Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-14 / 11. szám
1W5. Január 14. 3 Csütörtök Sikeresen %áriák as elmúlt évet Az orosházi Halászcsárda dolgozói az elmúlt esztendőre vonatkozó bevételi tervüket együttvéve kevés híján 106 százalékra teljesítették, amelyből 63 százalékot a saját termelésű ételfélék értékesí. tésével értek el. Az említett számadatok mögött ott van természetesen a növekvő minőség is, amit mindennél jobban bizonyít a panaszkönyv, hiszen nem írtak bele egész esztendő folyamán egy megjegyzésnél többet. Az is csupán a hideg levest kifogásolja. A szocialista cím birtokosa: a „Csáki” konyhai brigád, ebből az egy bejegyzésből is tanult, s idei vállalásaik közé vették a kollektíva tagjai, hogy különösen az ebédeltetésnél a későn jövők is frissen melegített ételt kapjanak. — Ügy látszik, ezek már megint nincsenek idehaza! (A Die Stem karikatúrája) talmazni lehet, ha a tervezettnél ölesebben és hamarább készíti el a beruházást. (Eddig majd 10 millió forintot ki is fizettek ezen a' címen.) Az anyagi ösztönzés célja ebben az esetben teljesen nyilvánvaló. De ha a költségek és a kivitelezési idő tervezésekor kicsit „vastagabban” fog a ceruza — akkor tüstént könnyebb takarékoskodni. Igaz, nincs kizárva a jóhiszemű tévedés lehetősége sem. Az OTH Beruházási Irodája pl. 1964-ben kénytelen volt a Hódmezővásárhelyi Egészségügyi Porcelángyár költségelőirányzatát felére, a Székesfehérvári Könnyűfémmű 2,3 milliárdos beruházási előirányzatát pedig 1,6 milliárdra csökkenteni, mert az iroda szakemberei úgy találták: az eredeti beruházási célok lényegesen kevesebb befektetéssel is megvalósíthatok. Mindebből az következik, hogy a beruházók terveinek pontatlansága is gátolhatja az anyagi erők koncentrálását. Hiszen ha valahol többet adok — másnak nem jut elég, ha pedig valahol menet közben derül ki, hogy kevés a pénz — a többletet megint csak elő kell teremteni valahonnan: tehát így is, úgyis felborul a beruházási program költségeinek ütemezé se. Ebből a felsorolásból azonban nem maradhatnak ki a -gépgyártók sem. A beruházási programok hatékony, gyors végrehajtása rajtuk is múlik. A berendezések szállítói, gyártói elég gyakran nem igazítják munkájukat a beruházási programokhoz. A gépek és berendezések nagy részét év végén szállítják, nem törődve azzal, hogy azokra esetleg már év közben szükség van. Ezzel késleltetik a beruházások üzembe lépését. Kárt okozhatnak persze az ún. „előreszállításokkal” is. A gépek ilyenkor gyakran a szabadban állnak „egészségtelen” körülmények között, s múlik már a garanciális idő is. A második ötéves terv utolsó esztendejének beruházási programja sok tekintetben igyekszik már hasznosítani a korábbi évek tapasztalatait. Az újonnan induló beruházások arányát a teljes programon belül lényegesen csökkentik. így 1965 végére egyhar- maddal lesz kevesebb az értékhatáron felüli nagyobb beruházások száma. Mindez komoly lépés az anyagi erők és a kivitelezési kapacitás központosítása felé. így lélegzetvételhez jut az építőipar s a beruházók is jobban felkészülhetnek, pontosabb programokat készíthetnek a jövőt tekintve. A teljes beruházási összegből hu- szonkétmilliárdot fordítunk a Izgalmas tantárgy: az erőgép A színesre festett falak, az Ifjúsági Ház modern csillárai egyáltalán nem hasonlítanak tanteremre. Mégis tanterem ez, hiszen az asztalokon kék fedelű füzeteket látunk, s a fekete tábla is ott ágaskodik — állvány híján — egy cserépkályha tetején, mellette szivacs és kréta. Az előadó éppen a motorok működéséről és a kenőanyagok minőségéről beszél. Traktorostanfolyamon vagyunk. December közepén kezdték. A békéscsabai és környéke termelőszövetkezetek néhány tagja több hónapra otthagyta a szabad levegőjű határt, hogy a négy fal között nap mint nap figyelve az előadók szavait, szorgalmasan jegyzetelve elsajátítsa a traktorvezetéshez szükséges alapfogalmakat. A határban pihen a föld, hogy erőt gyűjtsön a tavaszra, amikor életet kell adnia a magnak. Az itteniek erőgyűjtése a tanulás. Nem könnyű, mégis vállalták, hiszen a céljuk, hogy gép segítségével nagyobb eredményeket érjenek el, a gépek kezeléséhez viszont megfelelő ismeretek kellenek. Szavazás a tanferemben — Melyik olajnak nagyobb a viszkozitása, a télinek vagy a nyárinak? — Váratlanul dobban a kérdés a figyelő csendbe, aztán, mint a méhkas, zúg, zajong a tanterem. Ellentétes válaszok röpködnek. Az előadó gondol egyet: Szavazzunk! — szól emelt hangon és szemében hamiskás fény villan. A javaslatot derültség fogadja, és mindjárt a magasba emelkednek a kezek, amikor egymás után elhangzik a két kérdés: Ki szavaz a nyári olajra?... Ki a télire? A szavazást feszült várakozás követi. Pillanatnyi csend után megszólal az előadó: Azok nyertek, akik a nyárit választották. Hát igen. Nem mindig jó a váérték határon aluli beruházásokra. Igyekezve kissé emelni az úgynevezett „C” csoportú beruházások arányát, tehát azokét, amelyek bár „limit alattiak”, mégis közpon- tüag irányítottak. A beruházási tervben szereplő 45 milliárdon kívül, felújításokra 20 milliárdot költhetünk ebben az évben. Az erők koncentrációját az is elősegíti, hogy a Minisztertanács 1965- re zárolta az intézmények, vállalatok saját kezelésben lévő különféle fejlesztési alapjait. Tehát a vállalatok saját kisebb beruházásai nem vonhatják el például a munkaerőt, vagy a tervezési kapacitást az országos feladatoktól. 1965. január elsejével érvénybe léptek a kivitelezések időtartam- normái. Ezek a normák az anyagi eszközök és a kivitelezési kapacitás központosításának elősegítésére születtek. 1965-ben a Beruházási Bank ezek alapján folyósíthatja majd a hiteleket s .ellenőrzi az ütemszerű, tehát hatékony fel- használást. Továbbá: az építőiparban úgynevezett koncentráltsági mutatókat dolgoznak ki. Ha valamelyik kivitelező vállalatnál, bármelyik munkahelyén a koncentráltsági szint alá csökken a teljesítmény, akkor új munkát nem kezdhet. • Ez a koncentráltsági szint az időtartam-normák alapján ütemezett munka értékélasz, s a tanulság: jobban kellett volna figyelni egyeseknek az előadásra vagy pedig figyelmesebben elolvasni a könyvet. Hanem azért jó volt ez a percnyi feloldódás. Nagyobb odaadással hallgatják tovább az előadást. Szemléltető eszköz a kéz is A szemléltető eszköz nem hiányozhat egyetlen óráról sem. A közlekedésrendészeti tantárgyhoz a különböző jelzéseket ismertető tábla mindig ott függ az ajtón, szemben a hallgatókkal. A különböző motorok, gépek megismeréséhez hatalmas, színes tablók adnak segítséget. Az előadó is sűrűn rajzol a táblára egy-egy ábrát. A könnyebb érthetőség kedvéért még a kéz is szemléltető eszközzé válhat. Tímár Mihály előadó a fogaskerékszivattyú működési elvét igen ötletesen, a két kéz ujjainak összekapcsolásával „szemléltetően” mutatja be. A leadott órák anyagát a következőn néhány gyors kérdéssel megismétlik. Ilyenkor egy-egy hallgatónak választ kell adni. Aki nem figyelt, az bizony most szégyenkezhet. Szerencsére ilyesmi ritkán fordul elő, hiszen mindenki önként vállalta a tanulást és tudja: saját érdeke, hogy jól figyeljen. A szünetben Öra végén nincs csengetés, mégis pontosan tudják, mikor van itt az ideje a szünetnek, még akkor is, ha történetesen nem nézik az órájukat. Aki megszokta a szabad életet, a határjárást, a kinti munkát, annak kissé nehéz a négy fal közé zárva hosszabb ideig előadásokat hallgatni. Bizonyos idő múlva már türelmetlen, izeg-mozog, s ilyenkor az előadó tudja, éltől függ, tehát vállalatonként és beruházásonként más és más. Jó elgondolásnak látszik ez, hiszen így pontosan megállapítható: a ki. vitelezés melyik szakaszában csökken a munka üteme, s azonnal megtalálják. 1965 már a koncentráció jegyében indult. A második ötéves terv célkitűzései így is teljesülnek, hiszen az első esztendőkben a tervezettnél jelentősen több volt a beruházás és ha az idei költség- előirányzat az 1964. évinél nem is nagyobb, minőségben, tartalmában értékesebb. Elsősorban a kevésbé gazdaságos és a lassú megtérüléssel járó beruházásoktól álltak el és a programba főként az árualapot közvetlenül érintő, valamint a külkereskedelmi mérlegre kedvező hatással levő beruházásokat vették be. S mivél az 1965-ös globális beruházási terv az eddigieknél hamarabb készült el, több idejük marad a beruházóknak a felkészülésre és nagyobb gondot fordíthatnak feladataik tökéletes megszervezésére, a programváltoztatások elvégzésére, a koordinálásra, a beruházások ütemességének meggyorsítására — hí. szén végső soron ezek jelentik a beruházási programok sikeres teljesítésének előfeltételeit. if j. Gerencsér Ferenc • nyújtotta az órát, itt a felfrissülés ideje. A szünetben megkérdezzük, melyik a kedvenc tantárgy, a válasz majdnem egyöntetű: az erőgéptan. Hogy miért? Ez a legizgalmasabb téma, az érdeklődés középpontjában áll s bár a legnehezebb, azért érdekes is. — Mindnyájan gépre szeretnénk kerülni, hát érdekünk, hogy jól ismerjük — így válaszol az egyik hallgató, s a másik hozzáteszi: — A KRESZ-t is ismernünk kell, ha vezetni akarunk. Minden tantárgy fontos hát, azért mégis ez a legkedvesebb. A „becsúszott" egyesek A jó és rossz — mert ilyen is akad — tanulókról is szó esik a szünetben. A kérdésre először Stefkovics András, a Lenin Tsz tagja válaszol: ... — Szeretek tanulni, már több ötösöm és négyesem van — fiatal, alig 18 éves, így hát szorgalmán és a tudás utáni vágyán nem lehet csodálkozni. Hanem az idősebbek?... Ök sem vallanak szégyent. Sőt!... Bohus György, a Petőfi Tsz tagja az „A” csoport eminense. Pedig már nem tartozik a fiatalabbak közé. Valastyán Mihály és Kocsor Mátyás nevét halljuk még a jók felsorolásakor. És a rosz- szak?.„ Az „A” csoport 24 tagja közül eddig 7 egyes talált gazdára, nevüket azonban nem írjuk ki, vizsgáig még van idő, hátha sikerül kijavítani a „becsúszott” egyest. Az akarat megvan hozzá. Az előadások alatt sokszor elhangzik az utalás: „majd a gyakorlati foglalkozáson látni fogják”. A tanfolyam hallgatói ugyanis hetenként — a két csoport felváltva — három napot a gépjavító állomás műhelyében gyakorlati foglalkozáson töltenek. Itt tanulják meg a gépek tulajdonképpeni kezelését. Az igazi gyakorlat azonban a munka lesz, amikor gépet bíznak rájuk, s ott dől el, hogy megáll- ják-e a helyüket, ha igen, akkor jól tanultak. A feltétel adva van. Kasnyik Judit Megjelent a Pártélet januári száma A Pártélet januári száma Az új év kezdetén című szerkesztőségi cikkében elemzően foglalkozik népgazdaságunk négyéves fejlődésével, az idei év feladataival és a pártszervezetek tennivalóival. Azzal a céllal, hogy az újjáválasztott pártvezetőségeknek segítséget, útmutatást adjon a folyóirat, részletesen foglalkozik teendőikkel. Közli Gáspár Sándor elvtársnak, az MSZMP Politikai Akadémiáján elhangzott előadását a párt vezető szerepe növekedésének és munkastílusának egyes kérdéseiről, ír a pártalapszervezetek jelentőségéről és tevékenységéről, gazdaságszervező munkájáról, a párttagság ideológiai képzéséről, a pártvezetőség tevékenységéről, a pártcsoportokról, a párttaggyűlésről, a tag-, tagjelöltfelvétel és pártokmányok kezelésének rendjéről, az üzemi, községi pártveze- tőségek és pártbizottságok feladatairól. A folyóirat mellékleteként megjelent a Pártélet 1964. évi cikkeinek tartalomjegyzék« ».
