Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-19 / 297. szám
Csőmbe zsoldosainak bestiális tettei | Kinek van igaza? | Három 000 Dunántúlon | Kamuti autótulajdonosok 19M. DECEMBER 19., SZOMBAT Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TÉL Nem fukarkodik a fényes, cirógató sugarakkal a decemberi nap. A fény és a meleg azonban már egyre ritkább; a naptárban szigorú rendben tolakodnak előre a hideget ígérő napok, hetek, mert amint a szódáé • mondás tartja „nem eszi meg a kutya a telet”, megjönnek a „nem szeretem napok” is. A hideget pedig felkészülten kell várni. Egyrészt úgy, hogy elegendő nyersanyagot, félkész terméket, tüzelőt halmozunk fel a tárolóhelyeken, a raktárakban, nehogy kifogjon rajtunk a tél. Másrészt arról se feledkezzünk meg: a tél megpróbálja az embereket is, nemcsak azokat, akiket hivatásuk az utcához, a szabad határhoz köt, hanem azokat is, akiknek munkahelyükön fedél van a fejük fölött. A járókelő ember sok mindent lát. Látja például az egyes üzemépületek üres ablakkereteit. A nyáron ezért senki sem zúgolódott, jólesett, hogy a huzat enyhíti kissé az izzasztó hőséget. A hiányzó ablakszemet pótolni kell, mert a téli szél beteggé dermeszt. Nyáron bizony az ablakok is megszürkülnek. Nem is volt ez olyan nagy baj, hiszen a bántóan éles napsugarakból elsikkasztott valamit ez a szürkeség. De most már azok a napok, hetek következnek, amikor külön öröm a fény; amikor mindent el kell követni, hogy gyéren sugárzó erejéből ne nyeljen el semmit a „nyári patinával” bevont ablak. A téli felkészülés során tehát nem árt egy alapos ablaktisztítás sem. S a huzat? A nyári nagy melegben „megváltás” a legkisebb légmozgás is, legfeljebb a huzatra legérzékenyebbek szólnak miatta. De télen fülcsípő levegő nyomul be a rosszul záródó ajtók hasadé- kaán, a nem csukódó ablakok résein. S a dermesztő levegő hadait csak gondos zárással lehet feltartóztatni. Szóval, fel kell készülni a télre, hogy sehol, egyetlen miumkahedyre se törhessen rá a hideg váratlanul. Fel kell készülni arra is, hogy meleg itallal — teával — védjék a szervezetet, ahol erre szükség van. Néhol többet, másutt kevesebbet kell tenni, a lényeg: sehol se feledkezzenek meg az elvégzendőkről. Mert nem elegendő, ha a téli munkához biztosítják az anyagi feltételeket. A legfontosabb mégis az ember, aki formálja, feldolgozza az anyagot, aki áldoz és helytáll, mert azt követeli ármunka. Aki — dacolva az idő viszontagságaival — becsülettel teljesíti a feladatát. (R. S.) A város tanácstagjai aktívan tevékenykednek, rendszeresen tájékoztatják választóikat Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt tartotta ülését a békéscsabai tanács vb-je. Ezen Uhljár Mihály vb-elnök írásos jelentését vitatták meg a városi tanács tagjainak 1964. évi működéséről. A jelentés statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a megválasztott 125 tanácstag, a tanácstörvény szellemében tevékenykedik. A jelentés felihívta a figyelmet azonban arra is, hogy akad tanácstagjaink között olyan is, aki nem minden kötelezettségének tesz eleget. Erre mutat az is, hogy ebben az évben megtartott öt tanácsülésen 80 százalék általában megjelenik, míg igazolatlanul maradt távol 20 százalék. A tanácsüléseken 77 határozat született, ebből 37 határozat olyan jellegű volt, amelynek végrehajtásáról jelentést kellett tenni a tanácsülésen. Ebből 36-ot a végrehajtó bizottság, az osztályok megvalósítottak. Bebizonyosodott — állapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy helyen volt az a kezdeményezés, hogy a tanácstagok és a kerületi népfrontbdzottságok egymást támogatva működjenek. Hisz az együttműködés eredménye az is, hogy a város községfejlesz- tésá tervének végrehajtása során Karácsony előtti csúcsforgalmat bonyolítanak le megyénkben az állatforgalmi vállalat dolgozói. A kínálat több mint a korábbi évek hasonló időszakában volt. Hajnaltól késő estig talpon vannak, mérnek, átvesznek, rakodnak és továbbítanak az állaforgalmi- sok. Megyénkben hetenként mintegy kilencezer hízott sertést adnak át a termelő- szövetkezetek és a háztáji gazdaságok. Megyénk súly szerint túlteljesíti éves tervét. Előreláthatólag 1964-ben sertésből 270 ezer mázsát adnak el az államnak Békésben. A termelőszövetkezetek húszezer hízott sertéssel többet értékesítenek, mint egy évvel korábban, a háztáji gazdaságok pedig hízott sertésből és marhából összesen ötezerrel növelték az eladást. Okányban a háztáji és közös gazdaságok annyi hízott sertést értékesítenek, ahány lakos é1 a faluban. A csecsemőktől az aggokig minden személyre jut egy eladott hízó. Szeghalmon nincs olyan háztáji porta, ahol ne hizlaltak volna eladásra. Újkígyóson is igen sok hízott sertést adnak el a termelőszövetkezeti tagok. Említésre méltó, hogy megyénka társadalmi munka végzésben olyan sokan részt vettek. Állandó bizottságaink munkájában — hívta fel a figyelmet a vb — arra kell törekedni, hogy továbbra is támogassák az osztályok munkáját és segítsenek a város terveinek valóra váltásában. A tanácstagi beszámolót tanácstagjaink megtartják. Ebben az évben eddig 192 tanácstagi beszámolón csaknem hétezer választó jelent meg. És az ilyen beszámolókról 349 közérdekű bejelentés érkezett a tanácshoz. A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei csoportja december 23-án, szerdán délután 6 órai kezdettel Békéscsabán, az Értelmiségi Klubban a TIT-tel közösen rendezi meg első nyilvános előadását. Az előadást Porkoláb Károly, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyed Igazgató6áben a negyedik negyedévben nem vo't még a mostanihoz hasonló hagy felvásárlás. A végrehajtó bizottság hozott határozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanács és a tömeg közötti kapcsolat azért jó, mert a város tanácstagjai becsületesen végzik munkájukat és munkájukról tájékoztatják is a lakosságot, így élvezik a lakosság bizalmát A végrehajtó bizottság ezután a bejelentéseket hallgatta meg, majd az ülés Uhljár Mihálynak, a vb elnökének zárszavával ért véget gának vezetője, a társaság vezetőségi tagja tartja Békés megye társadalmi, gazdasági helyzete és perspektívái címmel. Az előadás megyénk társadalmi fejlődését 1949-től, gazdasági fejlődését pedig 1957-től ismerteti, méghozzá nemcsak statisztikai adatokkal, hanem közgazdasági elemző módszerrel. Az előadás azért is nagy érdeklődésre tarthat számot, mivel a megye perspektivikus fejlődését is vázolja majd. Megyénk fejlődésének ilyen átfogó módon való ismertetése nemcsak a társadalmi, gazdasági vezetők és közgazdászok munkájához nyújt segítséget, hanem — az egyre nagyobb fontosságú — közgazdasági szemlélet népszerűsítését is célozza. Kétnapos úttörökarnevál a Parlamentben A karneválon vidéki úttörők is részt vesznek A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a KISZ budapesti bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetségének budapesti elnöksége a Parlamentben az idén is megrendezi hagyományos úttörőkame- válját. A kétnapos ünnepségsorozatra már kikézbesítették a meg. hívókat; december 25-én reggel és délután, valamint december 26-án délután és este összesen hatezer vendéget — kisdobost, a leg .óbb budapesti expedíciós őrsök tagjait, valamint kiszes ifivezetőket — várnak. A Sopron környéki erdőkben kiválasztották az óriásfenyőt, magasságát „lábon” 18—20 méterre becsülték —, amelyet december 19-én, szombaton hajnalra várnak Budapestre. A karnevált a Télapó — Hadics László — és kíséretének látványos bevonulása, majd köszöntője nyitja meg, s szavai végeztével látványos tűzijátékkal folytatódik a program. Az ünnepségeket az idén a Világifjúsági Találkozók jegyében rendezik meg. A műsor végén megszólal a talpalávaló, s táncra perdülnek a gyerekek és a szereplők. A Parlament Vadásztermében, a Gobelin-teremben és a folyosókon elektromos játékok egész sora várja a pajtásokat. A delegációs teremben filmek peregnek és vetélkedőt rendeznek a budapesti és vidéki úttörők részvételével. Az idei karneválra ugyanis nemcsak a fővárosból, hanem az ország minden megyéjéből is hivatalosak a pajtások legjobbjai. (MTI) Csúcsforgalom az állat forgalmi vállalatnál Hetenként kilencezer hízott sertést adnak át a közös és a háztáji gazdaságok Érdekesnek ígérkező előadást rendeznek megyénk társadalmi, gazdasági helyzetéről és perspektívájáról B. L. 1962 áprilisában kezdték el a Nyíregyházi Konzervgyár építését. Az idén június 10-én sor került az üzemi próbára, 24-én pedig elkezdték a munkát az első borsókonzerv-készítő vonalon. Jövőre már 3250 vagon konzerv készül a gyárban, Képünkön a zöldborsókészítő-vonal látható,
