Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-31 / 305. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 19«. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM R nők szakképzése I Az intrikustól a rágalmazóig | Csapda I A rádió jövő heti műeora Onszámvetést is Ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezeteik Országos Tanácsa december 30-án ülést tar­tott. Az ülés napirendjén az 1965. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok szerepeltek. A tanácsülésen, amelyet Somogyi Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyitott meg, megjelent és fel­szólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. Brutyó János, a Szaktanács főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját, amelynek alapján a tanácsülés megvitatta a szak­szervezetekre háruló tennivalókat. A tanácsülés egyöntetűen meg­állapította, hogy az 1965. évi népgazdasági tervet a szakszervezeti mozgalom is magáénak vallja és a szakszervezeték a maguk részéről mindent megtesznek, hogy a terv célkitűzései megvalósuljanak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a beszámolót egyhangúlag elfogadta és felhívást intézett a dolgozókhoz. Megkezdődött a téli Korszerűsítik, fejlesztik a téglagyárakat Szolidaritási gyűlés Dunaújvárosban, a kubai forradalom győzelmének hatodik évfordulója alkalmából A kubai forradalom 6-, évfordu­lója alkalmából szerdán délután szolidaritási gyűlést rendeztek Dunaújvárosban. A Bartók Béla Művelődési Ház nagytermét zsú­folásig megtöltötték a dunaújvá­rosi dolgozók. Az elnökségben foglalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesz­tője, Juhász János, a Fejér me­gyei pártbizottság első titkára, Bugár Jánosné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kárhelyettese, Takács Imre, a du­naújvárosi pártbizottság első tit­kára. Ugyancsak az elnökség tagja volt dr. Jua Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt a gyűlésen a Külügyminisztérium több vezető munkatársa, valamint a kubai nagykövetség számos munkatársa és a Magyarországon tanuló kubai diákok egy csoportja is. A művelődési ház előcsarnoká­ban az úttörőzenekar indulókkal köszöntötte a gyűlésire érkező ku­bai és magyar vendégeket, akik úttörők sorfala között mentek be a nagyterembe. A himnusz elhangzása után Dió­kat János országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront dunaújvárosi bizottságának elnöke köszöntötte a nagygyűlés vendégeit és közön­ségét, majd Komócsin Zoltán mon_ dott ünnepi beszédet. Ezután dr. Juan Jósé Euxa Sanz szólalt fel. A gyűlést ünnepi műsor követte.­Felszabadulás! verseny a Férlüsfeő békéscsabai üzemében • v<aFJ> — Az ó és az új esztendő találko­zása a számvetés és a tervezés ideje. A szövetkezeti elnö­kök, de az ellenőrző bizottsá­gok vezetői is gyűjtögetik már a beszámolóhoz az adatokat a le­járt gazdasági esztendő eredmé­nyeiről és gyengeségeiről. A be­számolók többségében most már bőségesen szerepel az, amire ré­gen vártunk: most már mind több olyan szövetkezeti gazdát nevez­nek meg, akik nem kényszerű kö­telességből mennek ki nap mint nap a határba vagy a közös ál­latokhoz, hanem vérbeli gazda módjára, telve a több, a jobb és az olcsóbb termelésen való töp­rengéssel. Az ilyen szövetkezeti gazdák munkája nyomán gyor­sabban híztak a sertések, több te- 1 Jet adtak a tehenek, s a vállalt kukorica, cukorrépa és egyéb nö­vények jó néhány mázsával meg­haladták azokét, akiknek még nem esik jól, nem öröm a közös munka, mert még nem ébredtek rá, hogy csakis ez az egyén jóléte növekedésének útja. A szövetkezeti vezetőknek, könyvelőknek kötelességük a zár­számadást előkészíteni, s fillérre beszámolni minden bevételről és kiadásról. A szövetkezetben dol­gozó egyes embereknek nem kő,- telességük számot vetni arról, hogy mivel, s hogyan töltötték az év dolgos napjait. De hasznos és érdemes — a tanulságok levoná­sa szempontjából. Az egész évi termelés sikere, a nagyobb jöve­delem kis apróságokon is múlik. Azon többek között, hogy a trak­toros „hadd haladjon” szemlélet­tel, vagy úgy ül a vetőgépet von­tató erőgépre, hogy nyomában egyenes sorokban, s megfelelő tö- möttségben keljen ki a növény. Különösen nagy figyelmet igényel a nővén ysor közök ekekapázása, kultivátorozása. Hány meg hány helyen lett kevesebb a termés azért, mert rosszul vetett a gép, s a ritkán kelt tőszámot ráadásul kivagdosta a figyelmetlenül veze­tett kultivátor. De hány meg hány helyen csökkent a cukorrépa, a kukorica, a napraforgó és egyéb növény terméseredménye azért, mert a szövetkezeti gazdák egy része elegendőnek találta az eke- kapázást, más része pedig „üsd, vágd, hadd haladjon” módjára ki­darabolta a növény egy részét csak azért, hogy ne kelljen leha­jolni és kihúzni mellőle a gyo­mot. Bár a kétszeri, háromszori kézi kapálás termést növelő ha­tásáról mindenki meg van győ­ződve, mégis mind több szövetke­zetben kezdik időnap előtt divat­ja múltnak tekinteni a kézi kapá­lást. Lehet anélkül is termelni, csakhogy keveset, márpedig a nö­vekvő igényekhez mind több kell. Csak néhány példát ragadtunk ki annak bizonyítására, hogy szükséges egyénenként is számot vetni az évi munka mennyiségé­vel és minőségével, s a levont ta­nulságok birtokában sokkal na­gyobb igyekezettel, akarással tö­rekedni azon, hogy amire lehető­ség van, azt előállítsák szövetke­zeti gazdáink a földeken és az ál­lattenyésztésben is. K. I. A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari ■ Vállalat téglagyáraiban még novemberben megkezdődött a gépek, berendezések téli nagy­javítása. Az a cél, hogy ez a munka 1965. március 2-ra befeje­ződjön és kedvező időjárás esetén a termelés azonnal megkezdőd­hessen. A körösladányi téglagyárban, amely 1961 óta nem működik, jö­vőre ismét megkezdik a terme­lést. A gépek elkészültek, ezeket március végéig szerelik be. A bé­késcsabai I-es számú téglagyár­ban a telep villamosításával egy­idejűleg korszerűsítést hajtanak végre. A munka folyamatosan történik és 1966-ban fejeződik be. A békéscsabai Il-es számú tégla­gyárban új présház épült, a gépe­ket beszerelték. Mezőberényben folytatják az alagút-szárítókemen­ce építését, amelynek a pró­baüzemelése 1965 első fél évének végén kezdődik meg. Űj eljárással, kötegeléssel old­ják meg a téglarakodást, aminek a kikísérletezése folyamatban van. Az ehhez szükséges emelő­villás targoncák beszerzésére a vállalatnak 1 millió 800 ezer fo­rint áll rendelkezésére. A kötege­léssel történő rakodás Krizsán Mihálynak és Varga Imrének, a vállalat két dolgozójának az újí­tása. Ezzel a módszerrel napi 40 vagon rakható majd meg. A Férfifehémeműgyár békés­csabai gyárában október elején a Zöld-műszak Tyereskova-brigádja versenyre hívta a többi szalagot az éves terv sikeres teljesítése ér­dekében. összesen 14 szalag kap­csolódott be a versenybe, melyet havonta értékelnek. A legjobb szalagot versenyzászlóval jutalmaz zák. Eddig a kezdeményezők bi­zonyultak a legjobbnak. Novem­berben 117,2 százalékra teljesítet­ték tervüket, a belső visszavetést 12 százalékra csökkentették. (Mi­nőségi hibák miatt vetik vissza a termékeket a meósok.) A máso­dik legjobbnak a hármas varroda 135-ös szalagja bizonyult 115 szá­zalékos tervteljesítéssel, a harma­dik a 136-os szalag lett, míg a ne­gyedik a 114-es szalag. Az év végével nem hagyják ab­ba a versenyzést. Elhatározták, hogy tovább folytatják, immár a felszabadulás tiszteletére. A leg­jobb eredményt elérő szalagokat erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik. A célkitűzések között a terv ütemes teljesítése és a minő­ségi követelmények betartása sze­repel. A korai káposzta termelésében Békés megye vezet Lapunkban már többször meg­írtuk, hogy megyénk termelőszö­vetkezetei külföldön is hírnevet szereztek termékeikkel. Különö­sen a primőr áru termelésében ért el szép eredményt több tsz. Az év végi számvetésre már sor ke­rült a MÉK-nél, a termelőszövet­kezetek exportcikkeinek és egyéb termékeinek közvetítőjénél. Unya- tyinszky János osztályvezető töb­bek között elmondotta, hogy me­gyénkből az idén is nagy mennyi­ségű zöldséget juttattak külföldre. A tavasszal és az őszi hónapok­ban több termelőszövetkezet igen jól hasznosította a melegágyakat. Primőrként összesen 13 vagon ka­ralábét, 4 vagon salátát, 4 vagon retket és 1 vagon karfiolt szállítot­tak termelőszövetkezeteink kül­földre.* A primőrök termelésében a legjobb eredményt érte el az újkígyósi Aranykalász, a tótkom- lósi Viharsarok Termelőszövetke­zet és még néhány kisebb tsz is. Évek óta szállítanak megyénk­ből angol exportra vöröshagymát. Az idén 700 vagon volt az évi terv, de mivel a tervezettnél ala­csonyabb volt a termés, 491 va­gonnal szállítottak külföldre, hogy a belföldi ellátást biztosítani tud­ják. A kereskedelem és az ipar is jelentős mennyiségű vöröshagy­mát igényelt — s így elsősorban a belföldi fogyasztást elégítették ki. Fejes káposztából viszont a terve­zettnél 37 vagonnal többet szállí­tottak külföldre, elsősorban az NDK-ba és Csehszlovákiába. Me­gyénk koraikáposzta-termelésben az első helyen áll az ország me­gyéi között. Ebben az újkígyósi Aranyka­lász, valamint a gyulai termelő- szövetkezetek értek el kiváló eredményeket. Megyénkből össze­sen 77 vagon korai káposztát szál­lítottak külföldre. Ezenkívül uborkát, paprikát, paradicsomot, almát, kajszibarackot és görög­dinnyét is. K. J. A Békéscsabai Gépjavító Állomáson gondosan be is festik azo­kat az erőgépeket, amelyeket kijavítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom