Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-28 / 279. szám

1964. november 88. 5 Szombat Akikről megfeledkeztek... Z akatoló gépek. Köztük nyu­godt tekintetű asszonyok sürögnek. Az orsók ütemes forgását figyelik. S ha a pamut vagy a fonal szála elsza­kad, egyetlen kézmozdulattal már­is megálljt parancsolnak a bonyo­lult szerkezetű mostrumnak. Amika belépnek a gépterembe, nyolc órán át nem érdekli őket a külvilág. Tudásuk, szorgalmuk egészével azt akarják, hogy ők, a feleségek, az édesanyák ma többet adjanak a társadalomnak, mint tegnap. Azt akarják, hogy a ter­melési százalékok növekedésével napról napra szebb, jobb áru ke­rüljön a boltokba, esetleg más or­szágok üzleteibe. De mást is akar­nak. Mégpedig azt, hogy két ke­zük munkája gyümölcseként a boríték tartalmával jogosan büsz­kélkedhessenek férjeik, gyerme­keik előtt. Amíg ők a zakatoló gépek kö­zött minden mást félretéve ter­vük teljesítésén szorgoskodnak, a gyár szomszédságában csendben meghúzódó épület földszintjén és emeletén egészen más „világ” fo­gadja az oda betérőt. Az üzemi bölcsőde és napközi kicsiny lakói játszadoznak, uzsonnáznak, alsza­nak és ebédelnek. Körülöttük fe­hér köpenyes gyermekgondozók^ óvónők és dajkák fáradoznak ko-, ra reggeltől késő estig. Aző fáradozásukat persze, nem határozzák meg tervszámok, s vég. zett munkájukat nem jelzik szá­zalékok. Talán éppen ebből követ­kezik, hogy még a vezetők között is akadnak olyanok, akik könnyen megfeledkeznek a fehér köpenye­sekről, akikre a zakatoló gépek mellett dolgozó édesanyák a leg­drágábbat, kicsiny gyermekeiket bízták. Igen, gyermekeiket, akiket nem lehet az automata piros vagy fekete gombjának lenyomásával .•lhallgattatni, ha sírnak; akiket meg kell tanítani az evésre, a ját­szásra, akiket figyelemmel kell kísérni, nem piros-e arcuk a láz­tól. Az egyik édesanya nemrég így beszélt a bölcsőde gondozónőiről, a napközis óvónőkről és dajkák­ról: „Nagyon becsülöm és tisztelem őket, mert reggeltől estig szeretet­tel veszik körül két gyermekemet. Hiszen rajtuk múlik, hogy én nyu­godtan dolgozhatok, mint ahogyan az is, hogy milyen jellemű embe­rek formálódnak gyermekeimből. És én azt mondom: ők mindig két­száz százalékra teljesítik tervüket. Hiszen a legfontosabb, a legna­gyobb egyikét teszik: embert for­málnak. Éppen ezért róluk csak a tisztelet hangján tudok szólni...” És mégis... november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának megünnep­lésén az egyik békéscsabai gyár­Kelenföldi Hőerőmű Vállalat felvesz férfi segédmunkásokat. VÍunkásszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Budapest XI., Budafoki út 52. Munka- erőgazdálkodásnáL 3496 ban szomorú lett a gyermekek mellett annyit fáradozó fehér kö­penyes gondozónők, óvónők és dajkák arca... A gépek mellett serénykedők már átvették kiérdemelt kitünte­téseiket, pénzjutalmaikat. A gyár vezetői az ünnepség végét is be­jelentették. Sokan már hazafelé készülődtek, amikor valakinek ott, a vezetők asztalánál eszébe jutott az üzemi bölcsőde és a nap­közis óvoda két kollektívája, akik szinte megsemmisültem várakoz­tak a terem egyik szögletében. Az ünnepség befejezésének bejelen­tése után kapták meg két-há- romsTáz forintos jutalmukat anél­kül, hogy munkájukról akár egy szó is esett volna. „Amikor ez történt, szerettem volna a föld alá süllyedni... Meg aztán olyan gondolatom is támadt: vajon azért kaptunk-e jutalmat, mert vezetőink szerint is megér­demeltük, vagy csak azért, hogy ne panaszkodhassunk?... Nem aka­runk mi több megbecsülést, mint amennyit munkánk után megér­demlőnk, de az olyan megbecsü­lésből, amiben november 7-én ré­szünk volt — nem kérünk ...” A bölcsőde egyik fehér köpe-, nyes dolgozójának, gondozónőjé­nek szavait idéztük. Tőle hallot­tuk azt is, hogy a november 7-1 ünnepség előtt a gyár vezetői kö­zül valaki azt fejtegette: hogyan, milyen címen adjanak pénzjutal­mat az óvoda és a bölcsőde dol­gozó nőinek. „Mert a termelőrész­legekben a tervteljesítés, a minő­ségi munka önmagáért beszél. De a bölcsődékben, az óvodákban ezekről nem lehet beszélni...” Fontos vezető beosztásban lévő mondta ezt. Nem új vezető, ha­nem régi. Talán éppen ezért saj­nálatos, hogy csak a tervszámo­kat látja meg a százalékokat. Esetleg azokat, akik a tervek alap­ján ennyi vagy annyi százalékot teljesítenek. Odáig azonban még nem jutott el, hogy a gyár több száz dolgozója gyermekeinek ne­velésével, emberré formálásával foglalkozók nem valami szüksé­ges rosszai ennek az országnak. Következésképpen megérdemlik a megbecsülést. November 7-e már elmúlt. A fehér köpenyesek azonban azóta is minden reggel változatlanul úgy várják a kacagó vagy síró gyer­mekeket, mint azelőtt Balkus Imre Vezeíősegválasztó taggyűlés a középiskolai pártszervezetnél (Tudósítónktól) Ünnen#1ves külsőségek kö­zött gyűltek össze szerdán délután Békéscsaba közép- és szakiskolái­nak párttag pedagógusai, hogy az elkövetkezendő két évre megvá- laszák az új vezetőséget. Az út-, híd- és vízműépítési technikum rajzterme -szépen fel­díszítve várta a pedagógus pártta­gokat, akik. között ez alkalommal megtaláltuk a közép- és szakisko­lák igazgatóit, szakszervezeti ve­zetőit és KISZ-vezető tanárait is. Dr. Szekeres Béla párttitkár üd­vözlő szavai után a diákotthon ta­nulói rövid műsorral kedvesked­tek, majd utána Böőr Ferenc igaz­gató elnökletével megkezdődött a taggyűlés. Az elnökségben helyet foglalt Vrbovszky György, az MSZMP városi bizottságának munkatársa, Podina Péter, a váro­si pártbizottság tagja, a Békés me­gyei Népújság szerkesztő bizottsá­gának tagja, a KPM részéről Tö­visfalvi elvtárs, valamint többen a helyi intézmények részéről. A középiskolás pedagógus párt- szervezet munkájáról Dr. Szeke­res Béla párttitkár tartott beszá­molót. Bevezetőül ismertette a pártszervezet fejlődését, s öröm­mel állapította meg, hogy 1957 óta a taglétszám igen szépen nö­vekedett. 1957-ben tizenhét tag­Korlálozás nélkül jogosulok a járadékra a hadigendazott termelőszövetkezeti tagok A termelőszövetkezetek hadi. gondozott (hadirokkant, hadiöz­vegy, hadiárva) tagjainak megle. hetőeen széles rétegét érinti az Egészségügyi Minisztérium leg­utóbb kiadott közleménye. Esze­rint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tag hadigondozott jára­dékának megállapításakor nem kell figyelembe venni azt a jöve­delmet, amelyet az illető vagy há. zastársa munkaegységrészesedés címén kap a tsz-tői. A hadigondo­zott tsz-tagoknak tehát akikor is folyósítani kell a járadékot, ha munkaegységrészesedésük mégha, ladja az 500 forintos értékhatárt. Az egyetlen feltétel az, hogy a ha. digondozott 1964. március 14-én tagja volt és azóta Is tagja a ter­melőszövetkezetnek. (MTI) Visszaadni az utcát a gyalogjáróknak... Ez a célja egy nyugatnémet kí­sérletnek, amelyet Hamburgban folytattak le. A Neue Wall-on, Hamburg egyik legforgalmasabb sugárútján teljesen betiltották a j árműközlekedést három hétre. Mint a Die Welt című hamburgi lap megállapította, naponta 20 ezer gépjárművezetőnek kellett kitérőt végeznie és emiatt a város többi részében még elviselhetetle­nebb lett az autóforgalom zsúfolt­A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALATA FELVÉTELRE KERES VIZSGÁZOTT, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ MOTORSZERELŐKET, KÖZPONTIFŰTÉS-SZERELŐKET, KŐMŰVESEKET, ÁCSOKAT ÉS EGY MEGBÍZHATÓ, ERKÖLCSI BI­ZONYÍTVÁNNYAL RENDELKEZŐ POR­TÁST (KAPUŐRT). 1218 gal alakult újjá a pártszervezet, azóta ez a szám hatvanötre növe­kedett. — Ez egyszersmind azt is jelentette — mondotta —, hogy a feladatok is jelentősen növeked­tek. A pártszervezethez több kö­zép- és szakiskola tartozik, me­lyek, ha részben közös feladatot is oldanak meg, érdeklődési terüle­tük nem azonos. A megnövekedett feladatok azt eredményezték, hogy a pártszervezet nem tudott olyan hatékony munkát kifejteni, mint arra szükség lett volna. így szük­ségessé vált a pártszervezet de­centralizálása. fl beszámolóban elemezte a pártszervezethez tartozó közép­iskolák helyzetét, munkáját. Meg­állapította, hogy alapvetően va­lamennyi iskola teljesítette a fel­adatát, ha nem is maradéktalanul. Szólott a pedagógus párttagok helytállásáról, odaadó munkájá­ról. Az ideológiai munkával fog­lalkozva megállapította, hogy a bírálat és önbírélat terén ért el eredményeket a pártszervezet, de még sok tennivaló akad. Hangsú­lyozta, igen fontos a kommunista öntudat, a marxista—leninista képzettség fejlesztése, a jó kol­lektív szellem kialakítása a párt­tagok és pártonkfvüliek között. Az ifjúság magatartásáról szólva megállapította, még sok tennivaló akad. Ahhoz, hogy ebben ered­ményt érjünk el, a pedagógus párttagok teljes egységére, oda­adó munkájára, a társadalom ösz- szefogására van szükség. A beszámoló befejező részében elmondta Dr. Szekeres Béla, hogy a megnövekedett feladatok ered­ményesebb megvalósítására az ed­digi pártszervezet szétválik és négy új vezetőség fogja megkez­deni munkáját, önálló pártszer­vezet alakul az út-, híd- és víz­műépítési technikumban, az ipa- ritanuló-intézetben, a Rózsa Fe­renc Gimnáziumban, a szlovák gimnáziumban. Végezetül határo­zati javaslatot terjesztett a tag­gyűlés elé, amely különösen a KISZ-szervezetek munkájának segítését hangsúlyozta, továbbá a bírálat, az ön bírálat fejlesztését A beszámoló utáni vitában első­ként Nagy Dániel, az iparitanuló­intézet diákotthonának vezetője szólalt fel. Arra kérte a megvá­lasztandó új vezetőségeket, hogy továbbra is tartsanak sátoros kap­csolatot egymással, majd a KISZ­szervezet jelentőségéről és felada­tairól beszélt. Püski Gáborné a nagy létszámú osztályok problé­máját fejtegette és új gimnázium építését sürgette. Hrabovszki Pál Igazgató a bírálat és az önbírálat kérdésével foglalkozott. Hangsú­lyozta, ne legyen a bírálatnak sze- mélyeskedési jellege. A további­akban a felsőbb fokú képzés ne­hézségeiről szólott. Több segítsé­get kért a felsőbb szervektől. Lász­ló István igazgató a szakmunkás- képzéssel, majd a pedagógushiány problémájával foglalkozott. Gye- mendi György, a szlovák kollégi­um dolgozója arról beszélt, meny­nyire megnövekedtek a feladatok és ezek ellátása milyen erőfeszíté­seket igényel. Mitykó elvtárs, a pártszervezet munkáját értékelve arról beszélt, hogy bár a beszámo­ló eredményesnek mondta az el­múlt időszakban végzett munká­kat, mégis többet lehetett volna tenni. Izsó Antal, az iparitanuló- intézet tanára arról szólt, hogy a középiskola általánossá tétele túl­zsúfoltságot eredményezett. Va- lyuch László az 5-j-l-es képzés ta­pasztalatait elemezte. R vitában szó esett még a pe­dagógusok túlterheléséről, s arról az áldozatvállalásról, melyet a pe­dagógusoknak kell kifejteni, va­lamint a társadalmi összefogásról az ifjúság egységes nevelése érde­kében. A vitában felszólalt Vrbovszki György, a városi pártbizottság munkatársa is. A beszámolót és a a vitát pozitívan értékelte. Meg­állapította, hogy a pártszervezet komoly fejlődésen ment keresztül, s ez az eredményekben is tükröző­dik. Az iskolák túlzsúfoltságával foglalkozva ismertette, hogy a fel­sőbb szervek foglalkoznak e kér­déssel, tettek is intézkedéseket, de a végleges megoldás nem tör­ténhet máról holnapra. Felszólalá­sa további részében foglalkozott az építőipar gondjaival, a pedagó­gus-továbbképzés kérdésével és az új vezetőségek előtt álló igen nagy feladatokkal. Felszólalása befejező részében sok sikert és eredmé­nyes munkát kívánt a megválasz­tandó vezetőségeknek. R bozos taggyűlés Dr. Szeke­res Béla párttitkár zárszavával ért véget, majd a taggyűlés résztvevői alapszervezetenként megválasztot­ták az új vezetőségeket. H. F. A SZÁNTÓFÖLDÖN TERMELT NÖVÉ­NYEK fagybiztosítását P»”” A TERMELŐSZÖVETKEZETEK A VA­GYONBIZTOSÍTÁS KERETÉBEN NOVEMBER 30-IG KÖTHETIK MEG. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ FIÓKJAI ADNAK. 718

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom