Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IMI NOVEMBER 22, VASARNAP Ara 80 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM ikpújságL Békéssámson — 1964 | A gyógyszerfogyasztásról | Család—Otthon | Elnézést kérek... | Sport 3Cés züí a cSkőd/i Impozáns számvetés Újjáválasztották a KISZ megyei bizottságát, revíziós bizottságát, megválasztották a KISZ-kongresszus megyei küldötteit A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei küldöttértekezlete — a VI. kongresszusra való készülődés jegyében — pénteken zajlott le. A megyei vezetőképző ifjúsági táborban 252 küldött tanácskozott a négy év alatt végzett mun­káról, s az új tennivalókról, 26 ezer ifjúkommu­nista képviseletében. Abban a táborban ült öSz- sze lz az ifjú parlament, amelynek felépítését 1960-ban vállalta, melyért ezrek dolgoztak önzet­lenül, kiszista szívvel, otthont teremtő szép igye­kezettel. Impozáns összegezés, őszinte számvetés, új erőt, lendületet adó volt ez a tanácskozás, ko­moly is, derűs is, ízig-vérig fiatalos, nagy élmény minden résztvevőnek, küldöttnek, meghívott vendégnek egyaránt. Hogy odafigyelt erre a je­lentős eseményre megyénk ifjúsága, azt köszön­tő, eredményes munkát kívánó táviratok tucat­jai is fémjelezték, s hogy az ifjabb sereg is, az utánpótlás is figyelemmel kísérte a „nagyold’ tanácskozását, azt kis küldöttségének kedves kö­szöntője, sok virágcsokra is bizonyította. Az elnöki tisztet Baukó Mihály, a békéscsa­bai városi pártbizottság titkára töltötte be. A megyei bizottság beszámolóját Petrovszki István megyei első titkár terjesztette elő. A megyebizottság beszámolója Bevezetőben arról a korszakos jelentőségű tényről beszélt, hogy 1960 óta hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak leraká­sát, s hozzáláttunk a szocializmus teljes felépítéséhez vezető fela­datok válóra váltásához. Gazda­godott országunk, megyénk, s eh­hez a magyar ifjúság, a megyei ifjúság becsületes munkájával, helytállásával jelentősen hozzájár rult. Bebizonyította azt, hogy a szocializmusért — mely életeleme — kész küzdeni, tenni, áldozato­kat vállalni, s mindig lehet reá számítani. Ez a legpozitívabb vo­nása ma ifjúságunknak, s ez a legfontosabb, legbiztatóbb erénye. Felavatták a Duna új , as Erssébét-hidat A híd avatása egész Budapest ünnepévé vált. 1964. november 21-én tízezrek várták Budán és Pesten a hídavatás ünnepi percét, s a legszebb kilátón, a Gellért­hegyen ezrek és ezrek figyelték az ünnepséget. Fél 2 óra körül a pesti hídfő és közvetlen környékén mintegy öt­ezer meghívott vendég várakozott, zömmel azok, akik az Erzsébet-híd építésénél, a hídszerkezetek gyár­tásánál közreműködtek. A Szabad­sajté útján, a Felszabadulás té­ren és végig a Kossuth Lajos ut­cáiban óriási embertömeg várako­zott az ünnepi percre. A hídavató ünnepségen_jnegje- lent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Forradalmi Mi^ikás-Paraszt Kormány elnöke, Fock Jenő, Gás­pár Sándor, az MSZMP Politikád Bizottságának tagjai. Ajtai Mik­lós, Brutyó János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagjai, az Elnöki Tanács, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági, a társa­dalmi élet számos vezetője, a bu­dapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. A Himnusz elhangzása után dr. Csanádi György közlekedés, és postaügyi miniszter mondott be­szédet. Ezt követően Budapest la­kossága nevében Sarlós István, a Fővárosi Tanács V. B. elnöke vette át az új Erzsébet-hidat, aki rövid beszédet mondott, majd felkérte Kádár János elvtársat, hogy a for­galom számára nyissa meg a hi­dat. I A zárószalag ünnepélyes átvá­gásával megnyílt az új híd. Kitüntették a legkiválóbb hídépítőket Az Erzsébet-híd avatása napjá­nak délelőttjén a Parlament ku­polacsarnokában kitüntettek a legkiválóbb hídépítőket, tervező­ket. Az ünnepségen megjelent Fock Jenő, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula ko­hó. és gépipari miniszter, Sarlós István, a Fővárosi Tanács V. B. el­nöke. Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke mondott be­szédet. Az ünnepi beszéd után Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke az Erzsébet-híd ter­vezésénél és építésénél kifejtett kiváló munkájuk elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést nyújtotta át Sávoly Pálnak, az Üt- Vasúttervező Vál­lalat szakági főmérnökének, Tóth Lászlónak, a Hídépítő Vállalat ács- hrigád-vezetőjének, Massányi Ká- rdynak, a Ganz-MÁVAG Moz­dony-, Vagon, és Gépgyár híd- és darugyára főmérnökének, Mihály Jánosnak, a Ganz-MÁVAG Moz­dony-, Vagon- és Gépgyár munka­vezetőjének, Tóth Jánosnak, a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon, és Gépgyár lakatosának, Király Mihálynak, a Hídépítő Vállalat la­katos brigádvezetőjének, Horváth Zoltánnak, a Ganz-MÁVAG Moz­dony-, Vagon és Gépgyár szerelő­csoportvezetőjének. A Munka Ér­demrend ezüst fokozata kitün­tetést húsz, a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést a híd­építésben részt vevő negyvenki­lenc dolgozó, tervező kapta meg. Az ünnepség után az Elnöki Ta­nács fogadást adott a kitüntetet­teknek, amelyen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke is. Főképpen a munkában, a hét­köznapi helytállásban mutatja meg, hogy mire képes. Megyénk munkásfiataljai az elmúlt négy évben részt vet­tek a szocialista munkaver­senyben, 500 kisebb-nagyobb jelentőségű újítás fűződik ne­vükhöz, 10 millió forintot ta­karítottak meg, védnökségeket vállaltak egy-egy munkaterület, akció felett, társa­dalmi munkaakciók sorát bonyo­lították le. Parasztfiataljaink a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének segítésével, a munka- versenyekben való részvétellel, a hozamok növelésével, az új isme­retek gyarapításával járultak hozzá az új életforma meggyöke- rezéséhez, a tsz-ek politikád, gaz­dasági megerősödéséhez. A tízez­res létszámú diákifjúság tanulmá­nyi eredménye és munkaszerete­te fokozódott Csakis elismeréssel lehet beszélni az őszi betakarítá­si munkák segítéséről, a nyári építőtáborokban végzett hasznos munkáról. Számottevő ifjúságunk eszmei, politikai, erkölcsi fejlődése. Me­gyénk mintegy 70 ezer KISZ-kor- osztályhoz tartozó fiataljának döntő többsége becsületesen élő és munkálkodó, szorgalmasan tanuló fiatal, egyetért a párt és a KISZ politikájával, és tetteivel a szoci­alista jövőt alapozza. • A politikai műveltség gyarapítását jól segí­tette a KISZ-cktatás. Az elmúlt négy esztendő so­rán átlagosan 19—20 ezer fiatal ismerkedett a marxizmus—le­ni nizmus igazságaival, a szo­cialista építőmunka elméleti és gyakorlati kérdéseivel. Ha nem is váltak képzett mar­xistákká, mindenesetre jó alapot gyűjtöttek ahhoz, hogy elemezni, megítélni képesek az eseménye­ket, él tudnak igazodni a kevésbé bonyolult politikai kérdésekben. A tanulás, a politikai műveltség fokozódása persze nem jelenti azt, hogy eléggé erőteljesen fejlődött a szocialista gondolkodásmód is. Ezért a jövőben még vonzóbbá, korszerűbbé kell tenni a KISZ- oktatást, következetesebbé a ne­velő munkát, több, szervezeten kí­vüli fiatalhoz kell eljutni, nyese­getni szükséges a vadhajtásokat. A tudatformáló munka csakis úgy lehet még eredményesebb, ha tár­sadalmi üggyé emelkedik, s mély­rehatóbb elemzésen, differenciál­tabb módszereken alapul. A beszámoló foglalkozott a ta­nulási mozgalommal és kulturális élettel is. öröm, hogy emelkedett a még több tudásra szomjazok száma, a fiatalok átlagos művelt­sége. A munka mellett ma a ta­nulásra, önképzésre több időt, energiát fordít ifjúságunk, mint négy éve. A felmérésiek viszont azt is jelzik, hogy az úttörőcsapa­toknak többet szükséges tenni a lemorzsolódás megakadályozá­sáért, a KISZ-szervezeteknek az általános iskolai tanulmányokat be nem végzett fiatalok tanulásra buzdításáért, a tanulók segítésé­ért Az alapműveltséggel rendelke­ző fiatalok számának gyarapodá­sával nőtt az érdeklődés a kultu­rális tevékenység iránt. Jelen tőé tábort szerzett a különféle vetél­kedők rendszere, a klubmozgalom, olvasómozgalom. A kulturális szemle községi, járási, körzeti, me-i gyed bemutatóinak évenként csak­nem 10 ezer résztvevője volt. A középiskolások nagyszerű kultu­rális demonstrációja volt az 1963- ban megrendezett Gyulai Erkel Diákünnepek. A jövőben továbbra is a falun élő fiatalok kulturális igényeinek felkeltése és az igé­nyek kielégítése az egyik legfonto­sabb feladat. Falun van a legtöbb teendő. Hasonlóképpen a sport­munka is a falusi fiatalok között hagy kívánnivalót maga után. Bár az elmúlt években átla­gosan 17—18 ezer fiatal telje­sítette az „Ifjúság a szocializ­musért” mozgalom sportkö­vetelményeit, a tömegesítést fokozni lehet és szükséges is. A beszámoló mélyrehatóan ele­mezte az ifjúsági rétegek négy­éves tevékenységét, majd az ifjú­sági szövetség fejlődését vette számba. Az első küldöttértekezlet óta 10 ezerrel nőtt megyénkben a (Folytatás a 2. oldalon./ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom