Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-18 / 296. szám

1964. december 18. 5 Péntek Mérlegen a közoktatásügy és a szakemberképzés KÖSZÖNTŐ Az 1954-ben alakult Békés me- ugyancsak meglátogatták a szen- gyei Jókai Színház fennállásának tetomyai, kardoskúti és endródi 10 éves évfordulóját ünnepli. tsz-eket is. Színész—munkás-ta­E kulturális intézmény életében lálkozó volt a Békéscsabai Ruha- 10 év nem nagy idő, de ez a rö- §yárban- A színház dolgozóinak vid idő is elegendő volt ahhoz, mozgalmi munkáját^ igyekeztek hogy megyénk dolgozói a színhá- nősíteni a színészek és szakszer- zat megszeressék és előadásai a vfzeti funkcionáriusok találkozó­megyében a kulturális élet Jelen- iaval> politikai tájékozottságukat tős tényezőivé váljanak. Ped‘£ a színészek és országgyűlési képviselők találkozójával. A feladat igen nagy volt. Vég­rehajtásukat nagymértékben ne- Dicséretére válik tehát a Békés hezítette, hogy a színház vezetése me?ye' Jókai Színháznak, hogy a 10 év alatt alig volt megnyugtató, fentebb írt nehézségek ellenére is Csaknem annyi igazgatója volt a állandó törekvése az előadások színháznak, mint ahány éve fenn- színvonalának emelése. Ebből a áll. Ennek következtében, termé- szándékból fakad a gyulai várjá- szetesen, a művészi törzsgárda ki- tékok létrehozása is. A Gyulai alakítása is nehézségekbe űtkö- Várszínházát azzal a célkitűzéssel zött, különösképpen a vezető ké- hozták létre, hogy a meglévő pességű művészek fluktuációja volt nagyszerű helyi adottságok között igen nagy. Színházunk életében hazaszeretetre, hősi magatartásra újabb nehézséget jelentett, ha át- nevelő, magas irodalmi értékű menetileg is, hogy békéscsabai színműveket mutassanak be. Az épületének felújítása miatt az els6 évadban, amit kísérleti év­utolsó két esztendőben az Építők adnak Iehet tekinteni, Victor Hu- Műveiődési Házában kell előadá- go; Hemani-ját mutatták be igen sait megtartani. nagy erkölcsi és anyagi sikerrel. A személyi és tárgvl nehérsé- Helyesen teszik, hogy a kővetke- gek ellenére színházunk az 1963— ző évadokban folytatni akarják a 64-es színi évad tervfeladatait tel- várjátékokat, jesftette, a bevételi előirányzatot Nagy fejlődés mutatkozik szfn- 115,5 százalékra, s a kiadási terv házunk 1954—65-ös színi évadjá- előirányzatait is betartotta. nak műsortervében is. Jelentős Megnyugtatónak mutatkozik a lépést tettek előre abban az jelenleg folyó színházi gazdasági irányban, hogy a műsort lényege- év tervfeladatainak teljesítése is. sen közelebb hozzák a mához. Ti- A színház jelenlegi terveinek tel- zenkét bemutatót terveznek, hat jesítése megfeszített munkát tesz prózát, hat zenés műyet. A prózai szükségessé, hiszen az 1954-ben színművek szinte kivétel nélkül megszabott 400 előadás-kötelezett- mai témájúak, s többségükben a séggel szemben a jelenlegi köte- zenés színművek is azok. A da- lezettség 460 előadás, ugyanakkor rabok témáját tekintve úgy állí- a dolgozók összlétszáma 126-ról tották össze a műsortervet, hogy 106 főre csökkent. Színházunk abban a mai élet legdöntőbb kér- dolgozói azonban megértették azt, déseire keressék a választ. A bé- hogy az igények a kulturális keharc, az atomháború elleni til- munka irányában is igen gyorsan takozás és a mai ember helyének nőnek. Megértették azt, hogy az megkeresése állnak problémaként utóbbi években népünk igénye- a darabok középpontjában, sebb lett, ugyanakkor fogéko- A 10 éves fennállását ünneplő nyabbá vált a szépre és jóra. Ezt Békés megyei Jókai Színház dol- a megnövekedett igényt igyeksze- gozóival mi is, a megye vala- nek kielégíteni a tájelőadásokon mennyi dolgozója, ünnepelünk, is. Jelenleg 38 községben tarta- Köszönjük nehéz körülmények nak rendszeresen tájelőadást. között végzett eredményes mun­Az előadásokon túlmenően szí- ójukat. Legyen továbbra is em- nész—paraszt-, illetve színész— béri, művészi hitvallásuk: „nincs munkás-találkozókon igyekeztek a szebb feladat, mint a nép szol­színházi közönség kapcsolatát erő- Sálata.” síteni, a színházlátogatók számát Nagy Ferenc növelni. Kint jártak a zsadányi a megyei tanács vb Dózsa és Búzakalász Tsz-ben, művelődésügyi oszt. vezetője gozni, mint a régi kereskedőik, akik úgy vezették üzletüket, hogy ügyeltek a jó modorra, ak­kor haladéktalanul ki kell őket söpörni a minisztériumból. „A politika — idézte Hugenberg Hitlert — olyan játék, amelyben minden furfang megengedett, a amelynek szabályai a játékosok ügyességétől függnek. Egy gaz­dasági szakembernek, aki fel­sőbb irányítással foglalkozik — jelentette ki a miniszter — az etikett mesterének kell lennie. Szükség esetén azonban nem ri­adhat vissza a csalástól, a hami_ sítástól sem.” Hugenberg ebben a szellem­ben — az új, hitleri „kezek” szellemében! — intézkedett és intézkedései már kezdték is meghozni a maguk gyümölcsét. Itt van például az alumínium. Mindenki tudja, hogy a Ruhr- vidék nagy gyárainak sok alu­míniumra van szükségük a re­pülőgépipar, a hajóépítőipar fej­lesztéséhez. „És ki adja — mor­fondírozott bizalmas munkatár­sai előtt a gazdasági miniszter — meddig kaphatunk bauxito, Franciaországtól? Kérem, néz­zenek körül Európában, nátha vannak újabb felfedezések!” Még a nyár folyamán Herr Grechter müncheni főnök cso­dálkozva tapasztalta, hogy pos­tája között a Birodalmi Kancel­lária Gazdasági Főcsoportfőnök­ségének meghívóját találta. A szűkszavú levél nem éppen ké­rő hangon szólította fel, hogy utazzon azonnal Berlinbe. Hu­genberg nem sokat kertelt, Grechtemek precíz tájékoztatót kellett adnia, hogyan is állt helyt annak idején a magyar bauxittal. Grechter elmondta, hogy még a húszas években na­gyobb mennyiségű bauxitot vett át Magyarországtól, de csökkent a termelés. „Valószínűleg kime­rültek a bányák” — tette hozzá a Lauke-Werke vezérigazgatója. — Akkor én is áttértem a fran­cia bauxitra. — ön rendkívül rosszul tájé­kozott — figyelmeztette Hugen­berg a gyárost. — A magyar ba- uxit egyáltalán nem apadt el. Önök teljesen megengedhetetlen módon átengedték a svájciak­nak a területet. Tudja mennyi az alaptőkéje ennek a társaság­nak? Ezerkilencszáz-huszonhá- romban három és fél, ezerkilenc- száz-huszonhatban már nyolc egész egytized millió svájci frank volt. Találja ki miből?!... Ezerk'l mcsz'z huszonhétben 429 pengős áron jegyezték a rész­A közoktatás ügye és a szakem­berképzés a művelődési munka gerincét képezi évek óta, és jelen­tősége napról napra nő. Nem vé­letlen, hogy a kormány a megyék közoktatásügyét és a szakember- képzés helyzetét külön-külön is megvizsgálta, és megjelölte a konkrét tennivalókat. Békés me­gye jelentése az elmúlt év nya­rán került a kormány ülése elé; azóta a célok és a feladatok vilá­gosabb látásával, nagyobb hatá­rozottsággal alakul, fejlődik me­gyénk közoktatása, szakember- képzése. Visszapillantásként élég, ha megemlítjük: a megyei tanács vb és a művelődésügyi osztály a vonatkozó kormányhatározat végrehajtásának megszervezése érdekében intézkedési tervet dol­gozott ki. Ez a terv hasznosnak, körül­tekintőnek, és legfőképpen reálisan végrehajthatónak bi­zonyult. A határozat további megvalósítá­saként járási, városi, községi ta­nácsi és vb-üléseken is több alka­lommal napirendre került a kor­mányhatározattal kapcsolatos munka értékelése. Előfordul — és ez nagyon jó töreíkvés —, hogy tanácselnökök, elnökhelyettesek, titkárok rendszeresen eljárnak az iskolák különféle értekezletére, s ott a felmerült problémák megol­dásához javaslatokat adnak. Ez a tantestületek számára munkájuk elismerését és becsülését jelenti, mely különösen nagy értékű szub­jektív feltétel a közoktatás szín­vonalának emelésében. Az iskolák és az élet kapcso­latát a