Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
IMS. január 22. 5 Péntek Divatos, szép termékek a békéscsabai üzemekben Közhely, hogy változnak, fejlődnek az igények is. Az egyes árukban már nemcsak a célnak megfelelőt, s minőségileg jót, de a szép, modem külsőt is joggal megkívánjuk. Divatos, korszerű formát kereső ízlésünk berzenkedik egy-egy csiricsáré porcelán, tegnapelőtti fazonú cipő láttán, és hogy ez a tiltakozás tömeges, bizonyítja nem kevés eladhatatlan, leértékelésre áhítozó cikk is. A gyenge közízlésre való hivatkozás — nem érv már tehát. Ez járt a fejemben, amikor három békéscsabai, könnyűipari üzembe kopogtattam. Látogatásom egyértelmű célja volt — szép termékeket keresni, I szőrme* és kézműipari vállalat raktárait járva három olyan cikket is találtam, amelyekre fcOda kellett nézni". Világos drapp, selymes fényű curlyfix bundák, sötétebb barna gallérral. Megtudtam, hogy ebből és a panofix, valamint az ocelot bundákból összesen évi 80—100 darabot készít a vállalat. Az áru a budapesti Divatcsarnokba és a csabai, valamint a szombathelyi állami áruházba kerül. Sikert aratnak a női vásárlóknál ezek a bundák, de anyagellátási nehézségek miatt egyelőre nem tudnak többet készíteni belőlük. Piros, drapp, barna, antilop hatású női művelúr kabátok is sorakoznak a polcokon. Üj cikk, november óta 500 darabot varrtak belőlük. E kabátokat szívesen veszik az állami áruházak, de kérdés, kapnak-e majd megint ilyen import-alapanyagot ... ? A vállalat harmadik, és legújabb „sztár” cikkéből, a jersey — juh velúr kombinált férfi- mellényből eddig minden szériát lekötött a Divatcsarnok. Ennek a terméknek további gyártása is nyersanyagellátás kérdése. A Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Htsz 1951-ben alakult meg 16 taggal. Szőnyeget 1955 óta készítenek. Ma központjukban közel 400 asszony, lány ül a szőnyegszékek előtt, és 150 szőnyeg- szövő bedolgozójuk is van. Hogy a htsz szőnyegrészlege az eltelt évek alatt ennyire felfejlődött, az termékeik minőségének, művészi kivitelének köszönhető. Szőnyegeik a legtávolesőbb földrészekre is e’jutnak. Az irodában a megrendelőlapokat nézegetem: Franciaország, Olaszország, Svédország, Norvégia mellett Afrika, Kanada, Dél-Ameríka, Ausztrália — mindenhonnan jönnek a rendelések, és Szabó László exportőr tréfásan, de érthető büszkeséggel mondja: „Az a kereskedő cég, amely tőlünk egyszer vásárol, nem tud elszakadni”. Tavaly szőnyegből 20 millió forintért exportáltak külföldre, de a hazai kereskedelem is forgalmaz termékeikből. A szövőszékeken most is készülnek a szőnyegek, különböző stílusúak, de közös bennük, hogy szépek. Hagyományos keleti minták az egyiken, pasztellszínű biedermeier motívumok a másikon, míg a szomszédos szövőszéken modem, foltos kompozíciót szőnek. Szőnyegeiket Eszkimó, Csaba, Suba, Rya névre keresztelték. Legjobban közülük az egyszínű, vastag, durván szőtt Suba szőnyeg tetszik. A kötfitfángyár mintatermében két fiatal iparművész-tervező, Lázár Erzsébet, és férje, Zsuffa Mátyás kalauzol. A termékek közt több igen divatos cikk vonja magára a figyelmet, s ezeknek nagy részét a vásárlók még nem ismerik. Kézbe veszek egy „norvég gyapjú”, barna pulóvert, s a hozzávaló csíkos blaisert — olasz lapokban, magyar divatbemutatóGyulán tartják a II. országos egészségügyi vándorgyűlést Az I. országos egészségügyi vándorgyűlést a múlt évben rendezték. Sikere nyomán idén július 1—3 közt sor kerül a TIT II. országos egészségügyi vándorgyűlésének a megrendezésére Gyulán. Először színhelyként Salgótarján és Hajdúszoboszló is szóba került., végül azonban Gyula mellett döntött a TIT Országos Egészségügyi Választmánya. Jellemző a megmozdulás méreteire, hogy erre az eseményre több mint kétszáz különböző egészségügyi szakember jön el: orvosok, egyetemi tanárok, balne- ológusok. A gyűlés előadástervében a következő témák szerepelnek: 1. A gyógyfürdőkkel kapcsolatos egészségügyi felvilágosítási feladatok, valamint a Békés megyei tapasztalatok. 2. A tanyavilágban és a nagyobb népességű községekben végzett ismeretterjesztés. 3. Az egészségügyi szakcsoportok isrrieretterjesztő tevékenysége Békés megyében. 4. Szemléltető módszerek az egészségügyi ismeretteriesztésben. A technikához nem kötött szemléltetés ugyanezen a területen. A tervezett előadásokat az ország és a megye legjobb egészségügyi szakemberei tartják. A tanácskozás programjához változatos kulturális program is kapcsolódik majd, így például Gyula város megtekintése, ismerkedés jelenével és történelmével, és természetesen a Várfürdő meglátogatása. A háromnapos esemény- sorozatot a gyulai nagyerdőn rendezett társasvacsoréval fejezik be. Előreláthatólag a TIT II. országos egészségügyi vándorgyűlése jelentős helyet foglal majd el a dolgozók egészségügyi továbbképzésére és a társadalom aktivizálására irányuló törekvések sorában, örvendetes, hogy a választás éppen Békés megyére esett, ahol olyan ismert gyógyforrások és fürdők vannak, mint a gyulai, a nagyszénási, a csanádapácai, tót- komlósi és nem utolsósorban a gyomai, mely gyógyhatásút tekintve az ország négy legjobb gyógyfürdője közt szerepel. A vándorgyűlést előkészítő bizottság — melynek tagjai somban he’yet foglaltak a TIT országos vezetőcégének, továbbá a megyei, járási és városi (Gyula) párt-, tanácsi és TIT-szervek egészség- ügyi osztályainak, szakosztályainak. csoportjainak felelős képviselői, — január 16-án, szombaton ült össze a TIT békéscsabai Értelmiségi Klubjában. A résztvevők megvitatták a júliusban tartandó országos vándorgyűlés gyulai programtervezetét. —hr— kon láttam már hasonlót — boltban még nem. Nagyon szép női gyapjúcsipke pulóvert is látok. A bébiholmik közt legjobban tetszenek a pamut, nyomottmintás rug- dalódzók s a pasztellszínű, fényes selyemmel átszőtt ingek, kötények, nadrágok. A nyloncsipkével díszített divatos pamutselyem női fehérneműk, úgy vélem, a boltokba kerülve megoldhatnák a meleg, de egyúttal tetszetős téli női fehérneműk hiányát. Közben a tervezőktől megtudom, hogy elég sok gondot okoz egyes cikkek gyártásánál a díszítő anyagok — csipke és egyéb rövidáruk — beszerzése. Azt viszont már Lévay Kálmán főmérnöktől hallom, hogy épp a legdivatosabb holmik szériagyártása gyakran, mondhatni túl gyakran meghiúsul, mivel a nagykereskedelmi vállalatok húzódoznak a „szokatlan”, divatos cikkek megrendelésétől. Mindhárom vállalatnál kizáró- lagos célom volt — szép termékek felfedezése. Olyan árukat kerestem, amelyek az egész országban, s külföldön is jól propagálják a csabai vállalatokat, hiszen a termék, miközben önmagáért beszél, egyúttal a gyártót dicséri. A szépet keresve, és eközben néhány mondatot váltva tervezővel, igazgatóval, exportőrrel, kitűnt, hogy „a szép” témáját nem lehet körülhatárolni, elvonatkoztatni. A divatos, tetszetős cikk előállítása sok mindentől függ. A kivitelezés, a formai megvalósít ás nem is mindig olyan egyszerű, magától értetődő. Bizonyítja, hogy a raktárak polcain a szép áruk mellett itt-ott divatjamúlt, sőt ízléstelen holmikat is láttam... Volt, ahol a nyersanyagellátás nehézségeit emlegették. Máshol a kereskedelem „divattól tartózkodó” felfogását panaszolták. A szép. békéscsabai termékek méltatását azzal a kívánsággal fejezzük be, hogy az ilyenfajta áruk mennyisége, választéka szaporodjon tovább a három vállalatnál is, máshol is. Padányi Anna A békéscsabai Terv mozi átalakítása határidőre befejeződik A Békés megyei tanács tatarozó vállalata múlt év őszén kezdte meg a békéscsabai Terv mozi átalakítását. A bontási munkák nagy részét elvégezték. Most az új falak alapozása kezdődik. Az új évig terjedő építési ütemterv szerint 150 ezer forint értékű munkateljesítményt kellett volna elérniük, ehelyett azonban mind- : össze 25 ezret teljesítettek, ami- ' nek oka kapacitáshiány volt. Ezt a problémát sikerült megoldani és amennyiben az építkezés a jelenlegi kapacitással és ütemben folytatódik, abban az esetben az átalakítás június 30-ra, határidőre befejeződik. Ősz óta — áthidaló megoldásként — a téglagyár kultúrtermében történik a vetítés. Igaz, hogy szombaton nem játszhat a mozi, vasárnapokon pedig csak délután, mivel az üzem kulturális elete sem szünetelhet, azonban ily módon elérhető volt, hogy a nagy peremkerület lakossága az átalakítás ideje alatt se maradjon filmelőadások nélkül. Az építési költség háromnegyedmillió, a belső berendezés piádig félmillió forint értékű lesz. Ennek eredményeként azonban a lakosság majdnem egy teljesen új filmszínházat kap. Humor eceta és olajban Az irodalmi presszó ianuár 16-á műsora a TIT Értelmiségi Klubjában Eredetileg Janesó Adrienne elő- arcokat. Ügy tűnik, vélük a legkö- adóestje következett volna; a mű- zelebbi alkalmakkor is találkozni sort összeállító Máté Lajosnak fogunk — kialakulóban van a vál- alig három hét állt rendelkezésé- lalkozás törzsközönsége, re, hogy középiskolás fiatalok M. M. Máté Lajos, a műsor vezetője a hallgatóság körében. közreműködtetésével irodalmi estet rendezzen. Ez — a rövid felkészülési idő ellenére — várakozáson felül jól sikerült. Keresztmetszetet kaptunk a huszadik század magyar irodalmáról — a címnek megfelelő vonatkozásban. Néhány órára emberi közelségbe kerültünk olyan élő vagy már régen halott klasszikusokkal, mint Ter- sánszky J. Jenő és Karinthy Frigyes. Mindezt a Jókai Színház fiatal rendezőjének jóvoltából, aki eltért az összekötőszövegek sablon megoldásától: személyes élményeivel és anekdotákkal szíBudai László gimnazista is sikert aratott. nezve vezette a műsort. Ugyanakkor kitűnő érzékkel kerülte el a buktatókat: egyetlen intimpistás pletykát vagy erősebb élcelődést sem hallottunk tőle. Dicséret illeti a csabai középiskolák diákjaiból toborzott lelkes együttest. Bár kiugró nagy teljesítményt ezúttal senkitől sem láthattunk, meg kell említeni Adorján Katalin, Dudás Katalin, Gátvölgyi Éva, Kepenyes Mária, Mészáros József és Székelyhídi Gabriella nevét, akik szépen, kulturáltan tolmácsolták a jól kiválasztott szemelvényeket. Ami pedig a közönséget illeti... öröm volt látni az irodalmi presz- szó előző előadásairól már ismetős Adorján Katalin, a közgazdasági technikum tanulója. Nadrág Mármint arról van szó, amelyet egyes kalauzok vesznek fel oiyankor, mikor vidékről szállítják az utasokat Békéscsaba felé. A Szarvasi útról bejárók mindig élénk érdeklődést tanúsítanak a város központja felé haladó vidéki autóbuszok iránt is, mivel az új menetrend szerint bizony elég sűrűn lemaradnak a helyi járatról. Ha megáll a kunszentmártoni busz, az be is hozza a „Kékmacskánál” várakozókat. Ila pedig meglátják, hogy a csa- bacsűdi autóbusz érkezik, már szinte félnek is. A busz vezetője némán ül a kormánykeréknél, a kalauz pedig ráripakodik a beszállni készülő szegény békéscsabaiakra. — Nem szórakozás ez — és dühösen csapja be orruk előtt az ajtót, s akkor kezdődik a totózás vajon felfémek-e a helyi járatra. Az utazóközönség joggal várja cl, hogy az AKÖV minden kalauznál szerezzen érvényt annak a ko ábbi határozatának, amely szerint a vidékről érkező autó- buszjáratok a város határától segítik a helyi forgalom lebonyolítását. Adjanak olyan nadrágot erre a csabacsűdi kalauz- j ra vagy mindegyikre, hogy ért- t se meg: a város közlekedése ; legalább olyan fontos, mint ő. * (—íá)