Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
1964. november 24. 3 Kedd Miért értékesítenek gyenge minőségű baromfit a tss-ek ? M indössze hat hét van hátra az év végéig. Megyénk felvásárló szervei jó részét már felvásárolták a termelőszövetkezetekkel és háztáji gazdaságokkal szerződött 110 ezer hizott kacsának, 240 ezer hízott libának, a 270 vagon csirkének 45 vagon gyöngyösnek, 70 vagon pecsenyekacsának s most a napokban kezdték meg csaknem 55 ezer pulyka átvételét. Az év végi felvásárlás közben a baromfifeldolgozó vállalatok és a földművesszövetkezetek megbízottai már a jövő évi nevelési és hizlalási szerződések megkötésén is fáradoznak. Ezért nem árt néhány elismerő és kritikus szót szólni az idei baromfi- „termés” mennyiségéről és minőségéről. Helyesebben azoknak az embereknek a véleményét tolmácsolni, akiknek egész éven át az a feladatuk, hogy a felvásárolt csirkét, libát, kacsát, pulykát feldolgozzák s belföldi fogyasztásra, vagy exportra osztályozzák. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat az idén megyénk négy járásából: a szeghalmiból, a békésiből, a sarkadiból, a gyulaiból s Hajdú-Bihar megye egy részéből mintegy 276 vagon csibét, 135 500 kövér libát, 58 600 pecsenyekacsát és 450 ezer pulykát vásárol fel megbízottai útján. Az eddig felvásárolt és feldolgozott baromfi minőségével csak részben vannak megelégedve, azért, mert a vállalat vezetőinek is, de a dolgozóinak is sok bosszúságot okoznak. Különösen a csirkék gyenge minőségére panaszkodnak sokan. A felvásárolt mennyiség 80—85 százalékát kellene exportra szállítaniuk, azonban előfordult egy- egy hónapban, például májusban, hogy az átvett mennyiségnek mindössze 41,5 százaléka érte el az exportminőséget. N yakiglábúak, nagy fejűek a csirkék, csupán csontozatuk nyomja a kilót. Tollazatuk gyengén fejlett, any- nyira tokosak, hogy lehetetlen szépen megpucolni őket. Véleményünk szerint tartási és takarmányozási hibák rontják le a húscsibe minőségét. Szövetkezeteink jó részében kevés a férőhely s emiatt túlzsúfolják az • ólakat. A nevelésre eddig használt táp sem megfelelő, mert amint említettük, a csirkéknek csak a csontozatuk nő tőle. Véleményünk szerint olyan koncentrátumokat kellene biztosítani, amelyek hizlalnák is a csibéket, s akkor sok kölcsönös bosszúságtól menekülnének meg a termelők és a feldolgozó vállalatok. A hízott liba és kacsa minőségével elégedettek a vállalat vezetői és dolgozói. Ezt azonban a felvásárlás közbeni csatározással érték el. Azzal, hogy egyszerűen nem vették át a szerződő felektől a rövid, másfél—két hétig tömött libákat, kacsákat. Emiatt egyes helyeken hatósági közegekhez, járási és községi tanácselnökökhöz fordultak panasszal a termelők. Természetesen nem tudták bebizonyítani igazságukat, hiszen a szerződés szerint a kövér liba tömési ideje 4, a májlibáé pedig 5 hét. A vállalat érdeke az, hogy a" felvásárolt hízott baromfi nagy részét exportminőségben tudja feldolgozni. De a szerződő felek érdeke is az, hogy minél tovább tömjék a libát, hiszen egy hét alatt 2,80 kilogramm takarmánnyal 70 deka súlygyarapodást érnek el s ez 20 forint többletjövedelmet jelent darabonként. A vállalat és a népgazdaság számára nem is annyira a libahús az értékes, hanem a | máj. Egy kiló libaháj ára 30, a legsilányabb máj ára 46, viszont jaz I. osztályú máj ára 180 forint , kilogrammonként. Első osztályú Imája csak a tömés előtt jól tartott, s aztán legalább 5 hétig gondosan hizlalt libának lehet. Amint már szó volt róla, megkezdődött a pulyka felvásárlása és feldolgozása is. Az eddig átvett 30 ezer minőségével nem nagyon elégedettek a vállalat vezetői. Azért, mert eléggé rossz tartásról árulkodik az, hogy nagyon tokosak s ezért kopasztásuk még körülményesebb, mint a csirkéké. Ennek az oka, hogy egyik-másik szövetkezetben elegendőnek nyilvánítják azt a takarmányt, amit a pulyka a répaföldön és a kukoricatarlón talál. Az átvétel körüli vita és súrlódás elkerülése végett, de főként a pulykák kondíciójának, zsírlerakódásának és tollazatának javítása végett feltétlenül szükséges lenne az átadás előtti 3 héten bőséges szemes takarmányt is adagolni. Megtérül ez a nagyobb súlyért és jobb minőségért járó összegben. A felvásárlás és a feldolgozás gondjainak felsorakoztatása után arról érdeklődtünk, hogy mi lesz jövőre, mennyi csibére számíthat a vállalat a téli hónapokban? A kapott válasz egy része kecsegtető, más része viszont elgondolkoztató. Kecsegtető az, hogy az eddigi évi io—15 ezer naposliba helyett jövőre már 100 ezret tud kijuttatni a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat csupán a békési, szeghalmi, sarkadi és gyulai járások termelőszövetkezeteibe és háztáji gazdaságaiba. Több lesz a naposcsibe és a pulyka is. A szövetkezeteken a sor, hogy a lehető legjobb tartási körülményeket biztosítsák ezek felneveléséhez. Az ugyanis nem elegendő, hogy kivisznek több tízezer naposbaromfit s aztán olyan rossz minőségben nevelik fel őket, hogy a vállalat nem tud mit kezdeni velük. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz is 20 ezer pulyka felnevelésére vállalkozott az idén, de mivel nem rendelkezik elegendő fedett színnel, épülettel ennyi állományhoz, azt a hosszan tartó esős idő alaposan lerontotta. Á téli csibenevelési igény eléggé gyér. A vállalat körzetében talán-talán felnevelnek 100 ezer darabot. Ez bizony nem sok, hiszen a vállalat naponta két műszakban 26 ezer darabot tudna feldolgozni. S jó is volna, hogyha az üzem télen is folyamatosan dolgozhatna, mert akkor kialakíthatná a törzsgárdáját, nem kellene az őszi szezon után a dolgozók jó részét elbocsátani, s aztán a következő szezon kezdetén újra munkaerőt toborozni. Most is legalább 200 női munkaerőre lenne szükség, de nemigen kapnak, mert kevesen vállalkoznak arra, hogy csupán néhány hétre vállaljanak munkát. Kukk Imre Megvalósulnak az ötéves terv célkitűzései a biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezetben Évről évre emelkedő a jövedelem A néhány évvel ezelőtt újjáalakult és megnövekedett biharugrai Felszabadult Föld Termelőszövetkezet esztendőről esztendőre jobban megközelíti a megye ötéves tervének célkitűzéseit. 1962-ben bizony nagyon gyenge lábakon állt ez a szövetkezet. Gazdáinak nagy része a háztájit tartotta elsődlegesnek, és kivonta magát a közös munkából. Az ötezer katasztrális holdhoz csak névlegesen volt meg az ötezer főnyi tagság. Mégis a pártszervezet, s tsz-igazgatóság következetes irányítása eredményeképpen lassan megtanultak egy nyelven beszélni a szövetkezeti gazdák. Az akkori hatmázsás búza-, tizenegy mázsás őszi árpa, tíz mázsás kukorica-és 120 mázsás cukorrépa-termésátlag már a múlté. Azóta mind magasabb fokra lépnek, évenként a búza-terméseredményt átlagosan két mázsával, a cukorrépáét 20 mázsával, a kukoricáét pedig májusi morzsolt- ban számítva egy mázsával növelik. Ebben az évben több mint 10 mázsás búzaátlagot értek el, kukoricából 13,5, cukorrépából pedig 160 mázsát takarítottak be holdanként. Kitűnően sikerült gyógynövénytermelésük is. Mintegy 110 holdon vetettek az idén édesköményt és benedeket, mely után 700 ezer forintnyi tiszta haszonra tettek szert. Az 1963. évihez viszonyítva nem állnak rosszul az állattenyésztésben sem. Hússzal növelték szarvasmarha-állományukat, ju- haiknak számát pedig csaknem megduplázták, jelenleg 3266 darab birkára vigyáznak a juhászok. Ebben az évben 700 darab hízó sertést és száz göbölyt értékesítenek. A terméseredmények alakulásából következik, hogy a Felszabadult Föld Termelőszövetkezet gazdáinak egyéni jövedelme is évről évre növekszik. A háztájit leszámítva, csak a közösből 1962-ben még 6243 forint volt az egy tagra jutó jövedelem. A rákövetkező évben 7390 forint lett, ebben az esztendőben pedig ez az összeg 1500 forinttal nőtt. Az ötéves terv utolsó esztendejében a megyei célkitűzéseket teljes egészében el akarják érni, s ennek alapját már most megvetik. Jól haladnak az őszi munkákkal. Még ebben a hónapban két, főiskolát végzett szakemberrel erősíti a járási tanács a termelőszövetkezetet. A gazdasági vezetés színvonalának további emelése biztosíték arra, hogy az ötéves tervben előirányzott 20—22 százalékos terméseredménynövelést meg is valósítják Biharugrán. A feladatokkal és egymással ismerkedtek a sarkadi járás mezőgazdasági szakemberei November 21-én este tartották meg Sarkadon a sarkadi járás első gazdászbálját. A rendezőik célja az volt, hogy találkozzanak végre a járás termelőszövetkezetednek vezetői, szakembered és a mezőgazdasági termékeket feldől, gozó üzentek képviselői a fehér asztal és zeneszó mellett is, s közelebbről ismerkedjenek meg egymással és a járás eredményeivel, gondjaival, terveivel. Az ismerkedést azért tartották fontosnak, mert 1963 januárja óta ötről tizennyolcra növekedett a járásban a mezőgazdasági mérnökök és tizenháromról huszonnyolcra a felsőfokú és szakközép- iskolát végzett mezőgazdasági szakemberek száma. A bált Káplár Károly elvtárs, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Miután meleg szavakkal köszöntötte a megjelent szövetkezeti vezetőket, szakembereket és hozzátartozóikat, számot adott a járás gazdálkodásának eddigi eredményéről és gyengeségéről. Szorgalom és törekvés jellemzi a szövetkezetekbe tömörült 8 ezer gazda és családtagjai munkáját, akik vezetőik irányításává! a lehető legjobban igyekeznek kiaknázni a rendelkezésükre álló 65 965 hold földet. E törekvés gyümölcse az, hogy az 1960. évi 86 595 000 forintról 127 millió 682 ezer forintra növekedett a tiszta vagyon. A szövetkezetek, néhány kivétellel, igyekeznek biztonsági tartalékot is képezni az eredményes gazdálkodáshoz. A biztonsági tartalék az 1962. évi 613 ezer forintról 5 millió 955 ezer forintra növekedett. Az előrelátás, a gazdálkodás biztonságossá tétele eredményezte, hogy az 1962. évi 8,019 forinttal szemben az idén csaknem 9,5 ezer forint átlagrészesedés jut járási átlagban egy dolgozó szövetkezeti gazdára. Vannak szövetkezetek, ahol az egy tagra jutó átlag évi részesedés megkétszereződött 1962 óta. Például az újsziaionitai Békében 6380 forintról 12 625, a zsadá- nyi Dózsában 7094 forintról 12 045 forintra növekedett a tagonkénti évi jövedelem. Bár eléggé gyenge minőségűek a földek a sarkadi járásban, a mind szakszerűbb gazdálkodás és mind nagyobb igyekezet hatására jelentősen növekedtek a termésátlagok is. Többek között a búza átlagtermése az 1962. évi 7,9-ről 10,3-re, az őszi árpa 10,7-ről 12,2- re, a cukorrépa 91,8-ról 145-re, a kukorica pedig 14,3 mázsa májusi morzsoltról 17,2 mázsára növekedett. Jó néhány szövetkezetben csaknem megduplázták a terméseredményeket. Például a köte- gyáni Vörös Csillag Tsz-ben 5,8ről 15,6-re, a körösnagyharsányi Egyetértésben 5,2 ről 9,6-re növekedett a búza átlagtermése. A sár. kadkeresztúri Egyetértés és a zsa. dányi Búzákalász pedig rekord búzatermést ért el — 12,8, illetve 12,3 mázsát — az idén. Kiválónak mondható a geszti Egyetértés Tsz 22,1, a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz 19,2 és a zsadányi Búzakalász Tsz 26 mázsás májusi morzsoltkukorica-termése. Lényegesen növekedett a sarka di járásban az állattenyésztés színvonala és az áruértékesítés is. Jó néhány szövetkezetben 9—10 literre növekedett az istállóátlag, s többek között a sarkadi Leninben ez év október 1-ig 4701, a sarkad' Dózsában 4119, a méhkeréki Bal- cescuban 4111 liter tejet fejtek ká tehenenként. Szakszerűbben, kevesebb takarmánnyal nagyobb súlygyarapodást értek él a korábbi éveikhez viszonyítva mind a sertéshizlalásnál, szarvasmarha, hizlalásnál és a baromfinevelésnél. Az eredmények ntelletit természetesen „bonékés” alá vette Káplár Károly elvtárs a gazdálkodás gyenge oldalait is, azt, hogy még nem minden szövetkezetben használják ki megfelelően, az adottságokat és lehetőségeket Például az okányi Petőfi Tsz csaknem két mázsa búzával, csaknem négy mázsa árpával és 3,3 mázsa kukoricával termelt kevesebbet, min t az ottani Alkotmány Tsz. S bizony nem dicséretre méltó a körösnagyharsányi Egyetérés Tte, a biharugrai Felszabadult Föld Tsz 3—3,5 literes istállóátlagja, de jó néhány szövetkezete—6,5 literes napi tehenenkéniti tejtermelése sem. Káplár élvtárs ismertette a sár. kadi. járás ötéves tervének eddigi eredményeit, a jövő évi tervfeladatokat, s tanácsokat is adott ezek megvalósításához, mielőtt )ó szórakozást kívánt a sarkadi járásban első ízben megrendezett gazdászbál népes résztvevőinek. K. I. Szivattyútelepeket építenek Békéscsabán Békéscsabán mindig probléma volt a környező területek belvíz- mentesítése. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az idén éppen ezért két szivattyútelepet épít, az egyiket a konzervgyár körüli terület víztelenítésére, a másikat pedig a Borjú-réti határszélen. A konzervgyár melletti szivattyútelepen a napokban megkezdik a szivattyúk, gépek beszerelését Gazdag, színes tartalommal megjelent az 1965. évi Kincses Kalendárium! A falusi dolgozók hagyományos ; és népszerű naptára képekkel és ! szöveggel számol be az elmúlt év legjelentősebb politikai eseményeiről. Erdei Ferenc köszöntője után Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Sarkadi Imre, Urbán Ernő, Darvas József és mások elbeszélései, versei teszik gazdaggá az új kalendáriumot. Olvashatunk benne híres, hazánkban járt .külföldi utazókról, a mai falu társadalmi, gazdasági és politikai problémáiról, tudományos érdekességekről, névadási szokásokról, a hosszú élet titkai| 7 ról, a föld népesedésének fejlődéséről, és még sok más érdekfeszítő téma gazdagítja az új kalendáriumot. A népszerű „Család és Otthon” rovatban értékes lakberendezési, öltözködési, főzési, gyermeknevelési, háztartási kisgépkezelési tudnivalókat találhat az olvasó, amelyeket Buga doktor egészségügyi jótanácsai egészítenek ki. Bővelkedik az új Kincses Kalendárium humorban, rejtvényekben és egyéb szórakoztató írásokban is.
