Békés Megyei Népújság, 1965. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

tMS. február 3. 3 Szerda Állattenyésztésre specializálja magát a battonyai Petőfi Tsz A zárszámadás és az új gazdasági esztendő Ahogy Battonya felé közeledik velem az autó, önkéntelenül az elmúlt őszi látogatás jut eszem­be. Keszthelyi Istvánnal, a Kos­suth Tsz tiszteletben álló elnöké­vel jártam ekkor a határt. Az idős bácsi nem kis büszkeséggel mutatta meg birodalmát s elvitt arra a szérűre is, ahol együtt építkezett a Kossuth, az Arany­kalász és a Béke Tsz. Emlékszem az egymás mellett álló korszerű sertéshizlaldákra, tojóházakra. Az­zal magyarázták, hogy a távlati terveket figyelembe vették, kö­zösen minden olcsóbb, az sem baj, ha nemes vetélkedés alakul ki az állattenyésztők között. ■. > A közelmúltban Petőfi néven egyesült az említett 3 kis szövet­kezet, s most hat és fél ezer holdnyi területen együtt próbál­nak a korábbinál jobban gazdál­kodni. — Bölcs előrelátás volt a kol­lektív építkezés — magyarázza határozottan a Petőfi Tsz fiatal elnöke, Keszthelyi Zoltán, akit Mezőkovácsházáról a járási fő- agronómusi funkcióból hívott ha­za a tagság. Édesapja előbb hár­mas típusú tszcs-ben, később ter­melőszövetkezetben összesen 12 évig elnökösködött. Emberségé­ért, szaktudásáért becsülte a tag­ság, fiától pedig még többet vár­nak, mivel sok tapasztalatot szer- sett a korábbi években. KISZ-vezetöképző tanfolyamok a szeghalmi járásban A szeghalmi járási KlSZ-bizott- ság szervezésében február 15— 20-ig a Halasi Állami Gazdaság kótpusztai üzemegységében álla­mi gazdasági és termelőszövetke­zeti szervező titkárok részvételé­vel továbbképző tanfolyamot tar­tanak. A fiatalok közelebbről megismerkednek a KISZ VI. kong­resszusából és az idei népgazdasági tervekből adódó feladatokkal. Szó lesz a szabad idő célszerű felhasz­náláséról, valamint a gazdasági és a KISZ-vezetők kapcsolatának fontosságáról. A bentlakásos tanfolyamon túl Füzesgyarmaton, Körösladányban, Szeghalmon és Vésztőn az alap- szervezetek vezetőségi tagjai ré­szére KISZ-munkávaJ kapcsolatos] előadásokat szerveznek. | történik semmi.” A következtetés kézenfekvő: a gyenge termelőszö­vetkezetek megerősítésének fel­adatai között első helyen áll a szövetkezeti demokrácia kifejlesz­tése, a vezetés megszilárdítása. A legjobban gazdálkodó terme­lőszövetkezetek néhány éves ta­pasztalataiból tudjuk azt is: a termelés, a fejlődés növekedésének legbiztosabb húzóereje az ösztön­ző anyagi érdekeltség helyes rend­szerének meghonosítása. Aki évek­re visszamenőleg elemzi a ma már jól gazdálkodó, de korábban gyenge lábon álló szövetkezetek eredményeit, az a legtöbb esetben arra a következtetésre juthat, hogy az anyagi érdekeltség elvé­nek következetes alkalmazásakor történt a fordulat ezekben a közös gazdaságokban. És az sem kevésbé hasznos tanulság, hogy az anyagi ösztönzés elvének tisztelet­ben tartása változatlanul alaptör­vénye ezeknek a tsz-eknek. Az anyagi érdekeltségről beszélve, az ország minden táján gyakran hall­juk emlegetni például a nádudva­ri módszert, a belvárdgyulai csa­ládi tervezést, vagy más nevesebb termelőszövetkezetek módszereit. Érthető, ezeknek a híre távolab­bi vidékekre is eljutott, ám gyak- raa tapasztalhatjuk, hogy csak a — Elhatároztuk, hogy állatte­nyésztésre specializáljuk ma­gunkat. Ezért átalakítottuk a ve­tésszerkezetet. Több takarmányt termelünk s 200 holdon öntözéses mintalegelőt telepítünk. Több húst, tejet, tojást adunk a nép­gazdaságnak, mint korábban a három szövetkezet együttvéve. Az egyesülés előtt a három szö­vetkezetben átlag 11 ezer forint körül volt az évi kereset. Most megvitatták, hogy melyik kollek­tív gazdaságban milyen jövede­lemelosztási mód vált be legjob­ban s közösen elhatározták: a hagyományos munkaegységen kí­Ebben az évben 10 ezer vagon takarmánytápot készítenek a Ga­bonavásárló és Feldolgozó Válla­lat megyei keverőüzemeiben. Ta­valy a tsz-ek ennél kevesebbet vettek igénybe. Egy évvel ezelőtt csak néhányfajta keveréket ho­zott forgalomba a vállalat, ebben az évben viszont a választékot jelentősen bővítik. A baromfitáp gyártását a szükségletekhez iga­zították. Most már tojó-, csibe-, gyöngyös-, pulyka-, kacsa- és hí­zóliba-tápot is igényelhetnek a tsz-ek. Áz FM a tápgyártáshoz szüksé­ges anyagokat időben a keverő­üzemek rendelkezésére bocsátja. A tízezer vagon takarmánytáp felhasználásának lehetőségéről ezekben a napokban megbeszélé­sekre, ezt követően pedig üzlet­kötésekre kerül sor. A Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat és a megyei tanács felvásárlási osz­tályának megbízottja a megyei tanács állattenyésztési szakembe­reivel a helyszínen vitatják meg a táptakarmányok elosztásánál és etetésénél szerzett tapasztalato­kat, javaslatokat. A korábbi években gyakori je­lenség volt, hogy valamilyen ok­nál fogva egy-egy állatcsoport tartásához nem adtak megfelelő mennyiségű tápot. A takarmány­változtatást — különösen a ba­romfiaknál — gyakran a kannibá­lt íré jutott el, de magát a mód­szert nem eléggé vagy éppenség­gel nem a valóságnak megfelelően ismerik. Ezért érdemes és kell biz­tatni a termelőszövetkezetek ve­zetőit arra, hogy ismerjék meg ezeket a módszereket és saját he­lyi körülményeiknek megfelelően alkalmazzák is. A helyi sajátosságok figyelem- bevétele minden termelőszövetke­zetnek saját jól felfogott érdeke. Több példát lehetne említeni ar­ra, hogy egy-egy termelőszövet­kezet évekig azért nem tudott előbbre lépn i, mert nem sokba vet­te a helyi körülményeket, vagy pontosabban szólva: nem ragadott meg minden lehetőséget, amellyel a gazdaságot gyarapíthatta volna. Hiszen' kétségtelen, egy-egy gaz­daság körülményei — talaj- és ég­hajlati viszonyai — nemcsak or­szágrészenként, hanem olykor egy járáson belül is eltérőek. Éppen az erős termelőszövetkezetek pél­dája figyelmeztet rá, hogy a gaz­dálkodásban mennyire alkalmaz­kodni kell a körülményekhez Szerte az országban akad olyan szövetkezet, amely mostoha, he­gyi, homoki vagy éppen szikes kö­rülmények között is tűrhetően megtalálja számítását és évről éy­vül az össztermésből kapnak ter­mészetbeni prémiumot. A Petőfi Tsz-ben a vezetőség és a tagság egyaránt nagy biza­kodással néz a jövő elé. Erre minden alapjuk megvan. Külön- külön is megteremtették a2 ala­pot, most együtt még könnyebb lesz. Az idős Keszthelyi István — aki hamarosan nyugdíjba megy — a baromfitelepen vállalt mun­kát, az emberekkel való bánás­ban és egyéb területen 12 év gaz­dag tapasztalatait adhatja át fiának, az ifjabb Keszthelyi pe­dig a mezőkovácsházi járásban szerzett ismereteiből hasznosítja a legjobbakat — Ary — lizmus követte. Emiatt például a pecsenyekacsák megcsonkultak, elpusztultak, a kannibalizmust túlélt egyedek pedig bőrsérülés miatt piacképtelenekké váltak. A takarmánytápok elosztásába ebben az évben először vonták be az állattenyésztés megyei irá­nyítóit, hogy segítségükkel meg­szüntessék a korábbi években ki­alakult mechanikus elosztási mó­dot. A Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat takarmánykeverő üzemeiben a 30—35 mázsa órán­kénti teljesítményről újítások, ész- szerűsítések révén 40—45 mázsa óránkénti kapacitást értek el az új esztendő első húsz napjában. A keverőüzemek ezzel az ered­ménnyel lényegében biztonságos­sá tették a tápok gyártását és for­galmazását. Igen jelentős az a se­gítség is, melyet a tápok előállí­tásához néhány tsz felajánlott. Csöves kukorica helyett morzsolt kukoricát adnak cserébe. Ez nem­csak a keverőüzemnek hasznos, hanem a tsz-nek is, mert évente több ezer tonnakilométer fuvart takaríthatnak meg. Így szállítja a kukoricát a takarmánykeverő­be a békéscsabai Lenin, a telek- gerendási Vörös Csillag, a gyula­vári Lenin Hagyatéka, az eleki Lenin, a füzesgyarmatf Vörös Csillag és a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz. re gyarapszik. Érdemes tanulmá­nyozni ezeknek a szövetkezetek­nek a gazdálkodását; módszerei­ket, fogásaikat hasznos lehet meg­honosítani a hasonló adottságok­kal rendelkező közős gazdaságok­ban. Sajnálatos jelenség, hogy gyak­ran az egymás közelében lévő erős és gyenge termelőszövetkezet „kancsal szemekkel” nézi egymást. Pedig a termelőszövetkezeti moz­galom erősödése, a szövetkezeti parasztság jólétének növelése nem egyes szövetkezetekre korlátozó­dott feladat, hanem ügye az egész parasztságnak, érdeke egész társa­dalmunknak. A gondokat — a ma még gyenge termelőszövetke­zetek megszilárdítását is — álla­munk viseli a vállán. Az évről évre meghatározott állami támo­gatás fontos célja a gyenge tsz-ek gazdálkodásának megerősítése. De ez a támogatás csak akkor éri el célját, ha a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai az állami segít­séget párosítják a saját erőfeszí­téseikkel, szorgalmukkal, azoknak a lehetőségeknek a felhasználá­sával, amelyek révén a ma még gyengék mielőbb felzárkóz­hatnak a jómódú, erős szövetke­zetekhez. Horváth László A falu érdeklődésének közép­pontjában áffl. ma az 1964-es gaz­dasági év zárszámadása. A közös gazdaságokban összeállították a mérleget A tagság is tudja, hegy az évi munkáért mit osztanak. Ta­valy a tsz-ek egy részében a ter­melési tervek fölülmúlták a tag­ság erejét A szövetkezetek több­ségében a tervben megszabott fel­adatoknál többre futotta az erő­ből. Jóllehet, a helyenkénti terv­nél gyengébb eredményekbe a mostoha időjárás mellett beleszólt a munkaerő hiánya, a közös előtt álló feladatok helytelen szét. osztása, nem megfelelő szervezé­se, a vezetők és a termelőmunká­ban dolgozók nem megfelelő kap. csolata. Mégis tavaly már mind több tsz-ednök ismerte fel, bogy a közös gazdaság terveinek ismer­tetésével a legfontosabb teendők­re fokozottan lehet összpontosíta­ni a gazdatársadalom erejét. Szép példáját adták ennek a dévavá- nyai Lenin Tsz-ben. Ez a gazda­ság 1963 januárjában a megye egyik leggyengébb szövetkezete volt. Akkor üres istállókkal, gó- rékfcal, magtáraikkal, mérleghiány, nyal küszködtek, s ezért vitatkoz­tak, kiabáltak és káromkodtak az emberek. A tsz élére űj igazgató­ság és elnök került, s két év alatt nagy terveiket váltottak valóra. Ez a tsz 1964-ben az államtól kapott különböző kedvezménye­ket — kétmillió 948 ezer forintot — 881 ezer forint saját erő meg- toldásával a gazdálkodás fejlesz­tésére fordította. A tiszta vagyont hárommillió 829 ezer forinttal gyarapította. Terven felül — ugyancsak tavaly — egymillió 227 ezer forint jövedelmet ért él. Eb. bői 750 000 forintot a biztonsági alap megteremtésére, a többit pe­dig, az egyéb bevételekkel együtt, összesen 1 millió 130 ezer forintot vetőmagra és takarmánytartalék- ra fordítja. A ványai példa ékes bizonysá­ga annak, hogy a vezetés és a tagság jó kapcsolata 180 fokos for. dulátot képes adni a dolgok ala­kulásának. Az élért gazdasági eredmények mégis óvatossá teszik a ványai Lenin Tsz igazgatósá­gát. Ez mindenekelőtt a tervezett jövedelem felosztásában és a többletjövedelem tekintélyes ré­szének tartalékolásában nyilvánul meg. Megyénkben azonban nem min­degyik tsz-ednök vallja magáénak a dévaványai Papp Ferenc tsz-el- nök és munkatársainak gazdaság- fejlesztő módszerét. Most, a zár­számadás megerősítése sörán éles véleménykülönbségek tapasztal­hatók. A gyomai járásban több jól gazdálkodó tsz, így az endrő- di Űj Barázda és a gyomai Dózsa igazgatósága nem mindenben A TIT Békés megyei szervezete, valamint a Hazafias Népfront bé­késcsabai városi bizottsága és a városi tanács közös rendezésében február 11-én „Tanácstagok aka­démiája” kezdődik, mely március végén zárul. Az előadásra kerülő témák közt szerepelnek: A tanácstagok köz­ségfejlesztési tevékenységének új rendszerű szabályai, A tanácsi munka társadalmasításának elvi, gyakorlati művelődéspolitikai kérdései, A tanácsnak és bizott­ságainak kapcsolata a Hazafias osztja nézetazonosságát a jöved: lem feloszlásával kapcsolatba; kiadott FM-intézkedésről. Az en< rődi Űj Barázda Tsz zárszámatí sának erősítése a minap félti' szakadt. Harmincezer forint tar talékolása miatt kerekedett szí váltás. A gyomai Dózsa Tsz el­nöke pedig azt mondotta, hog.' ami jövedelmet ígértek terv fe­lett, azt tartja még akkor is, t vetőmag, és takarmányalapr nem tesznek félre egy fillért sem Az FM intézkedésének alapkőn, cepciója jó. Célja világos, a hol nap gazdaságának hasznos. S c, megvalósítás során ez figyelme, érdemel. A tsz-ek vezetőinek él­ről az oldalról kellene megközeii teniük az egész ügyet. Az anyagi lehetőségek ismeretének telje- tudatában szélesebb látószögtó' érthetnék meg a szövetkezeit és : népgazdaság helyzetét. Csakis en­nek állapján vehetnék át azoknál a terheknek egy részét, melyékc most már csaknem egy évtized óta a szövetkezeti árutarmelé alapozására lényegében a társada. lom vállalt magára. Van enne! egy ilyen oldala is. Időnként érde­mes ezekre a gondolatokra visz- szatémi, s kialakítani a lehetősé gék által megszabott utat. A szeghalmi járásban a 35-ö- FM -intézkedés végrehajtását a tsz. ek anyagi helyzetének megfelelő en differenciálják. És ez a helye.- Ezért a gazdaságok egy részévei a helyszínen beszélik meg a szüksé ges vetőmag-, a takarmányai.-.: tartalékolását és a biztonsági alap képzését. A megye déli járásaiba: és a három városban is elsősor­ban az ésszerű szeghalmi konoep. ciónak van létjogosultsága. Ahhoz azonban, hogy az utasítás gyakor­lati szükségessége megfelelőesi szolgálja a közösséget, a járás: tanácsnak és a banknak most, a zárszámadás időszakában a ko rabbinál is jobban együtt kelle­ne működni a szövetkezetekkel Helyes lenne, ha a zárszámadás számszaki ellenőrzését együttesei végeznék. Most más a helyzet. A járási tanács a számszaki felül­vizsgálást a bank nélkül csinál­ja. Ugyanakkor a bank bekéri a mérleget és az utólagos ellenőr­zést egymaga, mondhatnánk azt is a gyakorlati élettől függetlenül csinálja. A járási szervek segítő szándé­kára a zárszámadás időszakában igen nagy szükség van. Egy gaz­dasági év lezárása lényegében a következő termelési időszak bein­dítását is jelenti. S ha a zárszám­adás előtti teendők a helyszínen már a számszaki ellenőrzés alkal­mával megértésre találnak, akkor a járási megerősítő bizottságok­nak már csak a pontot kell kiten­ni a mérleg végére. Népfront bizottságaival, A tsz-ek tanácsi termelésszervezése. Elő­adók lesznek: Papp István, a me­gyei tanács vb-elnöke, Csepregi Pál elnökhelyettes, dr. Árus Ti­bor, a megyei tanács vb-titkára. Nagy Ferenc, a megyei művelő­désügyi osztály vezetője, Kendra János, a Hazafias Népfront városi titkára és Takács János, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője, a TIT me­gyei ellenőrző bizottságának elnö­ke. Az idén tovább bővül a takarmánytáp-választéb Dupsi Károly Tanácstagok akadémiája kezdődik Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom