Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-05 / 260. szám
HM. november 5, 3 Csütörtök Jogok, kötelességek. feladatok A győztes brigád Mint már lapunkban közöltük, a Szarvasi Mezőgazdasági és Faipari Ktsz-ben a Kossuth brigád nyerte el a KISZÖV által kezdeményezett verseny első diját. Képünkön az ünnepélyes átadás után Födi na János brigádvezetővel beszélget Holub János, Misiaszki Pál brigádtag és Blaskó Dániel a gépház vezetője. S« mmmmmmm-mmmmmmmmmmm m mmm •• m » m m mm m mmmm m mm* Jól bevált a keresztcirkulációs óriás forrázó a békéscsabai baromfifeldolgozóban 450 ezer pulyka vár feldolgozásra Az Országos Baromfiipari Vállalat békéscsabai gyáregységében rekord pulykafeldolgozásra készülnek. Karácsonyig mintegy 450 000 pulykából készítenek döntően nyugati exportra, konyhakész csomagokat. Egyébként a gyártelep fennállása óta nem volt példa ennyi pulyka feldolgozására. A megnövekedett feladatok megvalósítására korszerűsítették az ún. pulykapályát Százezer forintnál nagyobb költséggel új gépsort szereltek fel. Olyan tíz méter hosszú, nyolc egységből álló óriás forrázókádat szereltek fel, amilyen hazánkban sehol nem működik. A próbaüzemeltetés igen jól sikerült, s beváltja a hozzá fűzött reményeket. A kexesztcir- kulációs forrázókádon kívül bon- tóhelyiséget rendeztek be, az elő- hűtő mellett korszerű csomagolót biztosítottak. A műszaki fejlesztés technikában, a híradástechnikában elképzelhetetlen a tudományos és technikai haladás műanyagok alkalmazása nélkül. |J em kevésbé fontos szerepet 1' tölt be a vegyipar a építő- ós építőanyag-iparban. A műanyagcsövek, különböző szerkezeti anyagok, padlóburkolók alkalmazása jelentősen csökkenti az építkezések költségeit, rövidíti az építési időt és praktikusabb, kényelmesebb lakások építését teszi lehetővé. A textiliparban a műszálak alkalmazása is mindinkább elterjed. Hogy ez milyen előnyökkel jár, azt már szinte valamennyien közvetlenül tapasztaltuk: a műszállal készült anyag sok esetben tartósabb a természetes szálból gyártottnál, jól mosható, könnyű, gyürteleníthető és egyre több fajtájuk olcsóbban vásárolható a hagyományos anyagból készültnél. Ennek nem utolsósorban az az oka, hogy a műszálak alkalmazása a textiliparban szintén csökkenti a munkaigényességet, a műszál előállításához három és félszer kevesebb munkaerőre van szükség, mint a gyapjú vagy a gyapot előállításához. A mezőgazdaság kemizálásá- ról viszonylag többet tud a közvélemény, de korántsem is1 ehetővé teszi, hogy a megnövekedett feladattal megbirkózzon a jó hírű gyártelep. — Ary Nyolcmillió forintos beruházást fektettek be tavaly Szabadkígyóson a tangazdaság kertészetébe: többek között hajtatóházat építettek, s egy 250 katasztrails hold öntözésre alkalmas berendezést vásároltak. A beruházások meghozták az eredményt az idei termésben. Csak paradicsomból a gazdaság 36 holdas szántóföldjén holdanként 170 mázsa termett, melynek egy részéből a gazdaság merte fel a folyamat óriási jelentőségét. A vegyipar a mezőgazdaságnak olyan műtrágyákat nyújt, amelyek jelentős mértékben növelik a talaj termőképességét és a terméshozamot. Egy mázsa nitrogén műtrágya felhasználása például gabonánál 1,5 mázsa, burgonyánál 7 mázsa, cukorrépánál 10 mázsa terméstöbbletet eredményez. Jelentős szerepet játszik a vegyipar a növényvédelemben is. A növények betegségei, kártevő rovarok és gyomok évente körülbelül 6 milliárd forint kárt okoznak a népgazdaságnak. A számítások szerint a jól szervezett kémiai növényvédelem a védekezéshez szükséges költségek 10—20-szorosát téríti vissza terméstöbblet formájában. És szerepet játszik a vegyipar az állat- tenyésztésben, megfelelő állattáp- szarek, antibiotikumok és vitaminok alkalmazásával. Hosszan lehetne még sorolni a kereskedelem, a csomagolóipar, egészségvédelem és a gyógyászat szükségleteit, a közlekedés hajtóanyag- és gumiabroncs-igényét, nem is szólva azokról az olcsó és praktikus közszükségleti cikkekről, lakásberendezést tárgyaltról, amelyekkel a vegyipar látja el a ft közelmúltban Békés megye két járásában — a szarvasiban és a szeghalmiban — a tanácstagok és a nőtanács, valamint a Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársai és aktívái felmérték a termelőszövetkezeti nők jogi helyzetét. Különös figyelmet fordítottak a problematikusabb területekre, ahol az alapszabályzatokban lefektetett jogok gyakorlati érvényesítése még bizonyos határozatlanságot, ingadozást mutat. Noha példáink legtöbbjét a két járásban tapasztaltakból merítjük, e megfigyelésekkel analóg jelenségek bőven akadnak az egész megyében. Az idézett példákkal e téma tárgyalásánál nem törekszünk teljes kép adására. Ha a példák egy részét az úgynevezett negatív jelenségekből vettük, ez nem azért történik, mintha figyelmünket elkerülnék az eredmények. De úgy véljük, éppen a már elért eredményeket létrehozó társadalmi erő szelleme követeli, hogy ma a még megoldatlan feladatokkal foglalkozzunk elsősorban. Elöljáróban három adat, mellyel háromfelől próbáljuk megvilágítani a nők mai pozícióját a termelőszövetkezetekben. 1. Békés megyében a tsz-tagok 28 százaléka nő. 2. A nők az előírt munkaegységet igen gyakran túlteljesítik, sőt jóval túlteljesítik. konzervüzeme paradicsompürét, ivólevet, leves-nyersparadicsomot készített. A konzervüzemben feldolgozták szeptemberben azt a be nem érett zöld paradicsomot is ecetes savanyúságnak, melyet az előző években felszántottak, ösz- szesen 337 000 forintért készített különféle paradicsomkonzervet az állami gazdaság, s e készítmények jelentős része exportra megy. fogyasztókat. Mindezek még inkább kiemelik azt a tényt, hogy a vegyipar hazánkban az ipari fejlesztésnek és a dolgozók jóléte fokozásának egyaránt, kulcskérdése. A vegyipar gyorsított ütemű ” fejlesztése világjelenség. Míg a világ összipari termelése 20 év alatt mintegy két és félszeresére növekedett, a vegyipar termelése ugyanebben az időszakban megnégyszereződött. Még szembetűnőbb ez a gyorsított ütem, ha az utóbbi öt évtized adatait ösz- szegezzük. ötven év alatt — az iparilag fejlett országokban — a vegyipar tízszeresére növelte a termelést, míg az általános ipari termelés csak négyszeresére nőtt. Hazánk az iparilag fejlett országoknál későbben ismerte fel a vegyipari fejlesztés fontosságát, s ezért most minden erőfeszítésünket arra kell összpontosítanunk, hogy a késést behozzuk és a vegyipar fejlesztésével növeljük országunk gazdaságát, a dolgozó nép életszínvonalát és felzárkózzunk a termelés műszaki színvonala tekintetében a legfejlettebb országokhoz. (Sőtér Edit) (A szarvasi járásban tavaly 500, Békéscsaba városában pedig 490 asszony ért el 200 vagy annál több munkaegységet.) 3. A kereset emelkedik. (A szarvasi járásban a női termelőszövetkezeti tagok 1962-ben átlag 4430, 1963-ban pedig 5560 forintot kerestek. Kevésbé kedvező képet mutat a vezetésben való részvétel. 1963- ban a megye 198 termelőszövetkezetéből 20-ban nem találni nőt a vezetésben, egyes helyeken még a különböző bizottságokban sem. (Szarvasi járás 5 tsz, szeghalmi járás 2 tsz). S nemcsak a környezet merevségéből fakad ez, hanem mai eredetű előítéletek teremtette helyzet fonák oldaláról is. Az egyik jelentés jut eszünkbe, mely az asszonyok „kisebbségi érzéséről” számol be: ha egy-két idősebb asszonyt meg is választanak a vezetőségbe, ott az illető alig mer megszólalni. Fontos szempontja lesz a következő esztendőknek, amikor is a vezetőségekben előreláthatólag bővül majd a nők részaránya, hogy olyan fiatal és szakképzett nőket válasszanak meg, akik jóval bátrabban kifejtik a termelési feladatokkal kapcsolatos véleményüket, s azonkívül erőteljesebben hangoztatják a fiatalabb asszonyok szociális kívánságait is — (terhesvédelem, a több gyermekes anyák támogatása stb.). OrSZágOS s nemcsak mező- gazdasági probléma a nők szak- képzettsége. Megyénkben kezdeti törekvések vannak arra, hogy a már hagyományos kertészeti, baromfitenyésztői. szakmunkás- képzés mellett más mezőgazda- sági szakmák is megnyíljanak a nők előtt. Például tervbe vették, hogy a jövőben minden járás indít kisgépkezelői tanfolyamot. Azonban a termelőszövetkezeteken múlik, hogy az állami támogatásra, országos szintű sürgetésre és saját igényeik indítására végre szakmát szerzett vagy technikumot végzett nők százai megkapják majd a végzettségüknek megfelelő munkakört. Mert a tapasztalatok szerint a női baromfitenyésztő szakmunkások kivételével ma még sok szakmát szerzett asszonynál előfordul, hogy olyan munkával bízzák meg, melyet bárki elláthatna: kapálás stb. Különösen káros ez a gyakorlat azért, mert a pályaválasztás előtt álló lányok — kiknek nagy százaléka tovább akar valamilyen fokon tanulni — nem látnak lehetőséget a mezőgazdaságban. Tudjuk, hogy a fiatalok városba vágyakozása és áramlása összetett, bonyolult jelenség, de éppen az ilyenfajta bonyolult dolgok azok, melyek miatt a fiatalok nem látják biztosítottnak jövőjüket — és némi joggal — a faluban. (Egy szeghalmi általános iskolai tanárnő 90 nyolcadikos osztályost megkérdezett tervei felől. A gyerekek közül csak egy akart tsz-tag lenni. A lányok 20 százaléka legszívesebben fodrásznak menne.) Hogy érvényesül az egyenlő fizetés, juttatás elve? Sok helyen kielégítő módon, e sorok írója ^ például nemrég beszélt a gyulai tanyákon olyan — főként állattenyésztésben dolgozó — asszonyokkal, kik magas jövedelemre tesznek szert, s munkájukat — saját véleményük szerint — a férfiakéval teljesen azonos elbírálás szerint dotálják. Nem minden termelőszövetkezetben észlelhetünk azonban ugyanilyen kedvező helyzetet. Előfordul, hogy a teljesen egyenlő munkáért különböző elszámolás alapján fizetnek. Például a szeghalmi járás egyik termelőszövetkezetében a napraforgóbetakarítást végző brigádok teljesítményét nem egyforma norma szerint értékelték. Arra is van példa, hogy a teljesített munkaegységet utólag soknak találják s levesznek belőle. A zsadányi Szabadság Tsz-ben a pulykatenyésztők munkaegységéből ezzel az indoklással vettek el: „Nem lehet, hogy annyit keressenek, mint egy kocsis”. A háztáji föld néhol a férfiaknak egy katasztrális hold, az önálló háztartással rendelkező női tagoké viszont '■sak 1200 négyszögöl. Fejezzük be a még előforduló egyenlőtlen juttatások példázását egy utolsóval. Az egyik szövetkezetben egy ügyes, rátermett női kertészeti brigádvezető 10 munkaegységgel kevesebbet kap havonta az azonos beosztású férfiakénál. Bár a fiatalasszony igen ambiciózus — jelenleg általános kertészeti képzettsége mellé zöldséghajtatási és gombatermesztési szakmunkás- vizsgára készül —, mégis elhatározta, hogy lemond brigádvezető) tisztjéről. Vessünk egy pillantást az egyéb szociális természetű jogokra és érvényesítésükre is. Néhol panaszolják, hogy nem egészen kielégítő a fiatalkorúak és terhes anyák egészségvédelme. (Igaz. hozzá kell tennünk, hogy az utóbbiak részére a termelőszövetkezetekben nehezen találnak munka- lehetőséget.) A szabályzat szerint a szülő nőnek 12 hét szülési szabadság jár 0,75 egység jóváírással. A szarvasi járás 9 termelő- szövetkezetében csak 0,5 munkaegységet számoltak el. Határozatlanság tapasztalható sok szövetkezetben a szociális alap felhasználása körül is. Egy példa. A szeghalmi Petőfi Tsz- ben a 78 ezer forintos szociális- kulturális alapból mindössze 900 forintot használtak fel ez év szeptemberig. Más helyen előfordult, hogy a szociális bizottság tagjai azt sem tudták, hány idős. és nyugdíjas van a szövetkezetben. ftz egyéb, nem rögzített szabályok betartása körül sok pozitív törekvés és ugyanakkor nem csekély negatívum is tapasztalható. A megye sok tsz-e hozzájárult a községi bölcsődék, napközik férőhelyeinek bővítéséhez, vagy idénynapközit létesített. (Orosháza, Elek, Szeghalom, Kunágota stb.). S hogy a negatív példák közül is hozzunk egyet: a vésztői Aranykalászban az asszonyoknak nem biztosítanak járművet, s idős nők is 6—8 km-re gyalogolnak a munkába. Hogy a termelőszövetkezeti asz- szonyok a következő években mindinkább elfoglalhassák megillető helyüket s maradéktalanul élvezhessék biztosított jogaikat, ahhoz — röviden összefoglalva — három feltétel szükséges. A környezet nagyobb megértése, a nők szakmai tudásának növekedése s nem utolsósorban, hogy az asszonyok ismerjék meg az őket illető jogokat. Mindhárom követelmény megvalósulásában reményt keltő fejlődést várhatunk a következő évektől. Padányi Anna Háromszázharminchélezer forint értékű paradicsomkonzervet készítettek a szabadkigyósi tangazdaságban
