Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-12 / 9. szám
M6S. Január 12, Kedd 3 Késisül a körösladányi Új Barássda Ts% múlt évi számvetése A körösladányi Üj Barázda Tsz vezetői és gazdái is hozzáláttak az elmúlt évi gazdálkodási eredmények és hibák felméréséhez, a zárszámadás elkészítéséhez. Balázs Béla főkönyvelő gondosan megszervezte a zárszámadás elkészítését s kioktatta azokat, akik a leltár készítésében s a számadatok összesítésében vettek részt. A leltározást hat bizottság végezte termelési ágazatok szerint. Természetesen ebben a munkában szerepet kaptak az ellenőrző bizottság tagjai is, akik ellenőrizték a leltározás helyességét. Bogya Imre, a szövetkezet főagronómusa is kötelességének tartotta figyelemmel kísérni a leltározást, s ahol valami probléma volt, segített. A leltározó bizottságok időben fejezték be munkájukat. A szövetkezeti gazdák most már bizakodóan tekintenek a zárszámadási közgyűlés élé. Bár tudják, hogy a múlt évi jövedelem nem éri el a tervezettet, a munkaegységérték is alacsonyabbnak mutatkozik néhány forinttal a beütemezésnél. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy jelentős kiesés volt a kalászosokból, a sok esőzés pedig megnehezítette, megdrágította az őszi betakarítást. Például a cukorrépa kiszedése, behordása 3 ezerrel több munkaegységet igényelt a tervezettnél. Természetesen nemcsak a mostoha időjárás, hanem munkaszervezési hibák is hozzájárultak a termés és a munkaegységérték csökkenéséhez. Például a kukorica betakarítását korábban is elkezdhettük volna s akkor nem húzódik el annyira a cukorrépa szedése, elszállítása. Csökkentette a munkaegységértéket a nagyarányú beruházás is. Nem volt indokolt egynéhány épület felépítése azért, mert vannak olyan két évvel ezelőtt épült létesítményeink, amelyeket nem használtunk ki kellően, gazdaságosan. Termelőszövetkezetünk tagsága nem túl igényes. Csupán azt szeretné, ha a tervezett munkaegységértéket megkapná. S azt, hogy olyan legyen a zárszámadási mérleg, amelyben párhuzamosan növekszik a közös vagyon és a munkaegységérték. A kisebb-nagyobb hibák ellenére szövetkezetünk tagjai, szakemberei megalapozták az ez évi gazdálkodást. Bízunk benne, hogy a zárszámadási közgyűlés után — amely megfelelően levonja a tanulságokat — ki-ki nagyobb szorgalommal és lelkiismeretességgel munkálkodik az ez évi termelési és bevételi tervek teljesítésén. Bottyán Imre ellenőrző bizottsági tag, Körösladány, Üj Barázda Tsz Megkezdik a zárszámadási adatok felülvizsgálatát az orosházi járásban A járási tanács mezőgazdasági osztálya és más irányító szervek képviselői a napokban megkezdik a termelőszövetkezetek zárszámadási adatainak felülvizsgálatát, s ezzel egyidőben ellenőrzik az 1965-ös esztendőre vonatkozó termelési tervet is. A nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek értékes segítséget nyújtanak a közös gazdaságok tagjainak az elmúlt esztendő eredményeinek reális felmérésében, valamint az új esztendő tervének elkészítésében. Mindenekelőtt azt tartják szem előtt ez utóbbinál, hogy kellőképpen összhangban legyen a szövetkezeti parasztság és a népgazdaság érdeke. li majd a magyar autóbuszipar termelékenységét és versenyképességét a világpiacon. Saját erőnkből ilyen hatalmas autóbuszipart nem tudnánk kifejleszteni. Hasonló a helyzet a vegyigépgyártás területén is, ahol az együttműködés révén az elkövetkező öt évben tízszeresére növekszik a magyar vegyipari gépgyártás. A mezőgazdaság területén még csak most bontakozik ki az együttműködés. A most megkötött és öt évre szóló magyar— szovjet egyezmény keretében 1966—1970 között 155 ezer tonna gyümölcsöt, 45 ezer tonna gyü- mölcskonzervet és gyümölcslét, 120 ezer tonna zöldségkonzervet és évi 7000 tonna mélyhűtött árut adunk el. Ennek alapján lehetővé válik a magyar gyümölcs- és zöldségtermelés megbízható távlati tervezése. A nagyarányú rendelés nemcsak biztos piacot teremt, de megteremti a magyar konzervipar újabb nagyarányú fejlesztésének és korszerűsítésének lehetőségét is. A magyar mezőgazdaság történetében mind volumenét, mind összetételét tekintve ez az eddigi legjelentősebb külkereskedelmi egyezmény. Megkezdődtek az előkészületek magyar—bolgár viszonylatban az AGROMAS és az INTRANSZMAS közös társaságok alakítására, is. Az előbbi koordinálja a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztéshez szükséges gépek fejlesztését és gyártását, az utóbbi pedig az üzemen belüli anyagmozgatáshoz szükséges gépek és géprendszerek gyártását, tervezését hangolja össze. Közismertek a vetőmagszaporítás terén elért együttműködés eredményei is. A KGST-államok közös bankja, a Barátság Kőolajvezeték haszna, a KGST-államok közös vagonparkja, a villamosenergiarendszerek összekapcsolása, bizonyos ipari termékfajták gyártásának szakosítása és az együttműködés más formái minden ország számára rendkívül gyümölcsözőek. Akik mind belföldön, mind külföldön az „önerőre való támaszkodás” politikáját sugallják számunkra, azt vetik fel, hogy egy szélesebb együttműködés sérti a nemzeti szuverenitást. Nézzünk szembe ezzel a kérdéssel is. A gazdasági és politikai integráció nemzetközi folyamat. A tőkés Európa a Közös Piac, valamint más politikai és katonai szövetségek révén próbálja kiaknázni a nemzetközi együttműködés előnyeit, a nagyobb tőkés haszon, a nagyobb profit és az európai munkás- és demokratikus mozgalmak egyesült tőkés szövetségekSzövés nélküli szövet A folyamatosan fejlődő magyar ipar új, érdekes kísérletei folynak a Lőrinci Vattagyárban. Hadat üzentek a régi technikának, azaz „szövés nélkül” készítik a szövetet. Az eredményes kísérletek bebizonyították, hogy az új technika sikerrel és gazdaságosan alkalmazható. Maguk a munkások nagy örömmel tanulják meg az új gyártási eljárást. A kellék egy részét nem a hagyományos szövéssel dolgozzák fel, mert ez túlságosan lassú. Ehelyett a lényegesen gyorsabb és termelékenyebb módszert alkalmazzák, vagyis az úgynevezett hurok- és bundavarrást. Ezzel az új eljárással frottír- és bélésanyagon kívül most már kitűnő minőségű kabát- és bútorszövetet is gyártanak. Ezeket a készítményeket laboratóriumokban gondosan megvizsgálták. Minden próbát kiállottak. A szakítószilárdságuk jobb, mint kel való elnyomása érdekében. A tőkés isten oltárán a nyugat-európai kapitalista kormányok tényleg feláldozzák országuk szuverenitását. A szocialista integrációnak a célja ezzel merőben szemben áll. E szövetség és együttműködés célja, hogy minden ország a nemzetközi gazdasági együttműködés keretében a lehető legjobban felhasználhassa népe javára nemzeti adottságait és ezzel meggyorsítsa hazája és az egész szocialista világrendszer gazdaságának fejlődését. A szocialista együttműködés fejlesztése, új formáinak kialakítása nem csökkenti, ellenkezőleg, erősíti a nemzeti szuverenitást, mert erősíti a szocialista világ- rendszert, a szocialista országok nemzeti szuverenitásának, önálló államiságának, békés építőmunkájának biztos és rendíthetetlen bázisát. Válaszolva tehát arra a kérdésre, hogy önerőre vagy közös erőre támaszkodjunk-e gazdasági építőmunkánkban, a válasz számunkra egyértelmű lehet: a közös erő a nagyobb erő, erre támaszkodunk, miközben a lehető legjobban mozgósítjuk és kihasználjuk önerőnket, nemzeti adottságainkat. Rács Lajos a régi technikával szőtt szöveteké, és a kötőanyag sem teszi neheÜj, értékes, saját szerkesztésű műszerrel, egy automatikus for- dulatszám-szabályozó berendezéssel gazdagodott a Központi Fizikai Kutató Intézet. A nukleáris kutatások fontos területe a szilárd anyagok, például a fémek tulajdonságainak részletesebb feltárása. Hinnék egyik módja az, hogy megvizsgálják, miképpen viselkednek ezek az anyagok a neutronokkal való bombázás hatására. A kísérlet gyakorlatilag úgy folyik le, hogy a reaktorból kilépő neutronnyalábot nekivezetik egy hatalmas, nagy tömegű hengernek, amelyen átjutni csak a hengerbe vágott résen vagy réseken keresztül tud. Ezt a hengert egy villanymotor gyors forgásban tartja, úgyhogy a neutronnyaláb csak akkor haladhat tovább a vizsgálandó szilárd test felé, amikor egy-egy rés éppen átcsap előtte. Lényeges azonzebbé. Előnyeik tehát nyilvánvalóak. Ezt állítja Harkai Agnes technikus is, aki az új, szövés nélküli kelme szakítószilárdságát méri. (Első képünk.) A kísérletező gyár ebben az évben már több százezer métert gyártott az új módszerrel. Maga a gyáriás az NDK gyártmányú „Malimo” gépen varrva hurkoló módszerrel törénik. Az újfajta szövés nélküli szövést Szakács Bernadett tűzőnő már kitűnően elsajátította: mesterien irányítja a gépet (Második képünk.) Harmadik képünkön Fazeikab Etelka, Harkai Ágnes és Páni Fe- rencné az új módszerrel készült bútorszövetet vizsgálja a gyár laboratóriumában. ban, hogy az a „neutron-szaggató rendkívül pontos időközökben nyisson „zöld utat” a neutron- nyalábnak, tehát forgásának tökéletesen egyenletesnek, fordulatszámának a lehető legnagyobb mértékben állandónak kell lennie. Ezt a követelményt kielégíti, a Központi Fizikai Kutató Intézet új fordulat szám-szabályozó automatája, amelyet egészen újszerű elektronikus megoldással szerkesztettek. Kezelése rendkívül kényelmes: egyetlen gombnyomásra felgyorsítja a motort az előre meghatározott fordulatszámig, s ettől a forgássebességtől elvileg korlátlan időn keresztül egyetlen tízezreléknyi eltérést sem enged meg. Jelenlegi megoldásában percenként 2000 és 10 000 közötti fordulatszámot tud stabilizálni, de elvileg bármilyen fordulatszámra alkalmazható. (MTI) Neutron-szaggató a szilárd anyagok vizsgálatához A Központi Fizikai Kutató Intézet új elektronikus berendezése