Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-14 / 241. szám

1W4. október 14. 2 Szerda A magyar párt- és kormányküldöttség második napja Lengyelországban Tanácskoztak a gyulai ifjúság legjobbjai — Újjáválasztották a KISZ városi bizottságát — Varsó Hegedűs Dániel, az MTI varsói tudósítója jelenti: A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség meg­kezdte második napi programját. Délelőtt a „Győzelem” terén az Ismeretlen Katona sírjánál az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradal­Moszkva Kedden Moszkvában megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának XIV. ülése, amelyen a gazdasági, a tudományos és a műszaki együttműködés fontos kérdéseit vitatják meg. Az ülésen O. Simunek csehszlo­vák miniszterelnökhelyettes elnö­köl. ' A végrehajtó bizottság munká­jában részt vesznek: Sztanko To­A Bug és az Odera között elte­rülő új Lengyelország geopoliti­kai helyzete rendkívül szerencsé­sen alakult. Az ország legnagyobb folyója, a Visztula összes mellék­folyóival lengyel területen folyik. Az ország északi, illetve észak- nyugati határait a tenger, nyu­gati határait az Odera-Neisse fo­lyók övezik. Ezeréves történelme folyamán a térítteti határait so­kat változtató Lengyelország so­hasem foglalt el ilyen földrajzi, politikai szempontból kiegyensú­lyozott helyzetet. Még szerencsé­sebb ennél az a tény, hogy Len­gyelország lakosságának 97 száza­léka lengyel nemzetiségű. Meg­szűntek a sok milliós kisebbségek, amelyek a múltban oly sok fe­szültséget okoztak. Ez korántsem jelenti, hogy eb­ben a homogén Lengyelországban ne érvényesülne egészséges lokál­patriotizmus. A krakkóiak nagyon büszkék pédául krakkói mivoltuk­ra, a varsóiakról nem is beszélve. A lokálpatrióta legszebb példájá­val Poznanban találkoztam. A póznán» ember különleges helyet foglal el Len­gyelországban. Természetesen nemcsak magáról a városról, ha­nem az egész poznani vajdaságról beszélek. Ez a vajdaság a legerő­sebben állt ellen a több évszáza­dos germanizáló törekvéseknek, s ez egy sajátos hazafiságot fejlesz­tett ki a poznani és a Poznan kör­nyéki emberekben. Amikor több mint egy évszázaddal ezelőtt Hyppolit Cegielski lengyel iskola- igazgatót a német hatóságok ki­tették állásából, gondolt egy me­részet és a város szélén mezőgaz­dasági gépjavító műhelyt alapí­tott. Ebből a gépjavító műhelyből, amelyet később gépgyárrá alakí­tottak, nőtt ki Lengyelország egyik legnagyobb, de kétségkívül .»gmodernebb gépgyára, a világ­szerte híres Cegielski-művek. mi Munkás-Paraszt Kormány el­nöke az egész magyar nép nevé­ben elhelyezte a küldöttség ko­szorúját • Kedden délelőtt 10.30 órakor folytatódtak a magyar párt- és kormányküldöttség, valamint a lengyel párt- és kormányküldött­ség tárgyalásai. (MTI) dorov, Bulgária miniszterelnök­helyettese, Apró Antal, Magyar- ország miniszterelnökhelyettese, Bruno Leuschner, az NDK mi­niszterelnökhelyettese, D. Molom- zsamc, Mongólia első miniszterel­nökhelyettese, P. JaroszewicZ, Lengyelország miniszterelnökhe­lyettese, A. Birladeanu, Románia miniszterelnökhelyettese és Mi­hail Leszecsko, a Szovjetunió mi­niszterelnökhelyettese. (MTI) A gyáralapítás abban az időben hazafias cselekedet volt, a parasz­tok támogatták a németek által elbocsátott iskolaigazgató vállal­kozását, és az iskolaigazgató tá­mogatta a parasztok küzdelmét a német elnyomókkal szemben. Amikor ma az ember egy Cégi- elski-gyári munkással beszélget, a hazafias magatartásnak ezt a hagyományát kétségkívül megta­lálja. Igaz, hogy a gyár munkás- létszáma a felszabadulás óta négyszeresére nőtt, a hagyományt azonban átvették az újak is és büszkék poznani mivoltukra. Van is mivel büszkélkedniük. A gyár­nak igen nagy része van abban, hogy a poznani vajdaság Lengyel- ország legfejlettebb mezőgazda- sági területe. Nemcsak azért, mert itt működnek a legjobb állami gazdaságok és legfejlettebb ter­melőszövetkezetek, de a kispa­raszti magángazdaságok is a leg­fejlettebb gazdálkodást űzik az országban és a leghajlamosabbak a szövetkezeti összefogás külön­böző formáiban való részvételre. A munkásosztály és a paraszt­ság közötti kapcsolat legegészsé­gesebb formáit e vajdaságban ta­pasztaljuk. Amikor a felszabadu­lás után rohamosan nőni kezdett az ipar, a Poznan környéki pa­rasztok a gyárakba, elsősorban a Cegielski-üzembe küldték gyerme­keiket. Néhány oda» a gyár termelésének növekedésé­ről. 1945 és 1963 között 1752 gőz­mozdonyt gyártottak, ebből 898-at exportra, 59 hajómotort, 147 agre- gátot, 5437 személyvagont, 14 942 szerszámgépet. A két világháború közötti időszakban az üzem mind­össze 354 mozdonyt, 33 motoros­vagont, 283 személyvagont és 5790 tehervagont gyártott. Tegyük még hozzá, hogy 1963-ban az üzem ter­mékeinek 38,7 százaléka közvet­len exportra, 10,1 százaléka köz­Lengyel lapok a magyar párt- és karmányküMöllség megérkezéséről Varsó A keddi lengyel lapok első ol­dalát a magyar párt- és kormány­küldöttség megérkezéséről, vala­mint a Voszhod háromszemélyes szovjet űrhajó fellövéséről szóló tudósítások foglalják eL Vala­mennyi lap vezető helyet szentel a magyar párt- és kormánykül­döttség lengyelországi látogatása első napi eseményeinek. A Try- buna Ludu és Zycie Warszawy közli az elhangzott beszédek tel­jes szövegét, a többi pedig részle­tesen ismerteti azokat. A hétfő esti Kurier Polski „Űd,- vözöljük kedves magyar vendége­inket!” magyar felirattal jelent meg. A tudósítások, amelyek cí­mei: „A magyar küldöttség üd­vözlése a fővárosban”, „Varsó szívélyesen üdvözölte Kádár Já­nost”, „Kádár János vezetésével megérkezett a testvéri magyar küldöttség!”, „Varsó üdvözli Ká­dárt!” stb. pontosan tükrözik az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának egész Lengyelország­ban növekvő népszerűségét. (MTI) vetett exportra készült. A terme­lés 1^,7 százalékát import-megta­karításból érték el. Ennek az üzemnek sajátossága, hogy talán az egész országban a legtökéletesebb a munkásutánpót- lásuk. Saját iparitanuló-intézetük- ben jelen pillanatban 2000 fiú és lány tanul, ezeknek 80 százaléka az üzem dolgozóinak gyermekei­ből áll. Azt szokták mondani, hogy az ilyen családi üzem különböző problémákat okoz. Nos a Cegiels- ki-üzemekben ez nem mutatkozik, mert egyike azoknak a lengyel üzemeknek, amelyek magas nye­reséggel zárják az évet. Harmonikus fejlődés A Cegielski-gyári munkások magukénak építik a gyárat és büszkék teljesítményükre. Nincs még egy ilyen üzem, amelynek munkáslétszáma ennyire stabil és állandó lenne. Fizikai dolgozóinak 50 százaléka, az értelmiségnek pe­pik 60 százaléka több mint 10 éve dolgozik az üzemben. Közel ezer dolgozó 25—40 év óta tartozik e közösséghez. így aztán előfordul az is, hogy nagyapa, apa és unoka is az üzem dolgozói között van. Sokfelé jártam Lengyelország­ban, sok szép eredményt tapasz­taltam, de sehol nem láttam azt a tökéletes munkaszervezést és szociális ellátottságot, mint a Cegielski-művekben. Általában azt mondják, hogy a lengyel mun­kásosztály fellegvára Szilézia. Ez igaz! De ezenkívül is vannak ki­tűnő erődök. Az egyik ilyen erőd Poznan. És a poznani emberek a poznani munkástípus és a poz­nani munkastílus! Nem rajzoltam meg közelebbről a poznani embereket, személye­ket, ezzel e néhány adattal azon­ban úgy érzem, sikerült érzékel­tetni az új lengyel munkásosztály legméltóbb képviselőit. Hegedűs Dániel Hétfő von, s küldöttértekezlet Gyulán... A pártszékház második emeleti nagytermében 92 kiváló kiszista és 27 meghívott vendég tanácsko­zik. Négy év munkáját veszi számba. Ünneplőben mindenki. Nyolcvan alapszervezet két és fél ezer tagja küldte őket: tegyé­tek mérlegre azt, ami jó volt, s ami kevésbé sikerült, mondjátok el, hogy mit teszünk a KISZ VI. kongresszusának sikeréért a gé­pek mellett, a szövetkezetekben, vállalatoknál, intézményekben, munkahelyünkön, felelősséggel válasszátok újjá a városi KISZ- bizottságot, tűzzetek ki új, lelke­sítő célokat... Volent Zoltán elnöki megnyi­tója után verset szaval egy diák­lány: „Több e nap, mint ünnep...” Később igazán érezzük, hogy több. Forró hír érkezik: űrhajós- trió indult a kozmoszba. Fiatalos tapsorkán zúg a teremben, örül, mosolyog mindenki: küldjünk kö­szöntő táviratot az SZKP Köz­ponti Bizottságának és a Kom- szomolnak. Tréfás közbeszólás: soha jobbkor nem tarthattuk vol­na ezt az értekezletet... Héjas István tartja a beszá­molót, mely négy év tükre: íme, ezt csináltuk, ezt tette a gyulai if­júság. Túlnyomó többsége becsü­lettel, odaadással dolgozott, ta­nult, kulturálódott, vállalta a szocializmus építésének gondját. A város ifijei négy év alatt 171 ezer óra társadalmi munkát vé­geztek, 2 millió forintot takarítot­tak meg a népgazdaságnak, egy­millió facsemetét ültettek el, nyolcszázán jártak nyári építőtá­borokban. összmunkájuk ellenér­tékéért 15 ikerházat lehetne épí­teni vagy 185 család háztartását lehetne korszerűen berendezni! Példáját adták annak, hogy sze­retik városukat, tesznek érte, osz­Tsz-asszonyok tapasztalatcseréje Békéscsabán Október 18-án, vasárnap a bé­késcsabai Május 1 Termelőszövet­kezet nőbizottsága egész napos mezőgazdasági tapasztalatcserére látja vendégül a szarvasi Táncsics szövetkezet és a sarkadi Lenin Tsz nőbizottságait, valamint több sarkadi járási nőtanácsi aktívát. toznak örömeiben, gondjaiban, s ezért minden elismerést megér­demelnek. Van, amit még jobban lehetne csinálni. A szervezeti élet fiatalo­sabb, színesebb, elevenebb 1 ehet­ne, még alakíthatnak új ifjúsági brigádokat az üzemekben, létre kellene hozni a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsát, elég sokan nem fejezték be az általá­nos iskola nyolc osztályát, fel kell kutatni ezeket a fiatalokat; lehe­tőség van a Szakma Ifjú Mestere- mozgalom élénkítésére, jobban kell buzdítani a gyulai fiatalokat a társadalmi munkára, tanulásra, sportolásra. Elhangzik a tartalmas beszá­moló, aztán Nyíri Istvánnak, a revíziós bizottság elnökének je­lentése, kezdődik a vita. Tizen- ketten egészítik ki a beszámolót vagy tesznek javaslatokat. Tűzzel- szenvedéllyel szólnak a fiatalok munkájukról, de inkább a múltat idézik és a jelent regisztrálják, mint az elkövetkező idő tenni­valóit feszegetik. Egy kicsit talán túl felnőttesen beszélnek. Jámbor István elvtárs, a járási-városi pártbizottság titkára éppen ellen­kezőleg: derűsen, fiatalosan mond véleményt. Szól arról, milyen nagyra értékeli a város vezetősé­ge a fiatalok munkáját, ezután is számít rájuk. Kéri őket, hogy te­gyenek többet a korszerű művelt­ség megszerzéséért, még lelkeseb­ben tegyék dolgukat, az apró munkát, az otthoni segítést is be­csüljék sokra, ne csak a „nagy dolgokat”™ Dísztáviratok érkeznek, s érez­zük, hogy ez a küldöttértekezlet igazán az egész gyulai ifjúságé, eredményes, sikeres munkát kí­ván sok vállalat, intézmény ifjú­sága, párttagsága. Majd úttörők jönnek vörös nyakkendősen, egyenruhában, kissé megilletődöt- ten. Pereg a dob, csillognak a sze­mek, a „kistestvérek” köszöntőt mondanak... Harmincegy tagú városi bizott­ságot választanak, négy póttagot, s a megyei küldöttértekezletre huszonegy kiváló ifjúkommunis­tát delegálnak. A város KISZ-tit- kára továbbra is Héjas István. Estébe hajlik a délután, amikor meghívó érkezik: a harisnyagyár KISZ-szervezete klubestre hívja meg a küldöttértekezletet. Mo­soly, öröm: szép meglepetés. Az egész nap élmény marad. Pallag Róbert Bulgária felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából emlék- ünnepséget rendeztek a szarvasi óvónőképzőben. Az ünnepsé­gen megjelent és felszólalt Radi Botev, a bolgár nagykövetség dső titkára. Megnyílt a KGST végrehajtó bizottságának ülése A lengyel munkásosztály t“«iik erőílje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom