Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-12 / 9. szám
1965. Január 12. 6 Redd A járás filmszínházainak helyzetét vitatta meg a Békési Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága A vita részletes és hasznos volt A kulturális élet különböző részkérdéseit mind többször vitatják meg a járást és községi tanácsaink, elmélyülten és kifejezett segítő szándékkal. Ez a tény önmagában is bizonyítja, hogy a népművelő munka fontosságának elismerése, s jelentőségének megfelelő szintre állítása nélkül gazdasági feladatainkat sem valósíthatjuk meg maradéktalanul. A Békési Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága már hosszú évek óta így látja a kulturális életet és tevékenysége gyümölcsözően mutatkozik meg annak különböző területein. Legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésükön többek között a járás területén működő filmszínházak helyzetét, problémáit vitatták meg: megbeszélésükre meghívták Borka Józsefet, a megyei moziüzemi vállalat igazgatóját, valamint Püski Gábort, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetőjét is. A járási művelődésügyi osztály já_ számolója aprólékosan és mélyrehatóan elemezte a mozik munkáját. A jelentésből kitűnt, hogy a járás filmszínházaiban 1964 első három negyedévében, az előző év hasonló időszakához viszonyítva, 36 331-el emelkedett a nézők száma és csupán egyetlen moziban, a mezőmegyeriben csökkent 524- gyel. A továbbiakban a beszámoló a mozik vezetésének színvonalát vizsgálta és azt mindenütt megfelelőnek tartja, majd kiemelte azokat a községeket, ahol a mozik, jó kapcsolatot tartanak fenn a művelődési otthonokkal, a különböző társadalmi szervekkel. Békésen, Mezőberényben, Körösitarcsán és Bélmegyeren például a nőtanács évek óta a filmszínházakban rendezi a szülők akadémiája előadássorozatot; itt a mozik üzemvezetői a községi tanácsok vezetőivel is szaros kapcsolatot tartanak. Ezt a kapcsolatot jól kamatoztatják, így korszerűsítették például a köröstarcsai mozit, ahol a moziüzemi vállalat anyagi erejét a községi tanács vb által szervezett társadalmi munka egészítette ki. nöke megemlítette, hogy a mezőmegyeri mozi tervét teljesíti ugyan, de a községből igen sokan járnak be Békéscsabára és sok új televízió-tulajdonos sem jár hosz- szú idő óta annyit. moziba, mint régebben. Hanczár Jánosné, a járási tanács vb-elnökhelyettese hozzászólásában azt kifogásolta, hogy az ifjúsági matinék műsorát nem a leggondosabban állítják össze: hetekig csak tíz éven felülieknek ajánlott filmet vetítenek és a műsorra tűzött filmek tematikája is egyhangú. Javasolta, hogy illetékes fórumokon kérjék: a magyar filmgyártás készítsen sokkal több ifjúsági filmet, hiszen nem egy kitűnő ifjúsági regényünk alkalmas lenne megfilmesítésre. Joós Béla, a járási művelődési állandó bizottság elnöke a csárdaszállási művelődési otthon nagytermének életveszélyessé nyilvánításáról fejtette ki álláspontját és kérte a végrehajtó bizottságot, az ügy kivizsgálását gyorsítsa meg, hogy az otthon nagytermét mielőbb helyreállíthassák. Hangoztatta azt is, hogy Mezőberényben szántón megoldást kellene már találni kulturált filmszínház és művelődési otthon létrehozására. Badár János, a járási pártbizottság titkára a filmpropaganda szükségességét hangoztatta: tudatosabb közönségszervezésre van szükség, néhány plakát nem elegendő. Külön szólt a békési mozi kulturáltabbá tételének fontosságáról. Siklósi Ferenc járási NEB-eLnök egy két évvel ezelőtti vizsgálatból kiindulva megállapította, hogy véleménye szerint, ha a mozik jó filmet vetítenek, a látogatottsággal sincs probléma még Mezőberényben sem, ahol pedig viszonylag kevesen járnak moziba. Véleménye szerint a mozihelyiségek esztétikai színvonala is befolyásolja azt, hogy egy-egy előadást hányán tekintenek meg. Puskás László, a járási művelődésügyi osztály vezetője azt javasolta, hogy az ifjúsági filmankéto- kon rendezzenek sorsolást, melyen a résztvevők néhány mozjiegyet, színészképet vagy könyvet nyerhetnének; ez vonzóbbá tenné az ankétokat. Püski Gábor, a járási mozik irányításáról és a járási művelődési otthonok, valamint a filmszínházak kapcsolatairól beszélt, rámutatva arra, hogy a legtöbb községben a tanács mind nagyobb érdeklődéssel foglalkozik a mozikkal, megoldásit keres problémáikra, különböző eszközökkel segíti a mozik felújítását. Borka József, a megyei moziüzemi vállalat igazgatója is felszólalt a vitában. Hangsúlyozta, hogy az 1960-as év nézőcsúcsa után a visszaesés megszűnt és az elmúlt esztendő már lassú emelkedést mutat. A filmszínházak látogatási tervei reálisak és ez nyugodt munkára ad biztosítékot. Véleménye szerint a film, ha jó — lehet az vígjáték vagy dráma —, a közönség szívesen megy moziba, ha azonban csak a sznobok számára készült film kerül műsorra, érthető a közönség tartózkodása. Az utóbbi időben sajnos, több ilyen filmet vetítettek a filmszínházak. A továbbiakban a propaganda különböző módszereit vázolta, majd a csárdaszállás! mozi ügyében ki jelenítette: sürgősen meg kell állapítani, ki a felelős az épületben keletkezett hibákért és meg kell kezdeni a kijavítást, hogy a mozi és a művelődési otthon tevékenységét tovább folytathassa. Hozzászólása befejező részében köszönetét mondott a Békési Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tagjainak, -hogy kimerítő körültekintéssel foglalkoztak a járás filmszínházaival és kérte, Hogy a határozati javaslatban az ankétok megszervezése mellett a filmklubok alakításának feladatát is jelöljék meg. A járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Sós Sándor foglalta össze ezután a vitát, megállapítva, hogy az elhangzottak híven tükrözik, milyen nagymértékben megváltozott az együtt, működés színvonala a járás filmszínházai, a tanácsok, művelődési otthonok és más szervek között. Ez — mint mondotta — a további eredmények alapja lehet. S. E. A postástáska helyeit ezután csak a csellót hordja — Továbbra is jó erőt és egészséget kívánok. Én mér nem hozok több levelet, újságot, mert nyugdíjba megyek. Így búcsúzott el azoktól a békéscsabai emberektől Vitéz Tános, akiknek 26 év óta gyakran kézbesített örömkeltő vagy szomorúságot okozó levelet. Végleg letette a kézbesítőtáskát, amelybe nap mint nap tíz és húsz kiló súly közt váltakozó küldemény: levél, meghívó, újság s pénz került. El-' búcsúzott munkatársaitól is. Helyesebben, ők búcsúztak tőle. Akiket a meghatottság szóhoz engedett jutni, azok meleg szavakkal, akiket nem, azok pedig baráti Aézfosással. Aztán elhalmozták ajanucKokkai, egy szép éjjeli lámpával, egy aktatáskával és pénztárcával. A búcsú szavai egy mondatba sűrűsödtek: becsületesen, jól dolgoztál Jani