Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
1964. október 28. 5 Szerda Kérdőjelek (???) Nemrég egy újságíróküldöttség, akiktől valóban függ, mennyit tagjaként megtekintettem a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz háztartási húsgépeket gyártó üzemét. A szövetkezet nemrég tért rá — nagy összegeket jelentő felújítást, beruházást eszközölve — e gépek gyártására. Hatalmas, frissen festett, tiszta üzemcsarnok, új gépek látványa fogadott. Az egyik teremből, az ólmozóból — itt a gépeket savvédelem miatt ólommal vonják be — azonban egy percen belül kifordultunk: bedolgozik egy-egy cukrászdái vendéglői alkalmazott? * A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szakszervezeti irodájában panaszolják, hogy a Csendes utca Budapesten, a Vá- munkásoknak nem tudják bizto- rosliget közelében. Itt, a Benczúr Több mint ötvenezer kivándorolt hazánkfia járt itthon az idén Látogatás a Magifarok Világszövetségében sítani a megfelelő védőitalt: a szikvízipari vállalat szennyezett szódavizet szállít hónapok óta, s ebben a vízben, tisztesség ne essék, az emberek szerint minden akad. A szakszervezeti bizottság utcában van a Magyarok Világszövetségének székháza, amelyet napról napra élénkség ural: egymásnak adják a kilincset a külföldre távozott, s most hosszabb- rövidebb időre hazalátogató honmünk, orrunk nem bírta elviselni még augusztusban írt a KÖJÁL- Ifitársaink, öregek, fiatalok, nők, a fojtogató levegőt. Fiatal asszo- | nak, ahonnan a kapott közlés sze- j férfiak. A székház halijában ki- nyok dolgoztak itt az olvasztott rint az ügy átkerült a tanács sebb beszélgető társaságok ala- ólom s a párolgó, füstölgő munka- j egészségügyi osztályára. Válasz kulnak; itthoni tapasztalataikat darabok fölé hajolva... Mikor szó- azóta sem érkezett. A szennyezett vitatják meg. A látogatók máskor vá tettük a vezetőknek, hogy hiá- ! szikviz kilencszáz — nyáron pél- hivatalos ügyben kérnek segítsé- nyoljuk a munkavédelmi intézke- dául 60—70 fokos hőségben, ke- | get a szövetség hazai és külföldi déseket, mondták, hogy a jövőben 1 mencék közelében dolgozó — em- majd sor kerül erre is. Mégsem bért érint, akik több liter vizet is sikerült megnyugtatniuk. Mert a megisznak munka közben. Véle- nyilvánvalóan igen komoly össze- 1 ményüket nem vállalkoznék tol- geket tartalmazó beruházási prog- j mácsolni azoknak, akik miatt a ramban az ember védelme az szikvízügy rendezése elhúzódik, utolsó tétel? P. A. Tudnivaló, hogy nem a vendéglők, éttermek dolgozói szabják meg a nyitvatartási időt: az ő feladatuk az alkalmazkodás, hogy nyitástól zárásig a posztjukon legyenek. Mégis, a megyei vendéglátó vállalat fegyelmi kilátásba helyezésével figyelmezteti szigorú hangú írásában azokat a dolgozókat, kik túllépik az engedélyezett munkaóra-keretet. De hát mit tegyen egy pénztáros vagy egy csapos? Hagyja ott a kasszát, pultot, mondván: ledolgoztam az engedélyezett 208 órát, tovább nem maradhatok. Nem lenne egyszerűbb, ha az illetékesek — az illetékeseket, tehát azokat figyelmeztetnék, ügyekben egyaránt jártas munkatársaitól. Felkerestük Komornik Zoltánt, a Magyarok Világszövetsége főtitkárhelyettesét, s tájékoztatást kértünk tőle a szövetség tevékenységéről. Tanulságos kiállítás nyílt a Fegyveres Erők Klubjában — Mintegy másfél millió magyar kivándorolttal foglalkozik a Magyarok Világszövetsége — mondta bevezetőül. — Társadalmi egyesülésünk fő célja és megtisztelő feladata, hogy összekötő kapocs legyen a külföldön élő magyarok és a szülőföld között. A hozzánk forduló honfitársaknak mindenkor szívesen állunk rendelkezésére tanáccsal, felvilágosítással, minden itthoni ügyes-bajos dolgukban. Segítünk rokonaik, hozzátartozóik, ismerőseik felkutatásában, készségesen adunk felvilágosítást minden magyarországi vonatkozású kérdésben, őszinte örömünkre szolgál, hogy tevékenységünket kivándorolt honfitársaink egyre szélesebb köre ismeri, s igénybe is veszi. A nyári hónapokban valóságos csúcsforgalom volt székházunkban. Az idén egyébként január óta eddig több mint ötvenezer külföldre szakadt hazánkfia látogatott visz- sza, s különösen jelentősen nő a tengerentúlról érkezők száma. Jönnek egyénenként és csoportosan. Nemrégiben például két. A közelmúltban például hazalátogatott a már néhány évtizede az Egyesült Államokban élő Szirmai Albert neves operettszerző. Első útja a Fővárosi Operettszínházba vezetett, ahol éppen a „Tündérlaki lányok”-at adták. „Nagyon, nagyon kedves közönséget, hálás közönséget találtam a színházban” — mondta elutazása előtt, aztán színházi élményeiről szólt, majd így folytatta: „Űj barátokat szereztem, hisz a régiekből mindből utca lett már: Bartók Béla út, Karinthy Frigyes utca, Balázs Béla utca...” A szövetség kedves „ügyfeleinek” egy másik kategóriája a keresőké, a szülőket, eltűnt hozzátartozókat kutatóké. Ilyen Tamás Péter is, aki a háború óta nem tud se anyjáról, se apjáról. Tízéves korában külföldre vetődött, s nemrégiben azzal a kéréssel fordult a Magyarok Világszövetségéhez, segítsen megtalálni neki szeretteit. Elküldte gyermekkori fényképét is, amely a szövetség rendkívül népszerű lapjában, a Magyar Hírekben jelent meg. Balesetelharitásd kiállítás nyílt es tehergépkocsi roncsokat látunk 150_200 f5s csoport érkezett az jHátha akad vaIaki a világ vala. hétfőn Békéscsabán, a Fegyveres a vasúti síneken, amikor nem vö t Egyesült AUamokbóli egy nyoic. !melyik pontján, aki tud valamit a Erdk Klubjában. A megyei rend-1 körültekintő a vezető. És figyel-| yanas _ bérelt repülőgéppel -j Tamás család tragédiájáról vagy ^zteU a kiálli^ a kozuton koz- Nyugat Kanadábóli több mint talán örömhírrel örvendezteti lekedoket a műszaki hibák meg- sza~ honfitársunk Franciaország. Talponálló az utcán Mindennap reggel 6 és 8 óra között számtalan szerelvény fut be a békéscsabai vasútállomásra Orosháza és Gyula felől. Az utasok egy része autóbuszra száll, más része gyalogosan közelíti meg az állomástól közel vagy távolabbra eső munkahelyét. Bal oldalon különösen sokan haladnak a gyalogjárón. Bosszankodnak egy keveset a csatornázási munkák miatt keletkezett agyagdombokért, a lezárt űtért. Legtöbben mégis azért bosszankodnak, hogy a 19-esek tere után nem sokkal „emberkarika” állja el a reggeli nyüzsgéstől különben is szűk gyalogjárót. M'nden reggel ugyanaz a kép: kedélyes rá- érősséggel körben állnak néhá- nyan, s koccintanak féldecis pá- linkásüvcgekkel vagy sörösüvegekkel. Egymásnak ütköznek az emberek és sűrűn hangzik a „bocsánat”, de ők csak nyugodtan koccintanak. Az utcán! Egy üzlet előtt. A cégtulajdonos nem tehet arról, hogy az árusításra engedélyezett, palackozott italt hol fogyasztja el a vevő. Ha már kilépett az ajtón, azt tehet vele, amit akar. Mégis meg kell jegyezni: ma már országosan még a falakon belüli talponállókat, „csellókat” is lassanként felszámoljuk. Helyettük tiszta, környezetükkel is nevelő hatású falatozókat hozunk létre. Akkor, hogy a csudába lehet, hogy megyénk székhelyén ilyen „spontán talponálló” jöhet létre az utca kellős közepén, amely nemcsak, hogy zavarja a reggeli munkába siető dolgozókat, hanem enyhén szólva gusztustalan ú. (fér—ó) őrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya és a megyei balesetelhárítási tanács által szervezett kiállítás 26 tablón mutatja be a különböző közlekedési szabálysértésekből eredő baleseteket, valamint figyelmezteti a gépjárművezetőket a helyes közlekedésre. Az egyik tabló országos kimutatást közöl a közúti balesetek számadataiból. Mint kitűnik, megyénk nem áll éppen e tekintetben előkelő helyen. Egy másik tabló arra hívja fel a motorkerékpárosok figyelmét, hogy a bukósisak használata az életüket védi. Ezt kézzelfoghatóan is bizonyítja két bukósisakkal, amely egy Balaton melletti közúti baleset résztvevőinek tulajdona volt. Eredeti felvételeket láthatnak ból a Magyar Kölcsönös Segítő Egyesület szervezésében. Megható az a rendkívüli érdeklődés és fiatalos buzgalom, amellyel például a több évtizede tőlünk elszakadt hazánkfiai nemcsak egykori ifjúságuk színhelyét, szülőhelyüket keresik fel, hanem „mindent látni akarnak”. Ezt, persze, mi nem tudjuk biztosítani számukra. De nagy sikere volt annak az idei meg a felnőtten is szülei után vágyódó Tamás Pétert. nHazai virág nyíljék a síromon ••• 1928-ban hagyta el hazáját Mar- kovics Ernő szabósegéd. Ok: a munkanélküliség. Ma Brüsszelben él, ott dolgozik. A nyáron feleségével együtt hazalátogatott. Mohó érdeklődéssel nézett mindent, s kereste a régi ismerősöket. Tapasztalatait visszautazása előtt __________ _____________w m__m _ így fogalmazta meg: m últ évben ittas vezetés^ követ- jdulásra Egerbe, a Mátrába, a Du- j _ olyan nagy változás történt keatében 43 baleset történt, addig ^-kanyarhoz, a Balaton mellé, Magyarországon, amit mi, külföl- ebbem az évben 38 i Dunaújvárosba stb. így próbál- . dön élő magyarok igazán tudunk A kiállítás Békéscsabán e hó Ä Íbe“üta,,; HÍSZ6n ,tt már telie3°n „lTOmiw séget adni honfitársainknak ah- ismeretlen a munkanélküliség. S 31-lg tart nyitva, majd november . bnev reális kénét kanianak 1 — i4 4-1 4 4 441-4-. előzésére, a követési távolság betartására és egyéb fontos feladatokra is. A kiállításon megtudtuk Békési Imre rendőrszázados elvtárs tájékoztatása alapján, hogy megyénkben a balesetek össz-számánaik 34 százaléka gondaitlamságból eredt. Ezenkívül • míg 1963-ban ' az el- sőbbségi jog meg nem adása miatt 20 baleset történt, addig ebben az évben október 1-ig már 40. | kezdeményezésünknek, hogy a Megnyugtatóbb valamivel az az 'szövetségünkhöz érkezett lótoga- adat, amely kimutatja, hogy míg a ^at meghívtuk egynapos kiránmuju uwra uo . hoz, hogy reális képet kapjanak hoev ez mit ielent azt főként az a kiállítás megtékintői olyan ese- 1 2-an es 3-an a j hazánk fejlődéséről, társadalmi, | olyan ember értékelheti, aki megtek kovetkezmenyeirol, amikor 5-en es 6-an az orosházink tekint- Razdasági> kuituráUs változásai- „-4 nem tartják be a gépjármüvezehetiík meg a tanulságos és figyel- rbk : ízlelte valaha ezt a keserű kenyetők a jobbkéz-szabályt, traktor- meztető kiállítást. HwiuiuuiumiiiuuimiummiuuiiiiuumiiimmiiiimimiiiiiumiimimumiiimmiiimiimiiimmimimiiimimiiimimiiiMiMiiimiiiiiiii „Otthon, nálunk, az a helyzet...” ret. S én annak idején alaposan belekóstoltam... Egy ember életében ötven esztendő nagy idő. Nesztor Sándor ennyi ideje cserélte fel az Alföl- Számos jelét tapasztaljuk an- . det Kaliforniával. Nem is járt nak, hogy az új hazájukba vissza- azóta itthon, így hát most, ami- térők gyakran kezdik úgy — szin- j kor rászánta magát a nagy útra, te önkéntelenül — úti beszámolói- mindenen csodálkozott, minden kát: „Otthon, nálunk, az a hely- ; meghatotta. Amikor visszaindult zet...” Amerikába, muskátlit is vitt maVéleményüket természetesen gával: még visszautazásuk előtt, itthon j — öreg ember vagyok — mond- is szívesen elmondották. Az ő sza- 1 ta —, nem tudom, meddig élek, vaikból nemegyszer több év- de azt szeretném, ha meghalok, a tizedes távoliét utáni első benyo- síromon hazai virág nyíljék, másaikból említenénk néhányat. | (F. J.) A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. JELENTKEZNI LEHET FOLYAMATOSAN A varpalotai szénbányászát! tröszt MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. Tízórai. 524
