Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-10 / 289. szám
1964. december 10. 4 Csütörtök Bírálatok, helyes javaslatok hangzottak el a szocialista brigádok vezetőinek tanácskozásán A napokban tanácskozást tartottak az ÉM Békés megyei építőipari vállalatának szocialista és szocialista címért küzdő brigádjai, hogy számot adjanak eddigi munkájukról, elmondják Mátyás a kétszeres szocialista villanyszerelő brigád vezetője jogos büszkeséggel jelentette be, hogy a brigádból ketten a villamos- ipari technikumba járnak, 5 segédmunkás szaikmunkásvizsgára gondjaikat, bajaikat és azt, hogy készül, 2 pedig az általános iskola milyen segítséget várnak a veze- j vm. osztályába jár. tőktől további feladataik eredmé-11 w _ * r •• nyesebb végrehajtásához. 1—Vasqs toyorgyné, az ■ f ■ . f .. I SZMT területi bizottsága nevéI yjaiovicz yyyorgy. a szak- j ben üdvözölte a megjelenteket és szervezeti bizottság termelési fe- j többek között azt javasolta, hogy lelőse beszámolójában tájékozhat-; egy-két vezetőt is vegyenek be a ta a megjelenteket, hogy 1962 óta brigádba. Így — mivel érdekel- 35 brigád (783 fő) tűzte célul a | tekké válnak — jobban törődnek szocialista cím elnyerését, melyek I majd a brigáddal, közül 8 már megkapta. A verseny I ■ n . • , . , , eredményessége nem csupán a I Pr.enyovszk. János, avál- brigádokon múlik, hanem a gaz- lalat igazgatója igen helyesen ál- dasági és mozgalmi vezetőkön is. lapította meg, hogy a szocialista Ha jó a szervezés, biztosított a j brigádmozgalom egyik fontos munka- és anyagellátottság, meg- | eredménye: mindjobban mc.gta- felelők a munkaviszonyok, akkor j nulnak a dolgozók közgazdasági- az emberek meg is tesznek min- lag a vállalat agyával gondolkoz- dent a cél eléréséért és a vezetők ni. Arra kérte a brigádvezetőket, legjobb segítőjévé válnak. Ezután következett a brigádvezetők hozzászólása, melyek mindegyikéből a felelősségérzet hangja csendült ki: kifejtették a véleményüket, javaslatokat tettek és az elismeréssel sem fukarkodtak. | lancsók György villanyszehogy kezdeményezzenek, javasoljanak a munkahelyen, különösen az anyaggazdálkodás megjavítását segítsék elő. A vállalat kellő mennyiségű anyaggal rendelkezik, de ez nem jut mindig oda, ahol éppen szükség van rá. Dicsérettel emlékezett meg azokról a szocialista brigádokról, amelyek garanciálisán adják át a la"kásokat a tulajdonosoknak és az előforduló hibákat később is kijavítják. A továbbiakban megemlítette, hogy pontos számítások szerint a vállalat viszonylatában naponta 1,5 óra az időveszteség, s ez a késésekből, az ebédidő meghosszabbításából és más fegyelmezetlenségekből, valamint a rossz szervezésből ered. December végén a termelési érték mintegy 30 millió forinttal lesz kevesebb a tervezettnél, ami pedig a munkaidő teljes kihasználásával elérhető lett volna. A szocialista brigádok feladata, hogy példamutatással és tanáccsal segítsék a többi brigádokat. | Galovicz György befejeA gyulai tejporgyár 106 százalékra teljesíti ez évi tejfelvásárlási tervét A Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat Gyulai Tejporgyárának üzemvezetője elmondta, hogy idei tejfelvásárlási tervüket az előzetes számítások szerint 106 százalékra teljesítik. Ezzel párhuzamosan nő az előállított tejpor, a kazein, a vaj és a fogyasztási tej mennyisége. Jövőre a sajtmyhelyben is elkezdik a munkát Előreláthatólag naponta 6000 liter juhtejet dolgoznak fel és összesen öt vagonnal szállítanak juhsajtot Görögország, ba és Libanonba. 1965-ben az ideinél mintegy kétmillió literrel kell több tejet felvásárolni a gyulai, a békéscsabai és a mezőberényi körzetben levő termelőszövetkezetektől, állami gazdaságoktól. Ez nagy feladatot ró a vállalatra és ezért sor kerül a mezőberényi üzem felújítására, amelynek költsége félmillió forint. relő brigádvezető az eddigi munkáról adott számot: 14 épületet adtunk át garanciálisán — mondotta. Dobák György kőműves j brigádvezető megemlítette, kissé j lazult a fegyelem, mert nem volt j megfelelő a munkaterület. Pál- j mai József vasszerelő, akinek a brigádja már háromszor nyerte el a szocialista címet, többek kö- Kedves esemény zajlott le a zőtt elmondta, hogy az orosnázi j minap a békéscsabai iparitanulókórház építésénél jelenleg nincs iskolában. A televízió munkatársai 10-es vas, csak 12-es. Hogy a látogattak el ide, hogy Munká- munka haladjon, 10-es helyett CSy Mihály „Ásító inas” című 12-es vasat használnak fel, ami festménye nyomán megnézzék, természetesen költségesebbé teszi hogyan is élnek a mai „inasok”? zésül a téliesítés meggyorsítására hívta fel a figyelmet. Ennek sikere nem utolsósorban a szocialista brigádokon múlik, amelyek ma mór számottevő erőt képviselnek a vállalatnál. A tanácskozás után a szocialista brigádok a jövő év tavaszán megtartásra kerülő országos értekezletére küldöttként Antali Gábor ácsot választották meg, akinek a brigádja már kétszer nyerte el a szocialista címet. r. b. U az építkezést, felesleges kiadást jelent a vállalatnak és az államnak. Szommer József, a festők brigádvezetője a jobb szervezésre tett javaslatot, hogy ne hátráltassa egyik szakma a másikat. Juhász István, az Orosházi Üveggyárnál dolgozó kőművesbrigád vezetője a nyílászáró szerkezetek azonnali kiszállítását kérte, hogy a téliesítés biztosítható legyen. | Fonyó Ferenc épületburkoló brigádvezető hozzászólása Külön figyelmet keltett. Elmondta, hogy Békéscsabán, a Kulich Gyuia Lakótelepen eredményesen dolgoznak, mert jő a munkaszervezés. A brigád eddig minden vállalását teljesítette. A munkájukat garanciával adják át a lakóknak. A továbbiakban a téli munkaviszonyok megjavításáért emelt szót. „Körültekintőbben kell a munkahelyet előkészíteni, mert hideg, huzatos helyen megbetegedések fordulnak elő, amiből a vállalatnak is hátránya szármázik” — mondotta. Az idén a brigád 374 lakásban, egy 10 és egy 8 tantermes iskolában, a battonyai gimnáziumban és több más kisebb építkezésen fejezte be az épületburkolási munkát. Vozár Az „Ásító inas nyomában megtekintették az asztalosipari ta. nulók elméleti képzését, majd ellátogattak a faipari ktsz-hez, s az est folyamán felvételeket készítettek az ipari tanulók kulturális és sporttevékenységéről. A megkérdezett fiatalok nagy szeretettel nyilatkoztak szakmájukról, valamint azokról a körülményekről, melyek között ma tanulhatnak, dolgozhatnak és szórakozhatnak. H. F. Közismert, hogy Munkácsy Mihály Békéscsabán volt asztalosinas, s a Televízió Híradója most ezzel kapcsolatban örökitette meg a mai asztalosipari tanulók életét. A Tv-Híradó munkatársai Cukrászok megyei kiállítása Békésen — Első helyezett: Berecz Sándorné — Szerdán délelőtt Békésen, a 2. számú földművesszövetkezeti eszpresszóban a megye 15 szövetkezeti cukrásza rendezett készítményeiből impozáns kiállítást. A szövetkezeti cukrászok és tanulóik kiállítását Farkas János, a Földművesszövetkezetek Megyei Központjának kereskedelmi főosztályvezetője nyitotta meg. Farkas János megnyitó beszédében először a földművesszövetkezeti cukrászatok elismertségéről, megnövekedett tekintélyéről szólt. S azokról a tényezőkről beszélt, amelyek jó hírüket a jelenlegi szintre emelték. Amint elmondta, Békés megye földművesszövetkezeteinek cukrászai a megye határain tűi, országos versenyeken is nemegyszer bizonyságot tettek arról, hogy kiváló szakemberek, s méltóak arra is, hogy a ma' fiataljaiból jó szakembereket neveljenek. Ilyen kiváló szakember Vavra Antal is, aki a Békés és Vidéke Földművesszövetkezet cukrászati részlegének vezetője, öt tavaly a Budapesten megrendezett országos kiállításon a Mestercukrász címmel tüntették ki. De jó néhány hozzá hasonló, kiváló szakember szorgoskodik ma már Békés megye földművesszövetkezeti hálózatában. Farkas János megnyitó beszédét a zsűri értékelésének ismertetésével fejezte be. Bejelentette, hogy a szakmunkások közül különleges készítményeivel Berecz Sándorné, a Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet cukrász termelőüzemének dolgozója érdemelte ki az első helyezést, aki Vavra Antalnak egykori tanítványa volt. Második díjjal jutalmazták Benke Imrét, a szarvasi, harmadik díjat kapott Nagy Istvánná a gyomai és Oláh Sándor, ugyancsak a Gyomai Földművesszövetkezet cukrásza. A tanulók közül az első díjat Simkó Annának, a szarvasi, a második díjat Bora Katalinnak, a békési, és a harmadik díjat Csúcs Juliannának, a Tótkomlósi Földművesszövetkezet cukrásztanulójának ítélte a zsűri. B. 1. Kelenföldi Hőerőmű Vállalat felvesz férfi segédmunkásokat. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Budapest XI., Budafoki űt 52. Munkaerőgazdálkodásnál. 3496 5. .«...Most mindegyik azt bizonyítja, hogy forradalmár... az volt már, amikor megszületett... „...Tegnap Csepelen látok egy plakátot: Vasas, ne hagyd magad. S valami burzsoá kölyök utánafirkálta: a frontra vinni...” „...Az élelmezést kell megjavítani. Bár, ha aratásig kihúzzuk...” „Hevesi itt lesz, talán Vágó is?... Mit gondolsz?...’’ „...Kun Béla kérte, hogy a jegyzőkönyvet küldjék fel neki...” „...De kit érdekel most a bányászat helyzete?... Kenyér kell!” Balás a teremben az elnöki asztal előtt állva, ismerős arcokat pillantott meg. Nánási, Bla- um, Hertok, Szlonkay?... Mi történt?... Mindent elképzelt volna, csak azt nem, hogy Nánási a vörösök bányászati megbeszélésén részt vesz. Mit akar vajon?... Mire felocsúdott volna meglepetéséből, a férfi kitárt karokkal üdvözölte. — Szervusz Balás, hallottam, hogy te tartasz itt előadást. Mondom, ezt már meghallgatom. Nagyon érdekelnek a munkáld... — Eddig nemigen adtad tanújelét. — Kérlek, az embernek sokszor vissza kell fojtania a belsejében forrongó dolgokat. A SZÜTS ISTVÁN: <td agya# Dokumentumrvgény korszak dugója... he, he he„. a váratlan ütéstől kipattan. Balás legszívesebben szólt volna az egyik katonának, hogy vezesse ki ezt az urat. — Kezdjük talán! — ragadta meg Balás vállát egy alacsony, kopaszodó férfi, aki be sem mutatkozott. — Ügy gondolom, ne sokat beszéljen, csak a lényeget. Az emberek türelmetlenek és az ÖsszetételKezével félkört rajzolt a terembe, ahová lassan szállingóztak be a meghívottak. — Többségük egyszerű bányász, ezért nagyon közérthető nyelven szóljon hozzájuk —magyarázta Balásnak, majd kiabált a folyosóra. — Elvtársak, jöjjünk befelé! Balás felállt a pódiumra, a tömeg összefolyt szeme előtt. Tarka ruhákat, sok-sok fejet látott, dagály hullámzását idéző mozdulatokat. — Hölgyeim és Uraim! Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a termelési népbiztosság felkért: ismertessem eddigi kutatásaim lényegét, hogy azt a Tanácsköztársaságnak felajánlhassam. A nép szolgálatába akarom állítani eddigi kutatásaim eredményét... — Jól van, kedves uram, — emelkedett fel az első padsorok közül egy bőrkabátos férfi, megszakítva a szónokot, — de előbb tudni szeretnénk, kicsoda, micsoda maga? Mit akar tulajdonképpen?... Balás az elnökség tagjai felé fordult, azok mosolyogtak. — Ugye, erre nem volt felkészülve az egyetemi előadások után? — súgta feléje a kopaszodó férfi. — Válaszoljon csak nekik! — Én, barátaim, bányamérnök vagyok. Erdélyben, Gyer- gyóremete községben születtem. Sok éven át kutattam Magyar- országon különböző ércek után. Például még régebben megvizsgáltam szülőföldem határát és ott a Kereszthegy környékén ércet találtam. Azaz feltételeztem, hogy érc van jelen. A Kecskekő nyugati oldalán a patak szintje felett egy hasadékban telér kaolin kibúvása könnyen megtalálható. Az elkavicsosodott andezitlapok... — Tarján felé nem kutatott? Jó szénre lenne ott szükségünk! — szólt közbe egy mély hang. Balás bosszúsan fordult feléje. — Nem! De a Szárhegy gale- nitje, cerussitja tény. A Szárhegy mészkőve a legjobb szállásadója az ércnek... — Drága elvtárs! Azt mondja meg, hogy mit talált máris, mert nekünk sietnünk kell a bányászkodással — szólt a többiek helyeslő zúgásától kísérve a tatabányaiak küldötte. Az emberek harsány, vidám közvetlensége feloldotta feszültségét. Félretolta jegyzeteit. — Nem is az arany vagy az ezüst itt a fontos — folytatta emelt hangon —, hanem a bauxit. Tudják, mi az? Abból lesz az alumínium. Vasban szegények vagyunk, de sok millió tonna bauxitunk van. Persze fel kell tárni, nekem ehhez nem volt pénzem. De megtaláltam Gánton. A feldolgozása viszont sok áramot igényel. — Lesz áramunk, építünk erőművet — ugrott fel az elnökség egyik tagja —, kiaknázhatjuk a kincset. — Több éven át jártam az észak-dunántúli hegyeket — erősítette hangját Balás. — Olyan mennyiségű fémanyag van ott, amiből az ország meggazdagodhat. (Folytatjuk)
