Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

1965. január 10. 7 Vasárnap Új fényben a csabai Halászcsárda Eddig is kedvenc hely volt a Halászcsárda a csabaiak számá­ra. De mindazok, akik a megye más városaiból, községeiből a úszik. Még szebb lesz, hogy ha a falra aggatják a tervezett, nép­művészek alkotta színes tányé­rokat, kulacsokat, ha a régi presz­megyeszékhelyre utaztak, légszí­vesebben a Halászcsárdában ebé­deltek. Mert bár a Körösök és a Berettyó vize szeli át a megyét, több halgazdaság is van, halételt csak kevés helyen lehet kapni. A szópult helyett beállítják az újat. Az otthonossághoz nem hiányzik már a meleg sem, mint eddig: központi fűtés árasztja a .megfe­lelő hőmérsékletet. A korszerű * • fény és berendezés, a magyaros csárda-jelleg természetesen még nem minden. A vendégek első­sorban a jó halászléért és a rán­tott halért keresték fel eddig, s keresik fel ezután is mind többen a Halászcsárdát. Mi tagadás, az átalakítás előtti időszakban töb­ben csalódottan nyilatkoztak a h résziéről. A csárda vezetői nem tagadják, nem volt mindig egyformán ízle­tes a halászlé. Ennek egyik oka az volt, hogy nem mindig friss, élő halból készítették, a konyha pedig kicsi, a "felszerelés korsze­rűtlen volt. Most már más a hely­zet. Az újjávarázsolt, ízléses ét­terem nagyobb követelménye­ket támaszt az étel minősége iránt. S erre van lehetőség is. Egyrészt azért, mert a legmoder­nebb tűzhellyel látták el a kony­hát. Jó képzettségű új szakács is van, s rövidesen beállítják a hatalmas hűtőszekrényt s a nyár elejére pedig megoldják a szövet­kezet vezetői a csárda élőhal-el­látását. Mindent egybevetve: sdlkerült a békéscsabai Halászcsárdát a megnövekedett igényeknek és íz­léseknek megfelelően korszerűsí­teni; K. I. (Fotó: Kocziszky László) kedvenc csárdának azonban több kisebb-nagyobb baja, helyeseb­ben szépséghibája volt. Az, hogy 10 éves fennállása óta a gyomai Viharsarok Halászati • Szövetke­zei; kevés gondot fordított kor­szerűsítésére, s bizony korszerűt­len helyen még a legízletesebb étel sem esik olyan jól. No, de hagyjuk azt, ami volt. A Halászcsárda most már korsze­rt esténként szinte fényárban Még hogy én nem fogadom el a bírálatot!? Visszautasítom ezt a kritikát!! • Nem tehetségtelen ember. Egyből megérti, ha négyszer-öt- ször megmagyaráznak neki va­lamit. Hurka- és kolbászevés köz­ben kérdi az egyik jámboran: — Mondjátok, érdemes disznót vágni? Mire a másik: — Érdemes. Másként nem hoznának nekünk kóstolót. i • Biológiával most foglalkozni kezdő gyermek kérdi: — Apu, a tehén miért nem tud hasbe­szélni? Nagyobb fia feleli: —■ Te okos, mert négy gyomra van. összekeverné' a szavakat,. . • Nem helyes elítélni X-et, aki autót vásárolt és lakásigénylést nyújtott be a tanácsnak. Miért nem? Mert ő is építtetni akar, erre gyűjt most. Már meg is vette a téglákat a garázsához. • Két hónap múltán már meg­elégeltem a dolgot és többször is kérdeztem tőle, hogy mikor láthatom viszont a 20 forinto­mat. Végül aztán dühösen ki­fakadt: „Ennyire sürgős!? Ta­lán kenyérre kell neked az a pénz?" • Vannak, akik mindent a saját szemszögükből ítélnek meg. Csak éppen azt nem tudják, hogy valójában mi is a saját szemszögük. * Az önbírálat ugyanolyan fegy­ver, mint a kritika, csak vissza­felé sül el.. Nagyon jó költő. Sokat kell még fejlődnünk, hogy megért­sük. V. D, ELNÉZÉST KEREK... A huszadik század sok meglepetéssel szol­gált. Egész sor — a múlt században csoda számba menő — dolgo­kat talált fel az alkotó, kutató elme. Az egy­szerű laikus ember csodálattal adózik a tu­domány és a technika fejlődése előtt. Én is megemelem süvege­met a tudomány előtt, de én mégis az egyete­mes világ legnagyobb vívmányának a televí­ziót tartom, ezt a belát­hatatlan következmé­nyekkel . kifundált ma­sinát, amely legna­gyobb befolyást gyako­rol az emberiségre. E raffinált készülék betört az iparba, a köz­életbe, sőt a családi életbe is. Ma már, ha rabszolgaságról beszé­lünk, első helyen a te­levíziót kell említe­nünk, amely rabszolgá­vá teszi lassan az em­beriséget. Az atomfizi­kust és a minisztert éppúgy odaláncolja nagy ■„varázsszeme” elé, mint a Volga sze­mélykocsival vásározó magánkisiparost. Meg­gátolja mozgásszabad­ságunkat, felborítja na­pi programunkat, mó­dosítja a házimunka ütemtervét, kitolja vagy előrehozza — Ön­kényesen — a család vacsoroidejét. „O” a la­kás kényura, parancso­lja. Kényszerít ben­nünket, hogy a család apraja-nagyja letábo­rozzon előtte és csakis „ötét** nézzük, és mi kiszolgáltatva kényé­> rabszolgatartó nek-kedvének, a hirde­tő műsorától az időjá­rásig végig is nézünk mindent, „ö” pedig egy este elhurcol bennün­ket az egész világba s amikor kialszik nagy üvegszeme, fáradtan, kábulton zuhanunk álomba. Másnap, nappal szid­juk a műsort, de este­fele már a család vala­melyik tagja ügyeletet tart a vekkeróránál, hogy időben be tudjuk kapcsolni „őfelségét”, a tv-t. Mert ugye mi is len­ne, ha nem látnánk az orosz vagy az angol nyelvleckét, a műsor- ismertetést vagy a Ma­gyar Hirdető műsorát? Hát így vagyunk ve­le. Az esti műsorral nincs is probléma, mert leg­feljebb a tanulás ma­rad el vagy a mosoga­tás, de amikor munka­idő alatt van valami ér­dekes műsor — mond­juk egy Real Madrid, vagy egy válogatott meccs - akkor problé­ma van. Ilyen esetek­ben kiszálásra, szabad­ságra, orvoshoz vagy ügyintézni megyünk, de mindenesetre min­dig akad valami sürgős, halaszthatatlan felada­tunk. A lényeg az, hogy a vezető látómezején kívül essünk, bár ilyen­kor a vezetők egy ré­sze ie értekezletre megy. Szóval, nézzük a tv-t. Nézzük télen, amikor gazdagabb a műsor, nézzük a nyári „ubor­kaszezonban”, Átvé­szeljük a szilveszter előtti takarékossági pe­riódust is abban a re­ményben, hogy szil­veszterkor kárpótolva leszünk az egész évi gyengébb műsorért. Most így volt. Ha a vé­ge jó valaminek, köny- nyen elfelejtjük a ko­rábbi rosszat. És most új rakezdtük az évet mi, rabszolgák, mi tv- nézők, de nem válunk meg készülékünktől, mert az ötven forin­tunkért havonta néha jó műsort is kapunk, s ha mindehhez még hozzászámoljuk, hogy a műsor szidása, sza- pulása is benne foglal­tatik az ötven forint­ban, akkor már item fizettünk rá. Dobra Sándor Filmhíradó Bakfis Hangulatos, elsősorban as ifjúsághoz szóló lengyel film. Au endrődi Kossuth mozi vetíti január 10—12-ig. MOZI januAk is. Békési Bástya: Vasszűz. Békéscsabái Brigád: Elcsábítva és elhagyatva. Bé­késcsabai Szabadság: Limonádé Joe. Békéscsabai Terv: Miért rosszak a ma­gyar filmek? Gyomai Szabadság: Öz­vegy menyasszonyok. Gyulai Erkel: Dühöngő ifjúság. Gyulai Petőfi: A Matador. Mezőkovácsházi Vörös Októ­ber: Epekedő szerelmes. Orosházi Bé­ke: Majdnem baleset. Orosházi Parti­zán: Küszöböd előtt. Sarkadl Petőfi: Igen. Szarvasi Táncsics: A betörő. Szeghalmi Ady: A szélhámosnő, JANUAR U. Békési Bástya: Csend. Békéscsabai Brigád: Elcsábítva és elhagyatva. Bé­késcsabai Szabadság: Limonádé Joe. Békéscsabai Terv: Miért rosszak a ma­gyar filmek? Gyomai Szabadság: öz­vegy menyasszonyok. Gyulai Erkel: Dühöngő Ifjúság. Gyulai Petőfi: A Ma­tador. Mezőkovácsházi Vörös Október: Göl büntetésből. Orosházi Béke: Majd­nem baleset. Orosházi Partizán: Űzött vad. Sarkad! Petőfi: Igen. Szarvasi Táncsics: A betörő. Szeghalmi Ady: Fapados szerelem, A tv műsora január 10-én, vasárnap 8.50 Iskola-tv. Fizika, a közép­iskolák II. oszt. számára. 9.30 Furfangos Iván. A leningrádi báb­színház előadása képfelvételről. 11.00 Mindent tudni akarok... Szovjet kisfiún. 11.55 Látogatás a Tretyakov-képtárban. Az Interví- zió műsora Moszkvából. 17.25 A Magyar Hirdető műsora. 17.35 Mezőgazdasági szakfilmsorozat. A vegyipar és az állattenyésztés (ism.). 18.00 Számológépek. Kis- film. 18.10 Szajonára, Tokió! A televízió útirajzfilmje (ism.). 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 A zöld szörnyeteg. Magyarul be­szélő NDK-film III. (befejező) rész. (14 éven felülieknek.) 21.15 Az érem harmadik oldala. Komlós János műsora. 21.25 Telesport. 21.45 Tv-híradó — 2. kiadás. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom