Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-18 / 296. szám
Újítók és újítások | A földimogyoró hazája | Köszöntő | A rádió jövő heti műsora | Sport Világ proletárjai, 1964. DECEMBER 18., PÉNTEK Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM Az elmúlt időszak munkájáról, a jövő évi feladatokról tanácskozott a MTESZ megyei választmánya II közgyűlések színvonaláért Termelőszövetkezeteink legfőbb irányító szerve a közgyűlés. Nem a tsz-demokrácia erőszakolt máza ez a jelző, hiszen a közgyűlés feladata meghatározni azt, hogy az együtt élő és dolgozó emberek alaposan meghányják-vessék a termelés eredményeit, tapasztalatait, s meghatározzák, hogy mit, mikor és hogyan akarnak megcsinálni a közös gazdaság fejlődése, a szövetkezeti családok jövedelmének, jólétének növelése érdekében. Ha csak a mezőgazdaság egészének átszervezésére tekintünk vissza, akkor is négy év állt rendelkezésre ahhoz, hogy szövetkezeteinkben növekedjen a közgyűlések színvonala, hogy az emberek megtanulják a fontos tennivalók megtárgyalásához szükséges parlamentarizmust. Ez nem mást jelent, csupán azt, hogy kiki csak akkor emelkedjen szólásra, amikor arra a közgyűlést vezető elnök engedélyt ad. Sajnos, kevés még a színvonalas közgyűlés megyénk szövetkezeteiben. Példákat tudnánk felsorolni arról, hogy amikor az üzemi terv jóváhagyását a következő évi árutermelés, a vetés, a betakarítás, avagy éppen az anyagi érdekeltség módját tűzték napirendre, nem tudtak a kollektív bölcsességen alapuló döntést hozni. Azért, mert szinte rendszerint akadt néhány ember, akik a fontos közügynél, immár egy-egv község lakosságának ügyénél előbbrevalónak tartották saját kis sérelmüket, ügyes-bajos dolgaikat szóvá tenni. Ezen aztán elvitáztak, s mellékvágányra terelték a közgyűlés figyelmét azokról a dolgokról, amelyek előbbre segítették volna a közös gazdálkodást. Csak kevés helyen tapasztalható az, hogy a józan gondolkodású nagy többség lehurrogja a csak egyéni érdektől fűtött hangosko- dókat azzal, hogy ez nem ide tartozik. Nem hurrogják, mert — úgymond — nem akarnak haragot A közgyűlések színvonala nem emelkedik mindaddig, amíg nem érvényesül a parlamentarizmus, amíg nem lesz kötelező szabály az, hogy csak az szóljon, aki jelentkezett és engedélyt kapott, amíg a közgyűlést levezető elnök nem vonja meg a szót attól, aki mellékvágányra igyekszik terelni a közgyűlés figyelmét. Bátran megtehetik ezt a józan gondolkodású többség érdekében, akik megköszönik ezt s nem vádolják a szövetkezeti demokrácia megsértésével a közgyűlést levezető elnököt. Azokban a szövetkezetekben, ahol a munkacsapatok és brigádok által megválasztott küldöttek jelennek meg a közgyűlésen, ritkán fordul elő a mellékvágányra való siklás. A szövetkezeti gazdák és vezetők gondoskodjanak arról, hogy a közgyűlés valóban a szövetkezet okos fóruma legyen, ahol józan értelemmel döntenek több száz család jólétének növelése, a közös gazdálkodás fejlődése érdekében. K* *• A Műszalki és Természettudományi Egyesületeik Szövetségének Békés megyei választmánya tegnap, csütörtökön tartotta ülését Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson részt vett Gál Ödön, a MTESZ országos titkára és Lipták Pál, a Szakszervezeteik Megyei Tanácsának vezető titkára is. Körösfalvi Pál, a MTESZ megyei intéző bizottságának megbízott titkára beszámolójában tájékoztatta a jelenlévőket a szövetség munkájáról. Elmondotta, hogy az intéző bizottság 1963. február 4-e — azaz megválasztása óta — igyekezett segíteni az akkor még hat tudományos egyesület megyei szervezetének munkáját. Elsőrendű feladatának tekintette az újabb egyesületek helyi szervezeteinek, valamint az egyesületi élet feltételének, a Technika Házának létrehozását. Mindez sikerrel járt. Az idén az év elejétől a Technika Házában helyet kaptak a tudományos szervezetek. Telenleg 12 tudományos szervezet működik, s a szervezetek taglétszáma a megyében mintegy 1500- ra tehető. Amint a beszámolóból is kiderült, az intéző bizottság és a tudományos szervezetek előadá. sokkal, filmvetítésekkel, belföldi és külföldi tanulmányutakkal igyekeztek a műszakiak továbbképzésének lehetőségeit megteremteni. Részletesein foglalkozott ezután a tudományos szervezetek eddigi tevékenységével, munkájuk tapasztalataival. A beszámolóban szó volt a jövő Országos felmérést készítettek a szakszervezetek a dolgozó nők helyzetéről. A többi között megvizsgálták, hogyan alakult az utolsó öt esztendőben a nők foglalkoztatása a népgazdaság különböző ágaiban. Az adatokból kiderül, hogy az említett időszakban az állami iparban dolgozó nők száma országosan több mint 250 000-rel növekedett, s ma már jóval meghaladja az egymilliót.' Körülbelül egyötöd részük munkabrigádban dolgozik, s eredményes munkájukat jelzi, hogy tavaly mintegy 30 000-en kaptak Kiváló Dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. Ez annál figyelemre méltóbb, mert a munkásnőknek csak mintegy 15 százaléka szakképzett. Az építőiparban foglalkoztatott 16 000 nődolgozó közül például csak ezernek van szakmunkás-oklevele, a mezőgazdaságban pedig 200 000 közül mindössze 2400- nak. A szakképzett nők jelenlegi kedvezőtlen arányának javítására a szakszervezetek a KISZ-szel, a évi feladatokról, terveikről. Eszerint 1965-ben szeretnék létrehozni a Magyar Kémikusok, a Bolyai Matematikai Társaság, valamint a Bőr_ és Faipari Tudományos Egyesület helyi szervezetét. Az intéző bizottság jövő évi munkatervében három olyan feladat szerepel, amelyek hivatottak a párt- és állami szervezeteknek is segítséget adni. Az első ezek közül a műszaki káderfelméréssel kapcsolatos tanulmány elkészítése, amely a megye mező- gazdaságának és iparának fejlesztése szempontjából jelentős. A másik tennivaló a megye harmadik ötéves tervének ismertetése a tudományos egyesületek szervezeteiben, valamint a tanácskozásokon elhangzó javaslatok összesítése. A harmadik, és ez sem kisebb jelentőségű, az építőipar fejlesztésére kidolgozandó javaslatok, amelyek végrehajtásával lehetővé válik, hogy az építőipar a harmadik ötéves terv építési feladatait a megyében az elmúlt éveiknél sokkal eredményesebben végrehajthassa. A beszámoló utáni vitában többen felszólaltak, mondták el véleményüket és javaslataikat. A felszólalók egyöntetűen megállapították: helyes volt a MTESZ megalakítása, mert eddig is jól segítette a tudományos szervezetek működését. Lipták Pál, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára arról beszélt, hogy a műszakiak közül sokan túl vanmunkaügyi és a művelődésügyi szervekkel közösen programot dolgoznak ki. Az üzemegészségügyi helyzetet vizsgálva megállapították, hogy a nők megbetegedése — a gyermek- ápolási időt beszámítva — két százalékkal gyakoribb a férfiaké- | nál, viszont a nők általában rövi-; debb ideig vannak táppénzes állományban. A dolgozó anyák gyermekeiről évről évre fokozódó mértékben gondoskodik az állam. A tanácsi és üzemi óvodák országosan mintegy 180 000 gyermeket látnak el, s egy-egy gyermekre évenként 3600 forintot költ az állam. A bölcsődékben jelenleg körülbelül 36 000 csecsemőt gondoznak, a jövő évben már mintegy 40 000-et tudnak elhelyezni. A bölcsődei kapacitás növelése férőhelyenként 45—50 ezer forintba kerül s egy- egy kisgyermek ellátását évente 9 —10 ezer forinttal segíti az állam. (MTI) nak terhelve, mert különböző párhuzamos bizottságokban vesznek részt. Helyeselte a MTESZ és az SZMT közötti kapcsolat további javítását, a munka koordinálását, amely végső soron lehetőséget teremt a műszaki szakemberek megterhelésének csökkentésére, ugyanakkor egyes fontos feladatok, javaslatok kidolgozására. Gál Ödön, a MTESZ országos titkára eredményesnek ítélte meg a MTESZ megyei szervezetének munkáját, mely az elmúlt időszakban elsősorban a műszakiak továbbképzésére, a szervezeti kérdések megoldására fordította a gondot. Az ismeretterjesztő tevékenységen túl azonban arra kell törekedni — mondotta —, hogy a tudományos szervezetek és a MTESZ mindjobban részt vegyen a köz. életi szereplésben, ellássa javaslatokkal, tanácsadással a megye párt- és állami vezetőit. Helyes lenne továbbá, ha a MTESZ az eddiginél több lehetőségeit teremtene a szakmai vitákhoz, amelyeken egy-egy fontos termelési vagy gazdasági tennivaló szerepelne. Vagyis, vitafórum lenne, ahol a szakemberek egy-egy kérdésben elmondanák véleményüket, kialakítanák a közös álláspontot. Ezután került sor az intéző bizottság kiegészítésére, jövő évi munkaitervének és költségvetésének elfogadására, valamint az állandó bizottságok vezetőinek és tagjainak — közte az oktatási, az ipargazdasági, a tanulmányi út, az ellenőrző és a műszaki propaganda — megválasztására. Végül a legjobb aktíváknak átadták az in_ Újévig terven felül 450 vagon cukrot gyártanak , A Sarkadi Cukorgyár kollektívája minden eddiginél szervezettebben dolgozott az idén. Napi tervük átlag 207 vagon répafeldolgozás s a kampány kezdetétől december 16-ig átlag 219,6 vago- nos teljesítményt értek el. Voltak azonban rekorderedmények is: 230—243 vagonos napi feldolgozások. A kollektíva jó munkáját dicséri többek között, hogy a naptári évre előírt tervüket december 16-án 101 százalékra teljesítették. összesen 4500 vagon cukrot adtak eddig a népgazdaságnak, ennek több mint 85 százaléka kiváló minőségű, exportra alkalmas. A sarkadiak előreláthatólag újévig terven felül mintegy 450 vagon cukrot gyártanak. A szakszervezet szoiitiantási akciója A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának XIII. ülésszaka Budapesten, ez év októberében megtárgyalta a nyugtalanító dél-vietnami helyzetet és határozottan felhívta a világ dolgozóinak és szakszervezeteinek figyelmét az Egyesült Államok cselekedeteire, amelyek a dél-vietnami nép elleni ag- ressziós háború erősítésére irányulnak. A SZOT titkársága szolidaritási akciót kezdeményezett s határozatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy december 20-a legyen Dél- Vietnam dolgozóinak és népének harcával való szolidaritás napja. A szolidaritás jegyében megyénk nagyobb üzemeiben röpgyű- léseket tartanak. Minden gyűlésen ismertetik az SZVSZ Főtanácsülés Vietnamról szóló határozatát és szolidaritási táviratban juttatják kifejezésre véleményüket. téző bizottság jutalmait P. P. Labor aiomunöaa. Öt év alatt negyedmillióval nőtt a dolgozó nők száma 4 szakszervezetek országos felmérésének eredményei
