Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-09 / 7. szám
1965, január 9. 4 Szombat n szállítási feladatok csak jobb együttműködéssel teljesíthetők A múlt év végén Szegeden, a MÁV igazgatóság központjában munkaértekezleten tanácskoztak a MÁV és az AKÖV vezetői a szállítási feladatokról Kiss Károly, a MÁV Szegedi Igazgatóságának helyettes vezetője beszámolójában részletesen elemezte a tapasztalatokat. A központosított fuvarozás jelentőségéről szólva elmondotta, hogy célja az igények tervszerűbb kielégítése, az állomási rakodóhelyek és rakodási eszközök kapacitásának jobb kihasználása. Mindez maga után vonja az ésszerű gazdálkodásnak megfelelően a fuvareszközök várakozási idejének csökkentését. A központosított fuvarozás azonban még mindig nem tölti be megfelelően hivatását. Ennek oka, hogy a vasút és az AKÖV együttműködése nem mindenkor megfelelő. A legtöbb hiba abból adódik, hogy a rakodási időket kedvezőtlenül használják ki, sok a késetten kezelt kocsi, valamint a késedelmes rakodások következtében jelentkező kocsióra-veszte- ség, vagyis sok a kocsiálláspénz. Természetes dolog, hogy a megnövekedett -szállítási feladatok miatt a vasút ragaszkodik kocsijaihoz, nincs szüksége kocsiállás- pénzre. Az áruszállítási teljesítmények kedvező vagy kedvezőtlen alakulása nemcsak a vasút technikai berendezéseinek kapacitásától, szervezettségétől függ, ezt jelentősen befolyásolja a MÁV és a fuvaroztatók, elsősorban az AKÖV-vel való együttműködés. 1^ iss elvtárs beszámolójában megemlítette a 9-es számú AKÖV kezdeményezését. Itt felhasználják a területi termelőszövetkezetek szabad fuvarozási kapacitását, szükség esetén más igazgatóságok területéről hozatnak rakodóbrigádokat és ezzel is igyekeznek a gyorsabb rakodást biztosítani. Kiss elvtárs több javaslatot tett, amit a résztvevők elfogadtak. Többek között javasolta, hogy az AKÖV szervezzen tanácskozást az érdekelt vállalatokkal és a vasút bevonásával, s ezen közösen vitassák meg a szállítással kapcsolatos tapasztalatokat és gondokat. Az olyan állomásokon, ahol az együttműködésre panasz hangzik el — javasolta —, tartsanak brigádellenőrzéseket. A továbbiakban arról szólt, hogy a központosított fuvarozásra kijelölt állomásokon sürgősen vizsgálják meg a rakodóhelyek világítását és a rakterületeket, majd tegyenek intézkedéseket az észlelt hibák megszüntetésére. Végül megállapította, hogy a központi fuvarozási rendszer bevezetése óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy ez a rendszer jó, az eredményesebb munkához azonban javítani kell a vasút és az AKÖV együttműködését, ^sákány Béla, a KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóságának csoportvezetője értékelte ezután a MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó autóközlekedési vállalatok munkáját. MegállapítotKulfűroifhotttfoiidíiiokot lakáscserével felvesz a Férfifehérneműgyár Békéscsabai Gyára, Békéscsaba, Trefort utca 2. Jelentkezni lehet személyesen a fenti címen, a személyzeti vezetőnél. 29436 ta, hogy a vállalatok helyzete rosszabb az országosnál. Ennek ellenére míg tavaly az év első tíz hónapjában az országban összesen 447 485 vagon árut raktak ki, a szegedi igazgatóság területén az autóközlekedési vállalatok 127 122 vagon árut raktak ki és szállítottak el. Helyeselte, hogy a tömegárukat irányvonattal továbbítják. Helytelenítette azonban, hogy az ilyen tömegáruk lökésszerűen érkeznek a rendeltetési helyre, ahol nem mindig áll rendelkezésre az elfuvarozáshoz megfelelő kapacitás. Sok gondot okozott a rakodómunkás-létszám biztosítása. A rakodások gépesítése viszont vontatottan halad. Csákány elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy a vasút és az AKÖV kapcsolata nem mindig kielégítő a békéscsabai vasútállomáson. Az egyes feladatok végrehajtásához nem mindig keresik a szolgálati vezetők az együttműködéshez szükséges kapcsolatokat és megoldási lehetőségeket. Kazamér Károly, a 8-as számú AKÖV igazgatója felszólalásában elmondotta, hogy a kocsibeállítás helytelen időközlése miatt néha egész napot elveszítenek. Ezért pedig az AKÖV semmit sem számolhat fel a vasútnak, ugyanakkor azonban ez fölösleges kiadást okoz az AKÖV-nek. Elmondotta továbbá, hogy a békéscsabai vasútállomás kapacitása szűk, a rak- hely is kövezésre szorul, rosszak az adottságok. A meglevő nehézségek mellett a megnövekedett áruforgalmat lebonyolítani csakis közös összhangban, együttműködéssel lehet. ^ munkaértekezlet igen hasznos volt a jövőre nézve. Ha a vasút és az autóközlekedési vállalatok közötti kapcsolat javul, akkor eredményesebben teljesíthetik az idén továbbnövekvő szállítási feladatokat. Szilddi Sándor Szeged 5. A sziklafalakat Poluhin először lemossa szapannal, majd lekeféli, a kompresszor segítségével pedig befecskendezi a cementet. Nem olyan régen, hihetetlen munkával fejezte be az építészeti főiskola levelező tagozatát. Azt viszont, hogy mérnöki oklevele van, eltitkolja. Egyrészt hiúságból, hogy ne tartsák fiatal mérnöknek, másrészt azéirt, hogy a fiatal mérnökök előtt henceghessen: ő csak munkás, és mégis mennyi mérnöki ismerete van. Poluhin a területi tanács képviselője is. Az egyik ülésen a következőket mondta: „Korunk szellemi feltételei minden embernek megadják a lehetőséget arra, hogy teljes mértékben kifejlessze képességeit. Iparunkat a legújabb tudományos és technikai vívmányok alapján építjük fel. Sehol sem haladnak olyan gyorsan előre az emberek, mint itt, nálunk, Szibériában. Megérkezik a zöldfülű a főiskoláról, és néhány év múlva már ő irányítja a termelést, milliós értékeket termel, legyőzve az akadályokat. Ez az igazi hős! Azok a hivatalnokaink, akik arról beszélnek, hogy nincs megfelelő káderanyaguk, valójában azt bizonyítják, hogy az észszel van valami baj, mert nem támaszkodnak az ifjúságra. Tiszta lappal kezdték az évet Szerény, dolgos emberek a Gyulai Kötőipari Vállalat vezetői és munkásai. Nem hangoztatnak nagy szavakat, nem ígérgetnek, mindenki azt teszi, ami a kötelessége. Így alakult ki a vállalaton belül az a közvetlen emberi kapcsolat, amely ébren tartja a kollektíva felelősségérzetét, fokozza alkotóerejét. Lehet-e szebb erénye valamilyen közösségnek, mint az egymás iránti bizalom, megbecsülés? Aki szétnéz az üzemben, láthatja, hogy egészségesek, tiszták a műhelyek, nem szerénytelenebbek ezeknél az irodák sem. Közöttük pedig rövid az út. És mit mutatnak a termelési eredmények? Farkas Erzsébet, a vállalat szak- szervezeti titkára ad a kérdésre választ — 1964 első felében átmeneti anyaghiány miatt kisebb lemaradás következett be, de év végére azt pótoltuk. 1965-öt tiszta lappal kezdtük. Farkas Erzsébet raktárosi munkaköre mellett 6 éve látja el a szakszervezeti titkári teendőket. Háromszor egymás után választót ták meg ebbe a funkcióba, amit ő igen nagy megtiszteltetésnek tart, és igyekszik tőle telhetőleg eleget is tenni kötelezettségének. Mindenkit ismer. Nevükön szólítja azokat, akik belépnek hozzá a raktárba, így: Annus, Kati, Gizi... Udvariasan, kedvesen, beszél velük és hasonló a viszonzás is. Jóleső érzéssel könyvelem el magamban a társalgásnak ezt a módját, amiben nincs semmi szenvtelen- ség, vagy erőltetettség. Érdekli öt mindenki gondja-baja. — Nagyon szeretem ezt a vállalatot — szólal meg egyszer. — Ügy élünk, mint egy nagy család, amelynek tagjai azonos célok elérésére törekszenek. Az igazgató mindig számíthat a dolgozók segítségére. Őszintén, nyütan meg-, mondja, hogy a vállalatnak erre vagy arra van szüksége. Így volt például akkor, amikor többen megbetegedtek, és veszélybe került a tervteljesítés. Mindenki megértette, hogy miről van szó és még jobban dolgozott, hogy ne következzen be lemaradás. Örömmel és titkolatlan büszkeséggel beszél arról is, hogy már 6 brigád nyerte el a szocialista címet. Közülük az egyik brigádvezetőt a szocialista brigádok és vállalatvezetők tavaly decemberben megtartott megyei értekezletén az idei országos értekezletre delegálták. — A mi brigádjaink szocialista módon dolgoznak és élnek is — jelenti ki meggyőződéssel. Erre valami magyarázatot kérek és 5 nem is késlekedik a válaszszák — Két-három évvel ezelőtt még buzdítani kellett a dolgozókat a tanulásra, ma pedig visszatartani sem tudjuk őket. Persze, nem is akarjuk. Legalább húszán járnak j gimnáziumba, nyolcán technikumba, és a betanított munkások közül rövidesen tizennégyen meg-, kapják a szakmunkásbizonyit- ványt. Ez természetesen csak az egyik része a dolognak. Ha valaki beteg, a brigád minden tagja meglátogatja, sőt a lehetőség szerint egy és másban segítenek is neki. Volt, aki házat épített és egyszer-egyszer elmentek a többiek is dolgozni. Kiállnak egymásért, így könnyebb megoldani a gondot, elviselni a bánatot. Feljegyzem, amit mond. Szívesen hallgat ilyet az ember. — Persze, ahol kétszázan dolgoznak (köztük legtöbben nők), sok más probléma is felvetődik — folytatja. Például a gyermekek bölcsődei, napközis és kollégiumi elhelyezése, egyes betegek szanatóriumi beutalásának elintézése, lakásgondok megoldása, szakszervezeti üdülés elosztása, vagy a családi nézeteltérések tisztázása... Ilyen esetekben a párt- és szak- szervezet, valamint a nőtanács az igazgatóval együtt törekszik segítséget nyújtani, vagy igazságot tenni. — Gondolom, hogy a vállalaton belül is előfordulnak összezördülések, viták, na meg másfajta fegyelmezetlenségek — jegyzem meg. — Igen, de 1964-ben egy alkalommal sem volt olyan súlyos, hogy fegyelmi eljárást kellett volna lefolytatni. Mik az idei tervek? — Továbbra is eredményesen, akarunk dolgozni. Megérett a helyzet arra, hogy a Szocialista üzemrész cím elnyeréséért is versenyt indítsunk. Legégetőbb problémánk a szociális létesítmények hiánya, amivel tavaly a Népújság is foglalkozott már. Kétszáz dolgozó részére öt mosdó (zuhanyozó nincs) és egy 3x5 méteres öltöző áll rendelkezésre. Az építkezésre a megyei tanács ipari osztálya biztosítaná a költséget, jelenleg még tervező és kivitelező is volna, de a városi tanács — hivatkozva a 20 éves távlati tervre — nem ad rá engedélyt. Joggal mondják a dolgozók : becsülettel eleget tesznek a kötelességüknek, mégis — talán as egész megyében — nálunk a legkedvezőtlenebb a helyzet. A vállalati szakszervezeti vezetőségválasztást január 15-én tartják. Farkas Erzsébet már készíti a beszámolót, amely 2 év munkáját öleli fel. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a vezetőség teljesítette a kötelességét. És azok, akiket megválasztanak, bizonyára arra törekednek majd, hogy ők is minél többet tegyenek a dolgozókért Pásztor Béla ÉSZAKI TÖRTÉNET FORDÍTOTTA: MIS ATTILA Azokról kellene írni az újságokban, akik nálunk lettek nagyszerű emberek. Be kellene mutatni őket, de nemcsak példaként, alapvető tapasztalatként is. Az ifjúság szereti az ilyen példaképeket. Ezek mellett reálisan kellene írni a nehézségekről is. Az ifjúság szereti a nehézségeket. De mégsem ez a lényeg. Nekünk nem azt kell hangoztatni, hogy a vízierőművet nehéz körülmények között, fagyban építjük, hanem azt, hogy a magasan fejlett technika legújabb vívmányaival. De most nem erről akarok beszélni, hanem az ostobákról, és az általuk elkövetett hibákról...” — és Poluhin szókimon- dóan, szigorúan lehordta az építkezések vezetőit a melléfogásokért, az elkövetett hibákért, és annyira belejött, hogy még színlelni is elfelejtette, hogy csak „valahogy” ért a mérnöki munkához... Poluhin egy hatalmas, meleg báránybőr bundát viselt, széles gallérral. Ahogy elhelyezkedett a traktor kabinjában, megjegyezte Ljutyikovnak: — Jól befűtöttél. Látom, nem sajnálod az üzemanyagot. — Letörölte az oldalsó ablakot, elgyönyörködött az északi fényben, majd elgondolkodva mondta: — Lám, világít. De hogy mitől van, azt még a tudomány nem derítette ki teljesen. — Rövid hallgatás után indulást parancsolt. Eltelt egy kis idő, majd Poluhin elégedetlenül kérdezte Lju- tyikovot: — Hát te miért hallgatsz állandóan? Vagy téged csak a mozi érdekel, semmi más? — Csak a moz! — egyezett bele Ljutyikov. — Hát hiába — mondta lassan Poluhin —, az ember csak úgy fejlődik, ha kapcsolatba kerül másokkal. — Én már kinőttem ebből. — Vannak emberek, akik a ruhájuk nagyságából mérik ie fejlettségüket. — Én is ilyen vagyok — felelt Ljutyikov —, 44-es a méretem. — Megsértődtél? — kérdezte aggódva Poluhin. — Nem lehet — felelt a vezető —, az út elég rossz ahhoz. — Akkor elhallgatok — egyezett bele sietve Poluhin, de rövid hallgatás után megkérdezte. — Alhatnék egy órácskát? — Nyugodtan — felelte Ljutyikov. Poluhin kényelmesen megtámaszkodott, kinyújtotta lábait, melyeken hatalmas szőrmecsizmát viselt, lecsukta duzzadt, vörös szemhéjait, elernyedt és lassan elszenderedett. Arca egyből elvesztette hatalmaskodó kifejezését; öregesen gyengédé, jóságossá vált. (Folytatjuk.)
