Békés Megyei Népújság, 1964. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-16 / 243. szám

1964. október 16. 3 Péntek Megoldódott a cirokbetakarítás gépesítése A ciroktermelés „őshazája” me­gyénkben főleg a mezőkovácshá­zi járásban van. Azonban jól megterem ez a jövedelmező nö­vény a kötött és szikes talajú sar- kadi, szeghalmi és gyomai járás­ban is. Ámde bármilyen jó jöve­delmet is hozott eddig évről év­re, szövetkezeti gazdaságaink csak nagy unszolás után mutattak haj­landóságot néhány holdon való termelésére, mondván, túlságosan kézi munika igényes. Ez vitathatat­lan, hiszen egy ember naponta nagy igyekezet árán is legfeljebb 200—250 négyszögöl termését tud­ja levágni. Ez még csak az első fá­zisa a betakarításnak. Ezután kö­vetkezik az értékes szakái leda- rabolása, csomózása, a szár kévé­be kötése, kúpolása és lehordása. Megyénk gépállomásai közül el­sőnek a medgyesegyházi szakem­berei láttak hozzá olyan gép kon­struálásához, amellyel meg lehet­ne gyorsítani a cirok betakarí­tását. Az idén a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás szakemberei is hozzáláttak a kísérlethez s a ta­pasztalatok szerint sikerrel. Nem lehetetlen, hogy az általuk szer­kesztett cirokbetakarító • géppel kukoricaszárat is lehet majd jó intenzitással vágni. Az Orosházi Gépjavító Állomá­son 4 szakember, Szabó Ferenc fő­mérnök vezetésével, nem új kon­strukción törték a fejüket, hanem a ZsK kenderarató kombájnok ci­rokbetakarításra való alkalmas­sá tételén. Jelenleg úgy látszik, hogy az ő kísérletük vált be leg­jobban. Az átalakított kendervágó kombájnnal naponta 8000—8500 hold cirkot lehet letakarítani, egy ember napi teljesítményének a negyvenszeresét. Előnye ennek, hogy a ZsK-kombájnt újra vissza lehet alakítani kenderaratásra. Azonban legnagyobb jelentősége az újításnak az, hogy termelőszö­vetkezeteink most már bátrabban kötnek a hazai szükségletek és a külföldi kereslet kielégítésére szolgáló seprűcirokra termelési szerződést, hiszen a betakarítás gépesítése jelentősen csökkenti a kézi munika igényt^ Egy menetben 3,5 méter sséles friss ssántás lánctalpassal Külön rakodóbrigádokat szervezett, fuvarosokat fogadott a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Megyénk egyik legjobban gaz­dálkodó termelőszövetkezetében, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben jól fizetnek a kapásnö- vények. A tagság apraja-nagyja, aki csak fel bírja emelni a szer­számot, a földeken tevékenyke­dik. Az az elvük, hogy amíg be nem köszönt a rossz idő, minden rendeltetési helyére kerüljön. El­határozták, hogy a korábbi évek példájára november hetedikét az őszi munkák befejezésével kö­szöntik. Ezért aztán minden erőt latba vetettek. Nem csoda, hogy eddig kétezer holdnál többet vetettek, hatezer köbméter silót készítettek, befejezéshez közeledik a cukor­répa-betakarítás. Igen nagy gond ebben a jó hírű szövetkezetben a szállítás. Napon­ta 40—50 vagon a szállítanivaló. Ma még teljes terheléssel közle­kedhetnek a teherautók, lovasko­csik, ha azonban bejön az esős idő, akkor fele rakománnyal is nehezen boldogulnak. Ezért úgy kalkuláltak, hogy a saját szállító- járműveken kívül a hét végén TE- FU-kocsikat és fuvarosokat igé­nyelnek. Külön rakodóbrigódokat szerveztek, így a járművek rako­dási idejét egyharmadára csök­kentették. Ezzel a módszerrel jól kihasználják a bérelt járműveket is. így a jó időben minden a ren­deltetési helyére kerül. A. R. katársal 15 építésvezetőségnél megszervezték a szalagszerű épít­kezést és fél esztendeig irányítot­ták a munkát. Hat hónap alatt a termelékenység 25 százalékkal, a gépkihasználás 250 százalékkal, a minőség 100 százalékkal javult. A napokban újból felkeresték az érintett 15 munkahelyet: a sza­lagszerű építkezési módszernek már nyomát sem 'találták. Rövid idő alatt széthullottak a szalagok. Az igazsághoz azonban hozzátar­tozik, hogy nemcsak az építésve­zetők hibájából. Általános tapasz­talat, hogy miután az építésveze­tő hozzáfog a szervezéshez, külön brigádokba gyűjti az azonos szak­tudású építőket, ütemez, progra­moz, de mire megkezdődhetne a szalagszerű munka, jön az utasí­tás: nyolc ácsot, kőművest vagy betonozót azonnal küldjön a vá­ros, a megye vagy az ország má­sik felébe!. Nem tehet mást — küldi. — Emiatt a szakosított brigád szétesik és fölborul az egész szervezet. Űj szalagot szer­vezni nem tud, hiszen lehet, hogy egyetlen ács sem maradt, mert a város vagy megye minden fafara­gója, vagy vasbetonszerelője kiemelt beruházáson dolgozik. Kiemelt beruházás pe­dig lassan már több van, mint egyéb beruházás. Ez a legfőbb akadálya a korsze­rű építési módok elterjedésének. A konzervatív szemlélet megfelelő utasításokkal és meggyőzéssel háttérbe szorítható. A korszerű szervezéshez szükséges ismeretek terjesztésére tanfolyamokat lehet szervezni. Az állandóan felboruló beruházási program okozta terv- szerűtlenség ellen azonban az épí­tőipar egyedül aligha tehet vala­mit. Egyetlen határidő megtartá­sáért nemegyszer 10—15 határidőt „áldozunk fel” — panaszolják az építésvezetők. Azután lehet, hogy ezt a határidőt is feláldozzák egy hirtelen „még kiemeltebbé” váló beruházásért. A kiemelt beruhá­zások tekintélyes része ugyanis jóval a beruházási program elké­szülte után kilincselések és köz­benjárások eredményeként válik kiemeltté. Az építőiparban fő­ként ez okozza a kapkodást, a tervszerűtlenséget. Érdemes volna felülvizsgálni a kiemelt beruhá­zások jegyzékét és jobban érvé­nyesíteni a népgazdasági érdeke­ket, amikor arról kell dönteni, melyik létesítmény valóban fontos és melyik várhat a sorsára. S az­után ügyelni arra, hogy az elké­szült programot év közben lehető­leg ne borítsák fel. Gondoljuk el, A kerék foro mm* Trágyahordás, háttérben az új istálló. — sorolta az elnök a főbb számo­kat. — Nézzék meg a hízott szarvasmarháinkat, 44-et most adtunk el olasz exportra. Azelőtt egyet sem. Ahol a 80 süldő megfagyott, most ragyogó a tisztaság. Az anyakocatelepen pedig egy-egy anyánál 8—10 kismalac pihen, táplálkozik, rózsaszínű bőrük a tiszta környezetből is kiviláglik. Szépek, egészségesek az itt gon­dozott állatok. — A kukoricánk is többet adott az előző éveknél — mondotta Báli István. — Tavaly már 32 mázsa volt a csöves holdankénti átlag Az idén 35—40 lesz. Az agrotech­nikai módszerek következetes al­kalmazásával és az emberek szor­galmával értük el az eredményt. A tsz vezetői nagy gondot for dítanak a gépesítésre is, mond­ván: ha könnyebb a munka, job­ban is haladunk, jobb eredménye­ket érünk el, így aztán a munka­kedv is nő. Az egyik viszont ki­egészíti a másikat s ebből van az eredmény. A kereket tehát csak meg kel­lett indítani, az emberek szorgal­ma elősegíti a körforgást, csak mit csinálna a MÁV, hogyan biz­tosítaná a menetrend pontosságát, ha naponta 30—40 különvonatot kellene soron kívül indítania. A kiemelt beruházás pedig a külön­vonat —, zöld utat kell neki adni. A jelek szerint az idén sem tel­jesíti tervét az építőipar. — Pilla­natnyilag, papírforma szerint, 166 millió forint a lemaradás. Csak­hogy e miatt a 166 milliós lemara­dás miatt a milliárdot is megha­ladja azoknak a lakásoknak és ipari objektumoknak az értéke, melyeket az építőipar nem adhat át a terv szerinti határidőre. S ha így nézzük a minden építőmun- kásmál átlagosan -veszendőbe me­nő napi 75—95 percet, akkor ezeknek a perceknek az értéke megsokszorozódik. Ez a legfőbb érv amellett, hogy az építőipar mielőbb a korszerű­ség útjára lépjen és megszűnjék Az állattenyésztők bemutatják jenek velem, győződjenek meg er­ről. — A válasz egyszerű volt, mégis sokat mondott. Azt, hogy az emberek megváltoztak, megta­nultak becsületesen dolgozni és bízni a vezetőkben. Az eredmény nem maradt el. Báli István két éve került a medgyesbodzási Egyetértés Ter­melőszövetkezetbe elnöknek. A két nehéz, küzdelmes év alatt a szakmai tudás, a rutin, az ember- ismeret győzedelmeskedett, ösz- szekovácsolódott a széthullásnak indult közösség. Az Egyetértés Tsz most már méltó nevéhez. A határjárásra szóló invitálást elfogadtuk s amit láttunk, tapasz­az £i£n évvel"" ^előttTe^Si taltunk’ errö1 &özön mes ben" nünket. A számadatok pedig bi­A korszerűség a a nagy szériákat gyártó jellege, tömeggyártást, követeli — korszerű szervezési módszerek alkalmazása nélkül pe­zonyítják az eredményeket. — Az állattenyésztés két éve csupán 1 millió 900 ezer forintot hozott, az idén 6 millió 400 ezret. dig hiábavaló a jószándék, csak j Az 1962. évi 70—72 tehén helyett, az időt pazarolhatjuk, előre nem ma 250 van. Üj istállókat is épí­I juthatunk egy jottányit sem. ! tettünk. KJ. Gerencsér Ferenc 'szemben A 890 hízott sertéssel most 2150-et adunk át, Párbeszéddel indult és határjá- len nyolcvan süldő megfagyott a rással végződött. — Mióta van itt? — Két éve. t — Mit vett át? sárban, hidegben. Nem volt alom és az sem volt, aki enni adjon nekik. Az emberek elégedetlen­kedtek. Két évvel ezelőtt 15 fo­az export szarvasmarhákat. A tsz saját gépével morzsoljak a kukoricát. ügyelni kell arra, hogy a kerék jól forogjon. Báli István elnök és a tsz vezetői ügyelnek. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László Szállítják a választási malacokat. — Egy szétesőben lévő gazda­ságot. — Nem bánta meg? — Nehéz volt, de megérte. Az emberek nem bíztak már abban, hogy jobban is lehet. Nem akar­tak dolgozni. A lopások különö­sen megnehezítették a munká­mat. Kocsiszámra vitték szét a rintot ért egy munkaegység. Ta­valy 42-őt fizettünk. — Hogyan érték el? — Dolgoznak az emberek. Jöj­közös vagyont, a termést. Bizony sokszor kellett a szigor is, a bün­tetés, de a legfőbb volt: az em­berekkel megértetni, hogy maguk vallják kárát, ha nem dolgoznak. Volt olyan sertéstelepük, ahol té-

Next

/
Oldalképek
Tartalom