Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-13 / 266. szám

1964. november 13. 4 Péntek A könyvek műhelyében Sokszor írtunk már a Kner Izidor által 1882-ben alapított gyomai nyomdáról. Fia, a kiváló nyomdász vezetése alatt világhí­rűvé vélt ez a kis üzem. Termé­kei eljutottak a különböző nem­zetközi kiállításokra is. Ezeken nemegyszer értékes díjakat kap­tak a nyomda legszebb könyvei. A régi hagyományokat ma is hí­ven órzik és továbbfejlesztik az itt dolgozók. Most a könyvköté­szetet mutatjuk be olvasóinknak képeinken. Mint mindenütt, itt is nagyot fordult a világ. Különösen az utóbbi két évtizedben változott sokat ez az üzemrész is. Modern gépek segítik már az ember mun­káját s évről évre újabb szakmun­kások nevelkednek, egyre többen ismerik és szeretik meg a könyv- kötészet művészetét. A legkülönbözőbb alkotások, magyar és külföldi írók művel, Bolehovszky Jenőné a cérnafűző gép előtt. klasszikus és modem irodalmi re­mekek fordulnak meg itt. A fi­nom fehér lapokra élénkpiro6, barna, kék és ki tudná felsorolni hányféle, bőr- vagy vászonkötés kerül. Az arany színű betűk és dí­szítések még szebbé teszik a nyomda termékeit, melyek eljutva a legtávolabbi falvakba és kül­Munkában a présgép. Tehenészt KERESÜNK AZONNALI BELÉPÉSRE. Lakást biztosítunk. Bérezés megegyezés szerint. Béke Mg. • Termelőszövetkezet, GYULA, BICERE 8* 10480 Asztalos Lajosné ellenőrzi a kész könyveket. 4 gén megbarátkozott a géppel, mely hű segítőtársa. Naponta 1000— 1100 könyv lapjait fűzi egybe. An- dódy György csak tavaly lett szakmunkás, mégis _az egyik leg­értékesebb gépet, a légprésit bíz­ták rá. Nem érdemtelenül. Egyike a legjobb dolgozóknak. Asztalos Lajosné munkája nagy figyelmet igényel. Aranyozó, emellett az ő feladata ellenőrizni a nyomás, a ragasztás és a hajto­gatás minőségét. Minden egyes könyvet át kell néznie, hogy csak­is hibátlan kerüljön ki a kötészet­ből. Három éve van itt, de mun­kájára még egyszer sem volt pa­nasz. A jövő szakmunkásai: Nagy Erzsi, F. Nagy Katalin, Erdős Pi­roska, Oláh Irma és a többi tanuló sem vall szégyent a munkában. A könyvkötészet minden dolgozója tudása legjavát adja azért, hogy mindig újabb és újabb, szebb és szebb termékeket állíthasson elő és tovább öregbítse a nyomda hír­nevét, K. J. (Fotó: Koczlszky László) főidre is, dicsérik az itteni dolgo­zók munkáját. Nagy ügyesség és hozzáértés kell a korszerű gépek kezelésé­hez. Bolehovszky Jenőmé már ré­Múanyag fűzéssel kombinált fotelt is készítenek jövőre a békési kosárfonók A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet termékeinek 70 szá­zaléka exportra kerül. Belföldre kosarat, demizsonfonást, fonott bútort és seprűt készít. Az éves tervét előreláthatólag teljesíteni tudja, bár alapanyagból átmeneti hiány mutatkozott. A szövetkezet férfitagjai közül többen három hétig az Erdőkémia (alapanyagel­látó) Vállalat részére fűzvesszőt termeltek, hogy a szükségletet biztosítsák. A Háziipari és Népi Iparművé­szeti Szövetkezetek Országos Szö­vetsége Budapesten megrendezett kiállításán a szövetkezet bemuta­tott egy műanyag fűzéssel kombi­nált fotelt, ami első díjat nyert és tervezője, Túri András 2500 forint pénzjutalmat kapott. A kereskede­lem a fotelből még a kiállításon nagyobb mennyiségre akart szer­ződést kötni, de a' szövetkezet csak jövőre tudja megkezdeni a gyártását. Ennek megfelelően a terv — létszámnövelés nélkül — az ideinél 600 ezer forinttal (10 százalékkal) magasabb lesz és a hiányzó fűzvesszőt így részben műanyaggal tudják pótolni. A Vésztői Építőipari Ktsz is részt vesz Békéscsabán, a Mokri utcai OTP-lakások építésében A Vésztői Építőipari Ktsz az idén többek között négy családi házat, a Békés megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat megrendelésére csővázas színt és mériegházat, a helybeli földmű­vesszövetkezet TÜZÉP-telepén iroda- és raktárépületet, valamint betonkerítést épített. Számos fel­újítási, átalakítási munkát is be­fejezett. A szövetkezet éves terve 5 millió 300 ezer forint, amiből háromnegyed év alatt csaknem 4 millió forintot teljesített. Lemara­dás van azonban a lakossági mun­kákban, amelynek pótlására a KISZÖV lehetővé tette, hogy Bé­késcsabán, a Mokri utcában, a Sarkadi Építőipari Ktsz alvállal­kozójaként részt vegyen az OTP- lakások építésében. A ktsz megtette az előkészülete­ket a téliesítésre. Az a cél, hogy a dolgozók többsége — belső mun­kákon — a téli időszakban is dol­gozzon és így jövőre elkerülhető legyen az év eleji lemaradás. Gimnáziumi tantermek társadalmi munka segítségével Részben a szülői munkaközös­ség társadalmi munkája segítsé­gével, részben községi felújítási alapból négy gimnáziumi tanter­met hoztak létre augusztustól ok­tóberig Tótkomlóson, az ottani gépállomás helyiségeiben, melyek egy összevonás által — amikor a községi gépállomást az orosházi­hoz csatolták — felszabadultak. Tótkomlósán, ahol a diákok 70 százaléka tovább tanul az általá­nos iskola után, tavaly kezdték meg két első osztályban a gimná­ziumi oktatást, s minden eszten­dőben újabb két osztály indul. A község végleges gimnáziumát 1970-ig építik fel, addig pedig ide­iglenes tantermekben folyik majd az oktatás. A tótkomlósiak a jövő évre is vállalják a szükséges két újabb tanterem létrehozását. 45. — A levél olvasása közben észrevettem — magyarázta az őrnagy —, hogy az „e” betű egy kissé a vonal alatt van leütve. Az „o” fölött pedig egy Ms ke­reszt világosan rajzolódik ki. Emlékeztem, hogy egy íráson nemrégen ilyen keresztet lát­tam. Eszembe jutott: azon a le­vélen, amelyben a Külker és a Budex képviselőivel konferen­ciára hívtak az ügyészségre. Azon a levélen, amelyet te ír­tál alá Jerzy és amit Halinka kisasszony kopogott le, gondo­lom, ezen a gépen. Különben rögtön meggyőződhetünk az egészről. Adjatok nekem egy leírt szöveget, például adjátok ide a vádiratot. — Felesleges — mondta a tit­kárnő. — Tudom, hogy ez a ré­gi gép rosszul veri le az „e” be­tűt, és az „o” fölött kis keresztet üt, amely a betűkar kis és nagy betűje között van. Kezdetben, a csekk elvesztése után a gépet a szekrénybe zártam, de ott egyre kevesebb a hely, mert egyre több az akta. Meg aztán, ilyen régi gép már az ördögnek sem kell, mert a szomszéd szobában vannak sokkal job­bak. — Tegnap vagy tegnapelőtt — kérdezte az őrnagy —> kimente­tek ugye a szobából, hogy köz­ben nyitva hagytátok az ajtót? — Tegnap 'egész nap valame­lyikünk állandóan a szobában tartózkodott, mert nagyon sok Jorzy Edigey: A csekk Fordította: Bába Mihály Régi bírósági portás öz­munkánk volt. Még a büfébe sem tudtam lemenni egy kávé­ra. Tegnapelőtt voltunk utoljára a büfében, legfeljebb 15—20 percig. Előzőleg ón zártam be a szobát, és a kulcsot magammal vittem. Ha tárgyaláson vagyok vagy hosszabb időre elmegyek, és Halinkának is el kell mennie, akkor zárjuk az ajtót, és a kul­csot a szomszéd szobába visz- szük, ahol helyettes ügyészek ül­nek. — És Kalinkowski kolléga? — kérdezte az őrnagy. — Igen, Kalinkowski is.* — Érdekes! Annál inkább ér­dekes ez, mert a levelet a „Varsó Sejm” postahivatalban dobták fed. Azon a környéken, ahol a joggyakomak lakik. — Ez csak véletlen lehet — je­gyezte meg az ügyész. — Ez az ügy egyre több vélet­len esetet halmoz. És a véletlen esetek valahogy „véletlenül” mind a te joggyakornokod körül gyűrűznek. Nem csodálatos ez? De én nem hiszek a csodákban. — Micsoda ördögi dolog! — mondta dühösen az ügyész. — Ki takarít ebben a szobában? — Egy idős takarítónő, Igna­siowa. vegye. — Hívja csak be! A titkárnő kiment a szobából, és nemsokára egy idős, kellemes benyomást ébresztő asszonnyal tért vissza. — Őrnagy úr, Itt van Ignasio- wa asszony. Az asszony kíváncsian nézett a rendőrtisztre. — Mikor takarítja a szobákat? — kérdezte az őrnagy. — Pontosan négy órakor kez­dem el, mikor az urak elhagy­ják az irodákat. Mert az ügyész urak néha estig is itt ülnek. Ak­kor még szólnom is kell nekik a takarítás végett; sokszor a je­lenlétükben takarítok vagy megkérem őket, kis ideig várja­nak a folyosón. — Mindig be is zárja a szo­bákat? — Igen. Ha néha az ügyész uraknak el kell hozliiuk valamit egy másik szobából, akkor hoz­zám jönnek kulcsért. Nekem minden szobához kulcsom van. — Valamelyik ügyész vagy tisztviselő nem jött be tegnap, vagy tegnapelőtt a Kur ügyész úr szobájába? — Nem, senki sem jött be. — És idegenek? — Idegenek sem jártak itt — De hátha nyitva volt a szo­ba? — Az lehetetlen. Valahányszor takarítani jövök, mindig a kul­csommal nyitom ki a szobát. Itt különben sincs sok takarítani- való, mert Halinka kisasszony na­gyon rendes. Soha sincs papír ledobálva, a kisasszony maga törli le a port az íróasztalon és az írógépen. Az én munkám csak annyi, hogy feltörlöm a padlót és kész. Amikor pedig elmegyek, a szobát mindig bezárom. — Tehát azt mondja, senki sem jött be a szobába? — Senki. Takarítottam, és közben egy szerelő javította az írógépet. Nem sokáig tartott, mert még előttem elment. — Milyen szerelőről beszél? — kérdezte az őrnagy. — Az, aki az írógépeket szok­ta javítani, akit mindig az ügyész úr hívat. — Soha semmiféle szerelőt nem hívtam. Különben is nem­régen volt itt az állandó írógép- javító. — Az, aki itt volt, nagyon is csodálkozott, amikor megmond­tam neki, hogy néhány nappal ezelőtt járt nálunk az írógépes, és megnézett minden írógépet. De a szerelő azt mondta: az ügyész úr telefonált a cégének, hogy elromlott a gép, és gyorsan meg kell javítani; ezért aztán őt küldték a kollégája helyett, bár neki más körzete van. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom