Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-01 / 281. szám
MM. december 1, 5 Kedd •• Üres gesztusok A gesztus — taglejtés, kézmozdulat — sokféle lehet: félszeg, suta, ingerült, komikus stb. Ezt mondja az Értelmező szótár. Igaz is: taglejtéseinkkel, főleg . kézmozdulatainkkal alátámasztott mondanivalóinknak nagyobb a súlya, maradandóbb a hatása. Napjainkban azonban ragályos betegségként terjednek el azok gesztusok, amelyekre az „üres” jelző illik a legjobban. Nem sok, de elég gyakori lát- vány az olyan fiatal, akinek keze törött madárszárnyként csüng, az olyan fiatal, aki testvonszoló járással, mesterkélt fáradsággal mozdul arrébb, ha — akar. Semmitmondó „hárijá- noskodásait” szinte csont tálán, tétova mozdulattal húzza alá, de — inkább áthúzza. Fáradt nagyvonalúsággal, mintha le- gyintene... S az értekezletek beállított gesztusai: a „figyelmesen” le- könyöklő vagy „vertikálisan” mozgó-bólogató fejek, az „értelmes” pillongásokkal... Bizony, üres gesztusok! S a példák heves, de most nem üres taglejtésekkel követelik a felsorolásukat. De elég ez a néhány. Mikor is üres hát a gesztus?! Tömören így lehetne rá válaszolni; ha nincs mögötte tartalom; ha tartalmatlan fecsegést támaszt alá egy-egy kézmozdulat, taglejtés, ha fölöslegesen mozgatjuk tagjainkat. Nincs szükség „pantomimre” akkor, ha alapvető,, valóban életünkben fontos szerepet játszó dolgot közlünk hallgatóságunkkal. Vagy megfordítva: — nincs szükség arra, hogy „értelmesen” pillogva bólogassunk — külön felhívva figyelmünket gesztusainkkal, hízelgő szándékkal — olyan kinyilatkoztatásra, amely Időt pocsckolóan üres, de — felettesünk mondja. Nincs szükség a vidékről Pestre került, és az ultra-pestit” megjátszó fiatalembernek, ha néhanapján hazatér, hogy a már említett, fityegő kézmozdulatokkal bizonyítsa be szüleinek: ő a világ közepe. Pedig szép a gesztus, ha igaz, s valamely komoly tartalmat segít megérttetni, érvényre juttatni. Halottunk és hallunk a kissé elavultnak ható nemes gesztus kifejezésről is. Ami már szinte nem is taglejtés, kézmozdulat, hanem egyféle, máson segítő emberi megnyilvánulás. Itt már nem is a cselekedetet kísérő mozdulat a fontos, hanem az a tevékenység, amivel az úgynevezett nemes gesztus jár. Például: segíteni valakin, s mikor az hálálkodni akar, elhárító kézmozdulattal adjuk tudtára, hogy tulajdonképpen csekélység volt az egész. De hiába minden hadonászás, hiába minden élénk taglejtés, tükörben betanult, komor vagy csodálkozó arckifejezés, ha mögötte üresség ásítozik, s az egészet csak azért csináljuk, mert nem futja többre, mert mögötte csak üresség van. Talán így közelítenénk meg legjobban a különféle gesztusok létjogosultságát: akkor van rájuk szükség, ha elősegítik tartalmas mondanivalónkat, s ha nem vesszük észre, hogy az emberi igazságok bizonyításainál megmozdulnak tagjaink. Az a gesztus szép, amely belső erőből, a gondolat és az érzelem szükség- szerűségéből eredő mozdulat, mert nem üres. Temyák Ferenc A szilveszteri és újévi munkaidőbeosztás A Minisztertanács határozata szerint minden olyan esetben, amikor valamely munkaszüneti napot egy munkanap választ ei a heti pihenőnaptól ( a vasárnaptól), az adott heti pihenőnapot ezen a közbeeső napon kell kiadná. A heti pihenőnap ilyen módon történő áthelyezése esetén a szombati miunkaidőbeosztást az utolsó munkanapon kell alkalmazni. A Minisztertanács e határozata nyomón tájékoztatásként közöljük az 1965 januári munkaszüneti napok előtti munkaidőbeosztást, illetőleg a heti pihenőnap kiadásának rendjét. Ez a folyamatos termelést folytató vállalatok mun. kaidőbeoaztását nem befolyásolja. 1964. december 31., csütörtök (szilveszter), szombati munkaidő. 1965. január 1., péntek (újév), munkaszüneti nap. 1965. január 2., szombat, heti pihenőnap (vasárnap). 1965. január 3., vasárnap, rendes munkanap. Az 1964. december 25—26-i (péntek—szombat) karácsonyi munkaszüneti napoknál és a 27-i (vasárnap) pihenőnapnál változás nincs. A csütörtöki nap, december 24-e, változatlanul rendes munkanap. (MTI) A műanyag talpú cipő könnyű, hajlékony és nem ázik át! Férfi félcipő, vulkanizált gumitalppal 160,— Ft Férfi félcipő, mikroporózus gumitalppal 257,— Ft Női bundacipő, mikroporózus gumitalppal 104,— — 369,— Ft-ig. Női félcipő, mikroporózus gumitalppal 201,— Ft Gyermek szárascipő, vulkanizált gumitalppal, 31—38-as méretig 96,------- 125,— Ft-ig 3 530 Egy járási könyvtár panaszai — Ä helyzet változatlan. Nem tudjuk, hogyan is lesz. Tulajdonképpen albérletben élünk egy magánházban, ezért nincs panaszunknak hivatalos részről erőteljes visszhangja. Rajtunk mi sem múlik, talán, ha a ruhagyár... Esztendőkön át ilyen és hasonló válaszokat hallottunk az orosházi könyvtárban, valahányszor megkérdeztük, hogy miért a nagy zsúfoltság, miért nem fejlődik, korszerűsödik külsejében is ez a helyileg annyira jelentős művelő, dési intézmény? A napokban ismét jártunk ott, Seszták András könyvtárvezetővel és munkatársaival összefoglaltattuk mindazt, ami ennek az orosházi kulturális gócnak lényeges problémáit tükrözi és minden érdekelt részére határozott alapot ad a kivezető út megtalálására. Az érkezőnek, ha már megfordult a többi járási könyvtárban, a békésiben, gyulaiban és így tovább, az orosházinak a lehangoló külseje ölti fel leginkább. Míg amazok megjelenésükben is csaló, gatóan hatnak az olvasni szándékozóra és méltán képviselik járásukban az ólvasómozgalom, a könyvtári munka szakmai, módszertani intézményét, itt kopott külsőt, málladozó falakait és olyan szűk könyvtári bejáratot találni, melyen egy kisgyermek is alig fér be. Odabent zsúfoltság fogad. A könyvtáriak szavaival élve: nincs fejlődési lehetőség, be vannak szorítva, átvitt értelemben lélegzeni sem tudnak. Falakait kellene áttörni, bővíteni a raktár, helyiségeket, felszabadítaná az ol. vasótermet az adminisztrációs sze. rep alól, gyermekrészleget létesíteni az annak titulált jelenlegi kis helyiség megnagyobbíttaitásával. Ha a könyvtáré volna az épület, alaposan átrendezhetnék, korszerűsíthetnék, azonban magánház, melybe a tanács nem invesztálhat, sőt emiatt a belső helyiségek festése, egyszerű pingálása is problematikus volt és csak a gazdaságiak megértésből fakadó „kockázatvállalása” tette lehetővé az ilyen értelemben forintos munkák elvégzését. A tulajdonos örömmel eladná a házat hivatalos áron. A helyi járási és megyei tanácsi, és más illetékes szervek tudomásunk szerint ném is húzódoznának a szükséges összeg „összedobálásától". Errefelé kellene keresni és meglelni tehát a kiutat. De ma még minden a régiben! A hátsó szűk olvasóbej áratot azért nyitották, mert a nagybejárat felöli részt raktári célra kellett ei- rekeszteniüfk. Ugyancsak raktár- helyiség van hátul az udvarban, egy sufniban. A zsúfoltság miatt nehéz az állomány mozgatása, fel. dolgozása, polcozása és még sok egyéb hátrány származik mindebből. Pedig a ház egyike ama kevés orosházi régi épületnek, amelynek a falai salétrommentesek, szárazait. Egyenesen könyvtári célra való! A bővítés egyetlen lehetséges tere az a rész, ahol a tulajdonos lakik. Megvétel esetén abba az irányba lehetne kiépíteni, tágítani a gyermekkönyvtárat és további válaszfalak eltávolításával egy korszerű járási könyvtár A két szomszéd vár, mely nagyszerűen megfér egymással. — Az épületvásárlás megoldana mindent. — minden feltételét kielégítő heiyi- ségrendszer lenne kialakítható. Azonban a járási feladatokon túl, a közvetlen napi, gyakorlati olvasómozgalmi szempont is követeli a mielőbbi teljes megoldást. Az olvasók száma év végére eléri, sőt túlhaladja a három és fél ezret. Ehhez mérten növelni kell a szépirodalmi, politikai, tudományos és szakkönyvállományt, de hol helyezzék el a jelenlegi zsúfoltságban a temérdek új művet. Mondják, hogy egy időben a szomszédos ruhagyár szerette vol_ na megvásárolni a házat és ebbe az irányba terjeszkedett volna az üzem. Azóta más megoldást találtak. Ügy hálljuk, hogy a másik igényt, az óvodai célra való fel- használást is elejtették, jobb megoldás akadt. Valóban nincs más hátra, mint nyélbe ütni az épület- vásárt és akkor az orosházi járási könyvtár évtizede vajúdó helyiségproblémái egy csapásra megoldódnának mind a helyi, mind a járási művelődés hasznára. Huszár Rezső (Fotó: Demény Gyula) Helyszűke miatt még csomagokban a könyv, holott az olvasók nagyon várják. — Be vagyunk szorítva, lélegzetű sem tudunk. — Ez nem a könyvtár irodája és feldolgozója, hanem olvasóterme. A háttérben Trippe Tiborné és Koszorús Oszkár, a könyvtár dolgozói, munka közben. — Nagy Istvánná és Veres Tiborné könyvtárlátogatók zavartalanabb helyet is el tudnának képzelni a nyugodt olvasáshoz. — Az olvasók száma év végére túlhaladja a 3 és fél ezret. — Itt töretnénk át a falat a gyermekkönyvtár bővítésére — mutatja Trippc Tiborné. — Ha a könyvtáré volna az épület.» —
