Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
\ 1965. január 31. Vasárnap Lehet tanulni tőlük Sípos Sándor lakatosként került a Gyulai Harisnyagyárba. Negyvenéves volt már, amikor beiratkozott az egyetemre és évekig tartó szorgalmas tanulással meg is szerezte a jogi doktori címet. Hogy miért éppen jogász lett? Akkoriban leginkább erre volt lehetőség. A tanulásnak csak hasznát látja — vélekedett —, de egyáltalán nem gondolt arra, hogy itthagyja a gyárat Mit is kezdene a régi munkatársak, elvtársak, barátok, na meg a kitűnően ismert és szintén a szívéhez nőtt gépek nélkül. Főmérnök Dr. Sipos Sándor ma a gyár főmérnöke. Nem egy műszaki tanfolyamot elvégzett az egyetem befejezése óta, még textilmesteri vizsgát is tett. Tud németül és kedvenc „időtöltése” a német nyelvű szakfolyóiratok tanulmányozása. A jogismereteinek nem sok hasznát veszi, annyi azonban bizonyos, hogy más szemmel nézi a világot. Ma már 57 éves. Munkatársai közül legtöbben Sanyi bácsinak hívják és nem doktor úrnak, mint ahogy ezt gondolhatná valaki. A hasonló korúak persze a „bácsit” is elhagyják. A Békés megyei Népújság korábban már megemlékezett róla, amikor az újításáról adott hírt, sőt a rádió is. Székely József főművezetővel együtt plüsskészítő gépet konstruált. Ezt a szerkezetet szeretném most megismerni és a lehetőségekhez mérten tájékoztatni róla az olvasókat is. Dr. Sipos Sándor nehezen áll rá, hogy erről beszéljen. Inkább másra próbálja a figyelmemet terelni. Az újítási naplót mutatja: — Tavaly 32 benyújtott újításból 23-at elfogadtunk, ezek közül 21-et már be is vezettünk... Ha már belekezdett, hadd folytassa — gondolom magamban —, ráérek vele később is „vitatkozni”. Így aztán előbb egy három évvel ezelőtti újításról beszél. Teremmester IIIIIIHII A taps Diákelőadás Békéscsabán, a Brigád moziban. Középiskolásokkal zsúfolt a nézőtér. A „Rab Ráby” kerül vetítésre. A harmadikosoknak az azonos című Jókai-regény kőtelező olvasmány, nem árt tehát a filmváltozatát is megtekinteni. Am ittvannak a többi tagozatúak is: elsősök, másodikosok, negyedikesek. Az ifjúság szeret moziba járni. A műsor teljes, ami azt jelenti, hogy benne van: a fő film mellett- a híradó, a kísérőfilm, sőt az előzetes is. Nagy a kacagás, mikor a Ne hagyd magad Pitkin című angol filmvígjátékból kerülnek bemutatásra jelenetek. Ezután egy villanásnyi időre elsötétül a vászon, majd gazdag színekben pompázó meseváros tűnik a néző elé madártávlatból. Ha nem ismerné az ember, el sem hinné, hogy Budapest, olyan szép. Aztán egy hatalmas folyam sodrását látjuk, partja mentén erdők, mezők. Közben egy szó vetítődik a vászonra: Együtt... Szerelem? — dobbannak meg az ifjú szivek. Csalódnak. A KGST-orszá- gok gazdasági együttműködését példázó filmet látunk. £s mégis, a végén a nézőtéren felcsattan a taps. Vastapsba csap át! Annyira szívkő- zelbe tudta hozni a művészi rendezés a népek összefogásának termelő te alkotó szimfóniáját.-ő— Zsiga Ferenc és Braun Ferenc teremmesterek az egyik régi, 40 éves kötőgépet átalakították, amelyen modem, mintás kreppnylon fonalú férfizoknik is készíthetők. Ma már 32 ilyen gép dolgozik. De talán inkább menjünk fel a munkaterembe... Zsiga Ferenc egész aprólékosan megmutat, mindent, persze a laikus csak keveset ért belőle. De a végeredményt, a gépből kikerülő kockamintás zoknit látom. Ez pedig döptő bizonyíték, hogy jó a konstrukció. Űj gépnek nem művészet, annak az ára azonban 200 ezer forint. De a régit, ezt a 40 évest úgy „megfiatalítani”, hogy az divatos, tehát keresett árut készítsen — bizony a bűvészettel határos. Ö ugyan egyáltalán nem tartja annak, ha csak nem azt, hogy sikerült magát átverekednie a legfőbb akadályon: az értetlenségen, gáncsoskodáson. Egész halom akta lett belőle. Már régen alkalmazták, amikor végre elfogadták a budapestiek. Akkor még helyi ellenállás is tapasztalható volt. Egyes művezetők nem szeretnek kizökkenni a megszokott- ságból. őket is meg kellett győzni... — El is ment a kedvem minden újítástól — jegyzi meg rezig- náltan, de dr. Sipos Sándor elárulja, hogy a két újítónak ismét van valami jó elgondolása. Egyelőre még nemigen beszélnek róla, a főmérnök azonban számít rájuk és buzdítja őket. Lássuk most a plüsskészítő gépet! Dr. Sipos Sándor'enged az unszolásnak. Huszonöt öreg kötőgépet alakítottak már át. Egy korszerű importgép ára 300 ezer forint — Külföldi folyóiratok adtak hozzá támpontot Üj szemképző eszközöket kellett készíteni. A legnehezebb az úgynevezett „platina” kialakítása volt ami nem nagyobb egy 2 forintosnál. (Elém is tesz egy ilyen kis lapkát.) Hónapokig dolgoztunk rajta, az ünnepeket is az üzemben töltöttük. Ezt 'Székely József főművezető, a társújító magyarázza, miközben az egyik gépen a gyártás | minden mozzanatát bemutatja. Megtudom azt is, hogy még nem került piacra az új cikk, amikor egy ácheni kereskedőtől levél érkezett Az egyik svéd üzlettársától értesült, hogy Gyulán plüss- harisnyát gyártanak és szeretné a kapcsolatot felvenni. — A levelet elküldték a központba. Azóta 20 millió forint értékű áru készült el. Az újítás drága importgépet pótol és exportra dolgozik. A két újító ezért tavaly november 7-én megkapta a Kiváló Újító jelvény ezüst fokozatát. Most már a művezetők és a gyár többi dolgozói is megértették az újítás jelentőségét és segítséget nyújtottak a régi gépek átszereléséhez. A termelésbe állítva arra törekedtek, hogy működjön a gép. Ha hiba keletkezett, gyorsan kijavították. Hatvan embert vett fel a vállalat, hogy a termelés három műszakban történjen. Dr. Sipos Sándor és Székely József azóta egy másik közös újításon töri a fejét. Igen szép, mintás női -harisnyát szeretnének készíteni, amilyen a világpiacon is keresett cikk. Ehhez ismét a meglévő gépeket kell átalakítaniuk. Az elgondolásuk már megvan, most a .kivitelezésen a sor. Persze idő kell -hozzá. Eltökélt szándékuk, hogy ezt is megvalósítják. A TMK-műhelybe vezet dr. Sipos Sándor. — Látja, itt csaknem mindenki újító — mondja túlharsogva a gépek zaját. Öj itó egyik Az aktivitás és kezdeményezés forrása Találomra választom az lakatost, Csonka Józsefet. — A szárkötő gép automatikus megállítóberendezésén dolgozik — magyarázza a főmérnök. — Sanyi bácsi is segített — jegyzi meg Csonka József. — Ez munkaköri kötelességem. A műszaki rajzot minden fizikai dolgozónak mi elkészítjük és — ha az szükségesnek látszik — javaslatot teszünk bizonyos módosításokra is — egészíti ki a megjegyzést Sipos főmérnök. — Ki kapja az újítási díjat? — Kizárólag az, akit megillet: .Csonka József. Szántó József lakatos egyszerű sablont készített, amellyel gyorsan pótolni tudja a kötőgép egyik érzékeny és sokszor cserére szoruló alkatrészét. A saját munkáját'könnyíti meg vele. Ügyes, ötletes dolog Meg is kapta érte a jutalmát. Kiderül, hogy ez már a negyedik újítása. Dr. Sipos Sándor szeretné, ha mindenkivel beszélnénk néhány szót legalább. Az újságban megjelenő cikk csak további ötletek, elgondolások megvalósítására serkentené őket, ami — véleménye szerint — ma alapvetően fontos kérdés. Mert a két világrend- szer közötti verseny az üzemekben dől el. Ki tud jobb, korszerűbb, olcsóbb gyártmányokkal a piacon megjelenni. Minden újítás, ésszerűsítés e^f segíti elő, még ha csupán forintokról is van szó. Ebből halmozódnak fel a százezrek, milliók. — Nekünk az adott viszonyok között kell ezt megvalósítanunk, s a milliók megteremtik a hatványozott mértékű fejlődés lehetőségét Dr. Sipos Sándor főmérnöknek, az egykori lakatosnak ez a véleménye az újításokról, a technológia- és a gyártmányfejlesztésről. És ha nem is beszélgettünk az újító kollektíva minden tagjával, azért azt mégis megállapíthatjuk: lehet tanulni tőlük. Pásztor Béla Az utóbbi években és napjainkban is egyre határozottabban alakulnak ki azok a munkamódszerek, amelyek serkentik a kommunisták érdeklődését á pártpolitikai ^ennivalók iránt. Többen vesznek részt a határozatok megvitatásában, végrehajtásában és gyakorlattá vált a fontosabb dolgok szélesebb körű megtárgyalása is. Hogy példával éljünk, a párt békéscsabai bizottsága korábbi ülésén a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat végrehajtásának vizsgálatát tűzte napirendre. A napirend tárgyalását széles körű vizsgálat, közvéleménykutatás előzte''meg és a jelentés készítői között, valamint a pártbizottsági ülés vitája során ott találtuk a társadalmi munkatársak népes seregét, köztük a munkásosztály helyzetét közelről és alaposan ismerő pártonkívülie- ket. Egyre jobban kezd tehát gyakorlattá válni, hogy gazdasági, politikai és kulturális kérdésekben ezrek — párttagok és pártonkivü- liek — mondanak véleményt, javaslatot és hathatós módon segítik egy-egy jeladat megvalósítását. A pártvezetőségek újjáválasztá- sának időszakában és azóta is pezsgőbb, elevenebb a pártélet. Különösen a demokratizmus szélesedett, hiszen a választások előkészületeiben sok-sok párttag tevékenykedett és a taggyűléseken vagy az előkészítés során száz meg száz elvtárs mondta el véleményét, és észrevételeik, javaslataik helyet kaptak a beszámolókban, határozatokban. Pezsgőbbé, lüktetőbbé vált a pártélet és most az a fontos, hogy állandósítsuk, továbbfejlesszük ezt Ügy ügyködjünk tovább, hogy ne lanyhuljon az emberek tettre- készsége, úgy formálódjon ez a légkör a jövőben is, hogy mindenki bántódás nélkül kifejthesse gondolatait. A pártdemokrácia helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása segíti társadalmi rendszerünk demokratikus vonásainak . további erősödését is. Nos, éppen ezért a különböző területeken munkálkodó párttagoknak ezt az elvet kell képviselni. Ezt az elvet kell érvényesíteniük munkahelyeiken a törvényesség betartásában, az emberek alkotóképességeinek kibontakoztatásában, a kommunista közerkölcs kialakításában és a demokratikus vezetési és igazgatási formák továbbtökéletesítésében is. A Minisztertanács nemrég megjelent termelési tanácskozásokról és az üzemi értekezletek rendjéről szóló határozata messzemenően figyelembe veszi a társadalmi élet demokratizmusának fontosságát. Rendeletileg is biztosítja azt, hogy az emberek teljes joggal beleszólhassanak napi gondjaink megoldásába, a szocialista jövő farmállásába. Ahhoz azonban, hogy ez ne csak írott malaszt maradMüszaki továbbképző tanfolyamot rendez a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete februárban a Gépjárművek elhasználódása, kopása, élettartamának növelése címen műszaki tanfolyamot rendez. Az előadásokat 2-án és 9-én Békéscsabán, a Technika Házában délelőtt 11 órától délután 5 óráig dr. Balló Alfréd okleveles gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa tartja meg. A tanfolyam önköltséges. jón, szükséges, hogy még tovább terebélyesedjen és állandósuljon a pártélet demokratizmusa és ennek kisugárzása hassa át a közéletet. És itt még van mit tenni. Mert az állami, gazdasági és társadalmi szervek munkájában a demokratikus módszerek még nem törték át megfelelően a bürokratikus, olykor hivataloskodó kereteket. Nem, mert akad még olyan párttag, aki a pártban helyesnek tartja, meg is követeli a demokratikus módszereket, de környezetében nem számol ezzel, nem tiszteli a demokrácia szabályait. A Miniszter- tanács rendeletét olvasva, egyik üzemünk dolgozója epésen jegyezte meg: no most már megveheti a vezető elvtárs a magnetofonkészüléket. A megjegyzés első hallásra sutának tűnt. Vajon, mi köze lehet a magnetofonnak a rendelethez? Később kiderült. Ebben az üzemben gyakran megesett, hogy a termelési tanácskozásokon elhangzott jó javaslatok nem mindig valósultak meg, s az elhangzottakról nem készültek feljegyzések. Amikor ezt szóvá tették, a vezető így ütötte el: majd szerzünk egy magnetofont és szalagra vesszük az elmondottakat. Nos, a rendeletet olvasva és értelmezve, nem is árt, ha az említett vezető megveszi a készüléket. Az sem árt, ha esetenként lepergeti magának, hogy melyek azok a hasznos ötletek, esetleges gondok, melyek a termelési tanácskozásokon elhangzottak és megvalósításra; megoldásra várnak, mert erről jog szerint is számot kell majd adnia. Megesik, hogy most egyesék a Minisztertanács rendeletében vezetői tekintélyük „megnyirbálását'’ látják. „Nem túl nagy ez a demokrácia? Nehogy megadjuk as árát!" — mondják. Senki sem vonja kétségbe az egyszemélyi vezetés fontosságát. Kell és fontos. A hatáskörükben a vezetők éljenek is törvényadta jogaikkal. De mégis e hangok hallatán úgy érzi az ember, hogy ezek a vezetők az egyszemélyi vezetés palástja mögé bújva nem értik eléggé, hogy a demokrácia és az egyszemélyi vezetés nefii zárja ki egymást. Ellenkezőleg, a kettő helyes kombinációja kedvezően hat a dolgozók egységére, mert azok, akik az üzem, a vállalat, vagy intézmény terveit, tennivalóit ismerik, azt rendszerint sajátjuknak is érzik, és minden tudásukkal segítenek a vezetőknek a tervek megvalósításában, a gondok leküzdésében. A társadalomban munkálkodó emberek ilyen tettrekészsége viszont csak úgy képzelhető el, ha a kommunisták példát mutatnak a demokratikus jogok gyakorlásának érvényre juttatásában. Csak úgy, ha megfelelő kritikai légkört teremtenek a munka megjavításához, ha őrködnek azon, hogy ez a gyakorlat állandósuljon az állami, vagy gazdasági élet különböző helyein. A demokrácia az aktivitás és kezdeményezés forrása. Hiszen a demokrácia egyenlő az emberek azon jogaival, hogy beleszólhassa^ nak sorsuk, valamennyiünk sorsa alakulásába. Ez teszi lehetővé, hogy a társadalom tagjait egyre inkább bevonjuk a vezetésbe és ezáltal magukénak érzik a párt, az ország ügyét, érzik, hogy munkájukra szükség van. Deák Gyula