Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
1961 november 7. Szombat 2 ■ ■ Ünnepi grjrülés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról.) jetunió. Csupán 1963-ban több mint 330 ezer szakember, köztük 125 ezer mérnök került ki a rzov- jet főiskolákról. A szovjet tudomány és technika eredményei kicsúcsosodnak a kozmosz meghódításáért folyó harcban, amelynek újabb nagy jelentőségű fegyverténye volt a világ első háromszemélyes űrhajójának, a Vosz- hodnak sikeres felbocsátása. A továbbiakban Faragó elvtárs részletezte a Szovjetunió eredményeit, majd a fasizmus feletti győzelem után kialakult történelmi helyzetről beszélt. Az emberiség több mint egyharmada felszabadult minden kizsákmányolás és társadalmi elnyomás alól, és eredményesen építi az egyenlőségen és testvériségen nyugvó új életét. A szocialista világrendszer korunk döntő tényezője. Népeinket a közös érdekek és célok, a nemzetközi szocialista összefogás szoros kötelékei fűzik össze. A szocialista világ- rendszer nagy családjának kötőanyaga közös ideológiájuk, a marxizmus—lenin'zmus, a kommunizmus eszméje. A szocialista világrendszer politikai, gazdasági, tudományos, technikai és katonai ereje révén hallatlanul megnövelte nemzetközi tekintélyét és világpolitikai szerepét. Külpolitikai fő irányvonalaként következetesen folytatja a békés egymás mellett élés lenini politikáját és ezzel a nemzetközi kapcsolatok új kódexét terjesztette a világ elé. Mindezek alapján korunkban lehetségessé vált a háború elhárítása, egy végzetes termonukleáris világkonílik- tus kiküszöbölése. A világbékéért küzdő százmilliók között mi is meggyőződéssel valljuk, hogy békeharcunk realitását a Szovjetunió léte, rohamosan fejlődő gazdasági és katonai ereje, nemzetközi tekintélye biztosította és biztosítja a jövőben is. A nemzetközi porondon az erőviszonyokban végbement változások a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó sikeres harc új lehetőségeit nyitották meg a kommunista és munkásmozgalom előtt. Korúnk jellemző sajátossága, hogy a szocialista rendszer ereje és befolyása állandóan növekszik, hogy a szociai.zmus for- radalmasítóan hat az egész emberiségre. A Szovjetunió nagy sikerei és a szocialista világrend- szer eredményei meggyorsították az imperializmus gyarmati rendszerének szétesését. Eddig már csaknem kétmilliárd ember szabadult fel a gyarmati elnyomás és az imperializmus közvetlen elnyomása alól. A felszabadult országok nemcsak függetlenségük kikívásához, hanem megtartásához is hatalmas erőre támaszkodhatnak a Szovjetunió és a szocialista világrendszer létében. A szónok ezután arról beszélt, hogy a szocialista világrendszer Ünnepség a Szarvasi ŰRKI-ben A Szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet központjában tegnap délelőtt bensőséges házi ünnepség keretében emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójáról. A legjobb dolgozóknak ezúttal nyújtották át a Kiváló Dolgozó jelvényt, illetve oklevelet. Negyvenen részesüllek kitüntetésben, jutalomban. A baleset- mentes közlekedésért tizenegy | gépkocsivezetőt jutalmaztak meg. A késő délutáni, esti órákban a kerületekben mintegy kétezren vettek részt az emlékünnepségeken és az ünnepi vacsorán. I hogyan hat a jelenlegi kapitalista országok népeinek harcára, majd ; hazánk eredményeiről szólt. Népünket büszkeséggel tölti el az a tudat — mondotta többek között —, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fáklyájából az első forradalmi szikra éppen Magyarországon lobbant lángra 1919- :ben. A magyar nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak köszönheti jelenleg élvezett szabadságát és függetlenségét is. Ha- | zánk felszabadulását azoknak a f harcosoknak fiai vívták ki, akik 1917-ben Lenin vezetésével fegy- i verrel a kezükben teremtették meg a világ első szocialista államát. A szovjet nép fiai barátként, felszabadítóként jöttek, s népeink között a barátság ma mélyebb, szorosabb és tartalmasabb, mint bármikor volt. A Szovjetunió nyújtott és nyújt segítséget hazánkban a szocializmus építéséhez, s népünk szorgalmas munkájának köszönhető, hogy ipari termelésünk tavaly az 1938-as évinek 5,3-szorosa lett. 1960-hoz képest 1963-ban a kőolaj- és földgázkitermelés 46, a villamosipari gépek gyártása 37, a bútoriparé 56, a kötszövőiparé 39 százalékkal emelkedett. A mező- gazdaság szocialista átszervezésé- 1 vei a szocialista termelési viszonyok teljes egészében uralkodóvá váltak hazánkban és ezzel elkezdhettük a szocializmus telj ís felépítését. Hazánkban gyors ütemben halad a szocializmus építése, népünk életszínvonala magasabb, mint bármikor volt. Az életszínvonal megtartása es további emelése azonban azt követeli, hogy még jobban dolgozzunk, azt igényli, hogy a következő évek fejlőaésének alapját, 1964. évi terveinket maradéktalanul teljesítsük. A szocializmus alapjainak lerakása után ma mindcnklnex a munka a legfőbb forradalmi kötelessége. Ma az az igazi forradalmár, iki a munka frontján mindent megtesz a szocializmus mielőbbi felépítéséért. Végezetül Faragó elvtárs a nemzetközi munkásmozgalom egységének szükségességéről beszélt. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a dolgozó népünk nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép eddigi harcait, eredményeit és elévülhetetlennek tartja a Szovjetunió történelmi szerepét. Éppen ezért pártunk, népünk a nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiben egyetért a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Meggyőződésünk, hogy aki marxista-leninista és helyesen értékeli a mai világhelyzetet, az csakis a Szovjetunió Kommunista Pártjával azonos következtetésre juthat. Pártunk is az SZKP XX. és XXII. kongresszusa, valamint a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletén hozott határozatok szellemében él és dolgozik. Ezért támogatjuk a Szovjetunió külpolitikáját, a népek közötti béke és megértés politikáját. Azt valljuk, hogy a - Szovjetunióhoz való viszony a próbaköve annak, ki az igazi kommunista, internacionalista. A Szovjetunió ma Is és a jövőben is példakép valamennyi kommu- ' nista és forradalmár számára. Éppen ezért népünk és az egész nemzetközi kommunista mozgalom érdekei azt követelik, hogy j erősítsük testvéri kapcsolatainkat a Szovjetunióval és minden ! erőnkkel védjük, erősítsük a nemzetközi munkásmozgalom erejét és egységét. Korunkban nincs más út, csak a szocializmus, a (kommunizmus útja. Az 1917 októberében elindult láncreakció tovább folytatódik. Nincs a világon olyan erő. mely a kommunizmus diadalmas előrehaladását képes lenne megállítani — mondotta végezetül Faragó elvtárs, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának, a magyar—szovjet barátságnak, pártunknak és a világibékének éltetésével fejezte be beszédét. Az ünnepi gyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Utána az Élők és holtak cfmfi szovjet filmet mutatták be a gyűlés résztvevőinek. Magyar államférfiak üdvözlő távirata szovjet vezetőknek L. I. Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, A. I. Mikojan elvtársinak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva Kedves Elvtársak! A Nagy Októbert Szocialista Forradalom 17. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében szívből jövő elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri szovjet népnek. A szovjet nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta eltelt 47 év alatt, nagy kommunista pártja vezetésével felépítette a szocialista társadalmat és töretlenül megvalósítva az SZKP XX. és XXII. kongresszusa politikáját, sikeresen halad előre a kommunizmus építésének útján. A szocializmust építő magyar nép szívből örül a szovjet nép kimagasló eredményeinek, amelyeket az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében elért. Népünk egységesen támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának a békés egymás mellett élés lenini elvének megvalósításáért, a szocialista országok testvéri közössége egységének megszilárdításáért, a nemzetközi munkásmozgalom egybeforrottságának helyreállításáért folytatott következetes politikáját. Pártjaink egyetértése, népeink barátsága szilárd elvi alapokon nyugszik. Meggyőződésünk, hogy a magyar és a szovjet nép megingathatatlan barátsága, a két párt és a két kormány szoros együttműködése a jövőben még tovább erősödik. Szívből kívánjuk a testvéri szovjet népnek és személy szerint Önöknek, kedves elvtársak, hogy további nagy eredményeket érjenek el a szovjet nép boldogságáért, a világbéke fenntartásáért folytatott felelősségteljes munkájukban. Éljen és virágozzék a magyar és szovjet nép örök testvéri barátsága! Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságénak első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Díszűnnepség az Erkel Színházban Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás—paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. A díszünnepséget a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Cseterki Lajos beszéde után felcsendült az Intemaeionálé. A díszünnepség művészi műsorral fejeződött be. (MTI) Szovjetunió — USA: a nagy verseny A két világrendszer, a kapitalizmus és a szocializmus gazdasági versenye negyvenhét esztendeje kezdődött, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként Oroszországban megszületett a fö'dkerekség első munkás-paraszt állama. A start Szovjet-Oroszország súlyos örökséget kapott a régi rendszertől: szegény és elmaradott országot. A cári Oroszország ugyan a világ legnagyobb területű és harmadik legnépesebb országa volt, de a fejlett kapitalista államok sorában az utolsó helyek egyikére szorult. Az ország gazdasági életét még jobban alóásta az első világháború, majd a polgárháború és a külföldi katonai intervenció. Fennállásának harmadik esztendejében, 1920-ban az Egyesült Államok ipari termelésének mindössze egyhatvanad részét, villa- mo^energia-termelésének egyszáztizedét, széntermelésének egyhatvankilencedét, kőolajtermelésének egy tizenhatodét, acél- termelésének egykétszáztizedét produkálta csupán. Ám éppen ezekben a nehéz időkben jelentette ki Lenin, a szovjet állam alapítója és első miniszterelnöke: „Bizonyos vagyok abban, hogy a szovjethatalom utoléri és maga mögött hagyja a kapitalistákat” Egyenlőtlen feltételek A gazdasági verseny egyenlőtlen feltételek közepette indult s folytatódott. Ismeretes: a Szovjetunió a mósodik világháborúban rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett. A német fasiszták leromboltak 31 850 ipari üzemet, és 4100 vasútállomást, feldúltak és kiraboltak sok tízezer mező- gazdasági termelőszövetkezetet, felégettek 84 ezer Iskolát, 40 ezer kórházat és klinikát, hajléktalan- 'ná tettek mintegy 25 millió embert. Az Egyesült Államok nem szenvedett ilyen roppant károkat, területén nem pusztult el egyetlen ház, üzem, gazdaság sem. Sőt, az Egyesült Államok gazdasága gyorsabban fejlődött a háborús években, mint annak előtte. Az amerikai monopolisták busás haszonra tettek szert a hadimegrendelések révén. Mire alapozta Lenin azt a véleményét, hogy a szovjethatalom végül maga mögött hagyja a kapitalistókat? Lenin felismerte a szocialista társadalmi rendszer alapvető előnyeit a kapitalizmussal szemben. S éppen ezeknek köszönhető elsősorban, hogy a Szovjetunió rövid idő alatt leszámolt gazdasági elmaradottságával, begyógyította a háború ütötte sebeket és döntő jelentőségű győzelmeket aratott a gazdasági versenyben. 1917-ben a szovjetország részesedése a világ ipari terme'ésáben alig három százalék volt: ma húsz százalék. A Szovjetunió a gazdasági fejlődésben megelőzött több fejlett kapitalista országot, s a világranglistán a második helyre lépett elő. Napjainkban pedig sikeresen dolgozik a nagy feladat megoldásán: az ipari termelésben utolérje és túlszárnyalja a kapitalista világ vezető hatalmát, az Egyesült Államokat. Meglesz az első hely az amerikainak. Ám tíz esztendő alatt a lemaradás a felére csökkent. 1963-ban az Egyesült Államok már csak harmincöt százalékkal gyártott több ipari terméket. A Szovjetunió napjainkban sok termékből többet állít elő, mint az Egyesült Államok. Ilyenek: a vasérc, koksz, szén, a fémvágó gépek, vasúti villamosmozdonyok és motorvonatok, traktorok, gabona- kombájnok, fűrészáruk, a cement, az előregyórtott vasbetonelemek, a gyapjúszövet és vászon, az állati zsírok, a cukor, a hal. Nincs messze az az idő, amikor az Egyesült Államok a többi termék tekintetében is a Szovjetunió mögé kerül. Tempó! Tempói Az utolérni és túlszárnyalni jelszó éppen nem propagandacélokat szolgál, hanem reális, gyakorlati feladatot jelöl. A szovjet állam immár csaknem félévszázados fennállása cáfolhatatlanul bizonyítja: a szocialista társadalmi rend keretében a gazdaság sokkal gyorsabban fejlődik, mint a kapitalizmusban. Vessünk egy pillantást az alábbi táblázatra, amely kitűnően A szovjet ipari termelés volu- szemlélteti, miként alakult a mene — még tíz évvel ezelőtt is Szovjetunióban és az Egyesült — kevesebb, mint harmada volt Államokban az ipari termelés át-
