Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1964. OKTOBER 25., VASÁRNAP ________________Ara 80 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM H úsz év Sarkadon | Interjú a MÁV vezérigazgatójával | Költik a pénzt — de miből? | Család—Otthon Világ proletárjai, Szívünkbe zártuk őket Az olimpiai játékok, a világ leg­jobbjainak találkozása és harca a legnemesebb győzelmi trófeáért, az olimpiai aranyéremért kétség­telenül a legnagyobb sportértékű és jelentőségű sporteseménye a vi­lágnak. Mégis, a győzelmi mámor közepette sem helyes az olimpiát egyszerűen kimagasló sportese­ményként kezelni és figyelmen kívül hagyni a játékoknak azt a társadalmi szerepét, amit a nem­zetközi békeharcban, a népek ba­rátságának elmélyítésében be­tölt. Túlzás nélkül elmondhatjuk: az olimpia mindannyiszor közel hoz­za egymáshoz a világ fiatalságát és őszintén manifesztálja a világ előtt, hogy szemünk fénye, ifjú­ságunk nem a harctereken, fegy­veresen akar találkozni, hanem békés eszményekért küzd és bol­dog, ha a sport porondjain — bár férfiasán kemény, nemes, éltető játékban, vetélkedésben — méri össze erejét. Ezért küzdenek az olimpián nagy és kis országok fia­taljai egyaránt, ezeket az eszmé­nyeket demonstrálja a nemrég még gyarmati sorban sínylődő, a függetlenségüket frissen élvező ázsiai és afrikai országok egész sora, akik a történelem színterére lépésükkel egyidőben a sport szín­terén is bizonyítják önállóságu­kat, életképességüket. A nagyszerű társadalmi háttér emeli történelmi rangra az olim­pián elért sporteredményeket: ezt tükrözi a Szovjetuniónak a gigan­tikus végküzdelemben megszer­zett vezető helye, a mi fiaink, leá­nyaink helytállása is a résztvevő nemzetek nem hivatalos pont­versenyében. Mi is kezdettől fogva hívei vol­tunk az olimpiai eszmének. Nem­csak beszéltünk róla, hanem tet­tekkel és kimagasló eredmények­kel járultunk hozzá az olimpiai játékok színvonalemelkedéséhez. Lassanként valóságos olimpiai ha­gyományok alakultak ki hazánk­ban. Különösen felszabadulásunk óta csodálta meg a világ a ná­lunk sokkal népesebb, gazda­gabb és nagyobb sportmúlttal ren­delkező országokat felülmúló olimpiai sikereinket. Hagyományainkat tisztelve ha­tároztuk 'el, hogy Tokióban is igyekszünk elérni azt a rangot, amit sportolóink az előző olim­piákon dicsőséges csatákban ki­vívtak. A magyar sportolók nagyszerű­en helytálltak. Az olimpia két fő vetélytársát, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, a két Német­országot egyesítő nagy erejű né­met együttest, a helyzeti előnnyel bíró rendező országot, Japánt nem előzhettük meg. Kivívtuk azonban a nemzetek versenyében a tiszte­letre méltó hatodik helyet. Olyan sportnemzeteket előztünk meg, mint a modem sportok hazáját, Angliát, az újkori olimpiai játé­kok életre hívóját, Franciaorszá­got, továbbá Ausztráliát, Svédor­szágot, a lengyeleket, a finneket és másokat, hogy csak a sportban eddig is kimagasló nemzeteket említsük. A nagy sportnemzettel, Olaszországgal szemben is csak fej fej melletti finisben marad­tunk le néhány ponttal. Fiaink, lányaink 10 arany-, 7 ezüst-, 5 bronzéremmel és a to­vábbi szép helyezésekkel elért, összesen 177 pontszámmal vívták ki száz ország versenyzői között ezt a pompás helyet. A minden várakozást felülmúló siker ellené­re sem kívánunk a tíz év előtti „sportnagyhatalmi” hóbort hibá­jába esni. Mai nyugodt életünk­ben olimpiai sikereinket is meg­felelően értékeljük. Így megállapíthatjuk, hogy sportolóink helytállása emeli ha­zánk tekintélyét szerte a világ­ban. Ilyen eredményt csak elis­merést érdemlő vezetéssel, a reá­lisan kitűzött célokért következe­tesen harcoló, erkölcsileg és szak­mailag kifogástalan előkészítő munkával lehet elérni. Sportoló­ink kiváló vezetőikkel együtt te­hát jól vizsgáztak, teljesítményük példamutató lehet az élet más te­rületén is. Minden téren tanulha­tunk abból a céltudatos munkából, amely az olimpia több éves elő­készítését jellemezte. Legyünk büszkék ifjúságunk akaraterejére. Dr. Török Ferenc, Pézsa Tibor, Rejtő Ildikó, Pólyák Imre, Kozma István, Hammeri László, valamint aranyérmes csa­pataink tagjainak és a siker többi kiharcolójának nevét zárjuk szí­vünkbe. Tetteik fennmaradnak, tekintsük őket fejlődő szocialista sportunk nagyszerű képviselőinek, s fogadjuk őket méltó elismerés­sel. Pásztor Lajos Kádár János fogadta az Indiai Kommunista Párt elnökét Kádár János, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára szomba­ton fogadta S. A. Dange-t, az Indiai Kommunista Párt elnökét, a Szak- szervezeti Világszövetség albínó­két, aki a SZVSZ főtanácsának budapesti ülése alkalmából ha­tónkban tartózkodik. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott beszélgetésen jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Brutyó János, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagja, a SZOT fő­titkára. (MTI) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága október 23-án ülést tartott. Az ülésen. Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára be­számolt a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya vezetésében bekövetkezett változások­ról, illetve azok hazai és nemzetközi visszhangjá­ról. A Központi Bizottság a beszámolót egyhan­gúlag tudomásul vette és úgy döntött, hogy « kérdésben elfoglalt egységes állásfoglalását hatá­rozatként nyilvánosságra hozza. II Magyar Szocialista A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága október 23-i ülésén foglalkozott a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és a Szovjetunió kormánya vezetésé­ben beállott személyi változások­kal, azok hazai és nemzetközi visszhangjával. Meghallgatta a Szovjetunió Kommunista Pártja október 14-i központi bizottsági üléséről kapott tájékoztatót, meg­erősítette e kérdésben pártunk ré­széről már elhangzott megnyilat­kozásokat, álláspontját a követke­zőkben foglalta össze: A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága a kapott tájékoztatás alapján megérti, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs, — aki je­lentős érdemeiket szerzett a szo­cializmustól idegen személyi kul­tusz leleplezésében, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusa történelmi jelentő­ségű vonalának kimunkálásában, a békéért és a nemzetközi bizton­ságért folyó harcban — a gyakor­lati munkában már nem tudott eleget tenni' azoknak a feladatok­nak, amelyek magas pozícióiból reá hárultak. Sajnálatos módon vezetési módszereiben hibák adódtak, kora és egészségi állapo­Munkáspárt Központi Bi tának romlása miatt ezek növe­kedtek. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága a világ haladó erőivel együtt nagy fontos­ságot tulajdonít annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nyomatéko­san hangsúlyozza, hogy politikája a jövőben is változatlanul a XX. és XXIi. kongresszus, a kommu­nista és munkáspártok 1957. és 1960. évi nyilatkozatai alapján áll, folytatja a harcát, a kommuniz­mus építése programjának végre­hajtásáért, a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalom egységéért, a békéért, a békés egymás mellett élésért .... . Ä Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ez alka­lommal is kifejezi teljes bizalmát a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága iránt. Üdvözli L. I. Brezsnyev elvtársat, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkárát és A. N. Koszigin elvtársat, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökét, akiket mint a kommuniz­mus és a béke ügyének régi har­cosait, a XX. kongresszuson ki­alakított politikai vonal kimunká­izetiságának határozata lásának részeseit és képviselőit is­merünk. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága mélyen meg van győződve, hogy a ma­gyar és a szovjet nép megingat­hatatlan barátsága, a két párt és a két kormány szoros együttmű­ködése a jövőben még tovább erő­södik. Pártjaink egyetértése, né­peink barátsága szilárd elvi ala­pokon nyugszik. Változatlanul az internacionalizmus egyik fő mér­céjének tekintjük az első szocia­lista államhoz, a Szovjetunióhoz való viszonyt. A Magyar Szocialista Munkás­párt töretlenül folytatja tovább eddigi politikáját a XX. kongresz- szus eszméi, az 1957. és 1960. évi közös tanácskozásokon elfogadott okmányok szellemében, a békés egymás mellett élés megvalósítá­sáért, a békéért, a társadalmi ha­ladásért. Pártunk folytatja követ­kezetesen munkáját és harcát a VIII. kongresszus határozatainak megvalósításáért, a szocialista de­mokrácia további fejlesztéséért, a szocialista nemzeti egység kiala­kításáért. Minden erővel dolgo­zunk gazdasági és kulturális épí­tőmunkánk újabb sikereiért, a szocializmus teljes felépítéséért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom