Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
1964. október 4. 3 Vasárnap Miért idényjellegű még mindig a baromfinevelés? T Ugrásszerűén növekedett hazánkban a baromfikeltető állomások kapacitása. Három évvel ezelőtt kiváló teljesítménynek számított az országban kikeltetett 15 millió csibeegység, azonban a tavalyi 63 millió csibeegységet az idén 84 millió kikeltetett csibeegység tetézte. E hatalmas számokhoz nagyban hozzájárultak megyénk vállalattá egyesített keltetőüzemei is. Ez év szeptember 30-áig 3 251 757 csibét, 361 787 pulykát, 72 344 libát, 224 210 kacsát és 143 254 gyöngyöst keltettek ki. — Hatalmas mennyiség ez — jegyeztük meg elismeréssel. — Sajnos, a baromfikeltetésnek két véglete van: tavasztól őszig nem tudjuk kielégíteni a jelentkező igényeket, ősztől tavaszig pedig csaknem kihasználatlanul állnak gépeink, — válaszolják az elismerésre a Békés megyei Keltető Állomás vezetői. S ezt az állítást bizonyítják is: jelenleg 10 gépük üzemel, 70 pedig üresen áll, várva azt, hogy a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok meggondolják magukat s nemcsak tavasszal és nyáron „veszekednek” naposbaromfiért, hanem rájönnek arra, hogy télen is lehet és érdemes is nevelni, hiszen a baromfihús nem kevésbé nemzeti eledel nálunk, minit a hurka-kolbász. Ráadásul az exportlehetőségek sem lebecsülendők. természetesen nem kétségbeejtő a helyzet — mondják a keltetőállomás vezetői s bizonyságul hozzáteszik, hogy a tavaly október 1 és február vége közti 566 458 csibe helyett most a téli hónapokra 783 388 az eddig bejelentett csibeigény. Szó se róla, növekedés ez. Azonban ez a növekedés csak annyi, mintha a kútba beleöntenek egy kanál vizet. Ugyanis a keltetőállomás kapacitásának és a megye törzsbaromfi- állomáilyának növekedése lehetővé teszi, hogy a téli időszakban is hetenként legalább 70—72 ezer csibét adjon át a megyei baromfi- keltető vállalat. Akárhogy számoljuk, október 1 és február vége között legalább 22 hét van. Ez alatt az idő alatt több mint 1,5 millió csibe kerülhetne ki megyénk termelőszövetkezeteibe és háztáji gazdaságaiba, hogyha nemcsak idény jelleggel foglalkoznának a baromíineveléssei. fifegyénk jó néhány szövetkezetében honosították meg már a téli csibenevelést, mert rájöttek, hogy érdemes, hiszen jelentős összeghez jutnak belőle, leginkább abban az időszakban, amikor az egyéb bevételi források úgyszólván „befagytak”. Télen is szívesen iktatnák be a menübe a városi, de a falusi háziasszonyok is a rántott vagy a paprikás csirkét. De beszélhetünk arról is, hogy a külföld igénye a magyar baromfiszállítmányok iránt télen sem csökken. Az, hogy megyénk keltetőgépei október 1- től február végéig lényegében stagnálnak, súlyos következményekkel jár. Többek között nagy veszteség az, hogy az ősszel elengedett munkások helyett tavasz- szal újakat kell „felkutatni” s betanítani. A tandíj nemcsak az államháztartás, hanem a szövetkezeti kassza rovására is íródik, mert hiszen nyilvánvaló, hogy egészségesebb csibéket keltetnek azok, akik folyamatosan és állandóan foglalkoznak ezzel, s másképpen azok, akik véletlenül, egyéb munka hiányában „csapódnak” a keltetőállomásra. A termelőszövetkezeteknek sem jó az, hogy csak tavasztól őszig tart a baromfinevelés, mert a gondozók nem szívesen hagyják abba ezt a hivatást, s ha már kénytelenek abbahagyni, esetleg tavaszig igyekeznek állandó munkakörben elhelyezkedni. Márpedig mint ahogyan nem mindegy, hogy a keltetőállomásokon változnak a dolgozók, éppúgy nem mindegy az, hogy változnak-e a szövetkezetekben a csibegondozók. Jó néhány termelőszövetkezet- “ ben azért nem nevelnek csibét a téli időszakban, mert — •mint mondják — sokat kell fűteni. Nem valami nyomós ez az indok. Ugyanis ország-világ látta eddig, hogy termelőszövetkezeteink jó részében kint teleltek a kukorica-, a napraforgó- és a cl- rokszárkupacok s aztán tavasszal, hogy ne kelljen vele bajlódni s ne állja útját a traktornak, felgyújtották. Érdemesebb a kukorica egyéb növény szárát a baromfi- nevelő ólak fűtésére felhasználni — a szövetkezetek, a keltetőállomások, a népgazdaság, de főképpen a csibehúst szerető és a csibe keltetésével, nevelésével szívesen foglalkozó dolgozók szempontjából is. K. t. Jövőre 70 ezer hibrid baromfit értékesít a csorvási Vörös Október Tsz A baromfitenyésztés fejlesztéséért a csorvási Vörös Október Termelőszövetkezet ez év végén és jövőre összesen 70 ezer hibrid naposbaromfit vásárol a Bábolnai Állami Gazdaságitól. A csirkék takarmányozására és gondozására nagy gondot fordítanak majd, többek között önetetőket alkalmaznak. A tervek szerint az állatokat tízhetes korban 120 dekás súlyban szállítják a baromfifeldolgozó vállalat orosházi gyáregységébe. Jorzy Edigey: A csekk Fordította: Bába Mihály 20. — Eljött hozzám és pártfogásomat kérte, azt mondta: szakít a múltjával és dolgozni akar. Megígérte, hogy nem hallunk róla többet. A „Kasprzak” gyárhoz irányítottam, biztos ott dolgozik ma is. Különben jó precíziós csiszoló. Szakmájában többet keresne, mint a homokkal megtöltött kabátujjaL A háború előtt Grochowban dolgozott az állami mérnöki műszerek gyárában. Csak a megszállás és a pálinka vitte lejtőre. — össze van zúzva az egyik füle? — kérdezte az őrnagy. — Ügy van. Látom a főkapitányságon mindeait tudnak, még a gondjainkra bízott emberek különleges ismertetőjeleit is számon tartják — Mitől olyan a füle? Bokszoló volt? — Nehéz erre válaszolná. Kabátujj sokszor hencegett azzal, hogy a háború előtt az „Okecdé. ben” bokszolt. Még magát Kodczynskit is kiütötte, ami nyilvánvaló hazugság. De egyszer megkérdeztem a „varsói gyereket” — Tolus Komudát, és ő valóban emlékezett Kabátujjna, mint bokszolóra. Kabátujj különféleképpen mesélte el fülsérülése történetét Egyszer úgy, hogy Walerek Karpinslki zúzta szét, amikor a „Varsó győztese” címért küzdött, aztán meg úgy is, hogy a megszállás alatt a hitleristák eilend harcban egy golyó letépett egy darabot belőle. A legvalószínűbb, hogy valahol, amikor berúgott, egy üveggel szétzúzták. —- Főhadnagy úr, szeretném, ha természetesen úgy, hogy ne ijesszük meg Kabátujjait, óvatosan kinyomoznák, hogyan megy most sora, és hogy a múlt hét keddjén dolgozott-e. Nagyon Jkérem, tegye ezt meg. Sürgősen szükségem van ezekre az adatokra, — Kevés emberem van, mert szabadságon vannak. A munka is több, mint máskor, a főkapitányság meg segítség helyett újabb munkával halmoz el — panaszkodott Rajsfci. — Ez nem a főkapitányság kérése, hanem az enyém — magyarázta az őrnagy. — Egyszerűen erről van szó: az egyik barátomnak, Kur ügyésznek sok kellemetlensége van, és azt gyanítom, hogy éppen Kabátujj miatt. Szeretnék segíteni a barátomnak, és ezért kértem, hogy ne adják át ezt az ügyet a Mos- towski Palotának, hanem személy szerint csak nekem. Itt az őrnagy elmesélte Rajski főhadnagynak a merénylet történetét * • • Kur ügyész dolgozószobájában — az őrnagy egyenesen Wa- licowról ment oda — síri hangulat uralkodott. A főnök idegeskedett, hogy az ügy, véleménye szerint, nem halad elég gyorsan előre. Az ügyészségen ott vol tak azok az emberek is — mint általában mindenütt —, akik irigykedtek, hogy az aránylag fiatal, harmincöt éves jogász ilyen karriert futott be. Most ezek a „jóakarók” igyekeztek Kur körül megfelelő hangulatot teremteni, lám másként nem is történhetnek a dolgok, ha a felelős állásokat tapasztalatlan fiatalokkal töltik be. Jerzy Kur fájdalmasan érezte át ezt a mérgezett hangulatot. Még Wilska sem tudta megvigasztalni, pedig ő igazán együttérzett az ügyészszel. CSATORNANYITÓ eke % Még a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon fényképeztük ezt a hatalmas csatornanyitó ekét. Most, hogy kezünk ügyébe akadt, eszünkbe jutott: megyénkben jó néhány ilyen munkagép található. Ezeket nem volna szabad pihentetni, hanem munkába kellene állítani, hogy jövőre ne okozzon gondot a növények öntözése. Az új gazdasági évben már egy szövetkezetben dolgozik a nagyszénási Vörös Csillag és Új Élet Termelőszövetkezet tagsága Nagyszénáson a Vörös Csillag és Űj Élet Termelőszövetkezetben kibővített igazgatósági és pártvezetőségi ülésen megvitatták a két tsz egyesüléséről szóló javaslatot. Ezt követően mind a két gazdaságban az egyesülés mellett döntött a tagság. Ez év őszén még külön-külön takarítják be a kapásokat s vetik el a gabonát, január 1-től azonban már egy tsz-ben, összesen 2200 holdon dolgoznak a gazdák. Megalakult az operatív bizottság, amely mind a két termelőszövetkezetben irányítja az őszi munkákat és a zárszámadás előkészítését tWtWMMWWMMWWWWWMiVIMWVWtMVMMMUMWV IVEM VÁRHAT TOVÁBB! 10128 HA SAJÁT televízióján AKARJA NÉZNI AZ OLIMPIATi KISKÉPERNYÖS 500, NAGYKÉPERNYÖS 1000 FORINT LEFIZETÉSE ELLENÉBEN Körös ÁLtAMl ÁRVHÁZttAjy O T P - R KAPHATÓ A (Folytaink)