tanácsok, üzemek, intéz­mények anyagi erejének önzetlen felajánlása is erősíti; járási, vá­rosi és községi tanácsaink jelen­tős összegeket fordítottak a köz­oktatás céljaira. Egy év alatt mintegy 12 833 000 forintot adtak a gyakorlati foglalkozások műhelytermei­nek felépítésére, pedagógus- lakások vásárlására, iskolai felszerelések gyarapítására. Nagy százalék jutott a közel 13 millióból a társadalmi ösz­töndíjak létesítésére is. A kapcsolatok mélyülése ered­ményeképpen gyümölcsözőbbé vénypapírt, tehát ott nagyban ment a bauxittal való seftelés. No, de most már mindegy, én majd kiadom a dolgot az embe­reimnek, ne féljen, kézbe vesz- szük az ügyet. Azt hittük, hogy ön tud segíteni, de látom, eléggé konzervatív bizonyos dolgokban. Mintha csak szálkát nyelt vol­na, úgy ült Grechter székében és a szemben lévő falon lógó sa- sos címerre bámult. — Ezeknél sosem lehet tudni — gondolta ijedten —, talán még a gyára­kat is felügyelet alá helyezik. Ha Gréta sejtette volna itthon, mi lesz a berlini látogatásból... De honnan is tudnak ezek mindent olyan pontosan?... — Nyilván önnek, uram, ar­ról sincs halvány fogalma sem, hogy a gánti telepek felfedezője újabb területek után kutat — hallotta újra a miniszter recsegő hangját. . Grechter fejét rázta. Legszíve­sebben már kívül került volna ebből a hűvös szobából, s mesz- sze ettől a vízszemű embertől. Amikor Hugenberg arra kérte, tegyen meg neki egy szívessé­get, boldogan vállalkozott rá. Mégcsak törvénytelen dologról sincs szó, csupán egy-két vizsgá­latról. Grechter izzadva, szu­szogva sietett le a lércsőn. (Folytatjuk) vált az együttműködés a művelő­désügyi osztályok és a nőtanács, a TIT, a KISZ, a Hazafias Nép­front, az MHS és az MTS járási és városi, községi szerveivel; elég. ha példának a számtalan helyen nagy sikerrel megszervezett szü­lők akadémiája előadássorozatot említjük meg. A megye közoktatásának hely­zete az 1964-es esztendőben tehát sokat javult. A megye 311 általá­nos iskolájában alaposabb, maga­sabb színvonalú oktató-nevelő munka folyik. Állami beruházáso­kon kívül társadalmi erőforrásból 12 tanterem épült, kettő Békés­csabán, négy az orosházi járás­ban, hat a mezőkovácsházi járás­ban. Az általános iskola valóban általánossá tétele érdekében a művelődésügyi osztályok a VIII. osztályt végzettek arányszámának gyorsabb növelésére törekednek; elsősorban a gyulai, sarkad! és a békési járásban van er­re szükség, itt ugyanis 14 éves korukig igen sokan nem végzik el a nyolc általánost. Az év mérlegében ott találjuk középiskoláinkat is, ezeknek szá­ma a kormányhatározat megjele­nése óta kilenccel növekedett, a kilencből kettő szakközépiskola. Általános iskolával közös igazga­tású gimnáziumok nyíltak Déva- ványán, Eleken, Vésztőn, Tótkom­lóson 1963 szeptemberében, Csor- váson, Nagyszénáson és Füzes­gyarmaton ez év őszén, szakkö­zépiskola Kondoroson és Kunágo- tán. Nem vitás, hogy a tavaly óta több mint ezerrel megnövekedett tanulólétszám elhelyezése nem kis feladat. Jelenleg 12 új közép­iskolánk általános iskolában ta­lált otthonra, ez csak tovább nö­velte a zsúfoltságot. Múlhatatlanul szükséges te­hát, hogy a második ötéves terv még hátralévő építkezé­sei befejezést nyerjenek, és a harmadik ötéves terv első időszakában meggyorsuljanak a közoktatásügy számára ter­vezett építkezések is. Az általános iskolai napközis csoportok és a középiskolás kollé­giumok létszáma szintén ugrássze. rűen emelkedett 1964-ben. A gon­dokon enyhített, hogy Sarkadon ez év szeptemberében új középis­kolás fiú-diákotthonit szervezték, tavaly pedig a tanyai tanulók ré­szére rendeztek be kollégiumot Gyulán, az idén Csorváson és Me- zőberényben, nagy nehézségek kö­zepette, de mégis eredményesen. A legszembetűnőbben a békéscsa­bai általános iskolák napközis igé­nye növekszik. Nehezíti itt a helyzetet, hogy a központi konyha mindössze 500 as kapacitású, mégis 2 ezer 200 tanuló számára készítik el a napi éleimet. Űj, modern konyha létesítése a város közoktatását segítő legelső és legfontosabb lépésnek látszik. A napközi otthoni férőhelyigény Gyulán, valamint a mezőkovács­házi és a gyomai járásban is ma­gasabb a jelenlegi lehetőségnél. A közoktatásügy sarkalatos pontja a nevelő. E tekintetben Békés megye helyzete még koránt­sem kielégítő, a képesítés nélkül tanítók aránya még mindig az összlétszám 12,2 százaléka, és az általános iskolákban szakosan leadott órák száma Az ember fiziológiai korát ne­héz megállapítani; talán az élet­tartamot legerősebben befolyásoló agyütőerek állapota alapján lehet­ne megmérni. Zemnovicz dr., a washingtoni Georgetown Univer­sity neurológiai kutatásainak ve­is közel 1 százalékkal rosz- szabb az országos átlagnál: 55,23 százalék. A nevelőhiány gyorsabb meg­szüntetése érdekében a Szegedi Tanárképző Főiskola Békéscsabá­ra kihelyezett tagozata 1964 őszén megkezdte működését 60 hallgató­val, valamint társadalmi és egyéb forrásokból 61 lakást alakítottak ki pedagógusok számára, zömmel az új középiskolák székhelyein. Az oktató-nevelő munka évi mérlege feltétlen javulást mutat, mind jobban hasznosítják az is­kola és az élet kapcsolatának ins­piráló erejét, gazdagabban fel­használják a korszerű ismeretköz­lő eszközök: a rádió, a televízió, a magnetofon, a film, a színház nyújtotta lehetőségeket. Jellemző adat, hogy a mostani tanévben már az általános iskolai tanulók 90,3 százaléka részesül gyakorlati oktatásban, a gimnáziumi tanulók közül pedig a létszám 80,7 száza­léka. A közoktatásügy szorosan kap­csolódik a szakemberképzéshez, e kettő egymástól valójában elvá­laszthatatlan. Az 1964-es esztendő­ben a megye szakigazgatási szer­vei tervszerűbben foglalkoztak a szakemberképzéssel, különösen a megyei művelő« désiigyi osztály és a mezőgaz­dasági osztály kapcsolata volt sokoldalú és tervszerű, bár az ipari szakemberképzés még mindig szervezettebb, mint a me­zőgazdasági. A szakemberképzés formái: a szakközépiskolák; az ipari tanuló- képzés; a mezőgazdasági iparita- nuló-képzés és felnőtt szakmunkás- képzés közül a szakközépiskolák­ban az iskolareform célkitűzései­nek megfelelően szervezték meg az oktatást. Jelenleg 36 szakközép­iskolai osztályban 1172 diák tanul, és 25-ben mezőgazdasági szakkép­zés folyik. Az első végzősök ta­vasszal kerülnek ki szakközépis­koláinkból, elhelyezkedésükkel kapcsolat­ban azonban még mindig gátlő probléma az, hogy a termelő- • szövetkezetekben nincs ren­dezve a szakmunkások bére­zése. Az lparitanuló-képzés zavarta­lan fejlődését hozta az 1964-es év, iskoláinkban 5301 tanuló igyekszik választott szakmáját elsajátítani, és megfelelő általános műveltség­re szert termi. A mezőgazdasági szakemberképzés — a szakközép­iskolákon kívül — két szakmun­kásképző iskolában, illetve kihe­lyezett osztályokban szervező­dött Az iskolai rendszerű képzé­sen túl a felnőtt szakemberképzés bentlakásos tanfolyami jellegű formákban, vagy egész napos ok­tatás formájában zajlik, jó kezde­ményezés, hogy a tanfolyamok ide­jén és azután is egyes tsz-ek anya­gi támogatást is biztosítanak tan­folyamra járó tagjaik számára; a vésztői Béke például óránként 0,1 munkaegységet -f- az összmunka- egység 10 százalékát. Az év mérlege igen változatos, eredményekben bővelkedő, de hi­bákkal, gondokkal sem adós. A fejlődésnek ez a mostani állomása azonban mindenképpen biztató, és további értékes sikerek fundamen­tuma lehet. S. E. zetője villamos mérésmódot dol­gozott ki: 12 elektródát köt az alany fejére és áramot küld az agyereken keresztül. Az áram megméri az agy vérellátását és kiszámítja az illető várható élet­tartamát. Kiszámítják az ember élettartamát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom