Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-03 / 232. szám

1964. október 3. 6 Szombat Délutáni coctail címmel új, vidám, zenés rendezvény a Balassi kultúrotthon programjában A Rózsa Ferenc Gimnázium, a közgazdasági technikum, a híd- és vízműépítési technikum, va­lamint a szlovák nyelvű gimnázi­um tanulói közül választott nyolc­tagú ifjúsági klubtanács szeptem­ber 24-én tartotta első megbe­szélését. Ez a bizottság szervezi az októ­ber 11-től minden vasárnap dél­után 4—9-ig tartandó új, vidám, zenés, tánccal egybekötött Dél­utáni coctail című rendezvényt. Újdonság, hogy a Balassi kul­túrotthon által a középiskolások részére kibocsájtott diákigazolvá­nyok felmutatása ellenében az eddigi 6 forintos belépőjegyek féláron kaphatók. A Délutáni coc­tail — amelynek premierjét októ­ber 11-én tartják — ízléses, szín­vonalas szórakozást biztosit a kö­zépiskolásoknak. Az első alkalommal a csabai közönség által is jól ismert fővá­rosi táncdalénekesek, Aradszki László és Ambrus Kyri lépnek fel — akik legutóbb a Nevető ven­dégszolgálat nyári műsorában mutatkoztak be. A későbbi ren­dezvényeken öntevékeny művé­szek, táncdalénekesek, gitárosok, zenekarok és parodisták szóra­koztatják majd a Délutáni coctail közönségét. ■‘H- —esik— Kísérleti terv az öntevékeny művészeti csoportok közös foglalkoztatására Újkígyóson Máté Lajos, a Békés megyei Jókai Színház rendezője Irányításával az új­kígyóst művelődési otthonban kidol­gozták a különböző művészeti csopor­tok kísérleti közös programját. A tervek szerint meghatározott alkal­makkor az Irodalmi színpad tagjai a népi táncokkal, a táncosok a képző­művészet kérdéseivel, a színjátszóik az Irodalmi színpad feladataival vagy más öntevékeny művészeti ág prob­lémáival ismerkednek meg, hogy tá­jékozottságukat ezáltal is növeljék. A művelődési otthonban a napok­ban alakították meg a Móra-klubot, melyben elsősorban a község fiatal ér­telmiségi dolgozói találkoznak, és vi­tatják meg a népművelés, a művészeti élet kérdéseit, Germinal Területi népművelés: korszerű népművelés Idézetek és rövid eszmefuttatás egy hasznos kiadvány olvasása után A Népművelési Intézet először 1963-ban jelentette meg azt a ki­adványát, melyben a járási műve­lődési házak területi munkáját ér­tékeli és ad ehhez módszereket, tanácsokat. A kiadvány sikere és hézagpótló volta egy második, ja­vított kiadás megjelentetését is szükségessé tette: ez a közelmúlt­ban jutott el azokhoz, akikre a járásokban kialakuló területi nép­művelő munka különböző felada­tai hárulnak. A kötetet dr. Kátai Ferenc állította össze az Oroshá­zán, Vácott, Szigetváron, Vásá. rosnaményban és Szombathelyen rendezett tapasztalatcserék tanul­ságai alapján. Bevezető megállapítása érthe­tően sommázza a járási művelő­dési otthonok egyre bővülő fel­adatkörét „Kultúrpolitikánk alap­vető céljai közé tartozik a város és falu műveltségi színvonala közötti különbség megszüntetése, intéz­ményeink hatókörének bővítése, a korszerű, rendszeres kulturális ellátás kiterjesztése a termelőszö­vetkezetekre, az eddig még nem vagy kevéssé befolyásolt rétegek­re. E célok érdekében adta ki a kormány 1960. évi határozatát ar­ról, hogy a megyei és járási műve­lődési otthon hálózatot két év alatt ki kell építeni és e hálózaton keresztül kell a községi, üzemi művelődési otthonok munkájának szakmai, módszertani segítséget biztosítani.” A határozat megjele­nése óta négy esztendő telt ei, me. gyénk minden járásában központi művelődési ház segíti vagy lenne feladata segíteni a népművelést. „A területi munkára kijelölt já­rási művelődési házak nagy több­sége azonban ma még gyengén működik — állapítja meg a Nép­művelési Intézet kiadványa. — Többnyire nem példamutató szék­helyi tevékenységük sem, alig lát­ják el alapvető területi feladatai­kat: a községi, üzemi művelődési otthonok munkájának tanulmá­nyozását, sokoldalú segítését. Ez is oka a falusi kulturális munka fej­lődése nem kielégítő ütemének.” Ez az egyáltalán nem rózsás összefoglalás a mi járási művelő­dési házainkra is érvényes, kü­lönbségekkel ugyan, de alapvető­en. Az orosházi országos tapaszta­latcserén is kiderült, hogy az ak­kor egyébként kiemelkedő székhe­lyi eredményekkel rendelkező mű. velődési ház nem jut el a közsé­gekig olyan hatóerővel, ahogyan kellene. Tény, hogy, a járási mű­velődési házak elsősorban ren­dezvényekkel jutnák ki a járás községeibe, területi munkájuk va­lójában ezzel ki is merül. A kérdés kézenfekvő: mi az oka, hogy a járási művelődési há­zak területi módszertani munkája gyenge? A Népművelési Intézet szerint: „... a járások illetékes ve­zetőinek szemléletében a járási művelődési házak területi munká­jának szükségessége nem világos, a helyes szemlélet kialakításához az illetékes központi szervek sem adtak kellő segítséget.” „A járási művelődési házak munkatársai közül még sokan nem pótolták felkészültségbeli hiányaikat... a járási népművelők egy részének munkastílusa gátolja a területi munkát; módszereik merevek.” A helyes szemlélet kialakítása söhol sem történik küzdelem nél­kül, néhol felesleges huzavonát is produkált; élég talán, ha az oros­házi példát említjük, ahol több éven át arról vitáztak az elvtár­sak, hogy a városé vagy a járásé-e a kultúrház? A vitát természete­sen a népművelés sínylette meg, visszaesése néhány területen ez­zel is magyarázható. Nem kevésbé sok éve kialakult gátja a jó terü­leti munkának az, hogy tíz eszten­dővel ezelőtti merev, kissé admi­nisztratív, egy időben eredmé­nyekkel kecsegtető, azóta sémává köményedéit módszerek uralkod­nak olyan népművelők tudatában is, akiknek ma már mozgékonyam, differenciáltan, ötletgazdagon és főleg gyorsan kellene reagálniuk minden eseményre, tennivalóra. Ahol még mindig mindent egye­dül akar megcsinálni a népműve­lő, ahol formális a társadalmi ve­zetés, ott korszerű népművelést, területre kisugárzó népművelést nem is lehet elképzelni. Igaz, hogy egy-két járási művelődési házunk tárgyi feltételei nem valami első- rangúak, az is igaz viszont — idé­zet a kiadványból —, hogy: „... az országos átlagot felülmúló ered­mények mögött egyik helyen sem kiemel pénzügyi ellátottság, nem is valami különös technikai fel­szereltség, hanem egyrészt a he­lyes kultúrpolitikai irányítás, másrészt a járás népművelőinek éveken át végzett lelkes, szaksze­rű munkája áll.” (Vélemény a vásárosnaményi és a szigetvári járási művelődési ház munkájá­ról.) Egyszóval: rátermettség, szaktu­dás, tájékozottság, szervezési kész­ség és hivatásszeretet; ennyi és nem több a jó népművelő saját, j ja. Ha bármelyik is hiányzik, már j egyenetlenné válik a munka, már gyengül a terület segítése. Ügy véljük, hogy most, az új ! népművelési évad kezdetén, nem volt felesleges ezekről a problé- mákról — ha csak egészen rövi- j den is — szólni, és felhívni nép- j művelőink figyelmét egy hasznos tájékoztató második, bővített ki- I adására. A Népművelési Intézet Hogyan fejlesszük a járási műve­lődési házak területi munkáját? című füzete nem unalmas, ellenke­zőleg; izgalmas, mai olvasmány. Az egységes művelődési gyakorlat kialakításához jó útmutató, jó se­gítő, mely tapasztalatokon alapu­ló, változatos módszerek elterjesz­tésével igyekszik a szocialista mű. vetődés határait az eddig nem mű. veit területekre is kiterjeszteni. Sass Ervin Zola világhírű regénye magyar—francia filmen. (Bemutatja békéssámsoni Szabadság mozi, október 4—5-én.) * wnwwvmwwmmmwwwmwvmwwwmwwww m űsora Október 3-án, 19.00-kor Lökösházán: KAM ÉLI AS HÖLGY Egy tudós hagyatéka az utókorra Pillanatkép a kiállításról. Fotó: Kocziszky László Bereczki Máté Európa hírű gyümölcskertészeti szaktudós 1895 decemberében halt meg Kunágotán. Életében nyolcszáz gyümölcsfajta megállapítását és pontos leírását végezte el gyümöl­csöskertjében, olyan elvi és gya­korlati jelentőségű eredmények­hez jutva, melyeket a mai szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaság is jól hasznosíthat. Miként azt lapunk már közölte, nemrég leplezték le Kunágotán a nagy tudós emléktábláját, ugyanakkor a községi művelődési otthonban alkalmi kiállítás nyílt Bereczki Máténak az utókorra ha­gyott műveiből, szakmunkáiból, értekezéseiből és a mindezzel kapcsolatos gazdag hazai és kül­földi irodalmi anyagból. —ő— " ALLALATOK, ÁLLAMI GAZ­DASÁGOK ÉS TSZ-EK FIGYELMÉBE! MUNKA- ÉS VÉDÖRUHASZÜKSÉGLE- TE1KET BESZEREZHETIK a Bizományi Áruházból VÉTEL! ELADÄS! bizományi Áruház, Békéscsaba, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 6. SZÁM. TELEFON: 22—37. 10056 OKTÓBER 3. Békési Bástya: Sándor Mátyás. Bé­késcsabai Brigád: Blood kapitány fia. Békéscsabai Szabadság: Blood kapi­tány fia. Békéscsabai Terv: A harma­dik rakéta. Gyomai Szabadság; Sze­reti az embereket, professzor úr? Gyulai Erkel: Oly közel az éghez. Gyulai Petőfi: Nemo kapitány. Mező­kovácsházi Vörös Október: Egy em­ber, aki nincs. Orosházi Béke: Lövés a ködben. Orosházi Partizán: Élők és holtak L, n. Sarkadl Petőfi: Ének az esőben. Szeghalmi Ady: Jánosik I,; II. A tv műsora OKTOBER 3-AN, SZOMBATON 17.03 Hírek. 17.10 Magyarország állat­világa. Közvetítés a természettudomá­nyi múzeum kiállításáról. 17.50 Tudo­mány a filmszalagon. Beszélgetés Vamcsa Lajos és Hárs György rende­zőkkel. 18.50 Szellemi olimpia. Felhí­vás vetélkedőre. 19.10 Hétről hétre... 19.20 Esti mese. 19.30 TV-hÄudö. 19.45 A Kis Színpad előadása képfelvétel­ről : Fogad 3—5-ig... Zenés vígjáték két részben. (14 éven felülieknek!) 22.25 Tv-hlradó. — 2 kiadás. (MTI) AZÉM 25. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Budapest és Pest megye területén lévő munkahelyei­re azonnal felvesz; kőmű­ves, vasbetonszerelő és ács szakmunkásokat, valamint azok mellé férfi segédmunká­sokat, továbbá gyakorlott ka- bikosbrigádokat, akik önel­számolási alapon lesznek fog­lalkoztatva. Munkásszállás biz­tosított. Jelentkezés: Bp. XXI. kér. (Csepel) Kiss János altá­bornagy u. 19—21. Vidékiek­nek tanácsi igazolás szükséges. A szakmáknál szakmun­kásbizonyítvány megszer­zése lehetséges. 2056 .ycyt/o-ocrocycKytHMKXXKyooocK» Hirdessen Lapunkban! ►oo-ooooooo-ooo-oo^oooooooo

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom