Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-16 / 243. szám
1964. október 16. 3 Péntek Megoldódott a cirokbetakarítás gépesítése A ciroktermelés „őshazája” megyénkben főleg a mezőkovácsházi járásban van. Azonban jól megterem ez a jövedelmező növény a kötött és szikes talajú sar- kadi, szeghalmi és gyomai járásban is. Ámde bármilyen jó jövedelmet is hozott eddig évről évre, szövetkezeti gazdaságaink csak nagy unszolás után mutattak hajlandóságot néhány holdon való termelésére, mondván, túlságosan kézi munika igényes. Ez vitathatatlan, hiszen egy ember naponta nagy igyekezet árán is legfeljebb 200—250 négyszögöl termését tudja levágni. Ez még csak az első fázisa a betakarításnak. Ezután következik az értékes szakái leda- rabolása, csomózása, a szár kévébe kötése, kúpolása és lehordása. Megyénk gépállomásai közül elsőnek a medgyesegyházi szakemberei láttak hozzá olyan gép konstruálásához, amellyel meg lehetne gyorsítani a cirok betakarítását. Az idén a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás szakemberei is hozzáláttak a kísérlethez s a tapasztalatok szerint sikerrel. Nem lehetetlen, hogy az általuk szerkesztett cirokbetakarító • géppel kukoricaszárat is lehet majd jó intenzitással vágni. Az Orosházi Gépjavító Állomáson 4 szakember, Szabó Ferenc főmérnök vezetésével, nem új konstrukción törték a fejüket, hanem a ZsK kenderarató kombájnok cirokbetakarításra való alkalmassá tételén. Jelenleg úgy látszik, hogy az ő kísérletük vált be legjobban. Az átalakított kendervágó kombájnnal naponta 8000—8500 hold cirkot lehet letakarítani, egy ember napi teljesítményének a negyvenszeresét. Előnye ennek, hogy a ZsK-kombájnt újra vissza lehet alakítani kenderaratásra. Azonban legnagyobb jelentősége az újításnak az, hogy termelőszövetkezeteink most már bátrabban kötnek a hazai szükségletek és a külföldi kereslet kielégítésére szolgáló seprűcirokra termelési szerződést, hiszen a betakarítás gépesítése jelentősen csökkenti a kézi munika igényt^ Egy menetben 3,5 méter sséles friss ssántás lánctalpassal Külön rakodóbrigádokat szervezett, fuvarosokat fogadott a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Megyénk egyik legjobban gazdálkodó termelőszövetkezetében, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben jól fizetnek a kapásnö- vények. A tagság apraja-nagyja, aki csak fel bírja emelni a szerszámot, a földeken tevékenykedik. Az az elvük, hogy amíg be nem köszönt a rossz idő, minden rendeltetési helyére kerüljön. Elhatározták, hogy a korábbi évek példájára november hetedikét az őszi munkák befejezésével köszöntik. Ezért aztán minden erőt latba vetettek. Nem csoda, hogy eddig kétezer holdnál többet vetettek, hatezer köbméter silót készítettek, befejezéshez közeledik a cukorrépa-betakarítás. Igen nagy gond ebben a jó hírű szövetkezetben a szállítás. Naponta 40—50 vagon a szállítanivaló. Ma még teljes terheléssel közlekedhetnek a teherautók, lovaskocsik, ha azonban bejön az esős idő, akkor fele rakománnyal is nehezen boldogulnak. Ezért úgy kalkuláltak, hogy a saját szállító- járműveken kívül a hét végén TE- FU-kocsikat és fuvarosokat igényelnek. Külön rakodóbrigódokat szerveztek, így a járművek rakodási idejét egyharmadára csökkentették. Ezzel a módszerrel jól kihasználják a bérelt járműveket is. így a jó időben minden a rendeltetési helyére kerül. A. R. katársal 15 építésvezetőségnél megszervezték a szalagszerű építkezést és fél esztendeig irányították a munkát. Hat hónap alatt a termelékenység 25 százalékkal, a gépkihasználás 250 százalékkal, a minőség 100 százalékkal javult. A napokban újból felkeresték az érintett 15 munkahelyet: a szalagszerű építkezési módszernek már nyomát sem 'találták. Rövid idő alatt széthullottak a szalagok. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nemcsak az építésvezetők hibájából. Általános tapasztalat, hogy miután az építésvezető hozzáfog a szervezéshez, külön brigádokba gyűjti az azonos szaktudású építőket, ütemez, programoz, de mire megkezdődhetne a szalagszerű munka, jön az utasítás: nyolc ácsot, kőművest vagy betonozót azonnal küldjön a város, a megye vagy az ország másik felébe!. Nem tehet mást — küldi. — Emiatt a szakosított brigád szétesik és fölborul az egész szervezet. Űj szalagot szervezni nem tud, hiszen lehet, hogy egyetlen ács sem maradt, mert a város vagy megye minden fafaragója, vagy vasbetonszerelője kiemelt beruházáson dolgozik. Kiemelt beruházás pedig lassan már több van, mint egyéb beruházás. Ez a legfőbb akadálya a korszerű építési módok elterjedésének. A konzervatív szemlélet megfelelő utasításokkal és meggyőzéssel háttérbe szorítható. A korszerű szervezéshez szükséges ismeretek terjesztésére tanfolyamokat lehet szervezni. Az állandóan felboruló beruházási program okozta terv- szerűtlenség ellen azonban az építőipar egyedül aligha tehet valamit. Egyetlen határidő megtartásáért nemegyszer 10—15 határidőt „áldozunk fel” — panaszolják az építésvezetők. Azután lehet, hogy ezt a határidőt is feláldozzák egy hirtelen „még kiemeltebbé” váló beruházásért. A kiemelt beruházások tekintélyes része ugyanis jóval a beruházási program elkészülte után kilincselések és közbenjárások eredményeként válik kiemeltté. Az építőiparban főként ez okozza a kapkodást, a tervszerűtlenséget. Érdemes volna felülvizsgálni a kiemelt beruházások jegyzékét és jobban érvényesíteni a népgazdasági érdekeket, amikor arról kell dönteni, melyik létesítmény valóban fontos és melyik várhat a sorsára. S azután ügyelni arra, hogy az elkészült programot év közben lehetőleg ne borítsák fel. Gondoljuk el, A kerék foro mm* Trágyahordás, háttérben az új istálló. — sorolta az elnök a főbb számokat. — Nézzék meg a hízott szarvasmarháinkat, 44-et most adtunk el olasz exportra. Azelőtt egyet sem. Ahol a 80 süldő megfagyott, most ragyogó a tisztaság. Az anyakocatelepen pedig egy-egy anyánál 8—10 kismalac pihen, táplálkozik, rózsaszínű bőrük a tiszta környezetből is kiviláglik. Szépek, egészségesek az itt gondozott állatok. — A kukoricánk is többet adott az előző éveknél — mondotta Báli István. — Tavaly már 32 mázsa volt a csöves holdankénti átlag Az idén 35—40 lesz. Az agrotechnikai módszerek következetes alkalmazásával és az emberek szorgalmával értük el az eredményt. A tsz vezetői nagy gondot for dítanak a gépesítésre is, mondván: ha könnyebb a munka, jobban is haladunk, jobb eredményeket érünk el, így aztán a munkakedv is nő. Az egyik viszont kiegészíti a másikat s ebből van az eredmény. A kereket tehát csak meg kellett indítani, az emberek szorgalma elősegíti a körforgást, csak mit csinálna a MÁV, hogyan biztosítaná a menetrend pontosságát, ha naponta 30—40 különvonatot kellene soron kívül indítania. A kiemelt beruházás pedig a különvonat —, zöld utat kell neki adni. A jelek szerint az idén sem teljesíti tervét az építőipar. — Pillanatnyilag, papírforma szerint, 166 millió forint a lemaradás. Csakhogy e miatt a 166 milliós lemaradás miatt a milliárdot is meghaladja azoknak a lakásoknak és ipari objektumoknak az értéke, melyeket az építőipar nem adhat át a terv szerinti határidőre. S ha így nézzük a minden építőmun- kásmál átlagosan -veszendőbe menő napi 75—95 percet, akkor ezeknek a perceknek az értéke megsokszorozódik. Ez a legfőbb érv amellett, hogy az építőipar mielőbb a korszerűség útjára lépjen és megszűnjék Az állattenyésztők bemutatják jenek velem, győződjenek meg erről. — A válasz egyszerű volt, mégis sokat mondott. Azt, hogy az emberek megváltoztak, megtanultak becsületesen dolgozni és bízni a vezetőkben. Az eredmény nem maradt el. Báli István két éve került a medgyesbodzási Egyetértés Termelőszövetkezetbe elnöknek. A két nehéz, küzdelmes év alatt a szakmai tudás, a rutin, az ember- ismeret győzedelmeskedett, ösz- szekovácsolódott a széthullásnak indult közösség. Az Egyetértés Tsz most már méltó nevéhez. A határjárásra szóló invitálást elfogadtuk s amit láttunk, tapaszaz £i£n évvel"" ^előttTe^Si taltunk’ errö1 &özön mes ben" nünket. A számadatok pedig biA korszerűség a a nagy szériákat gyártó jellege, tömeggyártást, követeli — korszerű szervezési módszerek alkalmazása nélkül pezonyítják az eredményeket. — Az állattenyésztés két éve csupán 1 millió 900 ezer forintot hozott, az idén 6 millió 400 ezret. dig hiábavaló a jószándék, csak j Az 1962. évi 70—72 tehén helyett, az időt pazarolhatjuk, előre nem ma 250 van. Üj istállókat is épíI juthatunk egy jottányit sem. ! tettünk. KJ. Gerencsér Ferenc 'szemben A 890 hízott sertéssel most 2150-et adunk át, Párbeszéddel indult és határjá- len nyolcvan süldő megfagyott a rással végződött. — Mióta van itt? — Két éve. t — Mit vett át? sárban, hidegben. Nem volt alom és az sem volt, aki enni adjon nekik. Az emberek elégedetlenkedtek. Két évvel ezelőtt 15 foaz export szarvasmarhákat. A tsz saját gépével morzsoljak a kukoricát. ügyelni kell arra, hogy a kerék jól forogjon. Báli István elnök és a tsz vezetői ügyelnek. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László Szállítják a választási malacokat. — Egy szétesőben lévő gazdaságot. — Nem bánta meg? — Nehéz volt, de megérte. Az emberek nem bíztak már abban, hogy jobban is lehet. Nem akartak dolgozni. A lopások különösen megnehezítették a munkámat. Kocsiszámra vitték szét a rintot ért egy munkaegység. Tavaly 42-őt fizettünk. — Hogyan érték el? — Dolgoznak az emberek. Jöjközös vagyont, a termést. Bizony sokszor kellett a szigor is, a büntetés, de a legfőbb volt: az emberekkel megértetni, hogy maguk vallják kárát, ha nem dolgoznak. Volt olyan sertéstelepük, ahol té-
