Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-22 / 18. szám

IMS. január 22. 5 Péntek Divatos, szép termékek a békéscsabai üzemekben Közhely, hogy változnak, fejlődnek az igények is. Az egyes árukban már nem­csak a célnak megfelelőt, s minőségileg jót, de a szép, modem külsőt is joggal megkívánjuk. Divatos, kor­szerű formát kereső ízlé­sünk berzenkedik egy-egy csiricsáré porcelán, tegnap­előtti fazonú cipő láttán, és hogy ez a tiltakozás töme­ges, bizonyítja nem kevés eladhatatlan, leértékelésre áhítozó cikk is. A gyenge közízlésre való hivatkozás — nem érv már tehát. Ez járt a fejemben, amikor há­rom békéscsabai, könnyű­ipari üzembe kopogtattam. Látogatásom egyértelmű célja volt — szép terméke­ket keresni, I szőrme* és kézműipari vál­lalat raktárait járva három olyan cikket is találtam, amelyekre fcOda kellett nézni". Világos drapp, selymes fényű curlyfix bundák, sötétebb barna gallérral. Megtud­tam, hogy ebből és a panofix, va­lamint az ocelot bundákból össze­sen évi 80—100 darabot készít a vállalat. Az áru a budapesti Di­vatcsarnokba és a csabai, vala­mint a szombathelyi állami áru­házba kerül. Sikert aratnak a női vásárlóknál ezek a bundák, de anyagellátási nehézségek miatt egyelőre nem tudnak többet ké­szíteni belőlük. Piros, drapp, bar­na, antilop hatású női művelúr kabátok is sorakoznak a polcokon. Üj cikk, november óta 500 dara­bot varrtak belőlük. E kabátokat szívesen veszik az állami áruhá­zak, de kérdés, kapnak-e majd megint ilyen import-alapanya­got ... ? A vállalat harmadik, és legújabb „sztár” cikkéből, a jer­sey — juh velúr kombinált férfi- mellényből eddig minden szériát lekötött a Divatcsarnok. Ennek a terméknek további gyártása is nyersanyagellátás kérdése. A Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Htsz 1951-ben alakult meg 16 taggal. Szőnyeget 1955 óta készítenek. Ma központjukban közel 400 asszony, lány ül a sző­nyegszékek előtt, és 150 szőnyeg- szövő bedolgozójuk is van. Hogy a htsz szőnyegrészlege az eltelt évek alatt ennyire felfejlődött, az termékeik minőségének, művészi kivitelének köszönhető. Szőnye­geik a legtávolesőbb földrészekre is e’jutnak. Az irodában a meg­rendelőlapokat nézegetem: Fran­ciaország, Olaszország, Svédor­szág, Norvégia mellett Afrika, Kanada, Dél-Ameríka, Ausztrália — mindenhonnan jönnek a rende­lések, és Szabó László exportőr tréfásan, de érthető büszkeséggel mondja: „Az a kereskedő cég, amely tőlünk egyszer vásárol, nem tud elszakadni”. Tavaly sző­nyegből 20 millió forintért expor­táltak külföldre, de a hazai keres­kedelem is forgalmaz termékeik­ből. A szövőszékeken most is ké­szülnek a szőnyegek, különböző stílusúak, de közös bennük, hogy szépek. Hagyományos keleti min­ták az egyiken, pasztellszínű bie­dermeier motívumok a másikon, míg a szomszédos szövőszéken modem, foltos kompozíciót sző­nek. Szőnyegeiket Eszkimó, Csa­ba, Suba, Rya névre keresztelték. Legjobban közülük az egyszínű, vastag, durván szőtt Suba szőnyeg tetszik. A kötfitfángyár mintatermé­ben két fiatal iparművész-tervező, Lázár Erzsébet, és férje, Zsuffa Mátyás kalauzol. A termékek közt több igen divatos cikk vonja magára a figyelmet, s ezeknek nagy részét a vásárlók még nem ismerik. Kézbe veszek egy „nor­vég gyapjú”, barna pulóvert, s a hozzávaló csíkos blaisert — olasz lapokban, magyar divatbemutató­Gyulán tartják a II. országos egészségügyi vándorgyűlést Az I. országos egészségügyi vándorgyűlést a múlt évben ren­dezték. Sikere nyomán idén július 1—3 közt sor kerül a TIT II. or­szágos egészségügyi vándorgyűlé­sének a megrendezésére Gyulán. Először színhelyként Salgótarján és Hajdúszoboszló is szóba került., végül azonban Gyula mellett dön­tött a TIT Országos Egészségügyi Választmánya. Jellemző a megmozdulás mére­teire, hogy erre az eseményre több mint kétszáz különböző egészségügyi szakember jön el: orvosok, egyetemi tanárok, balne- ológusok. A gyűlés előadástervé­ben a következő témák szerepel­nek: 1. A gyógyfürdőkkel kapcso­latos egészségügyi felvilágosítási feladatok, valamint a Békés me­gyei tapasztalatok. 2. A tanyavi­lágban és a nagyobb népességű községekben végzett ismeretter­jesztés. 3. Az egészségügyi szak­csoportok isrrieretterjesztő tevé­kenysége Békés megyében. 4. Szemléltető módszerek az egész­ségügyi ismeretteriesztésben. A technikához nem kötött szemlél­tetés ugyanezen a területen. A tervezett előadásokat az or­szág és a megye legjobb egész­ségügyi szakemberei tartják. A tanácskozás programjához válto­zatos kulturális program is kap­csolódik majd, így például Gyula város megtekintése, ismerkedés jelenével és történelmével, és ter­mészetesen a Várfürdő megláto­gatása. A háromnapos esemény- sorozatot a gyulai nagyerdőn rendezett társasvacsoréval feje­zik be. Előreláthatólag a TIT II. orszá­gos egészségügyi vándorgyűlése jelentős helyet foglal majd el a dolgozók egészségügyi továbbkép­zésére és a társadalom aktivizálá­sára irányuló törekvések sorában, örvendetes, hogy a választás ép­pen Békés megyére esett, ahol olyan ismert gyógyforrások és fürdők vannak, mint a gyulai, a nagyszénási, a csanádapácai, tót- komlósi és nem utolsósorban a gyomai, mely gyógyhatásút te­kintve az ország négy legjobb gyógyfürdője közt szerepel. A vándorgyűlést előkészítő bi­zottság — melynek tagjai somban he’yet foglaltak a TIT országos vezetőcégének, továbbá a megyei, járási és városi (Gyula) párt-, ta­nácsi és TIT-szervek egészség- ügyi osztályainak, szakosztályai­nak. csoportjainak felelős képvi­selői, — január 16-án, szombaton ült össze a TIT békéscsabai Értel­miségi Klubjában. A résztvevők megvitatták a júliusban tartandó országos vándorgyűlés gyulai programtervezetét. —hr— kon láttam már hasonlót — bolt­ban még nem. Nagyon szép női gyapjúcsipke pulóvert is látok. A bébiholmik közt legjobban tetsze­nek a pamut, nyomottmintás rug- dalódzók s a pasztellszínű, fényes selyemmel átszőtt ingek, köté­nyek, nadrágok. A nyloncsipkével díszített divatos pamutselyem női fehérneműk, úgy vélem, a boltok­ba kerülve megoldhatnák a me­leg, de egyúttal tetszetős téli női fehérneműk hiányát. Közben a tervezőktől megtudom, hogy elég sok gondot okoz egyes cikkek gyártásánál a díszítő anyagok — csipke és egyéb rövidáruk — be­szerzése. Azt viszont már Lévay Kálmán főmérnöktől hallom, hogy épp a legdivatosabb holmik szé­riagyártása gyakran, mondhatni túl gyakran meghiúsul, mivel a nagykereskedelmi vállalatok hú­zódoznak a „szokatlan”, divatos cikkek megrendelésétől. Mindhárom vállalatnál kizáró- lagos célom volt — szép termé­kek felfedezése. Olyan árukat ke­restem, amelyek az egész ország­ban, s külföldön is jól propagál­ják a csabai vállalatokat, hiszen a termék, miközben önmagáért beszél, egyúttal a gyártót dicséri. A szépet keresve, és eközben né­hány mondatot váltva tervezővel, igazgatóval, exportőrrel, kitűnt, hogy „a szép” témáját nem lehet körülhatárolni, elvonatkoztatni. A divatos, tetszetős cikk előállí­tása sok mindentől függ. A kivi­telezés, a formai megvalósít ás nem is mindig olyan egyszerű, magától értetődő. Bizonyítja, hogy a raktárak polcain a szép áruk mellett itt-ott divatjamúlt, sőt ízléstelen holmikat is láttam... Volt, ahol a nyersanyagellátás ne­hézségeit emlegették. Máshol a kereskedelem „divattól tartózko­dó” felfogását panaszolták. A szép. békéscsabai termékek méltatását azzal a kívánsággal fe­jezzük be, hogy az ilyenfajta áruk mennyisége, választéka sza­porodjon tovább a három válla­latnál is, máshol is. Padányi Anna A békéscsabai Terv mozi átalakítása határidőre befejeződik A Békés megyei tanács tataro­zó vállalata múlt év őszén kezdte meg a békéscsabai Terv mozi át­alakítását. A bontási munkák nagy részét elvégezték. Most az új falak alapozása kezdődik. Az új évig terjedő építési ütemterv szerint 150 ezer forint értékű munkateljesítményt kellett volna elérniük, ehelyett azonban mind- : össze 25 ezret teljesítettek, ami- ' nek oka kapacitáshiány volt. Ezt a problémát sikerült megoldani és amennyiben az építkezés a je­lenlegi kapacitással és ütemben folytatódik, abban az esetben az átalakítás június 30-ra, határidőre befejeződik. Ősz óta — áthidaló megoldás­ként — a téglagyár kultúrtermé­ben történik a vetítés. Igaz, hogy szombaton nem játszhat a mozi, vasárnapokon pedig csak délután, mivel az üzem kulturális elete sem szünetelhet, azonban ily mó­don elérhető volt, hogy a nagy peremkerület lakossága az átalakí­tás ideje alatt se maradjon film­előadások nélkül. Az építési költség háromnegyed­millió, a belső berendezés piádig félmillió forint értékű lesz. En­nek eredményeként azonban a la­kosság majdnem egy teljesen új filmszínházat kap. Humor eceta és olajban Az irodalmi presszó ianuár 16-á műsora a TIT Értelmiségi Klubjában Eredetileg Janesó Adrienne elő- arcokat. Ügy tűnik, vélük a legkö- adóestje következett volna; a mű- zelebbi alkalmakkor is találkozni sort összeállító Máté Lajosnak fogunk — kialakulóban van a vál- alig három hét állt rendelkezésé- lalkozás törzsközönsége, re, hogy középiskolás fiatalok M. M. Máté Lajos, a műsor vezetője a hallgatóság körében. közreműködtetésével irodalmi es­tet rendezzen. Ez — a rövid felké­szülési idő ellenére — várakozá­son felül jól sikerült. Keresztmet­szetet kaptunk a huszadik század magyar irodalmáról — a címnek megfelelő vonatkozásban. Néhány órára emberi közelségbe kerül­tünk olyan élő vagy már régen halott klasszikusokkal, mint Ter- sánszky J. Jenő és Karinthy Fri­gyes. Mindezt a Jókai Színház fi­atal rendezőjének jóvoltából, aki eltért az összekötőszövegek sab­lon megoldásától: személyes él­ményeivel és anekdotákkal szí­Budai László gimnazista is si­kert aratott. nezve vezette a műsort. Ugyanak­kor kitűnő érzékkel kerülte el a buktatókat: egyetlen intimpistás pletykát vagy erősebb élcelődést sem hallottunk tőle. Dicséret illeti a csabai középis­kolák diákjaiból toborzott lelkes együttest. Bár kiugró nagy telje­sítményt ezúttal senkitől sem láthattunk, meg kell említeni Adorján Katalin, Dudás Katalin, Gátvölgyi Éva, Kepenyes Mária, Mészáros József és Székelyhídi Gabriella nevét, akik szépen, kulturáltan tolmácsolták a jól ki­választott szemelvényeket. Ami pedig a közönséget illeti... öröm volt látni az irodalmi presz- szó előző előadásairól már ismetős Adorján Katalin, a közgazda­sági technikum tanulója. Nadrág Mármint arról van szó, ame­lyet egyes kalauzok vesznek fel oiyankor, mikor vidékről szállít­ják az utasokat Békéscsaba felé. A Szarvasi útról bejárók mindig élénk érdeklődést tanúsítanak a város központja felé haladó vi­déki autóbuszok iránt is, mivel az új menetrend szerint bizony elég sűrűn lemaradnak a helyi járatról. Ha megáll a kunszent­mártoni busz, az be is hozza a „Kékmacskánál” várakozókat. Ila pedig meglátják, hogy a csa- bacsűdi autóbusz érkezik, már szinte félnek is. A busz vezetője némán ül a kormánykeréknél, a kalauz pedig ráripakodik a be­szállni készülő szegény békés­csabaiakra. — Nem szórakozás ez — és dühösen csapja be orruk előtt az ajtót, s akkor kezdődik a totó­zás vajon felfémek-e a helyi já­ratra. Az utazóközönség joggal várja cl, hogy az AKÖV minden kala­uznál szerezzen érvényt annak a ko ábbi határozatának, amely szerint a vidékről érkező autó- buszjáratok a város határától segítik a helyi forgalom lebo­nyolítását. Adjanak olyan nad­rágot erre a csabacsűdi kalauz- j ra vagy mindegyikre, hogy ért- t se meg: a város közlekedése ; legalább olyan fontos, mint ő. * (—íá)

Next

/
Oldalképek
Tartalom