Békés Megyei Népújság, 1964. november (19. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

1964. november 1. 2 Vasárnap A diákok szabad elvonulása helyett letartóztatások Feszült politikai üaegulat Bolíviában La Paz A bolíviai fővárosban péntek óta a hadsereg az úr. Az utcákon megerősített katonai járőrök, gé­pesített rendőrosztagok cirkálnak. Pénteken Andrew Kennedy La Paz-i érsek közbenjárására tűzszü­net jött létre az egyetem épüle­tében védekező diákok és a nagy túlerővel támadó katonai alaku­latok között. A kormány meg­ígérte, hogy szabad elvonulást biztosít a diákoknak és kiengedi bebörtönzött társaikat. Később azonbah megszegte adott szavát, s szombat reggeli hírügynökségi tudósítások szerint 750 személyt, közöttük nőket és gyermekeket letartóztatott. Kennedy érsek ki­jelentette, hogy a rendőrség „em­bertelenül bánik a diákokkal”, a kormány több tagja pedig bead­ványban követelte az őrizetbe vett nők és gyermekek szabadlábra helyezését. Az országban tovább tart a rendkívüli politikai feszültség — jelenti az AFP hírügynökség. Az elnök a maga részéről — mint a TASZSZ tudósítója jeleníti — rádióbeszédben utasította el a lemondását követelő nyilatkoza­tot. Beszédében azzal vádolta a diákokat és a munkásságot, hogy „Jellegzetesen kommunista mód­szereket alkalmaznak”. Ezek so­rában említette az amerikai dip­lomáciai képviselet székháza el­len intézett támadást A TASZSZ La Paz-i helyzetje­lentésében arról számol be, hogy a városban szombat reggel óta nyugalom uralkodik. A diákok és a munkások képviselői azonban közölték, hogy tovább vívják har­cukat a demokratikus szabadság- jogok helyreállításáért, a kor­mányzat megváltoztatásáért. (MTI) ' Gromiko fogadta a tűrök A világpolitika Az amerikai elnökválasztási kampány Iifrei Washington Az amerikai elnökválasztási kampány utolsó napjai még az ed­diginél is nagyobb erőfeszítéseket követelnek a szemben álló felek­től. A két elnökjelölt pénteken több különböző államban tartott beszédet, ezrekkel rázott kezet és további ezreket biztosított a De­mokrata Párt, illetve a Republi­kánus Párt győzelméről. Johnson elnök chicagói beszé­dében kijelentette: „megnyerjük ezt a választást”. Goldwater ugyanakkor „politikai századfor­dulót” jósolt, ami lefordítva any- nylt jelent, hogy a saját győzelmét várja a keddi választásoktól. Párizs Az Elffel-torony első emeletén több mint ezer Párizsiban élő ame­rikai tartott gyűlést, melynek jel­szava „a külföldi amerikaiak John- sonért” volt. A gyűlésen többek között részt vett Josephine Baker is. (MTI) Újabb tüntetések a Ruhr-vidéken a bányabezárások ellen Bonn | Szombaton újabb bényásztünte- tések zajlottak le a Ruhr-vldéken. j A bányászok oldalán sok helyütt a városi képviselőtestületek tag­jai és a helyi polgármesterek Is részt vettek a tüntető felvonulá­sokon. A konszernek pillanatnyi­lag 30 bánya bezárását tervezik, ötvenezer bányászt fenyeget az a veszély, hogy elveszti munkahe­lyét. A bányászok elkeseredését csak növeli, hogy a bányatulajdonosok külön prémiumot kapnak a bonni kormánytól. A szövetségi gyűlés által elfogadott úgynevezett raci­onalizálási törvény értelmében ugyanis 375 millió márka kárté­rítést kapnak azért, hogy most 30 millió tonnával csökkentik az évi termelést. A bányatársaságok arra hivatkoznak, hogy azért kell bezárni sok bányát, mert növek­szenek az eladatlan szénkészle- ték. A nagy amerikai olajtársasá­gok által Nyugat-Németországba szállított fűtőolaj ugyanis egyre inkább kiszorítja a szenet és a háztartások húsz százaléka már áttért a szénfűtésről az olajfűtés­re. (MTI) Moszkva Andrej Gromiiko szovjet kül­ügyminiszter szombaton fogadta a hivatalos látogatáson Szovjet­jei unióban tartózkodó Erkin török külügyminisztert. A miniszterrel együtt tett láto­gatást GromikónAl a török kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa és Hassam Ishik moszkvai török nagykövet. (MTI) Fogadás a párizsi szovjet nagykövetségen Párizs Vinogradov, a Szovjetunió pá­rizsi nagykövete pénteken este fo­gadást adott a Nyikolaj Patolicsev vezette szovjet kereskedelmi kül­döttség tiszteletére. A fogadáson francia részről Giscard D’Estaing pénzügyminiszter és Gaston Pa- lewski állammíniszter, valamint a pénzügy- és külügyminisztéri­um több vezető személyisége is megjelent. A vendégek között volt Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Az új szovjet—francia kereske­delmi egyezmény aláírását követő fogadás rendkívül szívélyes lég­körben folyt le. (MTI) Kz Egyesült Államok segíti a kolumbiai kormány megtorló hadműveleteit a parasztság ellen Bogota Mint ismeretes, a kolumbiai kormány hadműveleteket folytat a hegyes vidékek „senki földjére” elmenekült parasztok éllen. Ge­rardo Bemard képviselő a kolum­biai kongresszus ülésén felszólal­va közölte, hogy az Egyesült Álla­mok szolgáltatja a parasztság el­leni harcra fordított összegeknek körülbelül a felét. Egy másik par­lamenti képviselő, Gravito Munos elmondta, hogy a kormánycsapa­tok villamos árammal vallatják a fogságba ejtett parasztokat és leg­többjüket kivégzik. (MTI) ff ff A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet lap beszámol ar­ról, hogy a Német Szövetségi Köztársaság könyvpiacán rövidesen megjelenik egy Igen figyelemre méltó könyv. Már a címe sem akár­milyen: „Megmcnthctő-e még a háború?” A bejelentés után — műfajilag nehezen besorolható — írás kö­vetkezik, amely részben az említett könyv recenziója, részben afféle publicisztikai elmefutíatás. Lényege a következő: Ahogy valaha a szultáni Törökországot „Európa beteg emberének” hívták a politi­kusok, úgy a világpolitika beteg embere most — a szerző szerint — maga a háború. A mai technikai adottságok, egyszérűbben: a m'ai fegyverek mellett — állítja a cikk írója — a háború túlhaladott do­log. halálra van ítélve. Betegágyához viszont — folytatódik a cikk — rengeteg „orvos” sietett, akik minden eszközzel meg akarják menteni a pácienst. Figyelmet érdemel ez a gondolatsor. Csakhogy: a népek aszerint ítélnek meg egy-cgy politikát vagy politikust, azok között van-e, akik a háborút, a világ lcgnépszcrűtlencbb, legkevésbé sajnált „be­tegét” meg akarják gyógyítani. Sajnos, gyakran tanúi vagyunk az ilyenféle kuruzstásoknak. A Newsweek például azt közli Kaliforniá­ból, az Edwards légitámaszpontról, hogy ott sikerrel folynak egy Immár kétszemélyes U—2-cs kémrepülőgép „üzemi” próbál. Biztos, hogy ez a változat legalább olyan éltető „gyógyszert” jelent az em­lített félelmes betegnek, mint az elődje. Ennek megfelelően a köz­vélemény visszhangja sem lesz kedvezőbb, mint a Powers főhadnagy által vezetett és a Szovjetunió felett lelőtt U—2 incidense idején volt. A világ azt várja a felelős politikusoktól, hogy ne a halál, ha­nem az élet orvosai legyenek, s hogy engedjék békén távozni a bé­kétlenséget ... Goldwater, nyugatnémet szemmel. (Frankfurter Allgemeine karikatúrája) Latin-Amerika új utakat keres A Magyar Vöröskereszt távirata a Jugoszláv Vöröskereszthez A Magyar Vöröskereszt a Jugo­szláv Vöröskereszthez táviratot intézett, amelyben mély együttér­zését fejezte ki á Zágráb városá­ban és környékén, valamint Jugo­szlávia egyéb helyein bekövetke­zett súlyos árvízkatasztrófa alkal­mából, egyben felajánlotta segít­ségét az árvízkárosultak támoga­tására. (MTI) Apró Antal látogatása Baranyában Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese kétna­pos látogatást tett Baranyában. Pénteken megtekintette a pécsi szénbányászok modem meszes! la­kótelepét, az itt felépült 500 sze­mélyes munkásszállót, majd a Ba­ranya megyei pártbizottság aktí- vaülésén beszámolót tartott az időszerű gazdasági kérdésekről, valamint a kül- és belpolitikai helyzetről. Szombaton Rapai Gyu­lának, az MSZMP Baranya me­gyei bizottsága első titkárának és Palkó Sándornak, a megyei tanács vb-elnökének társaságában a szi­getvári járásba látogatott, ahol a csertői gyermekotthon életévelés Szigetvárral ismerkedett. (MTI) Szívesen, sok helyütt túlságosan is lelkesen fogadták De Gaullet jenkiellenes beszédeiért, de a tá­bornok 26 napos utazása, amely alatt 32 ezer kilométert tett meg és 40 beszédet mondott, úgy lát­szik nem jelenti Déí-Amerika éle­tében nagyobb változások kezde­tét, mint sokan hitték. Kapcsola­tait csak Chile, Uruguay és Ko­lumbia akarja szorosabbra fűzni Franciaországgal, a kontinens két legnagyobb állama, Argentína és Brazília kormánykörei nagyfokú tartózkodással hallgatták De Ga­ulle javaslatait. A francia hivatalos körök most azt hangoztatják, hogy csak hó­napok múltán lehet majd felmér­ni a nagy utazás eredményeit, s ez valójában csaknem egyet je­lent a sikertelenség beismerésé­vel. Túl kevésnek mutatkozott az az anyagi erő, amelyet Franciaor­szág Latin-Amerika rendelkezésé­re tud bocsátani az amerikai pénzzel szemben. Az eredeti terv ugyanis — hogy De Gaulle a Kö­zös Piac hat országának képvise­lőjeként lépjen fel a dél-amerikai államokban —. meghiúsult a társ­országok tartózkodásán, s így az elnök csak a maga nevében és a maga zsebére beszélhetett. A tábornoknak meg kellett elé­gednie a szónoki sikerekkel, mert a dél-amerikai publikum mindig szívesen fogad valakit, aki nem ért egyet az Egyesült Államokkal. Dél-Amerika számára azonban De Gaulle sem tudott ugródeszka lenni, amelyen a kontinens or­szágai a világpolitika előterébe kerülhetnek. Kennedy halála óta az USA és Latin-Amerika kapcsolata tovább romlott, ami a Johnson-kormány önző gazdaságpolitikájának kö­vetkezménye. A legutóbbi Idők­ben például 13 százalékkal csök­kentették a húsbehozatalt Argen­tínából és Uruguayból, de ennél is sokkal érzékenyebben érinti az eladósodott latin-amerikai álla­mokat, hogy az USA most a cu­kor- és kávébehozatált akarja mérsékelni, ami a kontinens 14 országának kávéexportját és 11 állam cukorkivitelét érinti. Ez mélyíti a krónikus gazdasági válságot és eladósodást, amelyből Latin-Amerika országai évek óta képtelenek • kilábalni. A normáli­sabb gazdasági viszonyok kiala­kulásához — szakértői felméré­sek szerint — nem kevesebb, mint 80 milliárd dollár beruhá­zásra volna szükség ebben a tér­ségben. Az igényekhez képest szinte jelentéktelen az Egyesült Államok „Szövetség a Haladásért” elnevezésű latin-amerikai segély- programja, amelynek keretében 20 év alatt mintegy 20 milliárd dollár folyósítását helyezték ki­látásba, ha az amerikaiak felté­teleit az érintett országok teljesí­tik. Azt a tényt, hogy De Gaulle utazása mennyire nem hozhat fi­gyelemre méltó fordulatot Latin- Amerika gazdasági életében az bizonyítja, hogy Franciaország je­lenleg csak néhány százmillió dol­lár erejéig képes elkötelezni ma­gát ezen a földrészen. Ma már Latin-Amerikában is látják, a külföldről származó hi­telekkel és segélyekkel nem sok­ra mennek és a megoldást ott kell keresni, hogy egymással szoro­sabb gazdasági kapcsolatba lép­nek. Az európai gazdasági integráci­ók nagy hatást gyakoroltak ezek­re az országokra is. Eddig két tár­sulás alakult: Közép-Amerikában az Isthmen-szoros öt állama (11

Next

/
Oldalképek
Tartalom