Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

M6S. Január 12, Kedd 3 Késisül a körösladányi Új Barássda Ts% múlt évi számvetése A körösladányi Üj Baráz­da Tsz vezetői és gazdái is hozzáláttak az elmúlt évi gazdálkodási ered­mények és hibák felméréséhez, a zárszámadás elkészítéséhez. Ba­lázs Béla főkönyvelő gondosan megszervezte a zárszámadás el­készítését s kioktatta azokat, akik a leltár készítésében s a számada­tok összesítésében vettek részt. A leltározást hat bizottság végezte termelési ágazatok szerint. Ter­mészetesen ebben a munkában szerepet kaptak az ellenőrző bi­zottság tagjai is, akik ellenőrizték a leltározás helyességét. Bogya Imre, a szövetkezet főagronómusa is kötelességének tartotta figye­lemmel kísérni a leltározást, s ahol valami probléma volt, segí­tett. A leltározó bizottságok időben fejezték be munkájukat. A szö­vetkezeti gazdák most már biza­kodóan tekintenek a zárszámadá­si közgyűlés élé. Bár tudják, hogy a múlt évi jövedelem nem éri el a tervezettet, a munkaegységérték is alacsonyabbnak mutatkozik né­hány forinttal a beütemezésnél. Ennek több oka van. Elsősorban az, hogy jelentős kiesés volt a ka­lászosokból, a sok esőzés pedig megnehezítette, megdrágította az őszi betakarítást. Például a cu­korrépa kiszedése, behordása 3 ezerrel több munkaegységet igé­nyelt a tervezettnél. Természetesen nemcsak a mos­toha időjárás, hanem munkaszer­vezési hibák is hozzájárultak a termés és a munkaegységérték csökkenéséhez. Például a kukori­ca betakarítását korábban is el­kezdhettük volna s akkor nem húzódik el annyira a cukorrépa szedése, elszállítása. Csökkentet­te a munkaegységértéket a nagy­arányú beruházás is. Nem volt indokolt egynéhány épület fel­építése azért, mert vannak olyan két évvel ezelőtt épült létesítmé­nyeink, amelyeket nem használ­tunk ki kellően, gazdaságosan. Termelőszövetkezetünk tagsá­ga nem túl igényes. Csupán azt szeretné, ha a tervezett munka­egységértéket megkapná. S azt, hogy olyan legyen a zárszámadá­si mérleg, amelyben párhuzamo­san növekszik a közös vagyon és a munkaegységérték. A kisebb-nagyobb hibák elle­nére szövetkezetünk tagjai, szak­emberei megalapozták az ez évi gazdálkodást. Bízunk benne, hogy a zárszámadási közgyűlés után — amely megfelelően levonja a ta­nulságokat — ki-ki nagyobb szor­galommal és lelkiismeretességgel munkálkodik az ez évi termelési és bevételi tervek teljesítésén. Bottyán Imre ellenőrző bizottsági tag, Körösladány, Üj Barázda Tsz Megkezdik a zárszámadási adatok felülvizsgálatát az orosházi járásban A járási tanács mezőgazdasági osztálya és más irányító szervek képviselői a napokban megkezdik a termelőszövetkezetek zárszám­adási adatainak felülvizsgálatát, s ezzel egyidőben ellenőrzik az 1965-ös esztendőre vonatkozó ter­melési tervet is. A nagy gyakor­lattal rendelkező szakemberek értékes segítséget nyújtanak a kö­zös gazdaságok tagjainak az el­múlt esztendő eredményeinek re­ális felmérésében, valamint az új esztendő tervének elkészítésében. Mindenekelőtt azt tartják szem előtt ez utóbbinál, hogy kellőkép­pen összhangban legyen a szövet­kezeti parasztság és a népgazda­ság érdeke. li majd a magyar autóbuszipar termelékenységét és versenyké­pességét a világpiacon. Saját erőnkből ilyen hatalmas autóbusz­ipart nem tudnánk kifejleszteni. Hasonló a helyzet a vegyigép­gyártás területén is, ahol az együttműködés révén az elkövet­kező öt évben tízszeresére növek­szik a magyar vegyipari gépgyár­tás. A mezőgazdaság területén még csak most bontakozik ki az együttműködés. A most meg­kötött és öt évre szóló magyar— szovjet egyezmény keretében 1966—1970 között 155 ezer tonna gyümölcsöt, 45 ezer tonna gyü- mölcskonzervet és gyümölcslét, 120 ezer tonna zöldségkonzervet és évi 7000 tonna mélyhűtött árut adunk el. Ennek alapján lehetővé válik a magyar gyümölcs- és zöld­ségtermelés megbízható távlati tervezése. A nagyarányú rendelés nemcsak biztos piacot teremt, de megteremti a magyar konzervipar újabb nagyarányú fejlesztésének és korszerűsítésének lehetőségét is. A magyar mezőgazdaság tör­ténetében mind volumenét, mind összetételét tekintve ez az eddigi legjelentősebb külkereskedelmi egyezmény. Megkezdődtek az elő­készületek magyar—bolgár vi­szonylatban az AGROMAS és az INTRANSZMAS közös társaságok alakítására, is. Az előbbi koordi­nálja a zöldség-, szőlő- és gyü­mölcstermesztéshez szükséges gé­pek fejlesztését és gyártását, az utóbbi pedig az üzemen belüli anyagmozgatáshoz szükséges gé­pek és géprendszerek gyártását, tervezését hangolja össze. Közis­mertek a vetőmagszaporítás terén elért együttműködés eredményei is. A KGST-államok közös bank­ja, a Barátság Kőolajvezeték haszna, a KGST-államok közös vagonparkja, a villamosenergia­rendszerek összekapcsolása, bizo­nyos ipari termékfajták gyártásá­nak szakosítása és az együttmű­ködés más formái minden ország számára rendkívül gyümölcsöző­ek. Akik mind belföldön, mind kül­földön az „önerőre való támasz­kodás” politikáját sugallják szá­munkra, azt vetik fel, hogy egy szélesebb együttműködés sérti a nemzeti szuverenitást. Nézzünk szembe ezzel a kérdéssel is. A gazdasági és politikai integráció nemzetközi folyamat. A tőkés Európa a Közös Piac, valamint más politikai és katonai szövet­ségek révén próbálja kiaknázni a nemzetközi együttműködés elő­nyeit, a nagyobb tőkés haszon, a nagyobb profit és az európai munkás- és demokratikus mozgal­mak egyesült tőkés szövetségek­Szövés nélküli szövet A folyamatosan fejlődő magyar ipar új, érdekes kísérletei folynak a Lőrinci Vattagyárban. Hadat üzentek a régi technikának, azaz „szövés nélkül” készítik a szöve­tet. Az eredményes kísérletek be­bizonyították, hogy az új technika sikerrel és gazdaságosan alkal­mazható. Maguk a munkások nagy örömmel tanulják meg az új gyártási eljárást. A kellék egy részét nem a ha­gyományos szövéssel dolgozzák fel, mert ez túlságosan lassú. Ehe­lyett a lényegesen gyorsabb és ter­melékenyebb módszert alkalmaz­zák, vagyis az úgynevezett hurok- és bundavarrást. Ezzel az új eljá­rással frottír- és bélésanyagon kí­vül most már kitűnő minőségű kabát- és bútorszövetet is gyár­tanak. Ezeket a készítményeket labo­ratóriumokban gondosan megvizs­gálták. Minden próbát kiállottak. A szakítószilárdságuk jobb, mint kel való elnyomása érdekében. A tőkés isten oltárán a nyugat-euró­pai kapitalista kormányok tényleg feláldozzák országuk szuverenitá­sát. A szocialista integrációnak a célja ezzel merőben szemben áll. E szövetség és együttműködés célja, hogy minden ország a nem­zetközi gazdasági együttműködés keretében a lehető legjobban fel­használhassa népe javára nemzeti adottságait és ezzel meggyorsítsa hazája és az egész szocialista vi­lágrendszer gazdaságának fejlő­dését. A szocialista együttműködés fejlesztése, új formáinak kialakí­tása nem csökkenti, ellenkezőleg, erősíti a nemzeti szuverenitást, mert erősíti a szocialista világ- rendszert, a szocialista országok nemzeti szuverenitásának, önálló államiságának, békés építőmun­kájának biztos és rendíthetetlen bázisát. Válaszolva tehát arra a kér­désre, hogy önerőre vagy közös erőre támaszkodjunk-e gaz­dasági építőmunkánkban, a vá­lasz számunkra egyértelmű le­het: a közös erő a nagyobb erő, erre támaszkodunk, miközben a lehető legjobban mozgósítjuk és kihasználjuk önerőnket, nemzeti adottságainkat. Rács Lajos a régi technikával szőtt szöveteké, és a kötőanyag sem teszi nehe­Üj, értékes, saját szerkesztésű műszerrel, egy automatikus for- dulatszám-szabályozó berendezés­sel gazdagodott a Központi Fizi­kai Kutató Intézet. A nukleáris kutatások fontos te­rülete a szilárd anyagok, például a fémek tulajdonságainak részle­tesebb feltárása. Hinnék egyik módja az, hogy megvizsgálják, miképpen viselkednek ezek az anyagok a neutronokkal való bombázás hatására. A kísérlet gyakorlatilag úgy folyik le, hogy a reaktorból kilépő neutronnya­lábot nekivezetik egy hatalmas, nagy tömegű hengernek, amelyen átjutni csak a hengerbe vágott ré­sen vagy réseken keresztül tud. Ezt a hengert egy villanymotor gyors forgásban tartja, úgyhogy a neutronnyaláb csak akkor halad­hat tovább a vizsgálandó szilárd test felé, amikor egy-egy rés ép­pen átcsap előtte. Lényeges azon­zebbé. Előnyeik tehát nyilvánva­lóak. Ezt állítja Harkai Agnes technikus is, aki az új, szövés nél­küli kelme szakítószilárdságát méri. (Első képünk.) A kísérletező gyár ebben az év­ben már több százezer métert gyártott az új módszerrel. Maga a gyáriás az NDK gyártmányú „Ma­limo” gépen varrva hurkoló mód­szerrel törénik. Az újfajta szövés nélküli szövést Szakács Bernadett tűzőnő már kitűnően elsajátította: mesterien irányítja a gépet (Má­sodik képünk.) Harmadik képünkön Fazeikab Etelka, Harkai Ágnes és Páni Fe- rencné az új módszerrel készült bútorszövetet vizsgálja a gyár la­boratóriumában. ban, hogy az a „neutron-szaggató rendkívül pontos időközökben nyisson „zöld utat” a neutron- nyalábnak, tehát forgásának tö­kéletesen egyenletesnek, fordu­latszámának a lehető legnagyobb mértékben állandónak kell lennie. Ezt a követelményt kielégíti, a Központi Fizikai Kutató Intézet új fordulat szám-szabályozó auto­matája, amelyet egészen újszerű elektronikus megoldással szer­kesztettek. Kezelése rendkívül ké­nyelmes: egyetlen gombnyomásra felgyorsítja a motort az előre meghatározott fordulatszámig, s ettől a forgássebességtől elvileg korlátlan időn keresztül egyetlen tízezreléknyi eltérést sem enged meg. Jelenlegi megoldásában per­cenként 2000 és 10 000 közötti for­dulatszámot tud stabilizálni, de elvileg bármilyen fordulatszámra alkalmazható. (MTI) Neutron-szaggató a szilárd anyagok vizsgálatához A Központi Fizikai Kutató Intézet új elektronikus berendezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom