Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-19 / 42. szám

19Ä5. február 19. 5 Péntek Jókedvrontók Egy tanár mondta, hogy ö nem szereti a mindig búskomor em­bereket, akik ha nincs is rá okuk, akkor is rosszkedvűek. Mégpedig azért nem szereti őket, mert az embernek vidámság az alaptermészete. A zsörtölődök elrontják a jókedvet, még a kí­vülálló szemlélőét is. Ez a tanár jutott eszembe a napokban, amikor egy pénztár­nál álltam sokak mögött, türel­mesen várva, mikor kerül rám a sor. Igyekeztem volna, de nem lehetett, csak lassan léphettem előre egyet-egyet. Aztán végre a befizetőablak közelében áll­tam, csak ketten voltak előttem: egy 35—40 éves férfi és egy ná­la idősebb nő. A férfi volt a gyorsabb, ő nyújtotta be előbb a papírjait az ablakon, s kis idő múlva már a befizetést igazoló cédulát zsebre téve ment is. Alighogy távozott, az idősebb hölgy „rákezdett”, mondta a ma­gáét a pénztárosnőnek meg ne­künk, mögötte állóknak is, hogy micsoda dolog ez, eléfurakodott a férfi. Szidta, majd végre így fejezte be: „Ilyen ez a mai világ, nem törődnek másokkal!” Es ezenkívül nem is tudom még milyen egyéb „messzemenő kö­vetkeztetéseket” vont le ebből a félig-meddig jelentéktelennek mondható esetből. Félreértés ne essék, a férfit nem akarom menteni, bár lehet, hogy szórakozott volt vagy sie­tett. Viszont ebben az esetben is megkérhette volna a nála előbb jött hölgyet, hogy kivételesen engedje előbbre. Ennek ellenére a zsörtölődő hölgy viselkedése csak az „átlagon felüli” humor­érzékkel rendelkezőknek bizto­sított jó szórakozást, mások vi­szont, ha szótlanul is, de egy kis bosszúságot éreztek. Mert mi szüksége volt az is­meretlen hölgynek, hogy ilyen jókedvrontóként szerepeljen? Nevelő céllal szapulta az őt megelőzőt a háta mögött? Ha nem ilyen magatartást tanúsít, akkor ezt az egész kis ügyet egy perc múlva mindenki elfelejti vagy észre sem veszi. De úgy látszik, a hölgynek szüksége volt arra, hogy a számára is­meretlen emberek előtt kifejtse az esetről fakadó „messzemenő következtetéseit”. Az említett hölgy csak egy a nem sok, de nem is kevés jó­kedvrontó között. Jellemzőjük, hogy mindenben hibát keres­nek, s ha nincs, akkor is talál­nak. A legapróbb dolgokból is óriásit csinálnak, s minden al­kalmat felhasználnak arra, hogy azt főldrengető vétségként mondják el másoknak. Ha meg­látnak egy mosolygó, vidám embert, nyomban találnak mó­dot és eszközt, hogy annak jó­kedvét elrontsák. A mord pin­cér sokak hangulatára lehet ros« vagy jó hatással, s a bolti elárusító hasonlóan. A jókedvrontókat mindenki ismeri. Pedig mennyivel szebb az, ha felnőttek és gyermekek arcáról nem fagy le a mosoly, s a „vidámság az úr”. V. Z. Tud visszaadni? Jó kedélyű kéményseprő ko­pogtat a lakásokba, hogy bein­kasszálja a munkadíjat. Az egyik helyen fiatal, de nála azért jóval idősebb asszony nyit ajtót. — Csókolom — köszön az if­jú, aki ebben a férfi nélküli szű- kebb világban óriásnak érzi ma­gát és mosolyogva nyújtja a 14 forintos számlát. Az asszonynak csak 20 fo­rintja van, megkérdezi tehát: — Tud visszaadni? A válasz késik. Ilyen esetben ugyebár nem mindig haszonta­lan a gondolkodási idő. Hátha valami történik közben. Mond­juk, az asszony meggondolja a dolgot és azt találja mondani: a többi maradjon. A feszült csend azonban nem oldódik fel. A mester számolgatja -az apró­pénzt, nagy sokára sikerül is 6 forintot összeszednie. Lassan nyújtja át, közben gúnyos mo­soly jelenik meg a szeme szög­letében: — Tessék, aranyoskáin — mondja olyan hangsúllyal, hogy abban benne van minden, amit még röstell kiejteni a száján. Mit tehet az asszony? Gyor­san becsukja az ajtót és még fél óra múlva is úgy ver a szíve az izgalomtól, mintha legalábbis három feketét ivott volna meg egyszerre. —or— Kölcsön zöszolgálai Endrödön (Tudósítónktól) Nemrég nyílt meg Endréd ön az ízlésesen berendezett kölcsönző­üzlet. Mint a boltvezető tájékoz­tatott bennünket, egy hónap alatt közkedveltté vált a háztartási munkákat könnyíteni kívánó bolt. Csupán ebben a hónapban több mint 120 endrődi vette igénybe a szolgáltatást, annak ellenére, hogy hetenként négy alkalommal van nyitva. A porszívó, parkettkefélő, mosógép, centrifuga, viUanyföző. lap, villanyvasaló, különböző falfestő hengerek, bőröndök, per- metezöberendezések, zsákok mel­lett kölcsönözni lehet fényképező­gépet, táskarádiót, magnetofont, valamint férfi- és női kerékpárt. De most a disznóvágások idején rendelkezésre bocsajtanak perzse­lt, húsdarálót, üstöt és más szük-j séges eszközöket is. Arról is tá­jékoztatott az üzletvezető, hogy a kismamák részére kölcsönöznek gyermekkocsit, lakodalmak esetére pedig tányérokkal, tálakkal, po­harakkal, sőt sátorépítésihez szük­séges ponyvákkal is rendelkezésre állnak. Mikor az üzletben jártam, éppen Tóth Mihály villanyszerelő írta alá a bizonylatot. — Nagytakarítás van odahaza,, megkönnyítőm az asszony munká­ját — porszívót visz, s csupán 2 forint 50 fillért fizet egy órai hasz_ nálatért. Egyik néniké mosógépet kér. Itt sem nagy a díj: óránként 3 forint. Aztán jönnek a többiek; magnetofonért és még ródliért is — melyekből mind ki tudja elégí­teni az endrődi kölcsönzőszolgá­lat üzlete az igénylőket. Sz. K. (Sző húr kés zült a Százados úti miivé s ztehpea Gábor Magda Leány galambbal c. alkotását Szarvason állítják fel Ötvennégy évvel ezelőtt, 1911-ben épült fel Budapesten a Százados úti művésztelep 28 műterme. A híres művésztele­pen az elmúlt évtizedek alatt száznál is több művész élt és alkotott; a napokban nyitották meg a Nemzeti Galériában azt a kiállítást, melyet a legneve­sebbek műveiből állítottak ösz- sze. A Százados úti művésztelep öt évtizeddel ezelőtti megalapí­tásakor sok művészt juttatott alkotásra alkalmas körülmé­nyek közé, jelentősége azonban az elmúlt húsz esztendőben sem csökkent, sőt a mintegy összegző galériabeli kiállítás ér­tékes művek sorával jelzi en­nek az időszaknak gazdag ter­mékenységét, hatását az ott élő művészekre. Gádor Magda szobrászmű­vésznő is a művésztelep lakója. Műtermében kerestük fel, hogy új alkotásáról, a Leány galamb­bal című kőszoborról beszélges­sünk, ugyanis ez a műve már ez év tavaszán a Szarvasi Felső­fokú Óvónőképző Intézet udva­rát díszíti majd. Közvetlen, kellemes csevegő. — A történet ott kezdődik — mondja, hogy az óvónőképző igazgatósága' a Képzőművészeti Alaphoz fordult: jellemzően szép szobrot kívánnak rendel­,.Leány galambbal”, kőszobor. dy-Stróbl Zsigmond, Mikus Sándor és Pátzai Pál nevét em­líti legtöbbször. Művészi hit­vallása is egyértelmű: „Egysze­rű formákkal a lényegre tömi; korszerű csak az a művészet le­het, mely mondanivalóját a leg­érthetőbben igyekszik közölni.” Alkotásaiból ez tükröződik, ilyen a Meteorológiai Intézet­ben felállított két portréja is (Konkoly-Thege Miklós és Ró­nai Zsigmond), valamint a szé­kesfehérvári új lakótelep egyik terén az Ülő asszony című al­kotása, és egy díszkút Nagy­kanizsán. Gádor Magda új müvén dolgozik. ni, tájékoztatást és útbaigazí­tást kérnek. Mondanom sem kell, nagy örömmel vállaltam a megbízást és azzal kezdtem, hogy tavaly nyáron leutaztam Szarvasra megnézni a helyszínt. Az intézet udvara tágas, a szo­bor kitűnően illeszkedhet a bel­ső, épületekkel határolt tér har­móniájába. Már ott elhatároz­tam, hogy nem a megszokott utat választom és a női gyen­gédséget valami új módon igyekszem ábrázolni. Azt is el­döntöttem, hogy kőszobrot ké­szítek. és távozó hallgatók számára. A művésznő híres professzoroktól tanult, mesterei közül Kisfalu­A Békés megyei Jókai Színház február 26-án, pénteken este mu­tatja be “Békéscsabán először Király—Vécsey—Várady: Az iga­zi című vidám, zenés játékát 3 felvonásban. Az előadást Máté La­jos rendezte, főbb szerepeit Rom­A „Leány galambbal” sem más, és külön öröm számunkra, hogy Békés megyében, Szarva­son gyönyörködhet majd ben­ne a művészet szépségeit ked­velő emberek sokasága. S. E. váry Gizi, Cseresnyés Rózsa, Bal­ta Olga, Mikes Ferenc és Széplaky Endre alakítja. Az új, napjainkban játszódó ze­nés darab bemutatója ezúttal is az Építők Trefort utcai kultúrottho. nának színháztermében lesz. Február 26-án premier a Jókai Színházban Balettbemul’atók Párizsban A szobor azóta elkészült és kőbefaragása is megkezdődött. A szarvasiak iól választottak, Gádor Magda személyében kitűnő művész megkapó alkotása kerül az intézet udvarára, hogy ott az óvó­női hivatás, a gyermeksze­retet szimbolikus mementója legyen az évről« évre ide érkező Roland Petit két bemutatót készít elő a Champs Elysées színházban: az elsőnek a zene­szerzője Henri Dutilleux, a má­sodiké Marius Contant, aki ba­lettzenéjét egy középkori misz­tériumból készült szövegkönyv­re írta. Roland Petit ősszel a * Nagy Operában mutatja be a Victor Hugo regényéből készült „Not- re Dame de Paris“ című három- felvonásos balettot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom