Békés Megyei Népújság, 1965. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

1995. január 15. 7 Péntek SPORTSPORT Január 8-án huszonnégy versenyző részvételével kezdődött el az 1965. évi békéscsabai városi sakkbajnokság középdöntője A JcBzépdöntö két csoportban kerül lebonyolításra Békéscsabán. Az l-es csoport a KI ŐSZ emeleti helyiségében, • 2-es csoport az MHS helyiségében mérkőzik. Az l-es csoportbrt azokat a kitűnő képességű n. o. minősítésű bejutókat osztották be a magasabb minősítésű versenyzőkhöz, akiknek (Játéktudásuk alapján) reményük van az I. o. minősítés megszerzésére. Hogy ne legyen könnyű dolguk, arról nem kisebb képességű versenyzők gondos­kodnak, mint pl.: Tószögi mesterjelölt, Búzás József, a múlt évi városi baj­nokság 2. helyezettje, Bánszki János, az 1963. évi városi bajnok. A 2-es csoport azon bejutó, Jó ké­pességű n., m. és IV. o. sakkozók versenye lesz, akik eddig valamilyen okból magasabb minősítést nem sze­reztek. Ennél a csoportnál Ancsln Mi­hály I. o., Gelencsér Mihály H. o. és Bányai András II. o. versenyzők Je­lentik a „buktatót”. Mindkét csoport­ban nagy küzdelmek várhatók, hi­szen nemcsak a magasabb minősítés megszerzésének lehetőségéről van szó, hanem a döntőbe Jutásról is. A döntő­ben maximálisan 14 versenyző vehet részt. Az első forduló meglepetései máris I ízelítőt adtak a várható hatalmas küz­delemből, Az l-es csoportban Leszkó | György szép, pontos végjátékkal kény­szerítette jétszmafeladásra a nagy tu­dású volt városi bajnokot, Bánszki Jó- nost. A 2-es csoport meglepetése, hogy Samu János ügyes játékkal csikarta ki döntetlenjét a kiváló felkészültségű Ancsln Mihály 1. o. versenyzőtől. Meg kell említenünk még Jantyik Pál (Bcs. Spartacus) versenyzőt, aki (a tőle már megszokott) nyugodt, pozíciós játéká­val értékes pontot vett el Jancsó And­rástól, az elődöntő csoportelsőjétől. Részletes eredmények, 1. csoport: Kakuk—Szucharda 0:1, Pctró—Tószögi 0:1, Leszkó—Bánszki 1:0, Deák—Szta- nlcs 0:1, Búzás—Valki 0,5:0,5. 2. cso­port: Bányai—Jelenka 0,5:0,5, Samu— Ancsln 0,5:0,5, Gelencsér—Körösi 1:0, Jancsó—Lipták 1:0, Samu—Gelencsér 1:0, Jantyik —Jancsó 1:0. A fordulók mindkét csoportnál szer­dán és pénteken 1»—22 óráig tartanak. Sz. I, Horgászhírek A MOHOSZ közgyűlése vasárnap — a már lapunkban ismertetett formá­ban fogadta el az új alapszabályt. . A békési horgászegyesület január 17-én, vasárnap tartja közgyűlését. Asztalitenisz Gyulán, az Erkel gimnázium torna­termében rendezték meg a gyulai já­rás egyéni és páros asztalitenisz-baj­nokságát. Serdülő és ifjúsági fiúk és lányok, felnőtt férfiak és nők álltak asztalhoz, hogy eldöntsék az 1965-ös év járási bajnoka címének, illetve a he­lyezések sorsának kérdését, összesen 110 játékos indult a szombat—vasárna­pi versenyen. Különösen a serdülők és ifjúságiak magas létszáma örvendetes. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy az asztalitenisz megyénkben is kedvelt tö­megsport, csak több hozzáértő és ál­dozatkész szakemberre lenne szükség, így lehetne biztosítani az utánpótlá.« megfelelő nevelését. EREDMÉNYEK: Serdülő fiúk: 1. Bagdi Gábor, 2. Tárnok Ferenc, 3. Oláh Mátyás és Vádi Gábor. Serdülő lányok: 1. Kócs< Mária, 2. Bálint Lukrécia, 3. Barna Er zsébet és Nagy Izabella. Ifjúsági fiúk 1. Vincze Ferenc, 2. Nagy Sándor, 3 Lovász András és Szöllősi Pál. Ifjú sági lányok: l. Skulteti Mária, 2. Héj jas Emília, 3. Hargittai I. és Róber Mária. Férfi felnőtt: 1. Dubányi János (Gyulai Kinizsi), 2. Ament Gábor (Elek), 3. Marschal Lajos (Elek), 4. Be­ne János (Gyulai Kinizsi). Serdülő fiú páros: 1. Bagdi—TámolB, 2. Vádi—Gál, 3. Oláh—Balogh és Ro- mos~Ferenczi. Serdülő lány páros: L Bálint—Kócsó, 2. Barna—Ko­vács, 3. Róbert—Hargittai. Ifjú­sági fiú páros: L Bóka—Nagy, 2. Bagdi—Tárnok, 3. Lovász—Vincze és SzöllŐ6i—Kelemen. Ifjúsági lány pá­ros: 1. Skultéti—Héjjas, 2. Hargittai I. —Róbert, 3. Hargittai R.—Nagy I. Fér­fi felnőtt páros: 1. Dubányi—Herczeg, 2. Ament—Marschal, Sz, A, A téli foglalkoztatásról IJagyon sok egyesületünk, Is- kólánk nem rendelkezik tornateremmel, ahol a nyári, sza­badtéri sportágak képviselői át­vészelhetnék a telet. Ezek az egyesületek, iskolák a szabadban kénytelenek megoldani a téli fog­lalkoztatást. De ahol tudnak biz­tosítani heti egy-két alkalommal tornatermi edzéseket, ott sem sza­bad megfeledkezni arról, hogy a hó, a jég, a hideg milyen nagy­szerűen edzi a szervezetet, s hogy az ilyenkor befektetett mun­ka bőségesen megtérül a verseny­időszakban. Elsősorban az atléták, labdarú­gók téli foglalkoztatásának általá­nos elveiről lesz szó az alábbiak­ban. Természetesen nem a min­den télen megismétlődő alapozás­ra gondolunk, hanem az alapozás és a versenyidőszak közötti úgy­nevezett átmeneti vagy formába hozó időszakról. Ennek célja az alapozás alatt megszerzett erőt, állóképességet részben még fokoz­ni, de inkább a sportághoz szük­séges speciális erővé és állóképes­séggé átalakítani. az ilyen téli edzésekre a leg­^ alkalmasabb időpont a déli és kora délutáni órák. A foglal­kozás megkezdése előtt a spor­tolók jól öltözzenek fel. Ne öltöz­zenek túl meleg mezekbe. Egy, esetleg két mez fölé a melegítő elég, de a tornacipőbe feltétlenül húzzanak vastag zoknit, a fejükre a legjobb a kötött sapka, a ke­zükre pedig kesztyűt húzhatnak. Erre azért van szükség, mert a sapka, a kesztyű és a zokni olyan részeket véd, amelyek a mozgá­soknál nehezen melegszenek be és így fokozottabban ki vannak téve a megfázás veszélyének. A bemelegítés ilyenkor fokozott szerepet kap, hiszen a hidegben sokkal hamarabb léphet fel sérü­lés a nem kellően bemelegített testrészben, ízületben. A foglal­kozáson részt vevők egyszerre kezdjék a bemelegítést, mert a későn jövők vagy nem melegíte­nek be rendszeresen, vagy nem tudják utolérni a többieket. Fi­gyelmeztetni kell a sportolókat arra is, hogy a szabadban mindig ax orron át vegyék a levegőt és a szájon ki. Az orrban a levegő részben megtisztul, de ami Ilyen­kor télen fontosabb, felmelegszik és nem éri károsan a torkot és a tüdőt. A szájon keresztül történő kilégzés pedig biztosítja, hogy na­gyobb mennyiségű elhasznált ler vegőt tudjunk kipréselni a tüdő­ből. Erre külön is kell gyakorlato­kat fordítani: séta közben kar­emeléssel belégzés négy ütemen keresztül, két ütemen át benntart­juk, majd két ütem alatt karleen­gedéssel és törzshajlítással előre kipréseljük az elhasznált levegőt. Ezt minden gyakorlatsor után vé­geztetjük, alkalmanként négy-öt- ször. Az edzést a szabadban mindig " futás vezesse be. Könnyű, laza, lassú tempóban, a távolság életkortól, sportágtól és verseny­számtól függően 1000—3000 méter között váltakozzék. A futás köny- nyű gimnasztikába menjen át, amely szökdelésekből, karkörzé- sekből, láblendítésekből, törzshaj- lítgatásokból, guggolásokból áll­jon. Itt közbeiktathatunk légző­gyakorlatot, majd futás következ­zék feladatokkal nehezítve, pl. magas térdemelés, sarokemelés, indiánszökdelés stb. Ezután ismét szabadgyakorlatok következzenek. Ezek már erőkifejtést igényelje­nek — legcélszerűbbek a páros I gyakorlatok. Szerepeljenek benne I emelések, hordások, különböző játékok (fogó, labdarúgás stb.), amelyeket azzal nehezíthetünk, hogy a társat vagy a nyakba vagy a hátra emelik a sportolók. Ilyen­kor gyakran rendeljünk el cseré­ket, nehogy a „lovasok” megfáz­zanak. Általában ügyeljünk arra, ** hogy a légzőgyakorlatokat kivéve, séta ne szerepeljen az ed­zés folyamán, különösen ne a megerőltető, izzasztó gyakorlatok utón, hanem a pihentető szaka­szok könnyű futások, helyben fu­tások vagy szökdelések legyenek. Ezeknek az edzéseknek éppen ez a „nonstop” jelleg adja meg azt az értéket, amit azután később az állóképesség javulásában nyug­tázhatunk. Miután így átmozgattuk a spor­tolókat, következhet az edzés fő része, amelyet a fenti alapelvek figyelembevételével állíthat ösz- sze minden szakedző. Meg kell itt említeni, hogy szin­te minden sportágban, verseny- ágban általánosan és speciálisan őelhasználható erőfejlesztő se­gédeszköz a gumikötél. Említett jó tulajdonságai mellett még ol­csó is. Újabban a sportboltokban is megkapható. Tavaly télen a tatai edzőtáborban már bebizo­nyosodott, hogy beváltja a hozzá­fűzött reményeket, itt az ideje, hogy nálunk is elterjedjen. A fő­részt könnyű befejező rész köves­se, amely játékból és laza futásból álljon. Ebben az időszakban az ed­“ zés fő része utáni 15—30 perces labdarúgás rendkívül fej­leszti minden sportág művelőinek állóképességét, robbanékonysá- gát, lábizomerejét. Gondoljunk csak a csúszós havon történő gyors indulásokra, megállásokra, irányváltoztatásokra. Természete­sen csak olyanoknál alkalmazzuk ezt, akik szeretik a labdát rúgni és élvezik is a játékot. Edzés után a sportolók azonnal vonuljanak öltözőbe és ha erre mód van, meleg vízben (30—35 Celsius) fürödjenek le, öltözze­nek át és csak teljesen lecsilla­podva, kb. 20 perc múlva hagy­ják el az öltözőt. Az ilyen és ehhez hasonló ed­zések mellett nem szabad meg­feledkeznünk a kimondott téli sportok beiktatásáról sem edzés­tervünkben, mint a sízés, korcso­lyázás, jégkorongozás. Egy-egy fél­napos sítúra vagy kétórás jégko­rongmérkőzés szokatlanságánál fogva is erősen igénybe veszi a szervezetet és növeli a sokoldalú­ságot. A sízés, de különösen az erős merevítő hatású korongozás után végeztessünk lazító gyakor­latokat. C portolóink egészsége és a ^ jobb eredmények elérése érdekében minél alaposabban használjuk ki azt az időt, amit a hideg és a hó miatt idáig „holt­időnek” neveztünk. ' Glózik Pál Egy horgászvezető halálára A békéscsabai horgászok között nagy megdöbbenést keltett a szomo­rú és fájdalmas hír: meghalt Id. Zsi- lák György ny. tanár, a Békéscsabai Sporthorgászok Egyesületének alel- nöke. Két nap alatt, hirtelen végzett a kegyetlen sors a horgászok Gyuri bácsijával, aki minden szabad idejét a horgászatnak szentelte. A hozzá közelállók jól tudták, hogy 6 Igazán a vizek és sportjának őszinte sze­relmese volt. Nagy hivatástudattal végezte mun­káját az iskolában, ahol tanított, de példamutató magatartást tanúsított sportjában és egyesületében is. Sok évtizedes horgászmúltja bővelkedik gazdag halfogási eredményekben. A horgászatokra mindenkor oly lázas izgatottsággal és pontossággal készült fel, mintha az elsőre indult volna. Alapító tagja volt a több mint ne­gyedszázados egyesületének, amely annak Idején az országban az elsői között alakult. Csaknem mindvégig a vezetőség tagjaként tevékenyke­dett. Egyesületét több horgászfórumon képviselte a Körösvidéki Intéző Bi­zottságban és az országos közgyűlés­ben. Oroszlánrészt vállalt a horgász etika tisztaságáért folytatott harcban és része van abban, hogy sportja el­nyerte azt a megbecsülést, amiben mai társadalmunkban része van. Az elmúlt hét derekán, mielőtt utolsó sétájáról hazatért, egy kedve.- horgászbarátjánál már az első ta vaszl horgászatát tervezte. Sajnos, arra már nem kerülhet sor. A hor gászbot örökre kihullott a kezéből. Járásaink sportéletéből Számvetés és tervkészítés Mezőkovácsházán A mezőkovácsházi járás sportvezetői a TS ülésén értékelték az 1964-es év munkáját és megvitatták a hároméves intézkedési tervet, amely a sport tö­megesítését célozza. Baktai Ferenc, az MTS Mezőkovács­házi Járási Tanácsának elnöke elevení­tette föl az 1964-es év versenyeit, ese­ményeit. A falusi spartakiád-verse- nyek színvonala, légköre, a megyei döntőn született szép sikerek bizonyí­tották a járás sportbeli fejlődését. Külön kiemelte és a dicséret hangján szólott azokról a versenyzőkről, akik ezúttal is eljutottak a falusi sparta- kiád országos döntőjére. A járási TS elnöksége nemcsak a sportversenyek szervezésében szerzett érdemeket, ha­nem nagy gondot fordított a sportak­tívák, a szakkáderek képzésére is. A sportvezetőképző tanfolyamokon so­kan tettek eredményes vizsgát és az itt tanultakat minden bizonnyal jól fogják hasznosítani sportköreik veze­tésében. A számszerű eredmények is­mertetése után a járási TS elnöke elő­terjesztette a hároméves intézkedési terv főbb pontjait. Az intézkedési terv meghatározza, hogy tovább kell fej­leszteni a hagyományossá vált alap­fokú bajnokságokat, versenyeket. A cél az, hogy minden nagyobb község atlétikában, kézi- és röplabdában, va­lamint kispályás labdarúgásban ver­senyeket rendezzen. A Kilián Testne­Fővárosi 3. számú Építőipari Vállalat felvesz építőipari szakmunkásokat és kiszolgáló segédmunkásokat. Jelentkezés Bp. VIII., Csokonai u. 6. Munkaügyi osztály. 4761 velési Mozgalom területén sok meg­oldandó feladat van. A lehetőségeket figyelembe véve minden évben ezer fiatalnak kell biztosítani lehetőséget a jelvény megszerzéséhez. Ás spartakiád- versenyeket ki kell szélesíteni új sport­ágakkal, és még több fiatalt kell moz­gósítani. Az intézkedési terv egyik lényeges pontja az együttműködés biztosítása, fokozása a Hazafias Népfront, a KISZ és az MHS szerveivel. Nagy feladatot jelent a sportlétesítmények társadalmi úton való fejlesztése, építése. Az elnökségi beszámoló után vita következett, amelyből kiderült, hogy a sportvezetők nemcsak saját egyesü­letük fejlődését, hanem az egész já­rás sportmozgalmának előbb re vitelét is szívükön viselik. Nagyon sok érde­kes és hasznos javaslat hangzott el. amely, ha valóra válik, nagyban hoz­zájárulhat a tömegsport fejlesztésé­hez. Több községben, sportkörben Ki- lián-versenyeket rendeznek és igye­keznek a sportlétesítmények hiányán enyhíteni, futópályák és kézilabda-pá­lyák társadalmi úton való építésével. Több hozzászóló kifejtette, hogy a ver­senyrendezés mellett fokozottabb gon­dot fordítsanak a káderképzésre. Ja­vasolták, hogy a jövőben ne csak a járási székhelyen, hanem körzeten­ként szervezzék meg a sportvezető- képző tanfolyamokat. A szakmai vita után még sokáig együtt maradtak a járás lelkes sport- aktívái. Többen felhasználták ezt az összejövetelt arra, hogy a tavaszi sze­zonra már mérkőzéseket kössenek le. Több egymáshoz közel fekvő község sportvezetői atlétikai, kézilabda-mér­kőzések időpontjait egyeztették. Eredményekben gazdag esztendőt zárt le a mezőkovácsházi járás sport- társadalma. A TS-ülésen színvonalas beszámoló hangzott el, termékeny, ötletekben bővelkedő volt a vita. A résztvevők egyhangúan fogadták el a sport tömegesítését célzó határozato­kat. Most már a tetteké a szói Mahler József A Várpalotai Szénbányászati Tröszt TÉKFI MUNKAERŐT VESZ FEL 18—15 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 q ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régebbi tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szénbányászati Tröszt munkaügyi osztályán. 36

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom