Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-18 / 296. szám

1964. december 18, 3 Péntek Cseppet sem meglepő az, hogy megyénk gépjavító állomásain egymás után „születnek” a kü­lönbnél különb újítások. Nem meglepő ez. A technika fejlődését tsz idézi elő évszázadok óta, hogy az emberek gondolkodnak, töp­rengenek a munka gyorsabbá és könnyebbé tétedén. Bármilyen gépjavító állomásra látogatunk is, mellsőtengely széj jelszerelésével, ráadásul balesetveszélyes is volt, hiszen egy óvatlan pillanatban le. borulhatott volna a támasztó- bakról. A mellsőtengely-kiszere- lő, oklevelet nyert szerkezet is egyszerű, mindössze egy állvány­ból, két befogópofából s meghaj- tókerékkel ellátott menetes ten­gelyből áll. Egyszerűsége ellenére Perlaki András, a marós. újítások és ésszerűsítések sokasá­gát sorolják fel. A mezőkováeshá- zi gépjavítók azonban azzal is di­csekedhetnék, hogy egyik újítá­sukkal bronzérmet, a másikkal pedig dicsérő oklevelet nyertek a 65. mezőgazdasági kiállításon. Mint mindenütt, itt is a sok ne­héz munka, a rengeteg javítani­Czakó László az ötletes kis­kocsin szereli a mellsőten­gelyt. való szülte az újításokat s legin­kább a kollektíva bölcsességéből. Persze, akad egyéni ötlet is bőven. Például Perlaki Antal a marógép kezelését is megtanulta a Vörös Csillag Traktorgyárban. Ezért őrá bízták az egy évvel ezelőtt érke­zett szovjet gyártmányú marógé­pet. Feladatul Zetar-ékek készíté­sét kapta. Egy-egy szezonban 150— 160 darabra van szükség. Kezdet­ben lassan haladt, mert mindun­talan méricskélni kellett. Aztán kiszerelte az eredeti befogópofát, újat készített, s olyan vastagságú mélyedést vágott bele, amilyennek az éknek kell lennie. Most már 4—5 percenként dobálja kifelé a precíz pontosságú ékeket. A bronzérmet nyert fékpadot nem fényképeztük le, mert nem mutatós. Jelentősége annál na­gyobb. Eddig 14 készült belőle: egy-egy a megye többi javítóállo­mására, egy-egy szakiskoláknak s három darab most készül más me­gyéből érkezett megrendelésre. Most, miután kész van, nagyon egyszerűnek látszik az ugyancsak itt született méüsőtangély-szerelő kocsi is. Azelőtt sokat kínlódtak a is nagyszerű, mert azelőtt nagy- kalapáccsal igyekezték széjjel­szedni, széjjelhúzná a tengelyt s bizony az ütések nyomán gyakran repedés, törés támadt, amit vagy hegesztés, vagy új tengely beszer­zése követett. A motorszerelő kocsi sem komp­likált, amiből hármat készítettek házi használatra. Előnye az, hogy a motor függőleges vagy oldal- tartásban is jól rögzíthető, s jól meghúzhatják a csavarokat. Ko­rábban billegett, mozgott ki. és beszerelés közben a motor s bi­zony a traktoros munka közben vette észre, hogy lazák a csavarok. Az újítások után a szerelőiket vettük szemügyre. Feltűnt, hogy többségük fiatal. Szebenyi Lajos 5 évvel ezelőtt került a gépjavitó állomásra, csaknem azután, hogy megkapta a budapesti Vörös Csil­lag Traktorgyárban az oklevelet a géplakatos szakmáról. Miután Szebenyi Lajos a kocsira rög­zített motort szereli. hazajött, elvégezte Kétegyházán a hathónapos szerelő szakiskolát. De még mindig nem elégedett a tudásával, beiratkozott a gépipari technikumba is. A nagy szerelő­csarnokban 8 elsőéves szerelőse- géd is dolgozik, köztük Vajter Pál, Tövisháti Mihály és Kaszás And­rás. Mezőhegyesen tanultak az MTH-iskolán a környékbeli köz­ségekből. Értik a dolgukat, ezért bizakodó a főmérnök, hogy a 148 Zetor főjavítása idejére elkészül, annak ellenére, hogy a későre hú­zódott őszi betakarítás miatt késve tudtak hozzálátni. K. I. Tízemeletes lakóház hat hónap alatt így működnek a házgyárak Az utóbbi időben egyre több szó állítani belőlük a szoba négy fa­esik a házgyárakról. Az első üzem éppen épül Budapesten, a Szent­endrei úton. s nemrégiben jelen­tették a lapok, hogy azóta újabb öt berendezést vásároltunk a Szov­jetuniótól. Mi is tulajdonképpen a házgyár? Hogyan működik, mi az előnye? Elkészültük után mit várhatunk az építőipartól? — ez iránt érdeklőd­tünk az építésügyi szakemberektől. Alapozástól a kulcsátadásig Bevezetésüket az élet igé­nyelte. A hagyományos módon, téglával és habarccsal építkezni nagyon lassú és nem gazdaságos. Az egész világon súlyos gond a la­káshelyzet, s a szakemberek már azt is régen tudják, hogy csak az eddiginél gyorsabb építéssel lehet segíteni rajta. Az első jelentősebb újdonság az úgynevezett blokkos építési mód bevezetése volt. Ezzel tulajdonképpen a téglát nagyobbí- tották meg — természetesen más anyagból is készült—, s néhány centiméteres építőelemek helyett félemeletnyi, vagy emeletnyi ma­gas és 120 centiméter széles „építő, kövekből” kezdték összerakni a lakóházakat. Az igények növeke­dése azonban még gyorsabb épít­kezést követelt, s így született meg az egyik legfejlettebb építési mód: a szobafal nagyságú és emelet ma­gasságú falpanel alkalmazása. Ezek az elemék tehát pontosan ak­korák, mint a lakóhelyiség egy-egy oldala és födémje, csak össze kell A gyulai járás termelőszövetke­zeteiben a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya az idén is meg­szervezte a különböző szakmun­kás-tanfolyamokat, bentlakásos iskolákat. Tavaly nyolc szakmun- kásképző-tanfolyamot, az idén ti­zenhatot szerveztek. Újkígyóson és Eleken kertészeti, Dobozon és Gyulaváriban öntözéses, más ter­melőszövetkezetekben pedig nö­vénytermesztési és állattenyészté­si szakmát tanulnak' a résztve­vők, összesen 347-en. A nők részvétele az idén sok­kal jobb, mint az előző években volt. Pár évvel ezelőtt az ezüstka­lászos tanfolyamokon csak elvét­ve akadt női hallgató. Az idén megszervezett tanfolyamokon 73 nő vesz részt a gyulai járásban. A szakmunkásképzőkön kívül 9 bentlakásos tanfolyamot szer­veztek, ebből Gyulán hatot, Újkí­gyóson egyet és Eleken kettőt. Ezen belül alapfokú traktoroskép. ző négy kezdődött. Ezeken össze­sen 132-en vesznek részt. A leg­jobb eredményeket Újkígyóson, Eleken, Gyulaváriban és Dobozon érték el. Gépészképző iskolát Újkígyó­son és Gyulán szerveztek, mely­nek előadásain 55 termelőszövet­kezeti tag vesz részt. Néhány he­lyen már megtartották a vizsgá­kat is, így a Gyulán megrendezett bentlakásos kertészeti taníolya­lát és mennyezetét. Az új módszer hamar bevált, külföldön — Franciaországban, a Szovjetunióban és sok más ország, ban — százszámra működnek a panelgyártó üzemék, és hamaro­san munkához látnak nálunk is. A házgyár kifejezés tulajdon, képpen nem is pontos ; helyesebb házépítőkombinátokról beszélni, hiszen ezek az üzemek három fő részből — gyártó-, szállító, és sze­relőüzemből állnak, s valóban komplex ipari módszerrel készítik a házakat az alapozástól az utolsó simításig. Húsz nap helyett 8 óra A kombinát első legfontosabb része maga a gyár, amely a pane­leket készíti. Futószalagszerűen, folyamatos gyártósoron állítják elő például a homlokzati falakat. A szalagon haladó vízszintes for­mába először vékony vasbetonré­tegeket raknak, majd 12 centimé­ter vastag salakgyapot-„paplant”, ez a hőszigetelő réteg. Aztán egy vastagabb vasbetonréteg követke­zik, majd a tetejére cementha­barcs. Ebbe a habarcs­ba színes mészkőzúzalékot szórnak, ez lesz a ház széjp színes homlokzata. Az elkészített falelem innen gőzölgő kamrába megy. Az üzemben ugyanis a beton nem a szokásos módon, normális hőmér­sékleten szilárdül meg, ez túlsá­gosan sokáig tartana. Az ériélő­kamrákat fokozatosan 80 fokig he­vítik, s így — az egyéb körülmé­nyek között 28 napig érlelendő pa­mon is. A részvevők igen jó fel­készülésről tettek tanúbizonysá­got. A 25 hallgató közül három kitűnően vizsgázott. A többiek sem vallottak szégyent, jó ered­ménnyel zárták le a tanulási idő­szakot. Annak ellenére, hogy a hallga­tók létszáma a járásban megszer­vezett tanfolyamokon az előző évhez képest megkétszereződött, mégis jó néhány termelőszövetke­zet van még, ahonnan csak egy­két jelentkező akadt, vagy egy sem. Ha jelentkeztek is, előfor­dult, hogy a tanfolyam megkezdé­sére már nem jöttek el. Különö­sen a gyulai termelőszövetkeze­teket kell elmarasztalni ezért, hi­szen a legtöbb szakmunkásképző­vagy bentlakásos tanfolyamot Gyulán rendezik meg, s a város hat termelőszövetkezetéből alig van egy-két részvevő. A községek közül Gerlán, Két­egyházán és a lökösházi termelő- szövetkezetben volt kevés je­lentkező. Helyes lenne, ha a tsz-ek vezetői amellett, hogy le­hetőséget adnak a szakképzésen való részvételre, fel is világosíta­nák a tsz tagjait a tanulás fontos­ságáról és segítenék őket abban, hogy minél többen sikerrel be is fejezzék a tanfolyamokat, ha már erre jelentkeztek. K. J. nel — nyolc óra alatt 20 napos érettségnek megfelelően szilárdul. A vízszintes formák innen billenő- padra, majd tovább — már füg­gesztve — darupályára kerülnék. Itt elvégzik rajtuk az utolsó mű­veleteket: az esetleges hibákat ki­javítják, a felületeket letisztítják, becsavarozzák az előre kihagyott helyekre az ajtókat, ablakokat, a bádogosok felszerelik az ablakkö­nyöklőket, tehát a szoba külső fala teljesen készen kerül a tárolótér­re. Időközben válaszfalak és a födé­mek is elkészültek már egy másik technológiai soron, az úgynevezett csoportzsalukban, s szintén elszáll, lításra készek. Magát az építkezést, az elemek összeszerelését is a kombinát szakemberei végzik. Az alapokat még hagyományos módon készítik el vasbetonból, a pincétől azonban már minden új módszer szerint történik. A pincefalak, a lépcsők, a falak és födémek elhelyezését to- ronydarük végzik, utána néhány hegesztés a csomóponti kötések­nél, — s áll a szoba. Kívül a hom­lokzaton még műanyaggal töltik ki a két panel közötti hézagot, s vízzáró cementvakolattal bekenik, (A belső falak éleinél még erre sincs szükség.) Az előregyártott falakba már a panelüzemben hor. nyokat készítettek a villanyveze­téknek, a központi fűtés csövei pe. dig a falon kívül futnak. Nem kell falba ágyazni a víz, a csatorna és a gáz vezetékeit sem: a lakások el­rendezése olyan, hogy a konyha, a fürdőszoba és a WC — tehát a közművesített helyiségek — egy­más mellé kerülnek. így a falakon kívül lévő szerelőaknábain futhat­nak a csövek, nem rontják a szo­bák belső képét. Az összeszerelés után következnek a különféle szakipari munkák, a tapétázás, a mázolás, a parkettázás — ez ma még az építkezés legtovább tartó része — s ezzel a ház elkészült, azonnal beköltözhető. Győr, Miskolc, Szeged, Debrecen A házépítőkombinátok nagyon termelékenyek. Az első, a Szent­endrei úti évente 1800 lakást ké­szít el, az öt utána köve • ző —■ amelyeket a következő ötéves tervben állítanak munkába való­színűleg Győrben, Miskolcon, Sze. geden, Debreceniben és a fővá­rosban — már 4200-at. Egy 10 emeletes ház szerkezetei tehát 28 munkanap alatt készülnek el, a felépítés pedig a kulcsátadásig összesen hat hónapot vesz igénybe. Most azonban még sok tenniva­lója van az építőipari szakembe­reknek. Egyrészt — és ez a leg­fontosabb — meg kell tanulni azt a magas fokú szervezettséget, amit az ilyen, szinte gyári precizitásé termelés igényel. Aztán az új szakmákat is meg kell tanítaná: az elhelyezőkét, a szerelőkét, s meg kell szokni a gyors gépi termelést. Az új szakemberek első csoportja nemrég jött haza a Szovjetunióból, ahol az új műveleteket tanulták, egy másik munkáscsoport tavasz- szal indul útnak. Hamarosan hasz­nosíthatják a tanultakat. Az első magyarországi házgyár 1965 má­sodik felében megkezdi a próba­üzemet. R. Cy. Tizenhat tanfolyam nyolc helyett Sokkal több a női hallgató Jól vizsgáztak a kertészek

Next

/
Oldalképek
Tartalom