Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-05 / 260. szám
1964. november 5. 5 CsStSrtőh Szarvason tartották meg a békéscsabai orvosok tudományos ülését A békéscsabai kórház orvosai' gyász főorvos tartott vitaindító minden hónapban a szakszervezet előadást. Igen hasznos volt ez a és a tanács közreműködésével tanácskozás azért is, högy ezáltal megrendezik tudományos íilésü- a békéscsabai, illetve a kórházi Megnézlek benneteket, fiaim... két. Ezeken a különböző, modem gyógyászati eszközökről és lehetőségekről tartanak vitákkal egybekötött előadásokat. Ezúttal — megyénkben %lső ízben —■ Szarvason tartották meg a tudományos ülést, melyre meghívták a szarvasi járás orvosait is. Az ülésen dr. Borbola József belgyóorvosok közelebbi kapcsolatba kerültek a községi, falusi orvosokkal, kicserélték tapasztalataikat, hogy még jobban segíthessék egymás munkáját. Képünkön dr. Maurer József békéscsabai városi főorvos dr. Darida Mihály szarvasi kollégájával beszélget a tanácskozás szünetében. LIFT Nem sok ház dicsekedhet Békéscsabán azzal, hogy liftje van. És ebben a városban még vita sincs arról, ki kezelheti azt, mert olyan ritkán üzemelnek. A Szent István tér 9. szám alatti ház liftje hónapokig jó volt, bár akkor sem nagyon használhatták a lakók, mert az ingatlankezelő vállalat tatarozási munkát végzett a házban és a padlásról szemetet hordott le a földszintre. Mikor elvonultak kiderült, hogy a lift nem működik. — Kifárasztották —- mondták a liftre és azon búsan lógott a tábla felírással: „Nem működik!’’ Többen szóvá tették ezt az állapotot, mondván, hogy idő6 emberek is laknak a felsőbb emeleteken, jó lenne, ha üzemelne. Végül sok herce-hurca után mérnök vizsgálta meg, aki szintén megállapította, hogy rossz. Talán jegyzőkönyv is született erről. A furcsa csak az, hogy ennyi megállapítás után még mindig nem jár a lift. De lehet, hogy javítás után járna? Kissé már hajlott, járása is öreges, de még senki sem gondolná róla, hogy 84 éves, amint meg-megáll a lépcsőház fordulóinál meg a tágas zsibongókban, hogy megnézzen mindent akkurátusán, ahogyan már azt az öreg emberek tenni szokták. A gyerekek illedelmesen térnek ki útjá- ból, mert éppen szünet van, amikor felkeres bennünket az új iskolában Román János bácsi, nyugalmazott tanító. — Megnézlek benneteket, fiaim! — válaszol köszöntésünkre, a ahogy a folyosókon be-betekint 82 osztálytermekbe, az előadóba, e szertárakba csendesen, hümmög- ve, mintha csak magának mondaná vagy zsörtölődnék, azt morzsol gat ja a bajusza alatt: „Ez... ez ...ez igen! Mint az álom! Ez... ez Igen!” A tanáriban leül, de sem a cigarettát, sem a feketét nem fogadja el, nem él vele. Szemlélődik Ht is, s nem tud betelni a látottakkal. Ami. nekünk természetes, mindennapi, az neki mind megannyi csou dálnivaló dolog, mért János bácsi 48 évig tanított, de Ilyen iskolában, mint ez a csabai 10-es, soha. Lassan megindul a beszélgetés, s megelevenedik előttünk egy hosszú, munkás tanítóélet. 1902-ben végzett Egerben, s 1940-ig az Alföld különböző falvaiban és tanyáin tanftóskodott Szabolcsban, Hevesben. Ezerki- lencszáznegyven óta Békéscsabán, Jaminában. Büszkén emlékezik Nagyléta-Cserkekertre, ahol tizenkét évig dolgozott, s azalatt felszámolta az analfabétizmust iskolája tanyavilágában. Nyolcvan—kilencFejlesztik, korszerűsítik az nzletliálózatot FüzesgyarniatoB Füzes gyarmaton a földművesszövetkezet az idén egy vegyesbolttal és egy italbolttal fejlesztette az üzlethálózatát, korszerűsítette a cukrászdát, a vendéglőétterem konyháját, négy egységét pedig fénycsővilágítással látta el. Az idén még egy szolgáltatóbolt létrehozását tervezik, melyben evőeszköz, üstház, présgép, permetezőgép, falihenger és minden olyan cikk kölcsönözhető lesz, amire a lakosságnak alkalmi használatra szüksége van. A föld- kzöv üzlethelyiséget a Széchenyi utcában igényelt a községi tanácstól. A jövő évi terv egy tejbolt létesítése, ahol tejet, kávét, kakaót és különböző tejtermékeket az asztalnál is fogyaszthatnak a vendégek. A későbbiek sorén emeletes áruházat építenek Füzesgyarmaton. ven gyermeket tanított, este pedig talált alkalmat arra, hogy a felnőttekkel foglalkozzon. „Szerettek ott engem az emberek! — mondja. Csak meg kellett ismerkednünk előbb. Azt csináltam, hogy házról házra jártam, s így tudtam rávenni őket arra, hogy tanuljanak meg íml-olvasni.” önként vállalt népművelő munka volt ez 1928-ban. „Nem unatkoztam én soha a fagyban, sárban sem falun. Mindig találtam elfoglaltságot magamnak; no és a könyvek! Ezért nem parlagiasodtam el hosszú falusi tanítóskodásom alatt...” Aztán még előbbre élsz az emlékezés, s 19-ről beszél, s arról, hogy akkori szereplése miatt kényszernyugdíjban volt hat évig. „Az volt a bűnöm, hogy előre akartam vinni a közoktatás ügyét! De hát... aztán az is elmúlt..” De rendünk, amelynek ő is szerény harcosa volt, nem feledkezett meg róla sem. A veteránjelvény tulajdonosa, kivételes nyugdíjban részesül, s tavaly kapta meg Szegeden a gyémántdiplomát. Most csendesen éldegél, öregesen, de szelleme még friss, érdeklődik az élet dolgai iránt, s arra a kérdésre, miben látja hosszú életének és frisseségének titkát, ezeket mondja: „Mindig mértékletes életet éltem. Szerettem a vfg embereket, kerültem a szomorúságot, az Italt és a dohányt. Legjobban a családomat, a könyveket és a munkámat szerettem. No és a horgászást!” — teszi még hozzá. — Mit üzen a fiatal pedagógusoknak? — teszem fej még neki a kérdést, amikor búcsúzik. Megáll, felemeli pámás kezét, s mint egykor talán a katedrán, a gyerkek előtt, olyan mozdulattal köti lelkünkre mondanivalóját: „Azt üzenem minden fiatal kollégámnak, hogy éljen azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a mostani világ adott. Tanítson úgy, ahogy erejéből, tudásából telik, mert most már könnyebb tanítani, mint valamikor...” Azután elbúcsúzik, s ahogy kifelé halad, még körülnéz, meg- megáll, s fejét forgatva egyre csak azt ismételgeti: „Ez... «Z... ez igen!” Egyszerű történet. Román János nyugdíjas öreg tanító meglátogatta a vásártéri új iskolát. Ennyi mindössze. De ami mögötte van, az mégis felemelő. S az új pedagógusnemzedék, mely átvette a stafétabotot tőlük, Jóleső érzésekkel veszi tudomásul, hogy az elődök figyelik munkáját. S azoknak, akik hivatottak ügyükkel foglalkozni, figyelmeztetés is egy ilyen látogatás: az igazi pedagógus nem tud elszakadni soha az (—czi.) wwwwwwwwwwws^vwwwwwwwwwvwwwwvww/wwwwwv LUXIÉI PSEG? — Indián nő harci díszekkel — Kik a vendégek? A masszázs és fajai — nem púder segítségévéi Ott hever előttem a a nő, és ha kevésbé lennék bátor, hát most megijednék. Mert olyan. Bámulni nem merem, csak a szemem sarkából vetek rá diszkrét pillantásokat. Rút álarcként hat a vastagon kent fehér pakolás. Szeme a merev és lárvaszerű réteg szabadon hagyott nyílásaiból mulatságosan pislog élő. Márt indián törzsfő özvegyen maradt neje, aki éppen most ásta ki a csatabárdot, hogy férje gyalázatát megbosz- szulja. Vagy nem is tudom mit mondjak. Olyan. De pardon. Nem ezzel kellene kezdenem. Hanem így: Békéscsaba új fodrászatát kerestem fel a Kossuth téren, s ott is a kozmetikusokat, Pataki Évát és Bánhidi Erzsikét. A vendég távoztával mondotta Pataki Éva: — Manapság már nem tartják luxusnak a kozmetikát. Egészségvédelem. Valamikor a nők azt hitték, hogy a tűzhely mellé elhanyagoltan is állhatnak. Végre a háziasszonyok is kezdenek rájönni: ápoltnak kell lenni. Mi a divat? — Milyennek rajzolna meg egy divatos női arcot? — A bőr szépen kitisztított és ránctalan. Egészséges, barna színű. Persze, a barnaságot kell elérni, hanem napo. zással vagy az ezt helyettesítő kvarclámpa ibolyántúli fényével. A divat már nem engedélyezi a túlságosan vékony szemöldököt. Színe azonban halványabb, mint a szempilláé. Az egész arcon csak a szem hangsúlyos. Félreértés ne essék, nem kihívó! Az ajafcrúzs alig látható: ebben is a természeteshez kell ragaszkodni. Arcrúzs használata tilos! — Ha esetleg betoppanna egy idősebb és csúnyácska hölgy, és..: — Esetleg? Ahányszor betoppan! Tetszik neki egy férfi és szeretné meghódítani, megtartani... Kér, tegyünk csodát, varázsoljuk széppé és fiatallá. De hiába, ez nem megy. Legfeljebb fiatalabbá és szebbé. Ha szabad így mondani: viszonyítva az eredeti állapothoz. Rej telmes szakma? — Vannak szakmai tit. kaik? — Az alapvető kezelési eljárások ismertek, legfeljebb néhány apróság... Minden kozmeti. kusnak van egy-két egyéni receptje. De nézze... Akik sokat tartózkodnak a szabad levegőn, azoknak bőrét kiszárítja a szél és a napfény. A száraz bőr pedig hamar ráncosodik: mondják is, korán öregszenek a parasztasszonyok. Nos, ezt a ráncoso. dást könnyű megelőzni. Csak rendszeresen keli kezelni. Tejes, vitamino6, szfros pakolást alkalmazunk. Az üzemekben dolgozó nők arca viszont általában zsírossá válik. A munkahelyen szállingózó por, a textilművekben lebegő apró fonal- foszlányok elzárják a pórusokat. Gyulladás lép fel. Ha időben megy kozmetikushoz, rövid úton rendbe jön. A kénes és a gyümölcspakolás segít az ilyen esetben. Természetesen a bőr kitisztítása után. S ez érthető, semmi titokzatosság nincs ebben. Nem csodát teszünk, csupán jóLápoitságot biztosítunk. Javul az arány Pillanatnyi gondolkodás után íme egy összehasonlító adat: a kozmetikai szalon vendégeinek mintegy hetven százaléka városi nő. Csupán a többi kerül ki a vidékiek közül. — S a vendégek foglalkozása? — A legkülönbözőbb. Szövőnők, termelőszövetkezeti tagok, orvosnők, pedagógusok, tisztviselők, munkáslányok. Különösen annak örülünk, hogy mind többen jönnek a környező falvakból is. Ez számít a legnehezebb területnek, s most már jó néhány parasztasszony vált törzsvendégünkké. De igaz is: hol van az megírva, hogy a parasztnőknek korán kell megöregedniük? Nézegetem a szalon szinte festékszagú bútorait. Még nagyon új minden. A felszerelés? Lehetne jobb. De még mennyire, hogy lehetne. Nincs például kvarclámpájuk. — Kozmetikai szalon, kvarclámpa nélkül? — Azt mondják, hamarosan kapunk. A hiányokat — már amennyire ez lehetséges — a szakmai tudásukkal, lelkiismeretes kezeléssel igyekeznek pótoí- ni. Ennek akár ismételten is tanúja lehetek, mert újabb vendég foglal most helyet a jellegzetes kezelőszékben. — Masszázst kap az arc — mondják magyarázóin. Begyakorlott, rutinos mozdulatok. Mindnek megvan a neve. S a maga haszna. Íme, még búcsúzóul a masszázs fajai: ütögető, csipkedő, rezegtető, simító. De például az ütőge- tőnek is vanak még alfajai. Mert lehet ezt — nun tégy — zongorázva csinálni, s lehet két, illetve három ujjal ütö- getni. Sőt, ököllel is. — De enyhébben, mint teszem azt, egy boxmeccsen? Nevetve mondják: — Jóval. Megkönnyebbülten sóhajtok. , — Altkor rendben. (szó) A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi Igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A VARPAIOTAI SZÉNBÁNYÁSZÁT! TRÖSZT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. 1862 iskolától.. — FM —i
