Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-19 / 271. szám

1964. november 19. 4 Csütörtök Tótkomlóst jegyzetek Munkaverseny a békési ól Sétálok a faluban, elkapom a kapuk előtt szót váltó atyafiak nekem titokzatos szlovák monda­tait, a szembejövők köszönését. Bár az utak közepén magas iécsa- teknőkké gyúródott a sár, meg amúgy is feltúrták a földet — csatornáznak mindenfelé —, mégis száraz lábbal mehetek: a lakók a járdacsíkok mellé köveket, téglákat raktak egész a kerítésig, be i® mázolták pirogra, hogy szebb legyen, mert a tótkom1 ósáak szeretik a színeket. A faragott ka­pukat, az utcára néző ácsolt ku- koricagórékat, az épületek motívu- mos faoromzatát feketére vagy sötétbarnára, a falakat fehérre, sárgára, vagy halványzöldre má­zolják. A természet hozzáadja a cserép- és zsupptetőkre a moha penészes zöldjét, a zilált őszi ker­tek hervadása, a sűrűn ültetett sovány alföldi fák levelei pedig az évszak rozsdapiros foltjait ke­verik a képbe. Szentendre jut eszembe, ott ápolják, pucoválják ilyen szere­tettel, ilyen csinosra a házakat. A falak mögött dolgosságot, íz­lést, igényt és nem utolsósorban derűt sejtek, összefüggést keresve a látottak s a szegről-végről hal­lottak között. A tótkomlósi sze­gény summást úgy ismerték, mint aki hét határba i® eljár a munka után. Marasztaló ez a falu: so­ka»» települtek felvidéki magya­rok ide a háború végével, de mostanában, amikor lett volna egy hózcserét kínáló szlovákiai csa­lád, nem akadt, vállalkozó, aki visszaköltözzön innen... A 16— 18 forintos jegyek mind elkelnek egy-egy színházi tájelőadásra. Hallottam azt Is, hogy igen sokan íratják fel magukat: a csatorná­záskor kellő díjazásért vezessék be portájukra a vizet. Másik helyszín: a Viharsarok Tsz kertészete, ahol Gráf Antal, a főiskolát nemrég végzett fő­kertész a kalauzom. Az eddig ki­használatlan tótkomlósi termálvi­zet itt fogják első ízben gyeplőbe, amikor tavaly felépítették ezt az országban egyedülállóan nagy, 8500 négyzetméteren elterülő tsz- kerlészetet. A hajtatóház szíve 4 gép, ebből kettő tartalék. A ter­málvíz — melynek szennyeződése a csövekben lerakódna — közve­tetten, e hőkicserélő berendezések segítségével melegíti az üveghá­zakat De a számoknál és techni­kai magyarázatoknál jobban kife­jezi e vállalkozás lényegét a látvány: a betonasztalokban pá­rolgó ápolt fekete föld, a hatal­mas, egymás mellett ismétlődő fedett üvegcsamokok. A fejlett mezőgazdasági építészet, a mo­dem kertészet s a technika kul­turált társulása ez, mely már majdnem az olajozott önműködés hatását kelti, hiszen átlag 39 ember dolgozik itt mindössze. Az egyik csarnokban csak gomba. Gyorsan nő, kétnaponként szedik. Hogy több teremjen, egymásra rakott rekeszekbe i® ültetnek be­lőle. A szomszédban karalábé érik. Távolabb retket ültetnek. Nem célom áradozni: hiba is akad itt. (Úgy látszik, maradandó tulajdonságunkká rögződött fel­építeni valamit, amiről aztán ki­derül, hogy csak éppen ez meg az nem stimmel. És aztán javít­mert a feleségeket ma már csak nem falazhatjuk be, hogy álljon az épület, hiba nélkül működjön a berendezés!) Az asztalok, me­lyekre a föld kerül, túlméretezet­tek, nem ér be a kéz. Az sem jó, hogy beton az anyaguk: a földből lecsapódik a hideg kőre a trágyá­ié. A hajtatóház szélességét is túl­méretezték, az 50 méteres csar­nokokat nem lehet szellőztem, és nyáron beszorul a meleg. De az egész kertészet „üzemelése”, az összbenyomás ugyanazt az igé­nyes gondosságot, minőségszere- tetet mutatja, mint a tótkomlósi utcák képe. * Munka, igény, eredmények — erről kérdezek a tanácsházán is, Buda Pál elnökkel és Jambrich I Mihály titkárral beszélgetve. Szóba kerül, hogy a gyerekek 70 százaléka tanul tovább a nyolc általános után. Tavaly beindult a gimnáziumi oktatás, de iskola- épület csak 1970-ben lesz. A köz­ség lakói hát jelentős társadalmi munkával segítettek, hogy a gép­állomás néhány felszabadult he­lyiségét tanteremmé alakítsák át. A két tanácsi ember nem ked­velheti a lakkozást. Igen sok problémát is felvetnek. — Itt van például a tűzoltószer- tár új épülete. Legtöbbször üres. A régi helyiség is megfelelt volna pár évig, miközben egy csomó hi­ány jobban sürget... Eldőlt, hogy 3 új szárazéri hidat kapunk a kö­zeljövőben. Kettő építését el is kezdték, előbb azonban használ­hatatlanná bontották a két meglé­vő hidat, épp az őszi munkák ide­jén. A Haladás Tsz eddig 500 ezer forintra saccolja a kerülő utak miatti többletfuvar költségét. Mindezt arra mondom, hogy a szükségleteket s a körülményeket jobban figyelembe vevő felsőbb tervezést szeretnénk — mondja Buda Pál. Tótkomlós lakóit a három nagy termelőszövetkezet foglalkoztatja, az elért mezőgazdasági eredmé­nyektől függ tehát az emberek anyagi helyzete. A szövetkezetek munkája biztató, s fejlődésük is reményekre jogosít. A Viharsarok hajtatótelepe, s az Alkotmány szövetkezet 15 ezer férőhelyes ba­romfitelepe — e két nagy tavalyi létesítmény — után a következő 2 évben közös beruházásra vállal­kozik a Viharsarok és a Haladás: angol mintájú, gázfűtéses, kondi­cionált és automatizált tojatótele- pet létesítenek, melytől évente 8 milliós tojáshozamot várnak. Ha már a terveknél tartunk, a községbeliek egyéb elképzeléseit puhatolom. A helyi termálvíz gyógyításra való hasznosításáról, ezenkívül egy kisebb tészta- vagy ruhagyár szükségességéről beszél a két ta­nácsi ember. Megtudom, hogy a tsz-ek a lakosság tizedrészét, mintegy 400 nőt nem tudnak rendszeresen foglalkoztatni. S ezt a gondot a közeli Orosháza iparo­sítása sem oldhatja meg, hiszen családos asszonyokról van szó, akik helyben szeretnének munkát vállalni. (Japán példa jut eszembe. Ol­(Tudósítónktól) vastam, hogy ott a mezőgazdasá­gi települések munkaerőfeleslegét kihasználandó, a nagy gyárak ki­helyezett üzemegységeket létesí­tenek a falvakban. Egy ilyen he­lyen például csupán egy kerék­páralkatrész készül.) — Milyen kezdeményezést tet­tek e nehézségek orvoslására? — A javaslatokon kívül konk­rét kapcsolatot létesítettünk a megyei göngyölegellátó szövetke­zeti vállalattal. Megállapodásunk értelmében zsák varró részleget helyeztek ki Tótkomlósra. De az asszonyok panaszolták, hogy a legrosszabbul fizető munkát kap­ják ... Tán a háziipari szövetke­zettel együttműködve tudnánk leginkább segíteni ezen a munka- erőfelesleg-gondunkon. Urbán Pált úgy is felkerestem, mint a háziipari szövetkezet elnö­két, de úgy is, mint a népfront- bizottság titkárát. — Milyen részlegekkel dolgozik a szövetkezet’ — Szövő-, kötő-, varró-, hírnző- és kötélverő üzemünk van. — Alkalmasak e munkaterüle­tek nők foglalkoztatására? — Jelenleg a 284 dolgozónkból 274 nő. — Milyenek a kereseti lehető­ségek? — A fizetés itt 200 és 1800 fo­rint között van. Akik csak estén­ként otthon dolgoznak, természe­tesen sokkal gyengébben keres­nek azoknál, akik itt bent vagy otthon ledolgozzák a napi 8 órát. — Fel szokták keresni a hely­beliek felvétel miatt? — Ma is vóltak nálam hárman. A baj az, hogy az asszonyok, akik eddig a mezőgazdaságban dolgoz­tak, csodálkoznak, ha kezdetben, a betanulási idő alatt, hozzáérté­sük híján, kevesebbet keresnek és sokan ezért el sem kezdik vagy hamar otthagyják a munkát. — Több jelentkező esetén tud­nák bővíteni a szövetkezetét? — Igen. Ehhez csak némi ter­jeszkedés kéne — például, ha a Viharsarok Tsz átadná nekünk a szomszédos kihasználatlan mag­tárhelyiségét. S az emberekben is megvan az adottság. Régen itt minden családban űztek házi­ipart, s a hagyományok, motívu­mok, a kézügyesség él ma is. A tótkomlósi hímzés, szőttes kelen­dő, a megnőtt idegenforgalom, a külföldre való ajándékozás csak növeli az igényt a háziipari, nép- művészeti munkák iránt. — Tesznek valamit, hogy több asszony jöjjön a szövetkezetbe? — A nőtanács januárban kézi­munka tanfolyamot indít, s az ot­tani legügyesebbek helyt kapnak majd hímzőrészlegünkben. * A jegyzetnek nincs szabályos vége. A takaros házakban élő tótkomlósiaknak minden bizony­nyal sok olyan dolga — problé­mája van, amely épp úgy nem említődön meg a négy helyi ve­zető emberrel való beszélgetésem­ben, mint ahogy az összes ered­mény sem kerülhetett szóba. Padányi Anna Továbbképző iskola működik a községben. Az I. számú iskolában mezőgazdasági, a II. számú isko­lában ipari jelleggel. A községi tanács mintegy 21 ezer forintot költ a továbbképző iskolára. B. L. N éhány éve új termék je­lent meg a békési föl­deken: a kőolaj és a földgáz. Az új terméket előállító üzem rövid idő alatt ro­hamos fejlődésnek indult. 1964- ben háromszáz fővel dolgozó üzemmé fejlődött. Ebben az elég­gé mostoha körülmények között dolgozó üzemben is kibontakozó­ban van a munkához való új vi­szony, ami a munkaversenyben fejlődik ki. A tegnap dolgozó pa­rasztjainak, napszámosainak — olajipari munkássá válva — gon­dolkodásában és magatartásában egyre inkább kialakul az az új vonás, ami a magyar munkásosz­tály fő jellemzője. A munkaverseny négy éve kez­di bontogatni szárnyait a szoci­alista brigádmozgalom formájá­ban. 1961-ben két brigád kezdte meg versengését, 1963-ban már három brigád 54 taggal el is nyer­te a szocialista címet. Az üzem rohamos fejlődése következtében létszáma szinte megkétszereződött. A verseny tapasztalatai azt mu­tatták, hogy a rohamos fejlődés ellenére is megvannak a feltéte­lek a szocialista brigádmozgalom kiszélesítésére. Ennek alapján komoly előké­szítő munka előzte meg az 1964. évi versenyvállalások elkészíté­sét. A vállalat gazdasági vezető­sége a párt- és tömegszervezetek vezetőségeivel közös irányelvet adott ki, amely részletes progra­mot tartalmazott a kardoskúti olajmező részére is. Az irányelvek alapján 18 bri­gád 238 taggal megalakult, és el­készítette az éves versenyvállalá- sát is. A vállalások alapját az éves kőolaj- és földgázárutermelési terv teljesítése képezi. Ezek mel­lett a 16 brigád tagjainak tovább, képzésére, a közös szellem meg­javítására tett vállalást. E válla­lások alapján 27-en szakmunkás- vizsgát tesznek, 22-en az általá­nos iskola VII.—VTII. osztályát végzik el, 80-an pedig különböző politikai oktatásokon képezik to­vább magukat. Vállalták azt is, hogy az év folyamán 14 elfoga­dott újítást adnak be. Néhány száz társadalmi munkaórát pedig a munkahelyeik csinosítására, szépítésére fordítanak. Most, amikor lassan számot kell adni a brigádoknak az éves mun­kájukról, elmondhatjuk, hogy a gyors fejlődés következtében lét­rejött brigádok nem kaptak kellő segítséget és ellenőrzést munká­juk kialakításához. Ennek ellené­re komoly eredmények születtek a vállalások teljesítésében. Sajnos, a kőolaj termelési terv teljesítése komoly akadályokba ütközik, a mintegy 24 ezer tonnás lemaradás pótlása ma már illuzórikusnak látszik. A földgázárutermelési terv teljesítése biztosított, mivel az üzem első három negyedévi tervét 108,8 százalékra teljesítette. Az egyéb vállalások teljesítése is jól halad. Szakmunkás-tanfolya­mon 24-en tanulnak, általános is­kolába 13-an jelentkeztek, 25-en pedig a kihelyezett olajipari tech­nikum elvégzésére. Ezek a példák azt mutatják, hogy a továbbtanu­lás kezd a rendes mederbe tere­lődni. Az eredmények még na­gyobbak lettek volna, ha mind a 16 brigád szíwel-lélekkel dolgo­zott volna vállalásának teljesí­téséért. Az üzemgazdaság vezetése, párt­szervezete és üzemi bizottsága né­hány esetben segítette, illetve el­lenőrizte a brigádok munkáját. A brigádok eredményei azonban azt mutatják, hogy kevés volt ez az ellenőrzés, tartalmában sem volt elég alapos és körültekintő a megfelelő gyakorlati tapasztalatok hiánya miatt. Hozzájárult a hely­zet kialakulásához az is, hogy az itt dolgozó mérnökök és techniku­sok segítsége sem tartott lépést a rohamos fejlődéssel. Segítségük csak néhány brigád munkájára korlátozódott. Az év során két esetben tartottunk brigádvezetői tanácskozást, amelyeken részletes útmutatást kaptak a munkájukat (illetően. Ezek hasznosítása feltét- lenül megoldaná a meglevő gon­dokat. Ez azonban csak akkor va­lósítható meg, ha az üzemgazda­ság vezetése, pártszervezete és üzemi bizottsága rendszeresen se­gíti, ellenőrzi a brigádok munká­ját. Ez olyan tanulság, melyet min­den üzemben hasznosítani lehet. A szocialista brigádmozgalom csak ott érhet el rendkívüli sike­reket, ahol az üzem vezetősége és műszaki gárdája állandóan segíti a brigádok munkáját. E mozgalomért érdemes dolgozni és vitatkozni, hiszen fő célja: a ter­melési tervek teljesíté­se során az ember formálása és átalakítása. Kiss József tervelőadó A SZÁNTÓFÖLDÖN TERMELT NÖVÉ­NYEK fagybiztosítását 6$O6>$í©0>$€>Gí$OS*$O A TERMELŐSZÖVETKEZETEK A VA­GYONBIZTOSÍTÁS KERETÉBEN » NOVEMBER 30-IG KÖTHETIK MEG. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ FIÓKJAI ADNAK. 718 Mindig több és több háznál ve- gatunk, pótolgatunk, krampácso- ' zetiik be a villanyt a községben, lünk az imént felépült dolgokon... j Eddig ezemégyszáz család ottho- Lehet, hogy a Kőműves Kelemen nában gyulladt ki a fény, szólnak a balladája népi öniróniából is szü- j rádiók, s gyorsan szaporodnak a Mett? Ki kéne valamit találni, | televízióantennák a háztetőkön. Füzesgyarmatról jelentik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom