Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
J*64. október 4. 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON Uj rendelkezések az orökbefog^adásrol „Ez a néni az én anyukám!” Egyik nagy gyermekotthonunkban jártam a múltkor. S ahogy az igazgatónővel végigmentünk a ragyogóan tiszta termek során, eljutottunk a két-három esztendősök aranyos csoportjához. Egy szőke, pici lány felnézett rám, aztán hirtelen belekapaszkodott a szoknyámba és azt mondta: ; — Mama!™ Erre felugrott egy fiúcska, ő a kezemet fogta meg, s a kislányhoz fordulva nyomatékosan kijelentette; — Ez a néni az én anyukáin] Főleg csecsemőket keresnek Mikor egy-egy ilyen csöppség szülő utáni vágyakozásáról ír valamelyik újság, utána mindig rengeteg levelet kap a szerkesztőség; a sorok teli reménykedéssel, fogadkozással —, hogy a cikkben szereplő gyermeket örökbe fogadnák. Gyermektelen házaspárok, egyedül élő asszonyok, olyanok, akiknek felnőtt már a gyermekük, s olyanok, akik úgy érzik: életük nem teljes gyermek nélkül, boldogan, egymással versengve kapnak egy-egy magányos apróság után. Érdekes, hogy főleg egészen kicsi gyereket keresnek. Lehetőleg csecsemőt, hogy téljesén magukhoz szoktathassák. Ez bizonyos szempontból érthető is, hiszen így kevesebb a lehetőség arra, hogy valamikor megtudja: akiket addig szüleiként szeretett, azok voltaképpen nem vérbeli hozzátartozói. A felszabadulás után valóságos kampány volt az örökbefogadás. És éppen ezeknek az időknek a tanulságai intenek bizonyos óvatosságra. Az eredetit, az 1952. évi IV. törvényt már több vonatkozásban módosították az évek során. ÉrtVörös Felhő parancsot ad o Képesregény 18 folytatásban írta: KUCZKA PÉTER Rajzolta: CSANÁDI ANDRÁS hető, hiszen a körülmények erősen változnak, s éppen ezért újabb módosítások vannak készülőben. Az egyik ilyen változás az lesz, hogy a gyermek anyakönyvi kivonatába az örökbefogadó szülők neve kerül majd be. Amennyiben magányos nő kíván ily módon gyermeket felnevelni, akkor az anyakönyvi kivonatba az apa helyére fiktív nevet írnak, hogy a későbbiek során ezzel is megkönnyítsék az örökbefogadó nő helyzetét. Alit mondjunk a gyermeknek? Felmerül a kérdés: lehet-e védekezni az ellen, hogy a gyermek megtudja a valóságot? A túlzott óvatosság rendszerint ront a dolgon. Mindig a körülmények szabják meg, hogy adott esetben, ha úgy hozza az élet, mit mondjunk a gyermeknek? Bizonyos, hogy még mindig jobb, ha nevelőszüleitől hallja meg az igazat, mintha idegenek mendemondái jutnak el hozzá. Ha a gyermek csakugyan szereti örökbefogadó szüleit, nem kell félni, hogy keresni fogja a vér szerintieket, közömbös marad velük szemben. Államunk arról is gondoskodik, hogy a vér szerinti szülő alkalmatlankodására később se kerülhessen sor. Ezért, ha az eredeti apa vagy anya fellelhető, s az örökbefogadáshoz hozzájárult, az örökbe fogadóik nevét és lakhelyét nem tudhatja meg. Nagyon sokan akarnak gyermeket örökbe fogadni. Nincsen any- nyi egészen zsenge korú apróság, amennyit elvállalnának a gyermektelen, de gyermekszerető emberek. Ám itt vannak a nagyobbak, a fejlettebbek, a már megállapodottak. A 8—10 évesek is vágynak szeretetre. Azoknak is elkel még a szülői ház melege! S bár igaz, hogy ők már nem hiszik, hogy saját szülőik azok, akik megfogták a kezüket, de nagyon gyakran annál jobban ragaszkodnak hozzájuk. A szeretet melegével Ezért helyes, ha az örökbefogadásra gondoló szülő valamelyik gyermekotthonban jelentkezik, hogy gyermeket szeretne patronálni. Hívják meg vasárnapra, szünidőre. Azt is megtehetik, hogy nevelőszülőként fogadják magukhoz, s aztán jelentkeznek örökbefogadó szülőkként. Régi igazság, hogy lakva ismerjük meg egymást. A gyerek lelke megnyílik az előtt, aki szeret. A gyermek nem ravasz, nem tud álnok lenni; a szeretetet szeretettel, megható ragaszkodással viszonozza. S ha első gügyögését nem hallottuk, ha nem reszketünk attól, hogy mi lesz, ha „megtudja”, akkor is egészen a gyermekünk lehet. örökbefogadási törvényünk szigorú, de körültekintő; a látszólag merev szabályok mögött a jövő eshetőségeit mérlegelő, az egymásra találó emberek boldogságát segítő gondoskodás van. Szekeres Ilona Divat Fehér túli nagyestélyi ruha. Egy falat kenyér — Anyu, éhes vagyok! «— Nemsokára készen lesz az ebéd! — De anyu, én most vagyok éhes! — Itt egy darabka kenyér, majszold el, amíg elkészülök! *— Ez, hiszen ez a fél fogamra sem elég! — fintorította el az orrát Feri. Nem is ette meg a darabka kenyeret, hanem zsebre tette és kiszaladt az udvarra. Ott meglátta Bodri kutyát, magához csalogatta, elébe tartotta a falat kenyeret: te a kenyérkét egy fa alá, és kiállt a csatára. Arra repült egy madár, meglátta a kenyeret, felkapta és elszállt vele. „Megetetem ezzel a kenyérrel a fiókáimat!” — örvendezett. Csakhogy a nagy sietségében kiejtette a csőréből a kenyérkét, az pedig hullott, hullott alá a nagy magasságból és eltűnt a madárka szeme elől. Éppen egy hangyaboly elé esett. Arra sétált a hangyák királya, és észrevette a kenyérkét. Boldogan felkiáltott! — Ö, milyen hatalmas kenyér! ■— Ha két lábra állsz szépem, neked adom. Bodri felágaskodott, a fülét hegyezte és vágyódva nézte a fehér kenyérkét. Éppen jó lenne uzsonnára — gondolta. Meg is kapta, el is iszkolt vele. Az utcám azonban szembejött vele egy nagy kutya, s mérgesen rámorduít, mert verekedni szoty- tyant kedve. Bodri óvatosan letetValóságos hegy, ekkorát még nem is láttam! Birodalmam egész népe jóllakhat belőle! A szorgalmas hangyák neki is láttak a nagy munkának. Bevonszolták a bolyba a kenyeret, meg is ették az utolsó morzsáig jól is lakott vele az egész hangyaország népe! Mert ami ez egyiknek kevés, nagyon is sok lehet a másiknak* Balázs Éva Mi készülhet almából? Az alma egyik legértékesebb gyümölcsünk. vitaminokban gazdag, ezért jó előre gondoskodjunk arról, hogy családunk tagjai naponta fogyasszák. Elkészítési módja igen változatos, most néhány kevéssé ismert receptjét közöljük. Almatorta: 6 tojás, 12 dkg porcukor, 12 dkg vaj, 12 dkg dió, 14 dkg sült alma, 3 dkg zsemlyemorzsa. A vajat* jód kikeverjük, állandó keverés közben hozzáadjuk a cukrot és a tojássárgáját. Ezután hozzákeverjük a darált diót, az áttört sült almát, és a megszitált zsemlyemorzsát. A tojásfehérjéből habot verünk és óvatosan összekeverjük. Zsírozott, lisztezett torta- formában sütjük és tejszín- vagy gyümölcshabbal díszítjük; Almasaláta: 50 dkg édes alma; 10 dkg zeller, durván reszelve. 1 kanál méz, 2 kanál kókuszreszelék, 1/4 liter joghurt. Az egészet jól összekeverve azonnal tálaljuk. Alma bundában: 1 tojásból, 1/4 liter tejből, 10 dkg lisztből, 1 kanál cukorral, csipetnyi sóval palacsinta tésztát készítünk, s jól felverjük. Sütéséhez 20 dkg zsírt használjunk fel. Fél kiló almát karikára vágunk, magházától megtisztítva a tésztába mártjuk és a forró zsírban kisütjük. Gyerekeiknek és felnőtteknek finom csemege. Almakrém: 12 dkg alma, 10 dkg cukor, 1/4 liter tejszínhab és 20 dkg babapiskóta. Az almát sütőben sütjük és áttörjük, félretesszük hűlni. A cukor és a tejszín egy részét összekeverjük az áttört almával, s a tálba rakott piskótaszeletekre halmozzuk. Tetejét a maradék tejszínnel tetszés szerint díszítjük; Ahnagolyók: 15 dkg cukrot egy kevés vízzel szálhúzásig főzünk. Fél kiló meghámozott, apróra vagdalt almát főzzünk meg a szirupban és adjunk hozzá két evőkanál durvára vagdalt mogyorót vagy diót. A masz- szát, ha langyosra hült, apró golyókká formáljuk, durva kristálycukorba forgatjuk meg, esetleg csőkoládémáz- zal öntjük le. Karácsony Vilma Hat-hét ember az élen a döglött lovak mögé hasalt és sortűz- zel fogadta a vágtató indiánokat. Hamarosan eltiporták őket. A lovasság az egyik közeli dombra menekült r A gyalogoson gs velük Fetter- | man Is. ■ külö- 1 nős alakú szik i Iák oltalmába ; vették b» magukat.