bácsi! A búcsú visszaemlékezésekkel jár s azzal a kérdéssel, hogy mivel tölti ezután napjait Jani bácsi? Válasz: azzal, amivel a 26 év előtti éveket töltötte, vagyis zenével. A békéscsabai helyőrség zenekarának tagja volt 1327-től 1937-ig. Egész színházi szezonokat játszott végig, hol Szolnokon, hol Budapesten, de ha színtársulat vetődött Csabára, Gyulára, ott is láthatta a közönség. Nemcsak játszott, hanem tanított is. Látszólag megbecsült tagja volt a zenekarnak. Aztán kiderült, hogy ő, a barna bőrű cigány, mégsem egyenrangú a többiekkeL Az történt ugyanis, hogy egy fiatal zenészt, akit ő tanított csellózni, őrmesterré léptettek elő. Mikor megkérdezte, hogy 5 máért nem érdemelte ki az előléptetést több évi szolgálat után, azt felelték: megfeledkeztünk magáról. De sebaj, előléptetjük címzetes őrmesterré. — Köszönöm, ne fáradjanak. Nincs nekem pénzem oúgos cipőre, fekete nadrágra, kamgarnzub- bonyra, díszkardra. Kérem a leszerelésemet. Leszerelt, pedig tudta, hogy egy ideig ínségmunkásnál egyéb nem lehet. Ette is az ínségmunkások panaszos kenyerét egy éven keresztül. Aztán nagy nehezen, 1933- ban postás lett. Igyekezett pontos és barátságos lenni. Munkatársai, sem azok az emberek, akiknek kézbesített, nem éreztették vele, hogy cigány, hiszen többségük ismerte a színházból és a moziból, ahol a zenekar tagjaival az akkor még néma filmeket igyekeztek hangulatossá tenni. Néhány háztól mégis igyekezett menekülni. Azoktól, amelyekben ünnepi lakomára, lagzira készültek vagv éppen disznótor volt. Nem vetette meg az italt, de addig, amíg táskájában levél, újság és pénz lapult, s amíg le nem számolt, nem engedte magát ivásra csábítani. Több mint két és fél évtizedig járta Békéscsaba' utcáit, kopogtatott be kapun, ajtón, ablakon. Azt hinné az ember, hogy sajnálja a tovaröppent esztendőket. Sajnálkozásnak nyoma sincs rajta. Fellelkesülten meséli ismerőseinek, mintha csak élete legnagyobb vágyának beteljesülése előtt állna, hogy Olaszországba készül. Annak a 7 tagú zenekarnak lesz a csellósa, amely turnéra kíséri a békéscsabai Balassi Táncegyüttest. Lelkesedésének fűtőanyaga az, hogy külföldön is játszhat, külföldi emberek előtt. A legkedvesebbek természetesen a békéscsabaiak maradnak, akiknek bálákon, lakodalmakon s vendéglőkben olyan szívesen játszott mindig éjszakákon át, amikor a szolgálata megengedte. A kisdobot is ügy verte s talán veri ezután is a postás zenekarban, mintha mindenki csak őt figyelné. Tudása legjavát adta a munkában, ezért kapott négyszer Kiváló Postás-jelvényt. Tudása legjavát adta csellózás és dobolás közben is. Ezért szeretik s köszöntik messziről a csabaiak, bármikor meglátják. K. I, Az ország negyedik jazzklubja Békéscsabán A jazz nem „könnyű" A beszámoló ezután a filmpro- paganda-munka eredményeit és feladatait taglalta, megállapítva, hogy több és változatosabb módszert kellene alkalmazni, de a mozik anyagi erőforrásai ezekhez már nem elegendőek. Az esztétikai neveléssel sem foglalkoznak megfelelően, ezt azonban a művelődési otthonoknak, KISZ-szervezetek. írók, iskoláknak keil elsősorban szorgalmazni. A továbbiakban kitért a jelentés a csáxdaszáilllási mozi helyzetére, mely a közelmúlt- ;_*an épült művelődési otthoniban működött. Az otthon nagyterme időközben feltehetően építkezési hiba miatt veszélyessé váiit, és lezárták. A beszámoló a csárdaszállása eset sürgős kivizsgálását javasolta, hogy a község népművelő tevékenységében a folyamatosságot biztosíthassák. A kérdések és a válaszok után a vitában sokan felszólaltak. Szabó látván, a mezőmegyeri tanács elA városi KISZ-bizottság ifjúsági jazzklubja november elején alakult. Két hónap óta a Csaba-, szálló eszpresszóját kedden és pénteken 16—25 év közötti fiúk, lányok foglalják el. Zenét hallgatnak, táncolnak egy-egy pohár málna vagy fekete mellett. Szórakozásuk kulturáltságát rendező gárda biztosítja. A fiatalok jól érzik magukat ezeken a korosztályukhoz szabott rendezvényeken, tánczenei ízlésüknek, táncos kedvüknek is inkább megfelel a képzett vagy kevésbé képzett amatőr ifjúsági zenekarok muzsikája, mint az a cigányzene—szalonzene —tánczene-keverék, amit a legtöbb szórakozóhelyen hallani. E helyen azonban nem a békéscsabai fiatalok táncos összejöveteleiről kívánunk szólni, hanem a Csaba-presszóban tartott keddi proaramról, mely a városi KISZ- bizottság jazzklubjának elnevezését indokolttá teszi. Ezek a foglalkozások ugyanis szó szerint a jazz jegyében folynak. Néhány, a műfajt művelő vagy kedvelő csabai fiatal lelkesedésének eredménye, hogy Budapest, Pécs és Szeged után Békéscsabán alakult meg negyediknek az országban egy ifjúsági jazzklub. Működését magnós előadásokkal, a műfaj történetének ismertetésére, a megyében jazzt játszó két amatőr zenekar — a Balassi Művelődési Otthon tánczenekara és a klubzenekar — játékával, és „örömzenével”, azaz egy alkalomra ösz- szeállt együttesek rögtönzött játékával kezdte. A klub létrehozói sok nehézséggel találkoztak mindjárt a beinduláskor. Erről beszélgettem két fiatalemberrel, Fábián Lajossal és Molnár Tiborral, mindketten a klubzenekar tagjai. Elmondták, hogy hiába van máris 82 tagja a jazzklubnak, a tagok nagy része itt is a tánczenét, a táncolási lehetőséget keresi, és kicsit csalódik, amikor jazzt kap. Mert a tánczene — legyen twist vagy hangozzék Beatles-stílusban —, ha él is a jazz elemeivel, nem jazz. A műfaj körüli félreértés, értetlenséggel párosulva, a fiataloknál is fennáll. A két amatőr jazz-ze- nész panaszolta, hogy zenekaruk karácsonykor Mezőkovácsházán, szilveszterkor Bélmegyeren játszott, ahol megpróbáltak néhány jazz-számot is bemutatni a táncok szünetében, de a jelenlévők ásítozása csakhamar lehűtötte kedvüket. A békéscsabai klub nemcsak a városi KISZ-bizottságtól és a vendéglátóipartól kap segítséget. Érdemes azt a támogatást megemlít teni, amelyet a KISZ budapesti ifjúsági jazzklubjának vezetői, s több zenész, jazztörténész tanúsított, tudomást szerezve a békés- bai fiatalok kezdeményezéséről. Így a közeljövőben a klub havi műsoros rendezvényein nem lesz hiány a jeles előadókban. A tervek szerint első széles körű rendezvényükön, január 23-án Marton György esztéta tart háromórás lemezes előadást a Csaba- étterem úgynevezett Télikertjében. Februárban a Fogarassy-trió lép fel. A jazzklub jó működését feltételezi ezenkívül programjaik szervezettsége, felszerelésük, eszközeik bővülése (a napokban 2 ezer forintért vásároltak lemezeket), valamint, hogy a rendezvények mellett azok propagandáját sem hanyagolják el. Tervekben, elképzelésekben tehát nem szűkölködik az ország harmadik vidéki jazzklubja, s e tervek megvalósításához sok sikert kívánunk. Padányi Anna
