Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-09 / 7. szám
IMS. Január 9. 6 Szómba. Hogyan lehetne tökéletesebbé tenni a lakossági szolgáltatást? Nem okozott csalódást az első év a békéscsabai virágmagtermelő telep új békési területén — Rekorderedmények a külföldön is keresett magvakból — Az élet állandóan fejlődik, ami tegnap még jó volt, nem biztos, hogy megfelel ma. A társadalom egészséges fejlődésének természetes rendje ez. Tegnap még megelégedtek volna azzal a falusi dolgozók, hogy lakóhelyükön akármilyen düledező, földes viskóban legyen valami szolgálitató- ház, borbély- vagy csizmadiaműhely, ahová betérhetnek, mert akkor a harmadik, vagy negyedik ■faluba kellett emiatt gyalogolniuk. Ma már nem elégíti ki az igényeket akármilyen helyiség. Az igények meghaladják a tegnapit akkor is, ha pillanatnyilag nem tudják még azokat minden területen kielégítem. Mégis éppen a növekvő igények és effektiv szükségletek a fejlődés rugói, s hogy mind teljesebben fedezze azokat a termelés, sokszor „húsba vágó” intézkedéseket keli tenni. A nemrég megjelent kormány- határozat utal arra, hogy a termelés hatékonyságának növelésére gazdasági rendszerünkben el kell végezni az élet által követelt változtatásokat. Ez általános organizációs feladat. De addig is, amíg a felsőbb gazdasági szervek kidolgozzák ehhez a szükséges intézkedéseket, minden olyan módosítást, amelynek feltételei már megérettek, szükséges megvalósítani gazdasági egységeinknek. Méghozzá úgy, hogy az ésszerűsítések, módosítások után a társadalmi érdekekkel összhangban, az eddiginél gazdaságosabban, nagyobb anyagi és erkölcsi felelősséggel dolgozzanak. Úgy véliük. eljött az ideje a kisipari termelőszövetkezetek vonalán is annak, hogy átgondoljunk néhány elképzelést, amely esetleg segítene jobbá tenni a munkát a sok kívánnivalót maga után hagyó lakossági tervteljesítésben. Tíz egynéhány évvel ezelőtt abból a célból alakították meg az első kisipari termelőszövetkezeteket, hogy az egymással összefogó magánosok eredményesebben ki tudják elégíteni a városokban csakúgy, mint a községekben a lakosság növekvő „háztáji” igényeit. Mással nem is foglalkoztak akkor a ktsz-ek. Igaz, a termelőeszközök összevonásával még nem oldódott meg minden akkori probléma, de csupán az összevond* ténye is termelékenyebbé tette a volt kisiparosok munkáját. Olyannyira, hogy az állam támogatása mellett saját erőből is tudták már fejleszteni üzemeiket, műhelyeiket, s a lakossági szolgáltatások mellett képesekké váltak mind nagyobb tömegű áru termelésére. S mi a helyzet ma? Az, hogy a lakossági szolgáltatások jobbá tétele érdekében létrehozott szövetkezetek kinőtték a régi ruhájukat, termelésük túlnyomó többsége a belkereskedelem, a közületek rendelésére vagy exportra készült áru. Olyan kisipari szövetkezetek, mint a gyulai fa. fém, amelyiknek évi teljes termelési értéke több mint 20 millió forint, a lakosság részére csupán 340 ezer forint értékű munkát vállalt 1964- ben. A Békéscsabai Faipari Ktsz- ben hasonló az arány a teljes termelési érték, s a lakossági terv között. És ehhez hozzá kell tenni, I hogy szövetkezeteink zömében [ nem teljesítik ezt az aránylag alacsony lakossági tervet sem. Igaz ugyan, hogy évről évre megyei szinten magasabb a lakossági terv_ szám és globálisan növekszik a szolgáltatás, az effektiv szükségletektől azonban messze elmarad. Ezt bizonyítják a lyukasan maradt fazekak, javítottam zárak, csengők, villanykapcsolók, ablakok, rossz ajtók stb., stb. Valamit tenni kellene azért, hogy ne legyen állandóan visszatérő téma az éves terv értékelésekor a lakossági munka elmarasztalása. Az élet ebben is változtatásokat követel, mert két ellentétes tény áll egymással szemben, amelyek feloldásra várnak. Egyrészt az, hogy a szövetkezetek zöme úgyszólván sohasem teljesíti a lakossági tervet, másrészt az a tény, hogy a lakossági igényel? ennek dacára évről évre nőnek. Hogvan lehetne megoldani ezt a gordiuszi csomót? Úgy, hogy le kellene venni a különböző szövetkezetek válláról a szolgáltatások terhét. Máskülönben sem gazdaságos az, hogy egy-egy ktsz 10—20 féle munkával foglalkozik, más szóval, elaprózza az erőt és emiatt sem tudja kialakítani a profilírozott termelést. De, ha a szóban forgó szövetkezetek egyáltalán nem végeznének lakossági munkát, akkor ki látná el azt, hogyan javulhatna ez a tevékenység? A szolgáltatás központosításáról! Járási szinten, s a nagyobb városokban létre kellene hozni a lakossági munka ellátásának minden kellékével rendelkező szolgáltató kombinátokat, amelyek egyedüli feladata lenne a kisebb, mondjuk 50 ezer forintig terjedő javítások stb. elvégzése. Természetesen mindézt csak fokozatosan lehetne megvalósítani. Először a leginkább keresett szakmák összevonásával, értjük alatta a Villány- és vízvezetékszereiők, lakatosok, kárpitosok, bádogosok, rádió- és televízáószerelők, az asztalosok, s talán még az autó-, motor-, valamint a különböző háztar. lásigép-szerelfik összevonását. Ez az új profilú szolgáltató szövetkezet természetesen nem foglalkozna árutermeléssel, egyedüli hivatása a lakosság igényeinek kielégítése volna. A fenti elgondolás csak javaslat és biztosak vagyunk benne, hogy nem vált ki egyféle értelmezést az illetékesek között. Mégis, úgy véljük, kellő alap arra, hogy vitázzunk: hogyan lehetne jobban megoldani megyénkben a lakossá, gi szolgáltatást. Várjuk is hozzá a szövetkezeti vezetők véleménynyilvánítását. Varga Dezső I A BÉKÉSI " GÉPÁLLOMÁS f BÉRSZÁMFEJTŐI . gyakorlattal rendelkező munkaerőt KERES 1965. JANUÁR 15 VAGY FEBRUÁR 1-1 BELÉPÉSSEL. JELENTKEZÉS A BÉKÉSI GÉPÁLLOMÁSON reggel 7 órától 16 óráig. Fizetés megegyezés szerint. 3 A híres békéscsabai virágmagtermelő telep egy évvel ezelőtt 55 holddal gyarapodott. Az új területet a várostól 6—7 kilométernyire, békési földön kapták. A 43-as főút járókelői kora tavasztól késő őszig sokat gyönyörködtek a tarka virágszőnyegben, a szépen rendezett táblákban. Azt azonban kevesen tudták, hogy a Kertészeti Főiskola és a Kertészeti Kutató Intézet patronálásával száznál többfajta virágból fogtak itt magot s végeztek érdekes kísérleteket. — Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy a legkeresettebb külföldi és hazai virágfajtákból ennek a környéknek a talaj és éghajlati viszonyait melyik bírja legjobban, melyik ad legtöbb termést? —vélekedik étről Kertész Sándor telepvezető. — Ez azt a célt is szolgálja többek között, hogy Békéscsaba környékén a közeljövőben a tájnak legjobban megfelelő magvakat termeltessenek. Fajtaösszehasonlító jellegi kísérleteink is voltak, ezenkívül egy-egy fajtán belül a termelés különböző módját hasonlítottuk össze. A Békés megyei Beruházási Irodában elkészült az új békéscsabai véradó alközpont úgynevezett beruházási célja, melyet a közelmúltban az Egészségügyi Minisztérium is jóváhagyott A Békés megyei Tervező Iroda már megkapta a megrendelést a véradó alközpont részletes beruházási programjának elkészítésére. A létesítményt a városi kórház területére, a Gyulai út és a Há- mán Kató út sarkára tervezik. Kiderült az is a beszélgetésből, hogy sok nehézséggel kellett az első évben megbirkózni, mint általában minden új területen. Többek között száznál több olyan asszony és leány dolgozott náluk, aki azelőtt csak parányi vetemé- nyeskertben termelt odahaza petrezselymet, sárgarépát és salátát. A régi telep törzsgárdája sokat segített az új munkásoknak. Kertész elvtárs ezután így folytatta: — A szegfű és a heterózis paradicsommag kivételével mindenből túlteljesítettük a múlt évi tervet. Számos virág a tervezett kétszeresét, háromszorosát adta. Külön érdemes megemlíteni az egyik legdrágább és legérzékenyebb virágot, a salviát. 32 parcellában folytattunk különböző kísérletet azért, hogy a legjobb termelést módot kialakítsuk. Többek között a palánták egy részét hagyományosan szabadföldben neveltük, másokat tőzegcserépben, vagy virágcserépben. Árnyékolást módszerrel is termeltünk kukorica között. Ez igen hasznos volt. A magasra nőtt jó leveles kukoricaszár a legforróbb nyári napokban Az egyemeletes épület kivitelezése berendezéssel együtt mintegy 7—8 millió forintos beruházást jelent. Körülbelül évi 7 ezer liter vér tárolására, feldolgozására lesz alkalmas az új békéscsabai vérellátó alközpont. A beruházási programot a tervek szerint még az év első felében elküldik az Országos Tervhivatalba jóváhagyás végett, az építkezést pedig előreláthatóan a jövő évben kezdik meg. megtörte a fényt, s így nem perzselte a nap az érzékeny növényt, ősszel széltől, hidegtől védte a kukorica a magot érlelő salvia- fürtöket. Ennek köszönhettük, hogy 3110 négyzetméternyi területről 21 kiló kiváló minőségű magot takarítottunk be. Régi magtermelő vagyok, de hasonló területről legtöbbet négy kilót „szüreteltünk” azelőtt. Igen jól fizetett még az új telepen a puskapor, a „ne nyúlj hozzám”, a liszlen, az őszirózsa, a margaréta és egyéb virág. Az új év terveiről búcsúzóul így nyilatkozott a telepvezető: — Az ősszel elvetettük az évelők magját, kiültettük a palántákat. Külföldről óriás virágú árvácskákat importáltunk például s ebből fogunk magot. Vetettünk díszszarkalábot, margarétát, díszmákot, búzavirágot és egyéb olyan évelő növényt, aminek a magja tíz éve hiánycikk. Az egy- nyáriak palántáit is magunk neveljük. Az új évben kiköltöztetjük a központot Békésre, öt éven át évente egymillió forintos beruházást valósítunk meg, növényházakat, magtárakat, üzemi konyhát, tanulásra alkalmas kultúrtermet és egyebet építünk, hidrogló- bust szereltetünk fel a víz folyamatos biztosítására. Az első év beváltotta a hozzá fűzött reményeket, igen * sok tapasztalatot adott ahhoz, hogy a közeljövőben még eredményesebben dolgozhassunk. Áry Róza I Nem csákiszalmája! S Örömmel olvastam a Békés mell gyei Népújságában arról, hogy me• zőgazdaságunk eleget tett eddigi 5 igen fontos feladatának, megtermel- ; te az ország kenyérgabona-szükség■ letét. Gondoltam —■ ez igen széi> dolog, 2 helyes, csak így tovább. Nem lesz • tehát probléma ez évi kenyérellátá- S sunkkal — örvendeztem. Miközben S ezen a kellemes híren meditáltam, ■ kinéztem békéscsabai lakásom abla- jj kán, megdöbbenve láttam, hogy a S Földvári úton tengelyig érő sárban, S búzával megrakott zetoros kocsi ■ küszködik, miközben kosárszámra • hull le róla az olyannyira értékes ■ kenyérnek való gabona. ■ S ez így megy már hetek óta, de 5 valahogy elsiklottam felette. De ami S sok, az már sok. Eltűnődtem, miért 2 éppen ezt a legrosszabb utat vá■ lasztják, amikor egyperces kerülő■ vei végig kövesúton mehetnének a ■ malomig, mert nyilván oda szállit- S ják a búzát. Vajon tudja-e a tsz ve■ zetősége ezt a felelőtlenséget, s ha ■ igen, miért tűri? Ezek az emberek 5 nem gondolnak arra, hány kenyér, 2 zsömle megy veszendőbe, hány csa■ Iád napi, heti, s talán hónapokra S elegendő kenyere vész bele a sárba. 2 Most, amikor a népgazdasági tervben ■ is fokozott gondosságra, takarékos- j Ságra szólítanak fel bennünket, sza- S bad ilyet tenni, megengedni?... > Ha más mondta volna, talán el S sem hinném, hogy ilyen pazarlás is S lehetséges ma, de sajnos, látnom ■ kellett és tapasztalnom, hogy egyes • emberek még mindig azt hiszik, hogy S a közvagyonnal csákiszalmája mód- 2 ján lehet bánni. El bírom képzelni 2 azt is, hogy ezek a pazarlók szent- j ségelnek legjobban, ha netalán S nincs a boltban kenyér. S közben 2 elfeledkeznek arról, hogy ők Is hoz- j zájárulnak az esetleges nehézségek S növeléséhez... £ 8 Felhívási A Városi Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya felhívja az iparosokat — önálló szellemi és egyéb tevékenységet folytatókat —, hogy az 1964. évi végleges általános jövedelemadó megállapításához 1965. január 15-ig bevallást kötelesek adni Nem kell bevallást adni annak az adóalanynak: a) aki adólevonás, állandó adótétel, adóátalány vagy közösségi rendszerbe fizeti általános jövedelemadóját; b) azoknak, akik egyébként adóátalány útján adózhatnának, azonban idős korukra és csökkent munkaképességükre való tekintettel adóátalány alsó határa alatt, rendes kivetés útján adóznak. A bevallásban az 1964. évi bevételi és kiadási adatokat keü feltüntetni. A hiányosan kitöltött bevallásokat a pü. osztály a hiányok pótlására visszaadja. A bevallási íveket a Városi Tarács V. B. Pénzügyi Osztálya adócsoportjánál lehet beszerezni és ugyanott kell beadni. A bevallás beadásának elmulasztása vagy késedelmes beadása bírságot von maga után. VÁROSI TANÁCS V. B. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA X Készül a békéscsabai véradó alközpont beruházási terve Izsó Antal
