Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-22 / 18. szám
BÉKÉS MECYE A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É S. A MEGYEI TANÁCS LAPJAW65. JANTJÄR 22., PÉNTEK Ara 60 miér XX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM NÉPÚJSÁGÉ Mit jelent az exportgazdaságosság? | Kémillió személyi igazolványt cserélnek ki ebben az évben | A rádió műsora | Sport Szocialista brigádmozgalom a mezőgazdaságban A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kialakultak a szocialista termelési viszonyok a falvaikban is, s az emberek egymáshoz, jl termelőeszközökhöz való új viszonyában felszabadult az alkotó kezdeményezés. A mezőgazdasági termelés növelésének szép és magasztos munkájában a dolgozó emberek versenyre kelnek az éves tervekkel, a múltból örök. lőtt maradi nézetekkel, hiszen a termelési feladatok megvalósítása közben táját maguk is átalakulnak. Az utóbbi években a mezőgazdaságban is jelentkezett a munkaverseny magasabb formája, a szocialista címért küzdő brigádok mozgalma. Az elmúlt napokban tartották a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok vezetőinek küldöttsége L országos tanácskozásét, ahol nem voltak „nagy szavak”, „magasröptű” eszmei fejtegetések. A felszólalók zöme nő és fiatal volt, ami nagyon jó, hogy az ifjak körében hódít e nemes mozgalom. Igen sok értekezleten, gyűlésen hangzanak el olyan számok, melyek azt mutatják, hogy az üzem vagy a szövetkezet a tervét hány százalékra teljesítette. Itt is hallottunk termelési eredményekről, százalékos teljesítésről, de úgy, hogy a számok mögött valami újszerű emberek, dolgos munkáskezek vannak, olyanok, akik között a szoros termelési kapcsolatoknál több van, az összekötő szálak sokkal kiterjedtebbek, akik már azzal is foglalkoznak, hogy többet, jobbat, olcsóbban termeljenek, hogy a brigád minden tagja rend. szeresen és pontosan megjelenjen munkahelyén, a rábízott gépeket, szerszámokat, anyagokat óvja a károsodástól, a pocsékolástól. Számos új vonás jellemzi a Szocialista brigád címért küzdő, illetve a már azt elért brigádok tagjait. Felbecsülhetetlen értékű vonása a mozgalomnak például az, hogy az írni, olvasni nem tudó brigádtagot megtanítják a betűvetésre, az olvasásra. Vagy például a részegeskedőiket fokozatosan leszoktatják az italozásról. Az ilyen közösség fokozottan támogatja a munkából kidőlt beteg munkatársat, kitakarítják lakását, beszerzik a szükségleti cikke, két, felvágják téli tüzelőjét. Sőt az egyik brigádvezető azt is elmondta, hogy az ő brigádjában összeadják a beteg munkatárs táppénz és fizetés közti különbségét, hogy teljes fizetést kaphasson, hogy családja ne órezzen hiányt. Másutt különös gondot fordítanak a munkahely és környékének tisztaságára, parkírozására. Ismét másutt kollektíván járnak moziba, színházba, kirándulásokat Az egyik termelőszövetkezeti szocialista brigád vezetője beszámolt arról, hogy brigádjának egyik tagja huzamosabb ideig betegeskedett és ez idő alatt a többiek megmunkálták az ö területét is. Természetesen a brigádok munkája sokrétű, az eltérő helyi adottságok és egy sor egyéb tényező befolyásolja célkitűzéseiket, munkájukat. Az élet végtelenül színes és gazdag, munkájúk közben azonban számos olyan akadállyal is szembetalálják magukat, mely meghaladja a brigádok hatáskörét, erejét. Először is a szocialista brigádmozgalom ott tud gyökeret verni és megerősödni, ahol a párt-, a gazdasági és a tömegszervezeti vezetőktől megkap minden lehetséges támogatást. Egyes szocialista brigádok vezetői szóvá teszik, hogy a vezetők ne csak akkor sze. rezzenek tudomást róluk, amikor vasárnapi vagy éjszakai munkára kérik őket, hanem az egyszerű, dolgos hétköznapokon is. Ismerjék meg mindennapos gondjaikat is és segítsék annak megoldását. Ezért helyes, ahoi a szocialista brigádba pártoló tagként felkérik, bevonják a vezetőket, szakembereket. Így ők egyénileg is érdekel, tek lesznek abban, hogy a szocialista címért küzdő brigád el is nyerje a kitüntető címet, és meg is tartsa. E támogatás kétoldalúnak nevezhető, mert a brigád viszont segíti a vezetőséget a tervek teljesítésében, a munkafegyelem kialakításában, az emberek nevelésében. Itt kell említést tenni arról is, hogy a szocialista brigádmozgalom felélénkítette és meggyorsította az újítások, ésszerűsítésének létrejöttét, azok bevezetését, melyek elősegítik a termelés növelését, a költségek csökkentését és saját munkájukon is könnyítőnek az emberek. E mozgalom nagyon elősegíti a termelőszövetkezetek megerősö. dését, az egységes dolgozó paraszti osztály kialakulását. Gátolta viszont a nagyobb mérvű elterjedését az, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó brigádok körülményei több vonatkozásban eltérnek az ipari vagy más mezőgazda- sági üzemekben dolgozó brigádokétól. Ezen segítenek az elmúlt év októberében kiadott irányelvek. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben — gazdaságokban, gépjavító állomásokon, szövetkezetek, ben — egyre jobban terjed a mozgalom. Adjunk meg minden segít, séget szocializmust építő munkánk ezen „újszülöttének”, mert e mozgalomban kovácsodódik ki a jövő embere. Molnár Lajos az MSZMP megyei bizottságának munkatársa Összeállították a termelőszövetkezetek 1965. évi beruházási programját — 110 millió forint épületre, 51 millió forint talajjavításra, 40 millió torint tenyészállatokra — Magyar fácánok a francia, olasz és svájci rezervátumokban. (Képes tudósítás a 3. oldalon). Szabályozzák a Marcal és a Zala medrét A vízügyi építő vállalat dolgozóinak, a múlt évihez hasonlóan, az idén Is mintegy 350 millió torint értékű munkával kell fejleszteni az ország vízellátását, ár- és belvízvédelmi műveit. A gátak erősítésével, új belvíz- levezető és üntözöcsatomák építésével, különböző folyamszabályozási munkákkal ebben az évben mintegy négymillió köbméter földet: mozgatnak meg. Többek között szabályozzák a Marcal és a Zala medrét, Győr felett, a Kis-Duna jobb partján 1—1,50 méterrel magasítják, erősítik a gátakat, Komáromban pedig a híd környékén a fővárosi rakparthoz hasonló Új partfalat kap a Duna. Ezenkívül 17 városban és nagyközségben új vízmű' építésével vagy a régi hálózat bővítésével adnak több ivóvizét a' lakosoknak. Ezek között különösen jelentős a mohácsi vízmű fejlesz- -tése. Bővül az esztergomi vízmű Is új Kutakkal, Visegrád pedig törpevizmű- vet kap. (MTI) A szövetkezeti gazdaságok 8Z 1965-ös évet méltán nevezhetik a nagy beruházások esztendejének. Megyénkben mintegy 300 millió forintot fordítanak a különböző üzemágak továbbfejlesztésére. Gazdasági épületekre többek között 110 millió forint jut. Ebből két 40 ezer férőhelyes tojótelep építését kezdik el. Egyik telep a békéscsabai Lenin Tsz-ben, a másik pedig a tótkomlós! Viharsarok és Haladás Tsz közös vállalkozásaként épül. Ezenkívül a megye tsz-eiben 3100 szarvasmarha számára készül istálló. Üzembe helyeznek 51 hideglevegős lucernaszárítót is. A megyei tanács mezőgazdaság: osztálya ebben az évben is gondol fordít a beruházások koncentrálására és komplettírozására. A gazdaságokban tevékenykedő szakemberek egy évvel ezelőtti kérésének — a lehetőségekhez mérten ~ most már mindjobbar eleget tesznek. Ennek alapján c szarvasmarhatelepek mellé elle- tőt, borjúnevelőt és tej házat is építenek. Erre mód van, hiszen ai építésre engedélyezett összeg 2C millió forinttal több, mint a tavalyi volt. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére 12,4 millió forintot irányoztak elő. Ez mindössze egy- harmada az 1964. évinek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a megyei szervek lemondtak az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének üteméről. Arról van szó ugyanis, hogy helyenként a szövetkezetek kezelésében lévő öntözőtelepek és felszerelések kihasználása — hozzáértés hiánya miatt — nem hozott olyan eredményt, mint amilyet reméltek. Ezért ez évben a meglévő berendezések hatékonyságának. növelése kerül előtérbe. Emellett a vízrendezéssel járó 300 ezer köbméter föld mozgatására, csatornák építésére, felújítására 5 millió 3Ö0 ezer, altaíajla- zításra 14 ezer holdon pedig 8 millió forintot használnak fél! Bekötő utakra-13 millió forintot terveztek. Ebben az évben 18,1 kilométer hosszú út földmunkáit készítik el. Az utak kövezésére 1966-ban kerül sor. Talajjavításra 51,5 millió forint jut. Az állami tervfeladatból megyénkben 4500 hold digózását és \2 057 hold -kémiai javítását tervezik. A tsz-ekben végzendő talajjavítást az állam csaknem 26 millió forint összeggel segíti. A rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésére —- 5000 holdon kereken ötmillió forintot fordítanak megyénkben. Igen jelentős a tenyészállat-vásárlásra tervezett 40 millió forint is. Többek között négyezer szarvasmarhát, ötezer kocát és ezer anyajuhot vásárolhatnak a tsz-ek. A gyomai Viharsarok Halászati Tsz-nek halivadék vásárlására 900 ezer , forintot engedélyeztek. Az 1965. évi beruházások előkészítésében a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán úi módszert honosítottak meg. Amíg tavaly a beruházások összegét címletenként juttatták a járási mező- gazdasági osztályokhoz, ezzel a beruházás szervezését a járásnak adták, addig most a2 építési, az öntözési, az útépítési, a kútfúrási, a talaijavítási tervfeladatot az előzetes megbeszélések alapján minden járási tanács megkapta létesítményjegyzékkel, a kivitelezéshez szükséges tervdokumentációval; a‘felhasználható hitellel, anyaggal, géptechnológiával és a beruházást kivitelező vállalat megnevezésével. A létesítmény- jegyzék alapján a Beruházási Iroda'elkezdte a kivitelezési szerződések kötését. Az 1965. évi termelőszövetkezeti beruházások kivitelezéséből az állami építőipar 45,9, a tanácsi ipar 13 4, a ktsz-ek 14,2,' a tsz-házibrl- gádok pedig 30,3 millió forint fel- használását vállalták.
