Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

WM. december 3. 6 Csütőrtak \ TUDOMÁNY fS TCCHMIlCA VIlÁeÁBÓL földrész Jeges Öt éve kötötték meg a nem­zetközi Antarktisz egyez­ményt A nemzetközi geofizikai év kapcsán több ország tudósai első ízben szervez­ték meg az Antarktisz egybe­hangolt program alapján történő széles körű tanulmányozását. A szovjet déli-sarki expedíciók 1955-től évről évre rendszeres ku­tatást végeznek. Az elmúlt kilenc esztendő alatt a szovjet sarkkutatók fő bázisu­kon, a mimij-sarki obszervatóri­umban és a kontinens belsejében létesített hat állomáson, valamint a partmenti Oaziszon, a Lazare- ven és a Mologyozsnaján végez­tek rendszeres megfigyeléseket. Időszaki tudományos vizsgálatok­ra is sor került az Antarktisz vi­szonylag nehezen megközelíthető részein, a megközelíthetetlen pó­luson, valamint a partmenti „mozgó” állmásokon. Meg kell jegyezni, hogy a megközelíthetet­len pólus, a Szovjetszkaja és a Vosztok a Déli-sarkvidék legtávo­labbi és legmagasabban fekvő ál­lomásai. Mégis gyakran indultak ide szán—traktor-különítmények, továbbá repülőgépek. A szovjet expedíciók résztvevői nagy tudományos anyagot gyűj­töttek a meteorológiai és jégvi­szonyokról az óceanológia terüle­tén a Föld mágneses pólusáról, az ionoszférában végbemenő jelensé­gekről, a kozmikus sugárzásról, a sarki fényről, a gravimetriai és szeizmológiai helyzetről. Ezek az adatok nagyszerűen kiegészítet­ték a déli-sarki geofizikai jelensé­gekről, a földrész geológiájáról és természeti viszonyairól korábban szerzett értesüléseinket. Ennek eredményeként lehetővé vált, hogy megértsük nemcsak az An­tarktisz, hanem a földgömb sok geofizikai folyamatát is. Pólusok Különösen nagy sikereket értek el a szovjet tudósok a déli-sarki szárazföld legnehezebben megkö­zelíthető részeinek tanulmányo­zásában. A szovjet sarkkutatók repülőgépek és szán-traktor vona­tok felhasználásával az Antarkti- szon elhelyezkedő valamennyi pó­lust elérték: a déli földmágnes pólust, amelyről kiderült, hogy egyben bolygónk „hidegpólusa” is, továbbá a déli mágneses pó­lust, a viszonylagos megközelíthe­tetlenség pólusát és a déli föld­rajzi pólust. Sarkkutatóink hatalmas telje­sítményű lánctalpas vontató-trak­toraikon és a déli-sarki viszo­nyokra készített Pingvin és Har- kovcsanka szánokon több ezer kilométerre távolodtak el a partvi­déktől és behatoltak olyan körze­tekbe, ahol még sohasem járt az ember. Ezek a „vonatok” nehéz természeti viszonyok között, 4000 méter tengerszint feletti magas­ságban, nagy oxigénéhségben és 60 fokot is elérő kemény fagyban tették meg útjukat. A merész sarkkutatókat nem állították meg sem a hóhidakkal leplezett mély jégrepedések, sem a laza és a traktorok lánctalpai alatt szün­telenül beomló hó, sem pedig a zord hóviharok. Az ilyen utak alkalmával a tu­dósok megfigyelték a meteoroló­giai és jégviszonyokat, tanulmá­nyozták a földmágnesességet. Szeizmográf segítségével néhány ezer kilométeren át tanulmányoz­ták az Antarktisz jégpáncéljának vastagságát, meghatározták a jég erejét és a jég alatti terepviszo­nyokat. Megállapították, hogy az Antarktisz keleti részének köz­pontjában nagy jég alatti hegyes­vidék terül el több mint 1000 ki­lométeres szélességben. A szeizmikus felderítés során szerzett adatok alapján véglege­sen levonhatták azt a következte­tést, hogy az Antarktisz keleti fe­le több száz méterrel lesüllyedt a jégkupola óriási súlya alatt. A geológusok kutatásai igazolják a kéregkőzetek szárazföldi szerke­zetét. Mint a Holdon Nagy tudományos érdeklődésre tarthatnak számot a Vosztok ál­lomáson végzett komplex kutatá­sok. Ez az állomás a Föld déli geomágneses pólusának és a Föld hidegpólusának térségében léte­sült. 1960. augusztus 24-én — 88,3 Celsius fokot mértek. A Föld egyetlen pontján sem tapasztaltak Hasznos és haszontalan találmányok A golyóstoll elég nagyméretű rézgömbben végződik, amely egy­ben az esernyő fogója. Ügy lehet kihúzni az esernyőből, mint a kardot a hüvelyéből. * A párizsi Samaritainc áruház­ban 117 frankért lehet margilét kapni. Ez a keleti pip/a zománc edényből áll, amelyet egyharma- dáig megtöltenek vízzel, s s te- ''n lévő n:r.®.f?jet moarömik dohánnyal; ~ kiágazó három haj­lékony csóvád át hárotn dohányos élvezheti egyidejűleg a pipázás örömeit. * A fűtőbőrönd megoldja egy szoba vagy kajüt fűtését. A teteje szolgál talapzatul, amelyre a bő­rönd radiátorként használt másik felét ráállítják. Megfelelő rács segítségével a tűzhely szerepét is betöltheti. Gázzal működik; hő­szabályozóval is felszerelték. * Az Egyesült Államokban smét divatba jött a jojó, éspedig vilá- gítós változatban. Ha játszani kez­denek vele, fényien i kezd. még ilyen alacsony hőmérsékle­tet. Ezen az állomáson a levegő évi átlagos hőmérséklete — 55,4 fok, a leghidegebb hónap, az au­gusztus átlaghőmérséklete pedig 67,5 fok. Az antarktiszi nyár leg­melegebb napjaiban több mint 21 fokos fagyokat mérnek itt. Az ilyen kemény fagyban a fé­mek éppen olyan törékennyé vál­nak, mint az üveg, ei petróleum pedig megfagy és olyan, akár a nedves hó. A benzines hordóba eresztett égő fáklya elalszik. Té­len legfeljebb 20—30 percig dol­gozhat a szabad levegőn az em­ber. A sarkkutatók rendkívül sú­lyos következményekkel járó fagysérülések elleni védekezés­képpen, amikor a szabadban dol­goznak, különleges védőöltözetet, elektromos és vegyi úton melegí­tett védőmaszkot viselnek. Anktarktisz — Atlasz A szovjet meteorológusok új, fontos adatokat szereztek az An­tarktisz központi területeinek klí­májáról; éghajlati övezetekre osz­tották a Déli-sarkvidéket, és fi­gyelemmel kísérték a déli-sarki ciklonok útját. Ezek a ciklonok meghatározzák az ottani éghajla­tot, de egész bolygónk éghajlatát is befolyásolják. A szovjet sarkkutatók fontos földrajzi felfedezéseket tettek az Antarktisz központi területein, a partvidéken és a Déli-óceán vi­zein. Ennek eredményeként az Antarktisz nagy területei az eddi­ginél helyesebb földrajzi megvilá­gításba kerültek. Sok földrajzi ob­jektum először került a térképre, illetve először határozták meg pontosan a helyüket. Mintegy 500 új földrajzi név mutatja a térképen a korábban nem jelölt szigeteket, hegygerinceket és gleccsereket. A légi-, valamint a tengeri fel­vételek lehetővé tették, hogy a szovjet tudósok elkészítsék az első pontos térképet a szárazföld partvonulatának több mint egy- harmadáról. A szovjet tudósok emellett rendszerezték mindazo­kat a komplex tudományos kuta­tásoknak az eredményeit is, ame­lyeket a különböző országok ex­pedíciói a Déli-sarkvidéken és a földrészt körülvevő vizeken vé­geztek. Elkészült a világ első komplex Antarktisz atlasza: 1965- ben adják ki. Görög templomot találtak Szicíliában A dél-szicíliai Agrigento köze­lében, a világhírű „Templomok völgyében” újabb ősi görög stílus­ban épült templom maradványait tárták fel, minden valószínűség szerint az i. e. VI. századból. Az ásatásoknál felszínre kerültek a hellén időkből származó polgári házak, amforák és egyéb közhasz­nálati cikkek is. Az őskorban, mint tudjuk, Agrigento a görög birodalom egyik legforgalmasabb kereskedelmi kikötője volt. h. e. Űj magyar film Pécsi Sándorral a főszerepben; kitűnő korrajz. (Bemutatja a körösladányi Szadadság mozi, december 4—5-ig.) m üso ra December 3-án, 19.30-kor Felsőnyo­máson: KISORSOLT MENYASSZONY December 3-án, 19.30-kor Dombegy­házán: A SEBHELY Hány mozilátogatd van a világon? ötvennégymillió néző látogat az egész világon 212 000 állandó és igen nagy számú vándormozit. A legnagyobb a mozik látogatott­sága a Szovjetunióban — jelenti az UNESCO kiadványa. A kimuta­tás még felsorolja, hogy a világon 45 országban gyártanak filmeket (20 százalékkal több országban, mint 1951-ben) és legalább 20 mű­vészi filmet forgatnak évente. Ami a filmtermelést illeti, első helyen áll az Egyesült Államok, utána következik Japán és India. Míg a mozik száma az egész vi­lágon tíz év óta megkétszerező­dött, Ázsiában, Afrikában és La- tin-Amerikában 100 lakos közül kettő sem jár moziba. Htoni DECEMBER 3. Békési Bástya: Másfél millió. Békés­csabai Brigád: A halál neve Engel- chen. Békéscsabai Szabadság: Car­touche. Békéscsabai Terv: A döntés jo­ga. Gyomai Szabadság: A szerelem kora. Gyulai Petőfi: Blood kapitány fia. Mezőkovácsházi Vörös Október: Kozara. Orosházi Partizán: Altona fog­lyai. Sarkadi Petőfi: Szereti az embe­reket, professzor úr? Szarvasi Tán­csics: Sándor Mátyás. Szeghalmi Ady: Igen. A tv műsora DECEMBER 3-AN, CSÜTÖRTÖKÖN 17.10—17.40 Kskola-iv. Fizika, a dolgo­zók gimnáziumának n. osztálya szá­mára. Barátunk és ellenségünk a súr­lódás. 17.58 Hírek. 18.05 Mezőgazdasági szakfllm-sorozat. Műszak közben. 18.25 Tudni Illik, hogy ml Illik! Az ajándé­kozásról. 18.55 Telesport. 19.20 Esti me­se. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Napi jegyze­tünk. 19.50 A jövő hét műsora. 20.05 Vízivárosi nyár. Tv-£ilm H. rész. 21.05 Költészet. Major Tamás József Attila- verseket mond. 21.35 Vacsora után az Újságíró Klubban. 22.15 Tv-h£radó — 2. kiadás. (MTI) Selyem ruhában minden no csinos! SZÍNHÁZBA, ESTI ÖSSZEJÖVE­TELEKRE, ALKALMI ÉS TÁNC- RUHÁNAK VÁSÁROLJON SE­LYEMRUHAANYAGOT. E ŐSÉG ES A VÁLASZTÉK KÜ­LÖNBÖZŐ DIVATOS JACQU­ARD, NYÜSTÖS ÉS FÉMSZÁ­LAS MÜSELYMEKBÖL 55,-------- 153,— FORINTIG: A SELYEMRUHA KELLEMES, DEKORATÍV!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom