Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-18 / 270. szám

1964. november If. 6 Szerda Zrínyi Miklós harca „két világhíró császár között" Homérosz földjén „Szép 5szi idő járván, majdnem mindennap vadászni jártunk, pa­ripát adott mindenkor alám. 18. novembris erdei disznókra me- nénk ebéd után hintón. Egy tabu­két beszéle, méltónak tartom le­írni, nem tudván ő, hogy három óra múlva meghala” — írta róla a nagy krónikus, Bethlen Miklós erdélyi kancellár, a Zrínyi Mik­lósnak utolsó útján mondott tré­fája című feljegyzésében. Az anekdotából, amelyet a házigaz­da vadásztársainak beszélt, az 1660-as évek magyarságának tra­gikus sorsa hallatszik át: az ör­dögtől pokolba hurcolt ember sze­rencsének tartja, hogy nem ülnek nyakában az ördögök, hanem lá­bán vonszolják, mert az még rosz- szabb lenne! A Habsburgok és a törökök — a kor ördögei — valóban már nem cipeltethették magukat, hi­szen a magyar államiság korábbi maradványai is megszűntek 1660- ban, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem tragikus végű hadjára­tával, a nemzetnek mindössze jártányi ereje maradt, hogy a két ellenség között kivárja a holnapot. Evlia Cselebi, a török szultán utazó követe egy alkalommal fo­golykísérés ügyébai járt Zrínyi­nél Csáktornyái várában. Közben drámai jelenetekre került sor. A szultán nagyszámú drága aján­dékát lista szerint egyeztették, mire behozták a neves rabot, aki a lábán lévő vasnehezéktől járni sem tudott. A követ a rabhoz ro­hant, megcsókolta, s kérte Zrí­nyit, vegyék most már le a lábá­ról a vasat. Zrínyi esküt kért ar­ra nézve, hogy szabadulása után nem lép többé gyújtogatva, rabol­va a magyar vár közelébe. Mire Evlia Cselebi így válaszolt: „Ez a végvidék helyzete, ti is a mi tar­tományainkat, ők is a ti tartomá­nyotokat pusztítják, a világ szo­kása ilyen”. — Közben Bécs szü­net nélkül fékezte a végbeli vité­zeket, nehogy nagy háborút pro­vokáljanak a törökkel, mire az a Lajtán túlra törne, hadd marad­jon csak magyar területen. Ennek a kornak férfia volt Zrí­nyi. Szinte eldöntenünk is nehéz képességeinek, erényeinek sor­rendjét: költő, „ hadvezér, állam­férfiú. Reménytelen helyzetben te­remtett benne hivatott vezetőt a társadalom szükséglete, aki mint nagy történeti személyiség, felis­merte a fejlődés irányát, és igye­kezett erre vinni az országot. 1620-ban született azon a hatal­mas birtokon, amelynek alapjait az 1566-ban Szigetvár romjai kö­zött elesett dédapja rakta le. Grácban, Nagyszombaton és Itá­liában szerezte magas műveltsé­gét. Az utóbbi különösen tágította látókörét: a szétdarabolt Itália po­litikai viszonyai között az egyesí­tésért folyt küzdelem láttán köny- nyebben eligazodott a mi hasonló körülményeink útvesztőiben. Tizenhét éves kora óta szaka­datlan harcot folytatott a török kézre került kanizsai vár egysé­geivel. Igyekszik feltartóztatni a török rablóhadjáratait, és ritkí­totta soraikat a birtokba vett te­rületükön. Huszonhat éves korá­ban generális, egy év múlva hor- vát bán lesz. Keserűséggel veszi tudomásul, hogy a négyezer főt számláló gyalogos- és lovasegység élén a török helyett I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen vezényelte Bécs. Az Ónod melletti csatában a fejedelem magyarjai­nak vérével szennyezi be vitézi kardját. Ez indítja nagy éposza, a Szigeti veszedelem megírására, hogy a török elleni harc elsődle­gességére figyelmeztessen. Művé­nek alapgondolata a szomszédos népek összefogásának hangsúlyo­zása, amely a közös veszedelem elleni védekezés záloga. Az 1655. évi nádorválasztáskor a mögéje felsorakozott párt olyan nádort szeretett volna, aki nem a bécsi udvar eszköze, hanem, aki „hazájának jót és egységet, ellen­ségeinek pedig veszedelmet hoz­zon”. Bécs hívei megbuktatták. Ezt követően három nagy röpira- ta születik: a Mátyás király éle­téről való elmélkedések, a Tábori kis trakta és Az török áfium el­len való orvosság. Leleplezi az idegen elnyomást, a korszerű ha­ditudomány kérdéseit taglalja, a Pályázat a felsőoktatási reform végrehajtásának segítésére A Művelődésügyi Minisztérium és a Pedagógusok Szakszervezete pályázatot hirdet a felsőoktatási intézmények oktatói részére. A pályázat célja, hogy elősegítse a felsőoktatási reformmal kaposola- -tos feladatok megoldását. A pályázók két témában dol­gozhatnak ki pályamunkát. Az első: egy-egy felsőoktatási intéz­mény valamelyik évfolyamának — esetleg egy évfolyam meghatá­rozott nagyobb létszámú csoport­jának — arculata. A második té­ma: az oktatás jelenlegi színvona­la, a színvonal emelésének felté­tel« és problémái egy-egy felső­oktatási intézmény — egyetemi kar, főiskola stb., esetleg szak, illetve szakcsoport — vonatkozá­sában. Mindkét tételt kidolgozhat­ják a részvevők a levelező okta­tásra is. A pályázatot a jövő év augusz­tus 1-ig kell beküldeni a Pedagó­gusok Szakszervezetének elnöksé­géhez. A pólyadíjak: két, egyen­ként 5000 forintos első díj, két 3000 forintos második, és ugyan­csak léét 1500 forintos harmadik díj. A pályázattal kapcsolatos rész­letes felvilágosítást a Pedagógu­sok Szakszervezete köznevelési és szervezési osztályán kaphatnak az érdeklődők. (MTI) A mesés Hellász, az istenek hazája, a mitológia bölcsője, a ve­rőfényes dél csodálatos világa elevenedik meg szemünk előtt a színes, szélesvásznú nyugatnémet útirajz-filmben. (A békés­csabai Szabadság mozi vetíti november 17—18-án.) .......................................................................................................................... M OZI tüzérség újszerű alkalmazásának módját ismerteti, s szakítva a pa­rasztoktól félő birtokos osztállyal, azt hirdeti, hogy „a pórbul kell előállítani hadi népünket”. E politikai publicisztika értel­mét 1661-től kezdve átülteti a gyakorlatba. Maga is ott hordta a földet a sáncokhoz, hogy minél hamarabb fölépüljön a török-Ka- nizsával szemben Üj-Zrínyivár. A bécsi udvar értelmezése szerint a várépítés a törökkel kötött békét sértette. Zrínyi figyelmen kívül hagyta a tilalmas utasításokat, majd — a végvári harcmodort to­vábbfejlesztve — innen kiinduló háromhetes hadjáratban betört a töröktől megszállt területre, s Pécstől délre felgyújtotta a Drá­ván átvezető fontos török fahíd bal parti részét. Ez az 1664 ja­nuár második felében kezdett hadmozdulat volt a legnagyobb szabású magyarországi vállalko­zás a török ellen a XVII. század­ban. Hadi sikereit nem aknázhatta ki az ország felszabadítása érde­kében, mert a bécsi udvar diplo-' máciai úton hátba támadta, béke- kötésileg kárhoztatta tétlenségre. Bár semmi kétség, vadkan ölte meg 1664. november 18-án, nem­hiába járt szájról szájra a hír ha­lála után a nép közt: Bécsben őriznek egy puskát, amelyre rá van írva, „ez a vadkan ölte meg Zrínyit”. Rövid életpályája a hő­sies helytállásnak, a haza mély­séges szeretetének és az ellenség megvetésének példáját nyújtja. Ezért írta Petőfi a 48-as forrada­lom válságos szakaszában: Legyen minden ember olyan, mintha Zrínyi Miklós unokája volna, Harcoljon úgy minden ember, mintha Egyedül rá támaszkodnék honjai Virágh Ferenc a TXT történelmi szakosztályának tagja A tv műsora NOVEMBER 18-ÄN, SZERDÁN 9,30 Tv-híradó (isan.). 9.40 Sasfióka. Magyar kisfilm. 10.00 Az ékszerész és az ideggyógyász. Magyarul beszélő francia kis játékfilm (ism.). (-14 éven felülieknek!) 10.25 „Angyal” kaland­jai. A művészi munka. Magyarul be­szélő angol film (ism.). (14 éven felü­lieknek!) 14.10 Győri Vasas ETO—Szó­fiai Lokomotív Bajnokcsapatok Euró­pa Kupája labdarúgó-mérkőzés közve­títése Győrből. 17.03 Hírek. 17.10 Peda­gógus tapasztalatcsere. Az Iskola-tv műsora. 16.30 Futópróba után... Köz­vetítés a győri Wilhelm Pick Va­gon- és Gépgyárbői. 16.50 A Magyar Hirdető műsora. 19.00 Lányok, asszo­nyok. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Napi jegyzetünk. 19.50 Elővétel­ben... 20.10 Gogol: Kártyások. Vígjá­ték. 21.06 Párizsi dallamok. Francia sanzonösszeállítás. 21.30 Magyar Par­nasszus. Zrínyi Miklós halálának 300. évfordulóján. Kisfilm. 21.45 Hol tart ma az orvostudomány? Orvostudo­mány és igazságszolgáltatás (ism.). 22.10 Tv-híradó. 2. kiadás. NOVEMBER 18. Békési Bástya: Nemo kapitány. Bé­késcsabai Brigád: Robin Hood új kalandjai. Békéscsabai Szabadság: Homérosz földjén. Békéscsabai Terv: Havanna ünnepel. Gyulai Erkel: A torpedó visszalő. Orosházi Béke: Car­touche. A színház műsora November 16-án, 19.30-kor Csabacsű- dön: MONTMARTRE! IBOLYA Közű/et munkaerőigénye A Felsőnyomási Állami Gazdaság központi kerülete tehenészeket, nö- vendékmarha-gondozókat és éjjeliőrö­ket keres felvételre. Jelentkezés at központi kerület állattenyésztőjénél. X Szerényen, mindenki­től elfeledve ültem a sa­rokban, türelmesen vár­va, hogy a sors és va­lamelyik ügyintéző fe­lém fordul, amikor vá­ratlanul felcsörgött a te. lefon. A szőke, kissé idősecske kartársnő fi­nom ujjakkal és még fi­nomabb hallóval fel. emelte a kagylót és az irodán éppen átviharzó fiatalabb kolléganője után szólt: — Pirikém, Elemért keresik — s letette a kagylót az asztalra. Ültem és vártam, néz­tem a letett kagylót, és hallgattam a kedélyes diskurzust, amely az íróasztalok felett ka­nyargón ide-oda, de mindig kikerülve engem. Elemér nem jött, a cse­vegés folyt tovább, én ültem szerényen a sa­rokban. A telefon türelmesen feküdt az asztal tetején. Ki lehet ez az Elemér, A TEL és ki hívhatta telefo­non? Természetesen semmi közöm az egész­hez, nekem egyelőre még a saját ügyemhez sem lehet közöm, s nem is vagyok az a természet, aki más dolgába üti az orrát. Most az a dolgom, hogy üljek nyugodtan..., de azért már jöhet­ne az az Elemér, hehet, sőt most már biztos, hogy ,,Pirikém” elfelej­tett szólni, sót az a leg­biztosabb, nem is hal­lotta, hogy neki valaki­nek szólnia kellene. A telefon az akták tete­jén, egy ember a vonal másik végén. Lehet, hogy csak egy barát, aki most öhajtjd megbeszélni a vasárnapi ultipartit... De az is le­het, hogy a feleség, mert miért ne lehetne felesé­ge... Elemér nem jön, mert nem is tudja, hogy EFON neki jönnie kell. Beteg a gyerek. Hazaküldtek az iskolából. Ezért tele­fonál a felesége. Vagy elütötte egy autó és már ott fekszik a kórház mű­tőasztalán és a feleség is a kórházból telefonál sírva, félve, miként mondja el Elemérnek, hogy a fia... Szerényen ülök a sa­rokban és a telefonnal, feleséggel együtt várjuk Elemért. Lehet, hogy ép­pen a bicskájával most csinál „katonákat” a ha. zulról hozott vajas ke­nyérből, s teli szájjal, tn- ááman meséli a leg­újabb viccét, miközben a felesége és a gyermeke és a műtő és a telefon. — A telefon... kérem... Elemér — hebegtem kissé idegesen, megfe­ledkezve arról, hogy ne­kem semmi közöm az egészhez, A kissé idő­secske kartársnő felhú­zott szemöldökkel rám nézett, sót meglepve is, hogy a széken kívül még valaki volt a sarokban, aztán halvány megértés suhan az arcára és fel­emeli a telefonkagylót: — Halló... halló... Jé, már letették. Biztosan elfelejtett a Piri szólni Elemérnek... Na, szóval, Bőgős kartárs, ott hagy­tam abba.... Kiosonok a szobából, most már ügyemmel mit sem törődve, letör- ten és aggódva Elemér családjáért. Talán az ég világon semmi bajuk nincs, de lehet, hogy nincs is családja, s va­sárnapi találkára hívták ezt az Elemért, akit nem is ismerek. De mit le­het tudni, hátha mégis az a komisz kölyök az autó alá került... Melyik kórházba vihették a sze­rencsétlenül járt gyere, két? Gyurkó Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom