Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-10 / 289. szám

1964. december 10. 4 Csütörtök Bírálatok, helyes javaslatok hangzottak el a szocialista brigádok vezetőinek tanácskozásán A napokban tanácskozást tar­tottak az ÉM Békés megyei építőipari vállalatának szocialista és szocialista címért küzdő bri­gádjai, hogy számot adjanak ed­digi munkájukról, elmondják Mátyás a kétszeres szocialista vil­lanyszerelő brigád vezetője jogos büszkeséggel jelentette be, hogy a brigádból ketten a villamos- ipari technikumba járnak, 5 se­gédmunkás szaikmunkásvizsgára gondjaikat, bajaikat és azt, hogy készül, 2 pedig az általános iskola milyen segítséget várnak a veze- j vm. osztályába jár. tőktől további feladataik eredmé-11 w _ * r •• nyesebb végrehajtásához. 1—Vasqs toyorgyné, az ■ f ■ . f .. I SZMT területi bizottsága nevé­I yjaiovicz yyyorgy. a szak- j ben üdvözölte a megjelenteket és szervezeti bizottság termelési fe- j többek között azt javasolta, hogy lelőse beszámolójában tájékozhat-; egy-két vezetőt is vegyenek be a ta a megjelenteket, hogy 1962 óta brigádba. Így — mivel érdekel- 35 brigád (783 fő) tűzte célul a | tekké válnak — jobban törődnek szocialista cím elnyerését, melyek I majd a brigáddal, közül 8 már megkapta. A verseny I ■ n . • , . , , eredményessége nem csupán a I Pr.enyovszk. János, avál- brigádokon múlik, hanem a gaz- lalat igazgatója igen helyesen ál- dasági és mozgalmi vezetőkön is. lapította meg, hogy a szocialista Ha jó a szervezés, biztosított a j brigádmozgalom egyik fontos munka- és anyagellátottság, meg- | eredménye: mindjobban mc.gta- felelők a munkaviszonyok, akkor j nulnak a dolgozók közgazdasági- az emberek meg is tesznek min- lag a vállalat agyával gondolkoz- dent a cél eléréséért és a vezetők ni. Arra kérte a brigádvezetőket, legjobb segítőjévé válnak. Ezután következett a brigádve­zetők hozzászólása, melyek mind­egyikéből a felelősségérzet hangja csendült ki: kifejtették a vélemé­nyüket, javaslatokat tettek és az elismeréssel sem fukarkodtak. | lancsók György villanysze­hogy kezdeményezzenek, javasol­janak a munkahelyen, különösen az anyaggazdálkodás megjavítá­sát segítsék elő. A vállalat kellő mennyiségű anyaggal rendelke­zik, de ez nem jut mindig oda, ahol éppen szükség van rá. Di­csérettel emlékezett meg azokról a szocialista brigádokról, ame­lyek garanciálisán adják át a la­"kásokat a tulajdonosoknak és az előforduló hibákat később is kija­vítják. A továbbiakban megemlítette, hogy pontos számítások szerint a vállalat viszonylatában naponta 1,5 óra az időveszteség, s ez a ké­sésekből, az ebédidő meghosszab­bításából és más fegyelmezetlen­ségekből, valamint a rossz szerve­zésből ered. December végén a termelési érték mintegy 30 mil­lió forinttal lesz kevesebb a ter­vezettnél, ami pedig a munkaidő teljes kihasználásával elérhető lett volna. A szocialista brigádok feladata, hogy példamutatással és tanáccsal segítsék a többi brigá­dokat. | Galovicz György befeje­A gyulai tejporgyár 106 százalékra teljesíti ez évi tejfelvásárlási tervét A Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat Gyulai Tejporgyárának üzemvezetője elmondta, hogy idei tejfelvásárlási tervüket az elő­zetes számítások szerint 106 szá­zalékra teljesítik. Ezzel párhuza­mosan nő az előállított tejpor, a kazein, a vaj és a fogyasztási tej mennyisége. Jövőre a sajtmyhelyben is el­kezdik a munkát Előreláthatólag naponta 6000 liter juhtejet dolgoz­nak fel és összesen öt vagonnal szállítanak juhsajtot Görögország, ba és Libanonba. 1965-ben az ideinél mintegy kétmillió literrel kell több tejet felvásárolni a gyulai, a békéscsa­bai és a mezőberényi körzetben levő termelőszövetkezetektől, ál­lami gazdaságoktól. Ez nagy fel­adatot ró a vállalatra és ezért sor kerül a mezőberényi üzem felújí­tására, amelynek költsége fél­millió forint. relő brigádvezető az eddigi mun­káról adott számot: 14 épületet adtunk át garanciálisán — mon­dotta. Dobák György kőműves j brigádvezető megemlítette, kissé j lazult a fegyelem, mert nem volt j megfelelő a munkaterület. Pál- j mai József vasszerelő, akinek a brigádja már háromszor nyerte el a szocialista címet, többek kö- Kedves esemény zajlott le a zőtt elmondta, hogy az orosnázi j minap a békéscsabai iparitanuló­kórház építésénél jelenleg nincs iskolában. A televízió munkatársai 10-es vas, csak 12-es. Hogy a látogattak el ide, hogy Munká- munka haladjon, 10-es helyett CSy Mihály „Ásító inas” című 12-es vasat használnak fel, ami festménye nyomán megnézzék, természetesen költségesebbé teszi hogyan is élnek a mai „inasok”? zésül a téliesítés meggyorsítására hívta fel a figyelmet. Ennek si­kere nem utolsósorban a szocia­lista brigádokon múlik, amelyek ma mór számottevő erőt képvisel­nek a vállalatnál. A tanácskozás után a szocialista brigádok a jövő év tavaszán meg­tartásra kerülő országos értekez­letére küldöttként Antali Gábor ácsot választották meg, akinek a brigádja már kétszer nyerte el a szocialista címet. r. b. U az építkezést, felesleges kiadást jelent a vállalatnak és az állam­nak. Szommer József, a festők brigádvezetője a jobb szervezésre tett javaslatot, hogy ne hátrál­tassa egyik szakma a másikat. Juhász István, az Orosházi Üveg­gyárnál dolgozó kőművesbrigád vezetője a nyílászáró szerkezetek azonnali kiszállítását kérte, hogy a téliesítés biztosítható legyen. | Fonyó Ferenc épületburkoló brigádvezető hozzászólása Külön figyelmet keltett. Elmondta, hogy Békéscsabán, a Kulich Gyuia La­kótelepen eredményesen dolgoz­nak, mert jő a munkaszerve­zés. A brigád eddig minden vál­lalását teljesítette. A munkájukat garanciával adják át a lakóknak. A továbbiakban a téli munkavi­szonyok megjavításáért emelt szót. „Körültekintőbben kell a munkahelyet előkészíteni, mert hideg, huzatos helyen megbetege­dések fordulnak elő, amiből a vállalatnak is hátránya szármá­zik” — mondotta. Az idén a bri­gád 374 lakásban, egy 10 és egy 8 tantermes iskolában, a battonyai gimnáziumban és több más ki­sebb építkezésen fejezte be az épületburkolási munkát. Vozár Az „Ásító inas nyomában megtekintették az asztalosipari ta. nulók elméleti képzését, majd el­látogattak a faipari ktsz-hez, s az est folyamán felvételeket készítet­tek az ipari tanulók kulturális és sporttevékenységéről. A megkérdezett fiatalok nagy szeretettel nyilatkoztak szakmá­jukról, valamint azokról a körül­ményekről, melyek között ma ta­nulhatnak, dolgozhatnak és szóra­kozhatnak. H. F. Közismert, hogy Munkácsy Mi­hály Békéscsabán volt asztalos­inas, s a Televízió Híradója most ezzel kapcsolatban örökitette meg a mai asztalosipari tanulók éle­tét. A Tv-Híradó munkatársai Cukrászok megyei kiállítása Békésen — Első helyezett: Berecz Sándorné — Szerdán délelőtt Békésen, a 2. számú földművesszövetkezeti esz­presszóban a megye 15 szövetke­zeti cukrásza rendezett készít­ményeiből impozáns kiállítást. A szövetkezeti cukrászok és ta­nulóik kiállítását Farkas János, a Földművesszövetkezetek Megyei Központjának kereskedelmi fő­osztályvezetője nyitotta meg. Far­kas János megnyitó beszédében először a földművesszövetkezeti cukrászatok elismertségéről, meg­növekedett tekintélyéről szólt. S azokról a tényezőkről beszélt, amelyek jó hírüket a jelenlegi szintre emelték. Amint elmondta, Békés megye földművesszövetke­zeteinek cukrászai a megye ha­tárain tűi, országos versenyeken is nemegyszer bizonyságot tettek arról, hogy kiváló szakemberek, s méltóak arra is, hogy a ma' fia­taljaiból jó szakembereket nevel­jenek. Ilyen kiváló szakember Vavra Antal is, aki a Békés és Vidéke Földművesszövetkezet cukrászati részlegének vezetője, öt tavaly a Budapesten megren­dezett országos kiállításon a Mes­tercukrász címmel tüntették ki. De jó néhány hozzá hasonló, ki­váló szakember szorgoskodik ma már Békés megye földművesszö­vetkezeti hálózatában. Farkas János megnyitó beszé­dét a zsűri értékelésének ismer­tetésével fejezte be. Bejelentette, hogy a szakmunkások közül kü­lönleges készítményeivel Berecz Sándorné, a Békés és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet cuk­rász termelőüzemének dolgozója érdemelte ki az első helyezést, aki Vavra Antalnak egykori tanítvá­nya volt. Második díjjal jutal­mazták Benke Imrét, a szarvasi, harmadik díjat kapott Nagy Ist­vánná a gyomai és Oláh Sándor, ugyancsak a Gyomai Földműves­szövetkezet cukrásza. A tanulók közül az első díjat Simkó Annának, a szarvasi, a második díjat Bora Katalinnak, a békési, és a harmadik díjat Csúcs Juliannának, a Tótkomlósi Föld­művesszövetkezet cukrásztanuló­jának ítélte a zsűri. B. 1. Kelenföldi Hőerőmű Vállalat felvesz férfi segédmunkásokat. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Budapest XI., Budafoki űt 52. Munka­erőgazdálkodásnál. 3496 5. .«...Most mindegyik azt bizo­nyítja, hogy forradalmár... az volt már, amikor megszületett... „...Tegnap Csepelen látok egy plakátot: Vasas, ne hagyd ma­gad. S valami burzsoá kölyök utánafirkálta: a frontra vinni...” „...Az élelmezést kell megjaví­tani. Bár, ha aratásig kihúz­zuk...” „Hevesi itt lesz, talán Vágó is?... Mit gondolsz?...’’ „...Kun Béla kérte, hogy a jegyzőkönyvet küldjék fel ne­ki...” „...De kit érdekel most a bá­nyászat helyzete?... Kenyér kell!” Balás a teremben az elnöki asztal előtt állva, ismerős arco­kat pillantott meg. Nánási, Bla- um, Hertok, Szlonkay?... Mi tör­tént?... Mindent elképzelt volna, csak azt nem, hogy Nánási a vö­rösök bányászati megbeszélésén részt vesz. Mit akar vajon?... Mi­re felocsúdott volna meglepeté­séből, a férfi kitárt karokkal üd­vözölte. — Szervusz Balás, hallottam, hogy te tartasz itt előadást. Mon­dom, ezt már meghallgatom. Na­gyon érdekelnek a munkáld... — Eddig nemigen adtad tanú­jelét. — Kérlek, az embernek sok­szor vissza kell fojtania a bel­sejében forrongó dolgokat. A SZÜTS ISTVÁN: <td agya# Dokumentumrvgény korszak dugója... he, he he„. a váratlan ütéstől kipattan. Balás legszívesebben szólt vol­na az egyik katonának, hogy vezesse ki ezt az urat. — Kezdjük talán! — ragadta meg Balás vállát egy alacsony, kopaszodó férfi, aki be sem mu­tatkozott. — Ügy gondolom, ne sokat beszéljen, csak a lényeget. Az emberek türelmetlenek és az Összetétel­Kezével félkört rajzolt a te­rembe, ahová lassan szállingóz­tak be a meghívottak. — Többségük egyszerű bá­nyász, ezért nagyon közérthető nyelven szóljon hozzájuk —ma­gyarázta Balásnak, majd kiabált a folyosóra. — Elvtársak, jöj­jünk befelé! Balás felállt a pódiumra, a tömeg összefolyt szeme előtt. Tarka ruhákat, sok-sok fejet lá­tott, dagály hullámzását idéző mozdulatokat. — Hölgyeim és Uraim! Abban a megtiszteltetésben részesül­tem, hogy a termelési népbiztos­ság felkért: ismertessem eddigi kutatásaim lényegét, hogy azt a Tanácsköztársaságnak felajánl­hassam. A nép szolgálatába aka­rom állítani eddigi kutatásaim eredményét... — Jól van, kedves uram, — emelkedett fel az első padsorok közül egy bőrkabátos férfi, meg­szakítva a szónokot, — de előbb tudni szeretnénk, kicsoda, mi­csoda maga? Mit akar tulajdon­képpen?... Balás az elnökség tagjai felé fordult, azok mosolyogtak. — Ugye, erre nem volt felké­szülve az egyetemi előadások után? — súgta feléje a kopaszo­dó férfi. — Válaszoljon csak ne­kik! — Én, barátaim, bányamér­nök vagyok. Erdélyben, Gyer- gyóremete községben születtem. Sok éven át kutattam Magyar- országon különböző ércek után. Például még régebben megvizs­gáltam szülőföldem határát és ott a Kereszthegy környékén ér­cet találtam. Azaz feltételeztem, hogy érc van jelen. A Kecskekő nyugati oldalán a patak szintje felett egy hasadékban telér kao­lin kibúvása könnyen megtalál­ható. Az elkavicsosodott andezit­lapok... — Tarján felé nem kutatott? Jó szénre lenne ott szükségünk! — szólt közbe egy mély hang. Balás bosszúsan fordult feléje. — Nem! De a Szárhegy gale- nitje, cerussitja tény. A Szár­hegy mészkőve a legjobb szál­lásadója az ércnek... — Drága elvtárs! Azt mondja meg, hogy mit talált máris, mert nekünk sietnünk kell a bányász­kodással — szólt a többiek he­lyeslő zúgásától kísérve a ta­tabányaiak küldötte. Az emberek harsány, vidám közvetlensége feloldotta feszült­ségét. Félretolta jegyzeteit. — Nem is az arany vagy az ezüst itt a fontos — folytatta emelt han­gon —, hanem a bauxit. Tudják, mi az? Abból lesz az alumíni­um. Vasban szegények vagyunk, de sok millió tonna bauxitunk van. Persze fel kell tárni, ne­kem ehhez nem volt pénzem. De megtaláltam Gánton. A feldol­gozása viszont sok áramot igé­nyel. — Lesz áramunk, építünk erő­művet — ugrott fel az elnökség egyik tagja —, kiaknázhatjuk a kincset. — Több éven át jártam az észak-dunántúli hegyeket — erő­sítette hangját Balás. — Olyan mennyiségű fémanyag van ott, amiből az ország meggazdagod­hat. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom