Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-12 / 265. szám

WM. november 12. 2 Csütörtök Kádár János és Nemes DezsS a moszkvai képzőművészeti kiállításon Moszkva Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a kormány eitnöke és Nemes De­zső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára szerdán Moszkvában megtekintette a szovjet főváros képzőművészeinek kiállítását. A magyar vendégeket L. F. Iljicsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, J. A. Szolovjova, a moszk­vai városa pártbizottság kulturális osztályának vezetője, N. N. Smidt, a kiállítás igazgatója és számos neves művész kísérte. A látogatás végeztével Kádár János és Nemes Dezső a kö­vetkezőket írta a kiállítás vendégkönyvébe: „Témában, ki­fejezési módban gazdag kiállí­tás, külön örvendetes a nagyszá­mú fiatal művész jelentkezése. A kiállítás számunkra azt bizonyítja, hogy a szovjet művészet a lenini eszmékhez, a néphez ragaszkodva új kifejezési formákat is keres, ezért a helyes úton halad előre. Sok sikert kívánunk e törekvé­sekhez”. Iz NDK párt. és kormányküldöttsége és az algériai küldöttség hazautazott A Német Demokratikus Köztár­saságnak Walter Ulbricht és Willy Stoph vezette párt- és kor­mányküldöttsége szerdán haza­utazott Moszkvából. Elutazott Moszkvából a Hadzs Ben Bella vezette algériai pár#- és kormány- küldöttség is. Wladyslaw Gomul- ka, a LEMF Központi Bizottsága első titkára vezetésével a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója moszkvai ünnepsé­gein részt vett lengyel párt- és kor­mányküldöttség visszaérkezett Varsóba. (MTI) Az Izvesztyija a pretoriai kivégzésekről Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija szerdai számában kommentárt fűz a három afrikai szakszervezeti vezető — Vuysile Minin, Wilson Klayinga, Zinakoli | Kaba — november 6-án Pretóriá- i ban történt kivégzéséhez. Megál- I lapítja, hogy ez nem epizód, nem I elszigetelt büntető akció volt, ha­nem szervesen hozzátartozik a Verwoerd-kormány embertelen, „Azért jó itt, mert mindent el lehet mondani” Vezetőségválasztó párttaggyűlés a Békéscsabai Kötöttárugyárban Megyénk illusztris textilipari üzemében kedden zajlott le az 1. sz. pártalapszervezet vezetőség­választó taggyűlése. Az ünnepi aktuson a városi pártbizottság képviseletében Such János elv­társ első titkár és Botyánszy Pál elvtárs, vb-tag is megjelent Az elnöklő Józsa Lajos elvtárs üdvözlő szavai után Veszelka Györgyné elvtársnő, az 1. sz. alap­szervezet titkára adott számot a hároméves munkáról. Kiemelve a pártmunka és a gazdasági tevé­kenység szükségszerű összefonó­dásának fontosságát, többek kö­zött rámutatott, hogy a gyárban a mennyiségi termelés három év alatt 27 százalékkal növekedett. — Sajnálatos tényként kell megállapítani — hangsúlyozta —, hogy a beszámolási időszak első két évében a termelékenység fokozódásá­ból eredő többlettermelés két­harmados előirányzatát nem tudtuk tartani, éppen ellenkezőleg: az előbbi té­nyező csupán egyharmadát ered­ményezte a mennyiségi felfutás­nak, míg a további 67 százalék a létszámnövekedésből fakad. Egé­szen más a helyzet azonban az idén: az első háromnegyed évben a többlettermelés 82 százaléka ered a termelékenység javulásá­ból. Ez már igen figyelemre mél­tó eredmény! A továbbiakban arról szólt, hogy a kötőüzemrészek közül kü­lönösen a lánckötőüzem felfejlesz­tése jelentős, amit a nagyobb ará­nyú exportérdekeltség tett szük­ségessé. Más üzemrészek gépparkja, termelési kapacitása is növe­kedett, aminek következtében a gyár ez évi termelése meghaladja majd a 900 tonnát. — Vállalati szinten a termelé­kenység 9,1 százalékkal emelke­dett — folytatta azután. — Kár viszont, hogy a minőségi szint ez­zel nem tartott lépést, sőt, né­hány üzemrészben még romlott is. E vonatkozásban is azonban ki kell emelni a lánckötőüzemet, ahol a legjobb a minőség. Egészé­ben végül is nem panaszkodha­tunk az eredményekre, amelyek­nek kialakulásában jelentős sze­repet játszott a szocialista ver­senymozgalom. Ennek során ta­valy a lánckötő, a közelmúlt ün­nepen, november 7-én pedig a festöde lett szocialista üzemrész. Egyéb kérdések elemzése mel­lett, a pártszervezeti életről szól­va kifejtette, hogy a pártoktatásban részt vevők száma éves átlagban elérte a száztízet. Ezenkívül sokan jártak munkás- akadémiára, mások meg általános politikai és szakoktatásban része­sültek. Számos bírálat és dicséret, után, befejezésként újólag hang­súlyozta a párttagság kollektív munkájának jelentőségét. Igen nagy tetszést váltott ki a fiatal Békési elvtársnő hozzászó­lása. Röviddel ezelőtt még tagje­lölt volt. Keresetlen szavakkal ál­lapította meg, hogy „azért jó itt, mert mindent el lehet mondani”. Spontán feltörő taps nyugtázta e szavakat. Szívesen hivatkozott e megálla­pításra Such János elvtárs, a vá­rosi pártbizottság első titkára is. örömmel fogadta, hogy e szavak­ból az őszinteség csendült. Hang­súlyozta, hogy ennek a gyárnak nincs szégyenkez­nivalója, erre mutatnak az idei eredményei. Egyetért a 3. számú K. JZ-alap- szervezetet ért bírálattal, mégis hangsúlyozza, hogy a segítés egyik hathatós útja a fiatalok fokozot­tabb felkarolása. Végül örömét fejezte ki a gyár további fejlesz­tésére irányuló kezdeményezések felett. Lovas Imre főkönyvelő elvtárs a gyár kollektívája által nem ke­vés erőfeszítéssel elért eddigi eredményekről beszélt. Érdeklődő figyelem kísérte a további fej­lesztést vázoló bejelentéseit. Ezután megválasztották az ötta­gú alapszervezeti vezetőséget. Tit­kár ismét Veszelka Györgyné elv­társnő lett. Józsa Lajos elvtárs zárszavában fokozottabb aktivitásra, a minő­ségi színvonal javítására, foko­zott önképzésre, a termelőmunká­ban példamutatásra, a szerveze­ti életen belül pedig a,demokra­tikus jogok igényes alkalmazásá­ra buzdított. Kazár Mátyás I elnyomó és megtorló rendszeré­hez. I — Az afrikai szabadságharcosok újabb kivégzése megmutatta az egész világnak — folytatódik a cikk —, hogy nem lehet tovább ' várni, minél gyorsabban véget ! kell vetni az emberiség ellen Af- ' rikában elkövetett bűntettek lán- j colatának. Verwoerdnek el keß I nyernie büntetését. Bonn sürgetése ellenére tovább halasztódik Ausztria Közös Piaci társulása A Közös Piac miniszteri taná­csának keddi ülése Brüsszelben ismét nem vitte előre Ausztria társulásának ügyét.. A testület nem adta meg a felhatalmazást az Ausztriával folytatandó tár­gyalások felvételére, így azokra a jövő év előtt már aligha kerül sor. Míg a nyugatnémet küldöttség — akárcsak korábban — ezúttal is sürgette az osztrák társulási kére­lem elintézését, az olasz állás­pont még mindig fékező tényező. Róma ugyanis — a Közös Piac többi tagállamával ellentétben — nem támogatja a tervezett osztrák különszerződést, hanem Ausztria közeledését csak a teljes társulás első lépcsőjének tekinti. A NATO válsága siettette a Wilson—Johnson találkozó sürgős összehívását Londoniban nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy — az általános várakozással ellentétben — már december 7-én sor kerül Harold Wilson brit miniszterel­nök és Johnson amerikai elnök washingtoni találkozójára. így az újonnan megválasztott angolszász vezetők csúcstalálkozója egy hét­tel megelőzi a NATO miniszteri tanácsának párizsi értekezletét. Mértékadó angol körök utalnak rá, hogy a Wilson—Johnson ta­lálkozó előbbre hozása amerikai kívánságra történt. Washington ugyanis attól tart, hogy Párizsban felszínre tör a NATO történeté­nek legsúlyosabb válsága, hacsak az Egyesült Államok nem produ­kál olyan újabb kompromisszu­mos elgondolásokat az „atlanti atomegyüttműködés” kialakításá­ra, amellyel legalábbis elodázhat­ják a nyílt szakítást a „sokolda- sú NATO-atomhaderő” kérdésé­ben. (MTI) Közös erővel a 162 intézet együtt működése, 39 közös kutatási téma tudományos programjában célért Miről ír a novemberi száma? Változatos tartalommal jelent meg a Pártélet novemberi száma. Vezető helyen közli Molnár End­rének, a Központi Bizottság Agi- tációs és Propaganda Osztálya helyettes vezetőjének Idelógiai munkánk néhány időszerű kérdé­séhez című cikkét. A folyóirat közli a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának 1964. október 23-i határozatát az SZKP és a Szovjetunió kormá­nyának vezetésében beállott sze­mélyi változásokkal kapcsolato­san. A pártmunka időszerű kér­dései közül a pártalapszervezetek vezetőségeinek újjáválasztásával, J ző cikket. a gazdálkodási fegyelem erősíté­sével, a testnevelési és sportmoz­galom pártirányításának tapaszta­lataival foglalkozik a folyóirat. Két Békés megyei vonatkozású Írást is találunk a novemberi számban. Such János elvtárs, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára az általános művelt­ség fejlesztéséről és a szakmai képzésről, Merényi F .renc elv­társ, a megyei pártbizottság pán- és tömegszervezeti osztályának munkatársa a Békés megyei párt- szervezetekben működő pártcso­portok tevékenységéről írt elem­Novemberben Szófiában tart­ja 18. ülését a KGST Mezőgaz­dasági Állandó Bizottsága. Isme­retes, hogy ez a bizottság rend­kívül szerteágazóan . foglalkozik mindazokkal a problémákkal, amelyek a tagországok mezőgaz­dasági termelésében és tudomá­nyos kutatásában felmerülnek. A nyári, a 17. bizottsági ülé­sen a többi között megtárgyal­ták a tagországok mezőgazdasá­gának 1966—1977 közötti fejlesz­tését célzó elképzeléseket, vala­mint a mezőgazdaságfejlesztési tervek koordinációjának előké­szítését a következő ötéves terv időszakára. Az előző üléshez hasonlóan bőséges tárgysorozat lesz a mos- tanin is. A témák közül ezúttal hármat említünk. A KGST-tit- kárság mezőgazdasági osztálya elkészítette javaslatát a trakto­rok és mezőgazdasági gépek nemzetközi összehasonlító vizs­gálatainak rendjéről. Ezt a ja­vaslatot a bizottság mostani ülés­szakán megvitatják, s 1965-től kezdve már egységes elvek alap­ján végzik a vizsgálatokat az ér­dekelt országokban. Ugyancsak javaslat készült a növényvédő- szerek nemzetközi vizsgálatai­nak módszereire is. Nagy jelen­tőséget tulajdoníthatunk annak a javaslatnak, amely a Nemzetközi Tájékoztató és Dokumentációs Központ megszervezésével fog­lalkozik. Valószínű, a most kö­vetkező ülésszakon döntést hoz­nak arról, hogy ezt a központot milyen elvek alapján és hol hoz­zák létre. Kétségtelen, e központ megalakulása tovább mélyíti majd a KGST-országok mező- gazdasági tudományos együtt­működését A mezőgazdasági tudományos együttműködésnek a KGST tag­országaiban a rövid múlt dacá­ra biztató eredményei vannak. Jelenleg 162 mezőgazdasági tu­dományos intézet működik együtt a különféle feladatok megoldásában. Harminckilenc legfontosabb kutatási témában máris közös program alapján dolgoznak az intézetek. A tudományos együttműködés fontos alapelve, hogy jól szol­gálja valamennyi érintett ország érdekeit. Egyik példaként említ­hetjük a nagy hozamú és fajta­tiszta vetőmagvak termesztésé­nek kutatását és e vetőmagvak cseréjét az egyes országok kö­zött. A jó szakosítás eredménye pl., hogy tavaly ősszel az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia csaknem 40 000 tonna vetőbur­gonyát szállított Magyarország­nak. Ez a mennyiség teljesen fedezte hazánk idei vetőburgo­nyaszükségletét. Ugyancsak a jó együttműkö­dés eredménye, hogy a kukorica- termesztésben általánosan elter­jedtek a VIR—42 és a VIR— 281-es szovjet hibridek, vala­mint a Martonvásáron előállított magyar kétszeres hibridek. Al­kalmazásuk a kukorica termés­átlagát egy-két év alatt mintegy 25—30 százalékkal növelte a szo­cialista országokban. Évről évre bővül a tagországok együttmű­ködése a vetőmagtermesztésben, valamint a nemzetközi próbára kerülő növényfajták és szapo­rítóanyag cseréjében. 1958—1959- ben mintegy 500, viszont 1962— 1963-ban már kereken másfél ezer növényfajta cseréjét bonyo­lították le. Egyre erőteljesebb a törekvés a KGST tagországaiban, hogy a mezőgazdaság különféle ágainak gépesítésében megfelelő tudomá­nyos együttműködés alakuljon ki. Ezért pl. nemzetközi géprend­a KGST mezőgazdasági szert fogadtak el a komplex gé­pesítésre a mezőgazdasági ter­melés 14 legfontosabb ágában, amely több mint 400 gépet fog­lal magába. Kidolgozták a gé­pekkel szemben támasztott ag­rotechnikai és zootechnikai kö­vetelményeket. A tudományos számítások arról tájékoztatnak, hogy géprendszerek bevezetése a gabonafélék termesztésében át­lagosan 38—52 százalékkal; a burgonyatermesztésben 75; a cu­korrépaművelésben 70; a kuko­ricatermesztésben 58—64; a szé­nabetakarításban 71; az állatte­nyésztésben* pedig 58 százalékkal növeli majd a munkatermelé­kenységet. Az állattenyésztésben különö­sen jelentősek azok az eredmé­nyek, amelyeket az állategész­ségügy területén értek el a KGST-tagországok. Az egyes or­szágok kutatóintézeteiben össze­hangoltan vizsgálják a betegsé­gek legmegfelelőbb megelőző és leküzdési módszereit. Széles kör­ben folyik a különféle gyógy­szerkészítmények cseréje kipró­bálás végett, és a legjobbak gya­korlati alkalmzása. Az antibioti­kumok előállításának Csehszlo­vákiában kidolgozott legered­ményesebb módszereit már a Szovjetunióban is alkalmazzák. A Román Népköztársaság kuta­tói eredményesen működtek köz­re a baromfipestis vírusának vizsgálatában és a szérumgyár­táshoz szükséges legjobb törzsek előállításában. A mezőgazdasági tudományos kutatás korunkban rendkívül szerteágazó, sokféle problémát és feladatot magába foglaló tudo­mányág. A sokoldalú összehan­golás és együttműködés tehát egyaránt érdeke az egyes szoci­alista országoknak csakúgy, mint az egész szocialista tábornak. Horváth László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom