Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-13 / 10. szám

1965. január 13. 2 Szerda Mindenfelől mindenről ALGÍR Török parlamenti küldöttség ér­kezett Algériába. A küldöttség tagjait Bein Bella elnök fogadta. MSI LA Msila algériai városban föld­rengés volt, amely kisebb anyagi károkat okozott. A városon ugyan­akkor nagy esőzés és vihar sö­pört végig. NICOSIA Nicosiában hétfőn a város török negyedében bomba robbant, amely egy szentélyt megsebesített és megrongálta az ENSZ ciprusi erő­inek: főhadiszállását. Fél nap alatt ez volt a második robbanás a tö­rök negyedben. BUENOS AIRES Az argentin kongresszus palotá­jának második emeletén nagy erősségű plasztikbomba robbant. Sebesülés nem történt, mert a kongresszusi épület he’yisf'géiben senki sem tartózkodott. Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy ki volt a merénylet elkövetője. BOGOTA Bogotától 240 kilométernyire északnyugatra, Medellin város, közelében egy autóbusz olajtartá­lya felrobbant. Nyolc személy meghalt, 25 súlyosan megsebesült. NAIROBI Mint már jelentettük, a Victő- rla-tavon a viharos időjárás miatt elsüllyedt egy kirándulóhajó. Az utasok közül hetvenen a vízbe ful­ladtak, eddig csak 45 személyt si­került megmenteni. Kutatások még folynak további életben ma­radottak után. A szerencsétlenség­nek ,oka volt feltehetően az, hogy a hajó túlzsúfolt volt. %ÍJNOSHA-bír-:*-, . a ,,a.b ■' . Az amerikai Viscortsin állam­beli Kenosha városiban hétfőn négyes ikrek születtek. A kórházi jelentés szerint az anya és a négy gyermek — két fiú, két leány — jő egészségnek örvendenek. A 23 éves asszonynak a négyes ikreken kívül van már három gyermeke, egy hároméves kisfiú és egy egy­éves ikerpár. LONDON , Angliában a hétvégi szünet után újabb 275 élelmiszer, és köz- j szükségleti cikk ára emelkedett, ' Szato Washingtonban Szato japán miniszterelnök, külügyminiszterének Simának társaságában hétfőn hivatalos lá­togatásra Washingtonba érkezett. A japán államférfiakat a repülő­téren Rusk külügyminiszter fo­gadta. A japán miniszterelnök Johnson önökkel kezdődő tárgyalásainak napirendjein a kelet—nyugati kap­csolatok, a dél-vietnami háború ős a kínai—japán viszony problé­mája szerepel. A TASZSZ washingtoni tudósí­tójának értesülése szerint a fő fi­gyelmet az ázsiai problémáknak, elsősorban pedig a japán—kínai kapcsolatok kérdésének szentelik. E kérdésben ugyanis messzemenő­en eltér a két ország álláspontja. Japán természetes kereske­delmi partnerét látja a Kínai Népköztársaságban, s ezért a köl­csönös előnyök tiszteletben tartá­sán nyugvó kereskedelem fejlesz­tésén munkálkodik, az Egyesült Államok azonban arra akarja rá­venni szövetségesét, hogy mond­jon le a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelemről. Arab kormányfői Az arab kormányfők és kül­ügyminiszterek kairói értekezle­tének érdemi munkája hétfőn es­te befejeződött — jelentik a nyu­gati hírügynökségek. A háromna­pos konferencia résztvevői teljes mértékben egyetértettek abban, hogy az arab országoknak azonos álláspontot kell elfoglalniuk min­den Izraelt segítő külföldi hata­lommal szemben, s ez különös­képpen Nyugat-Németországra vonatkozik. A miniszterelnökök abban is megegyeztek, hogy az Arab Liga minden tagállama csatlakozzék az arab közös piacot megteremtő gazdasági megállapodáshoz. Megoldották a napirenden sze­replő kérdések legtöbbjét, közöt­tük azt, ami a Jordán folyó vizé­nek eltérítésére vonatkozik. A li­banoni kormány beleegyezik: li­banoni területen építsék fel azt a szivattyúművet, amellyel a Jor­dán szabályozásának munkájához hozzákezdhetnek. Mint ismeretes, Izrael terveit dolgozott ki, hogy a Jordán folyó egyik mellékágát eltéríti és ennek segítségével teszi termékeny- nyé a sivatagot. Az arab országok ezt az érdekeiket sértő tervet akarják meghiúsítani. A probléma több katonai vonat­kozású kérdést is fölvetett az érte­kezleten. Nasszer elnök személyes képviselője a kedd hajnali órákig tartó tanácskozást folytatott a jor- dániai vezetőkkel is, szintén a ka­tonai vonatkozású kérdésekről. A konferencián ugyanis olyan javas­lat szerepelt, hogy izraeli agresz- szió esetén szíriai csapatok véd­jék Libanont, egyiptomi csapatok vonuljanak Szíriába, szaúd-arábi- ai és iraki csapatok pedig Jordá­niába. Jordánia állítólag fenntar­tásokkal élt, míg Libanon hozzá­járult a konferencián előterjesz­tett javaslatokhoz. Az Al Ahram című kairói napi­lap közlése szerint az arab mi­niszterelnökök 22 titkos határoza­tot fogadtak el, amelyek közül nyolc katonai kérdésekkel foglal­kozik. A kormányfőik utolsó ülésére kedden került sor. Ezután adnak •ki hivatalos közleményt.. ... j Eldorado tiira í -hs Résztelei« a jugoszláviai bányaszerencsétteiisápi Belgrad Mint ismeretes, súlyos szeren­csétlenség történt Jugoszláviában a Kralj evő környéki szénbányá­ban. A tragédiát valószínűleg az okozta, hogy felrobbant egy komp­resszor és a légnyomástól beom­lott a bánya egyik föld alatti já­rata. Ezen a szakaszon 16 bányász és szerelő dolgozott, közülük csak kettőnek sikerült a felszínre jut­nia. A mentőosztagok riasztása után azonnal megkezdték a betemetett szakasz tisztítását, de a munka igen lassan halad. A mentők te­vékenységét ugyanis megnehezí­ti, hogy a szerencsétlenség szín­helyéről füst és mérgező gázfelhő tör élő. Spanyolországban mintegy ti­zenötezer kubai emigráns él. Többségük gazdag ember, kapi­talista, aki nemcsak családjával, de vagyonával együtt távozott Fidel Castro népi Kubájából. S hogy miért épp Spanyolország­ba? Először is: itt nincsenek nyelvi nehézségei, ugyanúgy spanyolul beszélhetnek, mint egykor odahazi. Másodszor: Spa­nyolország köztudomásúan Eu­rópa egyik legszegényebb orszá­ga, a fasiszta államrcnd támo­gatja a kapitalizmust, a nyomor­gó és elnyomott milliók országa a tőkések paradicsoma. Mit csinálnak az emigráns ku­bai tőkések Spanyolországban? Befektetik tőkéjüket a szállodai szakmába — a gyönyörű spa­nyol tájak és az alacsony élet- színvonal miatti viszonylag olcsó árak állandóan növelik az ide­denforgalmat —, a söriparba, a telekspekuláció virágzó „üzlet­ágába”, a hirdetési szakmába, az ipar és a kereskedelem kü­lönböző ágazataiba. Valóságos eldorádó, aranyország ex a Kubából elfutott tőkéseknek... Kuba négyszáz éven át spa­nyol gyarmat volt. Egészen ad­dig, amíg az amerikaiak ki nem verték a spanyolokat Kubából, hogy azután teljesen a maguk vadászterületévé változtassák a Karib-tenger gyönyörű szigetét. Azóta már nemcsak a spanyo­lok, de az amerikaiak órája is lejárt Kubában — s most a gaz­dag kubaiak próbálják „gyar­matosítani” a mai szegény, el­nyomott és fasiszta uralom alatt nyögő spanyol népet. Vitathatat­lan, hogy nem a spanyol, hanem a kubai nép járt jobban... (bt) Kongói helyzetkép Léopoldvllle A kongói felikelők kormányá­nak katonai alakulatai, amelyek az utóbbi hetekben sorozatos raj­taütéseikkel megállították és sok helyen visszaszorították Csőmbe előrenyomuló zsoldosait, hétfőn egyszerre három irányból táma­dást indítottak Stanleyville kül­városai ellen. Az akció — mint a Reuter és az AP jeleníti — nem járt sikerrel: a támadók 18 roha­mozó katonája elesett. — Igazságos harcot vívunk — mondotta többek között a TASZSZ jelentése szerint Kongó szuverenitásának és függetlensé­gének megvédéséért. Washington második Vietnammá akarja tenni Kongót. Érdekeik megvédésére az amerikaiak és a belgák állatias kegyetlenkedéseket követnek el a kongói néppel szemben. Ámde, sem a fehér zsoldosok, sem a nagyarányú fegyverszállítmányok nem törik meg a kongói nép har­cát az idegen uralom ellen. A kongói forradalmi erők tovább harcolnak az imperialista kizsák­mányolok ellen. Soumialot felszólította a sajtó képviselőit, utazzanak Kongóba, hogy a saját szemükkel győződje­nek meg a támadók barbár tet­teiről. Kijelentette, hogy kormá­nya az el nem kötelezettség poli­tikájának híve marad, továbbra is Lumumba szellemében kíván mun­kálkodni. — Csombéval ellentétben nem toborzunk külföldi zsoldosokat, nincs szükségünk idegen fegyve­rek erejére, de igenis szükségünk van a bókeszerető államok erköl­csi támogatására — mondotta Soumialot. A kongói probléma rendezésé­nek lehetőségéről szólva hangoz­tatta, hogy a polgárháborúnak csak úgy lehet véget vetni, ha Csombét elmozdítják miniszterel­nöki tisztségéből és kivonják az országból a külföldi zsoldosokat. E -feltételek teljesítése esetén a felkelők kormánya hajlandó tár­gyalásokba bocsátkozni a léopoid- ville-i hatóságokkal. Soumialot hangsúlyozta az afri­kai országok fontos szerepét a kongói kérdés megoldásában. Mi nemcsak a léopoldville-i kormány ellen harcolunk, hanem egészében véve a gyarmati rend­szer ellen is — mondotta. Az ADN hírügynökség jelentése szerint a Belga Kommunista Párt parlamenti csoportja nyilatkozat­ban tiltakozott Csőmbe kongói miniszterelnök keddre tervezett brüsszeli látogatása ellen. S ezzel 1964. december 16., azaz a jövedelempolitikai nyilatkozat alá­írása óta 960-ra emelkedett a mégdrágult árucikkek száma, bár az említett nyilatkozatban a gaz­dasági érdekképviseletek az ár­színvonal rögzítését ígérték. Lord Robens, ai angol országos szén­tanács elnöke sajtónyilatkozatá­ban a -háziasszonyok kitartó boj­kottját sürgeti az árdrágítók ellen. KAIRO A Szuezi-csatornán áthaladó ha­jók után fizetendő illetékekből származó jövedelem 1964-ben 77 089 876 egyiptomi font volt, szemben az 1963. évi 71 294 000 fonttal. A Szuezi-csatoma államo­sítása előtti legnagyobb évi jöve­delem 32 233,000 egyiptomi fontra ingott. MOSZKVA A szovjet tudományos akadémi­án befejeződött négy szakosztály — az általános és ipari kémiai, az energetikai, fizikai, műszaki prob­lémáival foglalkozó, az általános biológiai, valamint az általános é' alkalmazott fizikai szakosztály — rendes évi közgyűlése. (MTI) A munkaerőgazdálkodás és a termelékenység kapcsolata Hazánkban az utóbbi időben rendkívül sok szó esik a munka termelékenységéről s az ezzel ösz- szefüggő kérdésekről. A gazda­ságvezetés valamennyi szintjén, a népgazdaság különféle fórumain a szakemberek, közgazdászok és üzemszervezők sokasága foglalko­zik e kérdéskomplexum vizsgála­tával, elemzésével. Érthető ez, hi­szen az ország gazdasági struktú­rája a felszabadulás óta eltelt két évtized, de, különösen a legutóbbi évek alatt alapvetően megválto­zott s e körülmény teljesen új helyzet elé állította a rohamosan fejlődő termelés zavartalan bizto­sítására hivatott szakembereket, felelős vezetőket. Elegendő a rendelkezésre álló statisztikai adatok halmazából csupán néhány legjellemzőbbet kiemelni s máris — legalábbis vázlatosan — elénk tárul az emlí- ett, megváltozott kép. Tavaly például az iparban foglalkoztatot­tak száma csaknem kétszerese volt az 1949. évinek, míg az építő­iparban ez az index-szám meg­közelíti a 400 százalékot. A szó­ban lévő időszak alatt csupán a mezőgazdasági munkaerők száma csökkent, össznépgazdasági szin­ten viszont mintegy 850 ezerrel többen dolgoznak, mint másfél évtizeddel ezelőtt. Csak még érdekesebbé teszi a fenti statisztikát az, hogy ezen időszakban a foglalkoztatott nők aránya 29 százalékról 38 százalék­ra emelkedett. Ezek a számadatok híven tükrözik, hogy a népgazda­ság hatalmas arányú fejlődésével párhuzamban a munkaerőigény is jelentősen megnövekedett. S ha figyelembe vesszük, hogy terme­lési volumenünk a továbbiakban, így a III. ötéves terv időszakában is — gondosan meghatározott ütemben bár, de — töretlenül to­vább növekszik, akkor nyilván­valóan további mumkaerőszülk- séglettel kell számolnunk. Ám a kérdés gyakorlati megol­dása nem ilyen egyszerű. Az újabb és újabb munkaerőszük­séglet biztosításának lehetősége — a még szerényebb számban meg­lévő munkaerőtartalékok munká­ba állítása után —‘ kizárólag a ter­mészetes népszaporulat adta mun­kaerőtöbbletre korlátozódik. Ez utóbbi viszont — a népmozgalmi statisztikák tanúsága szerint — lényegesen szerényebb, mint amennyit a gazdaságfejlesztés üteme megkíván. E helyütt csú­csosodik ki hát a kérdés: a korlá­tozott adottságok mellett hogyan biztosítható mégis az elengedhe­tetlenül szükséges munkaerő? Nos, e vonatkozásban elsődle­gesen a még meglévő tartalékok munkába állítása jöhet számításba. E lehetőségeinket is azonban pro és kontra számos tényező befolyá­solja. Harmadik ötéves tervünk mindenekelőtt még mintegy száz­ezer háztartásbeli nő munkába ál­lítása feltételeinek megteremté­sét irányozza elő. E célkitűzés megvalósítása számottevően csök­kenti majd a 109 keresőre eső el­tartottak számát, ami egyszer­smind az életszínvonal emelkedé­sének egyik forrása is lesz, mi­után ezáltal csökken a családok eltartási terhe. A jelentkező munkaerőigények kielégítése szempontjából ugyan­csak pozitív hatást gyakorolhat a nyugdíjazási korhatárt elért, de _ gyakorlatilag még munkaképes dolgozók munkában való megha­gyása. E vonatkozásban illetéke­sek részéről megfontolás tárgyát képezheti majd a nyugdíjkorláto­zó rendeletek felülvizsgálása. Az építőiparban például ilyen termé­szetű megfontolások már a múlt évben is érvényre jutottak. A munkaerőgazdálkodás szem­pontjából — ha átmenetileg is — jelentkeznek negatív hatású jelen­ségek is. Ehhez tudni kell például, hogy a munkaképes korú fiatalok , továbbtanulási, lehetősége igen gyors ütemben • növekszik. A to­vábbtanuló fiatalok száma az 1961. évi 379 ezerről, 1966-ig tervek sze­rint mintegy 580 00ö-re nő, s a III. ötéves népgazdasági terv idő­szakában — ha lassúbb ütemben is — még tovább növekszik. Ily módon ezekben az években nem kevesebb, mint 200 ezer munka­képes fiatal termelésből való ki­esésével kell számolni, bár a ta­nulási évek befejezése után m m

Next

/
Oldalképek
Tartalom