmi . színvonalukon legyen. * — Növendékeink annyira szeretud és egy tik az iskolatv-t, hogy nemcsak a képek és illusztrációk hagynak nyomot emlékezetükben, hanem az elhangzott szöveget is jobban megjegyzik. A leggyengébb képességű gyermek is beszélni arról, amit ily módon látott hallott. Major Jánosné pedagógus — ugyancsak közérdekű — megjegyzéssel lép elő. Szerinte a nemcsak külsejében, de feldolgozásában is eredeti módon szerkesztett új általános iskolai ötödikes történelemkönyvet nem ártana, ha a tv a pedagógus-nyilvánosság előtt hasznos oldalairól bemutatná, értékelné. Azonkívül az iskolatelevízió műsorának összeállítói legyenek tekintettel a falusi körülményekre. Például jó lenne a Nemzeti Múzeum történelem-, állat- és növénytárának vagy más olyan kincseinek rendszeres bemutatása, mely kiegészíthetné a tanultakat és amelyhez egyébként nem minden falusi diák jut el. A nevelőknek a beszélgetés vége felé is ugyanaz a véleményük, mint érkezésünkkor; különösen a vidéki iskolák nem nélkülözhetik ma már a televíziót, melynek segítségével olyan lehetőségek birtokába kerültek, amilyenekkel falusi körülmények közepette sohasem rendelkezhettek volna. A szegha mi Sebes György általános iskola nevelői és tanulói pedig különösen nagyon rokonszenveznek az üggyel, hiszen mint búcsúzáskor közük: amikor az él- ső tv megjelent a boltokban és iskolatelevízióról még nem is hallottak, ők már készüléket vásároltak iskolájuk részére. Miből? Társadalmi erőforrásokból. Így például a tanulók felneveltek közösen két hízót, eladták é3 árúk egy részét tv-re tették félre, a többit más hasznos iskolai célra. Ma is megvan még, szavaikkal élve, „a jó öreg Munkácsy”. Az most az iskolatv-jük, de már mind gyakrabban „tanár bácsinak” szólítják. Szinte csak a „kinevezése” van hátra. Huszár Rezső
